Szongott Kristóf - Vajna Károly - Hodoreán János: A szamosújvári vár (Szamosújvár, 1898)
A) Szakasz. A vár története
. 1540-ben Martinuzzi György kir. kincstartó birtokában van a vár, kinek nevéről Martinuzzi-várnak is neveztetik. 1542- ben Szamosújvár várnagyai (ebben az évben két várnagya volt a várnak) Fráter György (~ Martinuzzi) nevében Viz-Szt-György birtokosaitól egy rétet vesznek és azt a várhoz csatolják. (Krn. mór. D. 16). 1543- ban Szamosújvár ura, Fráter György ezt a várt úgy tekinti, mint a váradi püspökség tartozékát. (Fökm. gróf E ... 158). 1552-ben I. Ferdinánd király Szamosújvár várát összes jövedelmeivel együtt Báthori András erdélyi vajdának adományozza székhelyül oly feltétel alatt, hogy gondoskodjék a vár védelméről. (Katona, História, remi. hung. XII. 183). Báthori András kivonulása után (1553), Szamosújvár kapitánya, Dobó István részére a vár összes tartozékai összehatnak; ebből az összeírásból kitűnik, hogy a tartozékokra kivetett szt mártonnapi censusból évente 356 írt folyt be. 1556-ban Dobó István Szamosújvárt, mely eddig Ferdinánd pártján volt, nagy ostrom után feladván, azt, a kolozsvári országgyűlés összes tartozékaival együtt Isabella királynőnek adta hozományul. (Érd. országgyül. Eml. II. 5 59.) 1590-ben Báthori Zsigmond a szamosújvári vár tartományában levő összes gyalog- puskások részére, mivel a vár kapitányai által terhes özállásokra, bírságok fizetésére szorittattak, a következő határozatokat hozta: A gyalog- puskások sem a kapitányok, sem a belsőszolnok megyei hatóság alá nem tartoznak, hanem egyedül a fejedelem és századosai (a századosok a puskások közvetlen főnökei) alá rendeltetnek, kiknek mindenben engedelmeskedni tartoznak, veszély idejében azonban az újvári kapitány felszólítására tartoznak bevonulni a várba... (Km. Lib. Sig. Báthori 89). 1590-ben ilyen gyalogpuskás volt Rettegen 13, Bálványosváralján 12, Ördöngös-Füzesen 11, Magyar-Láposon 10, Ormányban 10, Szamosújvár-Németiben 9, Kérőben 8, Szásznyiresen 5, Domokoson 4, Szépkenyerü-Szt-Márton-