Zsilinszky Mihály: A magyar országgyülések vallásügyi tárgyalásai a reformátiótól kezdve 2. 1608-1647 (Budapest, 1891)
Tartalom
TARTÁLII. ELSŐ FEJEZET. Mátyás trónraléptétől Bethlen trónraléptéig (1609—1613.). 1. Az 1609—10-ki pozsonyi országgyűlés. — I. Az óhajtott béke nem jön létre. — A papság felszólal az 1608-ki törvény ellen. — Illésházy halála szükségessé teszi az országgyűlés összehívását. — Az előkészületek. — A király tanácsosai mellőzni kívánják a vallási kérdés tárgyalását, de a katholikusok sürgetik............................................................................................ II. A követi utasítások. — Az országgyűlés megnyitása. — Az austriai rendek követei felhozzák a vallás kérdését. — A nádor választásánál szintén a vallás játsza a főszerepet. — Az udvar katholikus férfiút akart; az ország rendei több felirat után az ev. vallású Thurzó Györgyöt választják meg........................... 8 III. A nagyszombati ref. pap és tanító elűzetése nagy zajt idéz elő. — A katholikusok Forgách bibornokban, a protestánsok Thurzó nádorban bíznak. — A rendek többsége visszahelyezi az elűzötteket..................................................................... 21 IV. Az ausztriai rendek folytonos összeköttetésben állanak a magyarokkal. — Starzernek előleges küldetése a pozsonyi országgyűlésen. — A négytagú küldöttség eljárása. — a királynál, a nádornál és a rendeknél. — A magyar rendek közbelépnek. — A király visszautasítja őket. — Végre Thurzó által válaszol. — A küldöttség visszatér Bécsbe..................................................... 37. A birtokok visszaadásánál felszólalnak a jezsuiták. — A papi rend kikel a tized feletti világi bíráskodás ellen. — A sérelmek tárgyalása. — A törvényczikkek szövege: a gyűlés bezárása 1610. január havában...................................................... 39 2. A bécsi országgyűlés 1610-ben febr. 5-től márcz. 3-ig. Thurzó a bécsi országgyűlésen. — Mint közbenjáró beszédet tart. — A király német tanácsosainak csinyje. — Thurzó ha-