Fenyvessy József: Az egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár ötven éves története 1846-1896 (Budapest, 1896)
II. Szervezet, igazgatás - a) a budai takarékpénztár
SZERVEZET, IGAZGATÁS 22 Viszony a többi takarékpénztárral. Az első évi üzleteredmény A takarékpénztár az időközben szép számra felszaporodott testvérintézetekkel kezdettől fogva barátságos viszonyba lépett; a temesvári, a győri, a kőszegi s más nagyobb vidéki takarékpénztárak évenkint megküldik pénzforgalmi kimutatásaikat és mérlegüket és viszonzásra kérik fel a budait, mit az szívesen teljesít. Szorosabb összeköttetésbe az esztergomi takarékpénztárral lépett, mely állandóan tartott betéteket a budainál és ez, tekintettel az «ügyrokoni barátságra» annak különös kedvezményeket biztosított. Miként a pesti hazai takarékpénztárnál, úgy a budainál is felmerült 1847 október havában, az intézet kebelében alapítandó «ápoló-egylet» eszméje. Rosa vetette fel és indítványára bizottságot küldtek ki az alapszabályok elkészítésére. Az 1848-adiki közgyűlés helyeselte a tervet és részletes kidolgozására a bizottságba további 3 tagot küld, kik a legközelebbi közgyűlésen jelentést tenni tartoznak. Többet nem hallunk azután e tárgyról és a bekövetkezett izgalmas időkkel végkép letűnt a napirendről. A takarékpénztár első üzletéve, 1840-edik év október 1-től 1847 deczember végéig, igazolta az intézet szükségességét és életképességét, sőt a jövőre nézve reményeket támaszthatott a részvényesekben. Az 1848 január 6-odikán tartott közgyűlésen az igazgatói jelentés 2.861.454 frtnyi összforgalomról szól és az intézet mérlege, daczára a fizetett és szedett kamatok közti csekély különbözetnek, 6.358 frt 54 kr. nyereséggel záródik, s a közgyűlés igazgatási és személyzeti ügyekkel is foglalkozik, jóváhagyja az új tisztviselők kinevezését. Semmelweis helyébe ugyanis a könyvelői állásba Szombathy Károly neveztetik ki, Duchon Adolf helyébe jegyzőnek Kiss Antal egyleti segéd. Szóba hozzák