Fényes Elek: Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leirása (Pest, 1857)
Második osztály. Az ausztriai birodalom részletes földrajzi átnézete - D) Magyarbirodalmi koronaországok - 21. Magyarország
hamuból állnak s termékenyek. Forrásai Szentkirály-Szabadja felől annyira bővizűek, hogy felbuzgásuktól nem messze malmot hajtanak. 9. Győr vármegye. Kiterjedése 2310 □ mérföld, 87,181 lakossal. Elosztatik 1 királyi városra (Győr), melly saját tanácsa alatt a vármegyétől függ, és 3 járásra, mellyek következők: 1. szentmártoni, tébi, 3. győri. Közigazgatás és megyei törvényszék székhelye : Győr, k. város, kies rónaságon, a kis Duna mellett, melly itt a Rába és Rábcza vizeket veszi magába. Eloszlik belvárosra, újvárosra és a majorokra. A belváros régi idomravan ugyan épitve, de eléggé tiszta, utczái kövezettek. Az újváros a Rába és Rábcza vizek közt fekszik, s a belvárostól a Rába vize választja el, mellyen derék fahíd éli. Győr, egyik legműveltebb s legvagyonosabb városaink közül. Székhelye egy kath. püspöknek , káptalannak. Továbbá van itt kath. főgymnasium, papnövelde, leánytanoda az Orsolya szüzeknél, alreáliskola, evang. kisgymnasium, több posztó-, rozsólis-, keztyű-, virágolaj-gyár. De vagyonos állapotját Győr mindenek felett gabonakereskedésének köszönheti, mellyel 142 kereskedő folytat; ezenkívül hasznos kereskedést űz még törökországi sertésekkel, gyapjúval, gubacscsal, és épületfával; valamint szarvasmarna, kivált lóvásárai híresek. Van takarékpénztára is. Itt ütközött meg János főherczegnek Olaszországból visszavonuló s a nemes felkelő sereggel egyesült hada a francziákkal 1809 jun. 14-kén. 1. Szent-Mártoni járás. Közigazgatás székhelye : Szent-Márton. Hozzátartozó községek : Nevezetesebb helyek : Szent-Márton, m. v. a hires Pannonhalma nyugoti tövében, 3000 lakossal, kik többnyire kézművességből és bortermesztésből élnek. De legnevezetesebbé teszi ezen helyet a Pannonhalmán levő igen régi, híres és gazdag apátsága a Sz. Benedek szerzeteseinek. Ez apátságot még Geiza hg. alapította 997-ben , de tökéletességre fia, ez. István vitte. A zárda legfőbb nevezetességei közé tartozik egy 100,000 kötetre menő jeles könyvtár, mellyben sok becses és ritka könyvek s kéziratok találtatnak. Említést érdemel még itt azon jeles vízerőmű, melly óránként 65 le akó vizet 372 lábnyi magasságra, s 2400 láb messzeségre tol fel. 2. Tébhi járás. Közigazgatási székhely : Téth. Hozzátartozó községek: Csanak, Csikvánd, Felpécz és puszta Hali, Gyarmat és Csikórét p., Gyirmót, Gyömörő és Csigi p., Kajár, K.-Babót, K.-Pécz, Koronczó, Ménfő, Mérges, Uj-Malomsok és A.- s F.-Ponyvád puszták, Ó-Malomsok, Móriczhida és K.-Árpás, Teke és Fördemész, Pátka és Pátka p., Rába-Sz.-Mihály és Angyal, Debrét s Homorod puszták; Rába-Sz.-Miklós és Κ.-Móriczhida, Ferenczháza és Kányahegy, Szemere és Szent-Pál puszta, Szerecseny, Szentkút, Tinyő. Nevezetesebb helyek : Téth, népes falu 2000 lakossal, a járás főhelye. Csanak és Ménfő helységek lakosai kukoriczaszárból székeket csinálnak.