Molnár István: A szőlőművelés és borászat kézikönyve (Budapest, 1897)
XIII. Fejezet. A borkezelés - 48.§. A bor javításáról és a bortörvényről
A 513 Mesterséges a bor, a) ha nem kizárólagosan szőlő levéből készült, és b) ha a borhoz tiszta szesz vagy cognacon kívül víz vagy bármely más anyagok kevertettek. A mustnak okszerű kezelése és a bornak ily után való javítása nem tekintetik borgyártásnak. Az okszerű pinczekezelés megengedett elvei időnkint rendelet útján lesznek megállapítva. (Ily rendelet az 1893. évi 83432. sz. a. adatott ki a kereskedelmi minister által, melynek értelmében a raffinált répa és nádczukor, a tiszta, szőlő- és gyümölcsczukor, a candisczukor és külföldi mazsolaszőlő használata kellő korlátok között megengedtetett és csak a tokaji borvidéken termett musthoz nincsen megengedve sem czukrot, sem mazsolát használni. A szeszezés csakis 95°/C tiszta szeszszel, vagy cognaccal szabad. Megengedtetik tovább az arzénmentes kén mérsékelt használata, továbbá a sav leszállítása szénsavas mész és káliummal. Szabad a mustot befőzés által sűríteni, derítőszereket, továbbá borkősavat és almasavat használni; a bort újra áterjeszteni, házasítani, filtrálni, pasteurizálni. Minden egyéb anyagnak a must- vagy borhoz való használata tiltva van.) Tilos a bort oly vidék, vagy szőlőfajta megjelölésével forgalomba hozni, amelyen az nem termett, illetve a melyből nem készült. Ha különböző vidékek borai lettek házasítva, a bor azon vidék neve alatt adható el, amelyikből legtöbb van belekeverve. Nem számíttatnak a mesterséges borok közé: az ürmös, a pezsgő, a csinger (lőre), az alma- és gyümölcsborok és a külföldi mazsolával készített édesborok, de ezeket csakis megfelelő nevükön szabad raktározni és forgalomba hozni. A mesterséges bor készítése vagy gyártása 25—300 írtig terjedő pénzbüntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással büntettetik. Ugyanily büntetéssel bújtatnak azok is, kik a mesterséges bort csak forgalomba hozzák, valamint a bor gyártásához való anyagok eladását hirdetik. nolnAH: szőlőművelés és borAsZaTi