Baumgartner Alán: A kerci apátság a középkorban (Budapest, 1915)
Előszó
ELŐSZÓ. A ciszterciek kerci apátságával nagyon sokat foglalkoztak a múltban, különösen a szász írók. Mégis az apátság történetét bizonyos homály fedte; az apátság harmadfélszáz évesnél nagyobb múltjából csak nagyon gyér töredékeket ismertünk. Legrészletesebben eddig az apátság története Reissenberger Lajos: Die Kerzer Abtei című értekezésében jelent meg. A munka két részre oszlik: a bevezető részben az apátság történetét vázolja, a második részben pedig az apátság romjainak részletes művészettörténeti leírását nyújtja. Bár az író e második részre fordított nagyobb gondot, mégis az első rész az értékesebb, azon nagyszámú, kiadatlan oklevéltöredék közlése miatt, melyet a szebeni városi és a szász nemzeti levéltárból vett. Az apátság történetének tárgyalását különben csak vázlatosnak kell tekintenünk és nem rendszeres tárgyalásnak. Az egyébként pontos művészettörténeti részben itt-ott, mint rá fogunk mutatni, nagyot téved. így: Késelmés: De praediis praedialibusque Andreani commentatio, Cihinii 1824. G. D. Teutsch : Beiträge zur Geschichte Siebenbürgens unter dem König Karl Robert. (Az «Archiv der Vereins für siebenbürgische Landeskunde» folyóirat 1845-iki évfolyamában) . Schuller: Umrisse und kritische Studien zur Geschichte von Siebenbürgen c. munkájának úgy I., mint II. kötetében. Kästner: Die Sage von der Gründung und Zerstörung der Kerzer Abtei. (A «Blätter für Geist, Gemüt und Vaterlandskunde» 1851-iki évfolyamában.) (E két utóbbi munkát nem sikerült megszereznem.) Részletesen foglalkoznak az apátsággal: Jakab Elek: Erdély Egyháztörténelméhez c. értekezésében a Tört. Tár. XIII. évfolyamában; Ionaitz Nándor a Magyar Sion 1868-iki évfolyamában: A fogarasföldi kertzi apátság címen. Megemlítik: Fuxhoffer Czinár: Monasteriologiae II. k. 120—121. Kővári : Erdély régiségei Pest, 1852. 288. ; Rupp: Magyarország helyrajzi története Budapest, 1870. III. k. 210. stb.