Borászati Lapok – 1. évfolyam – 1874.
1874-06-10 / 11. sz
— 122 — mindjárt kezdetben is szükségletükhöz képest ellátni, miután az állatok azokat magasabb tökélyű szervezetüknél és szabad mozgóképességüknél fogva vagy maguk felkereshetik, vagy azokkal, mint a növény- és állatország kész ismert és határozott alakú adományaival, nagyobb nehézségek nélkül elláthatók voltak. Ellentétben ezekhez a növények háztartását majdnem egész a jelenkorig a titokszerűség vastag leple borította, melyet csak itt-ott törtek át a tudomány sejtelmei, de annak teljes megvilágítása sohá nem sikerült. Ezen pedig még csodálkoznunk sem szabad, ha meggondoljuk, hogy eme lepel illő szellőztetésére a gyakorlati tudományosság vívmányainak egy egész lánczolata és a tudósok jobbjainak több százados hangyamunkássága kívántatott meg. És ezen dicsőülteknek, valamint a mai nap is érdekünkben fáradozóknak köszönhetjük, hogy most már a mivelésünk alatt álló hasznos növényeink szervezetét és azok életszükségleteit nemcsak minőségileg, hanem mennyiségileg is ismerjük, s ennélfogva nemcsak azt tudjuk mint az állatoknál, hogy mivel élnek és táplálkoznak, hanjan még azt is meghatározhatjuk, hogy a szükségelt tápanyagból mennyi nyújtandó nekik, ha azokat nem csak tengődő életben, hanem oly erőben fentartani akarjuk, miszerint termékenységök teljes mértékét elérjék, tehát gazdájuk számára teljes mértékű hasznot is hajtsanak. Mivel pedig a trágya neve alatt juttatjuk a mivelésünkben részesített hasznos növényeknek azon anyagokat, mik nekik tápul szolgálnak, s adjuk vissza a termőföldnek azon alkatrészeket, melyeket termeléseink által belőle kifogyasztottunk: e helyütt szőlősgazdáink számára tüzetesebben fogjuk a trágyának azon alkatrészeit és azon mennyiségét kiemelni, melyekre a szőlőtőke, mint nélkülözhetlen tápszereire rászorul, ha hogy gyümölcseinek mennyiségét és minőségét teljes mértékből kifejthesse, s saját egyéniségét folytonosan jó erőben fentarthassa. Gyakorlati szőlősgazdákkal lévén dolgunk, nem lehet szándékunk őket olyszerű körülményes kimutatásokkal fárasztani, melyekben a szőlőtőkének tápul szolgáló szerves és ásványos eredetű anyagok egész legkissebb kicsinységekig pontosan kimutatva vannak, miután annak csak az elmélet emberei előtt lehet értelme , hanem azt mégis meg fogják engedni. olvasóink sajátérdeküknél fogva, hogy azon tápszereket egyszerűen megnevezzem, melyekre a szőlőtőke okvetlen rászorul, miszerint jó erőben megmaradhasson és évről évre kellő termékenységét kiadhassa. A vegyészet tisztán és kézzelfoghatólag azt mutatta ki, hogy a szőlőtőke egyes részeiben, de leginkább fürtjében tetemes menynyiségű tojás fehérnyét tartalmaz, mikhez kellő mennyiségben a tőke csak akkor juthat, ha bőséges ammóniát tartó trágyával elláttatik. A vegyészet továbbá azt is kimutatta, hogy a szőlőtőke egyes részei, de főleg fürtjei hamujában nagy mennyiségű mész, hamany (kali) és visav fordul elő, valamint csekély mértékű kova és keserű föld, vaséreg, kénsav, halvány stb. kisebb jelentőségű hamurészek, amiből az következik, hogy a szőlőtőke ezen ásványos részeket a talajból ép úgy mint a marha takarmányát a jászolból veszi fel, és csak addig fog jó erőben és a kellő termékenységben fenmaradni, míg a jászolban vagy akarom mondani a talajban nélkülözhetlen táplálálékát készen találni fogja. Meszet talál a szőlő majdnem minden termőföldben, s azért a szőlő a neki való climatikus viszonyok alatt oly széles elterjedést talál, de kitűnően diszlik a Champagnéban, Bourgogne Bordeauxban, Szegszárdon stb. szóval ott, ahol talaja kimeríthetlen mészben bővelkedik, s a tőke a neki szükségelt mésztáplálékban duslakodhatik. Hamányt talál a tőke nagy készletben az agyagos és vulcanicus eredetű talajokban, s azért is híresek a Rajna és Balaton menti szőlőhegyek, a tokajiak, somlyaiak stb. mert készen áll bennök a tőke számára a roppant káli-készlet. De ne feledjük el, hogy zseb nem létezik, mely utóbb ki nem merülne! Ezt pedig senki sem tudhatja jobban mint a magyar ember, ki már több dúsgazdag, ősi család végelszegényedésében az erre vonatkozó szomorú példákat bőven ismerheti ! Azért tehát kifogy csakhamar a káli is a földből, és annak pótlását mulasztanunk nem szabad. Vilsavat talál a tőke mindenütt, ahol jeles minőségű és sok bor terem, mert ha azt a talajban készen nem találná, nem mutathatná ki a vegybontás azt, hogy hamutartalmának majdnem 9/10 része vilsavból áll s ennélfogva nem is szenvedhet kétséget, hogy a szőlőtőke épségének, tartósságának és termése jelességének biztosítására a talaj részéről nevezetes mennyi-