Concha Győző: Eötvös és Montalembert barátsága (Budapest, 1918)
Előszó
ELŐSZÓ: Molnár Aladár, b. Eötvös Józsefnek meghitt embere, kivételes állású elnöki titkára a minisztériumban, írja: «Élete utolsó félévében nagy buzgalommal készült M®ütalembert fölött az Akadémiában tartandó emlékbeszédére. Ezen alkalommal és ezen beszédében szándékozott előadni a katholikus autonómiára és a vallásszabadságra vonatkozó eszméit. E célból újra tanulmányozta a kereszténység történetét. Karlsbach magános sétáiban is legtöbbnyire e beszédének tervezésével és eszméivel foglalkozott.» Az emlékbeszéd megírását és megtartását nem engedte a nemsokára eljött gyásznap 1871. február 2-án s szegényebbek lettünk egy megnyilatkozással az emberiségnek és nemzetünknek életbevágó ügyére nézve. Eötvösnek külföldi tudományos érintkezéseivel, a külföldre tett hatásaival foglalkozva jutottam már régen fiának, báró Eötvös Lórántnak szives készsége által — miért neki meleg köszönetet mondok — annak a jelentékeny levelezésnek is birtokába, melyet Eötvös Montalemberttel folytatott. Montalembert-nek 19 francia nyelvű levele b. Eötvös Lorántnál volt; Vicomte de Meaux, Montalembert veje őrizte annak egyéb irataival együtt Eötvösnek Montalem- 1 L. Havi Szemle, 1879. III. fűz. 19. 1. 2 L. Báró Eötvös József és a külföldi kritika. 1908. 10. 1. Eötvös és Montalembert barátsága.