Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1859
1859-10-16 / 42. sz.
335 erdőkkel fedett hegylánczolat által vannak védve. És így ha tekintetbe veszszük, hogy a 80 mértföldet tevő fertőtavának kigőzölgése mennyire kedvezően hat a szőlő fejlődésére, és így a bor minémüségére, e mellett a szőlőhegyek fekvése is kedvező, a föld minémüsége jó, úgy csak a miveléstől, a fajok megválasztásától s a kezeléstől függ, hogy e vidéken jó borokat termeszszenek. A bor e vidéken átalában jónak mondható. Kitűnő jelleme e vidéki bornak az erő, a test s bizonyos földíz, de ez az egyes szőlőhegyek szerint változó. A föld mindenütt meszes agyag kovakövei többet-kevesebbet vegyítve, néhol kötöttebb, néhol pedig homokosabb, a borok is e szerint s a nap irányában való fekvések szerint egy helyen erősebbek, más helyen pedig gyöngébbek, és többnyire négy osztályba soroztatnak, u. m. Az első osztályba tartoznak a sopronyi és rusti szőlők, melyek legtöbb gonddal miveltetnek, s így legjobb bort teremnek. Második osztályba soroztatnak e következő helységek szőlei: u. m. Margita, Oszlop, Bozi, Nyék, Hidegség, Thátfa, Medgyes, Rákos, N.-Keresztúr, Oka, Stertz és Czenk. Harmadik osztályba jönnek : Szent-György, Lépesfalva, Aggfalva, Bánfalva, Büdöskút, Fehéregyháza, Széleskút, Feketeváros, Darázsfalva, Klempa, Kopháza, Harka, Ilasfalva, N.-Péterfa, Homok, Sz.-Miklós, Likvánd, Locsmánd. A negyedikbe végre a többi helységek, u. m. Zemenye, Siklós, Tormafala, Pordány, Zárány, Czimfalva, Márczfalva, Petöfalva, Borbolya, N.-Mártony, Fraknó, Rétfalu, Pecsenyéd, Völgyfalva, Szárazvám, L.-Pordány, Vimpátz és Szarvkő. Ha az ember egy vidék szőlőmivelését más vidékekkel összehasonlítja, valóban tanulságos, sok helyeken ugyan ráismer az ember egy vagy más vidék rendszerére, de néhol oly eltérést lát, hogy szinte csodálkozik az ember, mennyire kegyes a jótékony természet minálunk, hogy akármily körülmények között mindenütt terem jó bor. Csakhogy aztán az a kérdés, elegendő terem-e ? eléggé háladatos-e a szőlőmivelés? s nem-e termeszthetnének még jobb bort is? (Folytatása következik.) Gryü rky Antal: Szőlészeti ipar. *) Őseink a pártérdek leküzdése miatt, véget nem érő harczba keveredtek, s számunkra utat törve kijelölték az eszközöket, hogyan lehet minden pártviszályt kiegyenlíteni. — Ez okból őseink a szőlömiveléssel nem bíbelődtek, hanem bízták a jó Istenre, meg a hanyag éretlen vinczellérekre, — e tekintetben tehát reánk tikkasztó munka maradt, kínos elhatározás után a megélhetés mikéntjére adtuk fejünket, mely életkérdésünk tükrébe önszorgalmunkat varázslóelibénk,nem maradt egyéb teendőnk először tanulmányozni a szőlőmivelés hasznos módját, de ha a körülmények sürgetik, megfogjuk a kapa nyelét is, vagy ojtunk, döntünk szőlőnkben, úgy tekintvén azt, mint a háladatos gyermek szüleit, kiktől élete fentartását várja. Részrehajlatlanul valljuk be, mikép a tabajdi szőlőhegyen iparunk kizárólagos képviselői a kaputosok, vagyis a hajdani földesúri joggal biró közbirtokosság, s mióta ezen osztály a haladás zászlóját szőlészetünk s borászatunk emelése végett megragadta, azóta a parasztgazdák is ifjítják szőlejüket, döntés, ojtás által, karókat használnak, szóval a kézzelfogható jó példa után ők is mozognak. Az okszerű szőlészet nem fényűzés, hanem haszongazdászat, és dúsan jövedelmező iparág, ez állításomat derítsék fel az alább elősorolandó gyakorlati adatok, melyek saját szőlőmivelési eljárásomból meritvék : 1901,/12oo hold szőlőmet (ebből 250 f öl szilvás) ősi elhanyagoltságában vettem át 1858-ban, ekkor vidékünk bő termése mellett — szüreteltem 7akó szinbort, — melynek akója, betudva költségeimet, anyiba került, mintha verest vágysz, jánoshegyit ittam volna, — nem volt tehát egyéb teendőm, mint tőkék ifjitásához kézzel-lábbal hozzáfogni. Lássuk az azóta tett költségeket, melyek után eredő tiszta haszon fogja elönkbe tüntetni a szorgalom díját. Beruházási tőke. pfr. kr. 48 cseplészirtó napszám a 24 pkr. ... 19 12 1848-1857-ig 20000 döntés vessző, díja 2/4kr. 166 40 „ „ 3000 ojtás „ „ 1 „ 50 — „ „ 3000 gyökeres,, n 2 „ 100 -„ „ 150 szekér trágyavitel 2 fr. 300Mivel ez évi termés munka bérét sem térite meg, 4 évig a segélypénz kamatának kamatául számíttatik 9 pírt . 36 — 18 ezer karó (házilag készítve) erre 7 pírt . 126 — Hordó igazítás és egyéb apró beruházások . 1028 Vételi ára az 190%266 holdas szőlőnek . . 600 — Összes beruházási tőke . 1500 - Évi kiadás. 55 Az 1500 pf. beruházási tőkének 6% kamatja 90 Vinczellér bére (a termékek folyó értékesítése) 50 Adó fejében fizettetik 18577 8-ra .... 2 Hegyöröknek fizettetik 3 — Szüreti s egyéb apró költségek .... 145 Összes kiadás 160 — Azt kell most már kitudnom, mikép kamatozza magát a szőlőföldbe ruházott tőkém ? — Ezt az alig múlt közép szüret és csökkent borár szerint tudhatom meg. 1857-ik évi bevétel. pfrt. 75 akó bortermés ára 3 pftjával . . . 225 10 akó törköly után 35 ircze pálinka 25°á 20 kr 11 100 kéve venyige á 10 pkr. kévéje A 250 P öles szilváson s a szőlő közti Őszi baraczkfák 1 50 db nemes gyümölcsfáról (10 évi átlagos számla szerint) az évi jövedelem darabonkint 20 pht Ugyan a szilvás telepén fáim körében vetett s kevésbbé ártalmas baltaczim, franczia angol perje s pimpinella egyveleg takarmány kétszeri kaszálás után évi tiz mázsa takar- mány-nyeremény mázsája 2 pfrt Összes évi jövedelem A kiadás levonta után 20 283 20 160 — Marad javamra 123 20 ;r. 40 16 40 10 *) Letenyey Lajos „Szőlészeti Tájrajz" czimű és a sajtó alól kikerült munkájából mutatványul. Szerk. »