Prohászka Ottokár: Modern katholicizmus (Budapest, 1907)

I. Modern apostolság

4­I. MODERN APOSTOLSÁG vagy csak vállat von és hidegen folytatja mun­káját, de mindenesetre idegen irányzat, idegen hatalom. Amennyiben ellenséges, annyiban rémfelü­letes, pátosz és elfogultság dolgozik benne s tele van önalkotta dogmatizmussal. Lépten­­nyomon találkozunk nála ilyféle kijelentésekkel, hogy a modern csillagászok megfosztották Istent lakóhelyétől, — hogy az energia megmaradá­sának elve a semmiből való teremtésnek s a csodának lehetetlenségét bizonyította be. Hogy az egyház tanítása szerint a föld a világegyetem középpontja s íme a természettudomány rá­cáfolt ; tanítása szerint áthidalhatatlan űr tátong az ember s az állat közt s ime ezt az űrt a tudomány áthidalta. Csupa állítás, mely az intellektualizmusnak ki nem forrt csikóéveire vall. Ránk fog istenfogalmat, rongyosat, fogya­tékosat s azt azután deizmusa s panteizmusa segítségével kifoltozza. Etikát imputál nekünk, mely a deres s a káplárbot moralitásán túl nem ér; történelmi kritikát gyakorol «elméle­tekkel» David Strauss és Renan stílusában. Ezt az ideológiai zsibvásárt tudományos világ­nézetnek nevezi el; a tudomány népszerűsíté­sének címén szerteszéjjel küldi hadait, melyek­ben komoly, fegyverfogható férfi kevés van, de annál több dobos és rikkancs. Pszichológiája

Next