Békefi Remig: A czisztercziek középkori iskolázása Párisban. Székfoglaló értekezés (Budapest, 1896)
I. A párisi egyetem keletkezése és kifejlődése. Az »universitas« megalakulása. A párisi kanczellár és az universitas jogkörének összeütközése. Az egyetemi facultások megalakulása. Módszer a párisi egyetemen. Paris a hittudomány székhelye. A tudományos fokozatok megszerzése. A párisi egyetem tekintélye. Történeti tény, hogy az irányeszmék már a középkortól kezdve franczia földről terjedtek szét Európában. A közoktatatás terén is Francziaországban megy végbe az a világra szóló esemény, mely a párisi egyetem létrejövésében fejeződik ki. A legújabb időkig közkeletű felfogás volt, hogy az egyetemek (studia generalia) rendszerint a székesegyházi, kolostori vagy káptalani iskolából keletkeztek. Ugyanily hitben éltek a párisi egyetemre nézve is. Úgy vélték, hogy ez Szent Viktor, Szent Genovéva és Notre Dame iskoláinak egyesüléséből keletkezett.1) Denisle azonban a régi nézetet alapjaiban döntötte meg és Páris egyetemének létrejövését is az eddigiektől eltérő módon magyarázza. Meggyőz bennünket arról, hogy a Szent Genovéva iskolában 1147-ig az »artes liberales«-t tanították.2) Ekkor a világi kanonokok (canonici saeculares) helyébe a elugnyiek, majd a Szent Viktor kolostor szabályozott kanonokjai (canonici regulares) telepedtek és itt házi hittudományi intézetet szerveztek. Szent Genovéva és Szent Viktor iskolája a XIII. század legelején még Páris falain kívül volt, s így a Xotre Dame-mal nem is egyesülhetett. Az előbbi csak 1211-ben J) Denisle: Die Universitäten des Mittelalters. I. 655. 1. s) U. az: Chartus. Universitatis Paris. Tom. I. Introductio XVI. 1.