Borászati Lapok – 1. évfolyam – 1874.
1874-09-10 / 17. sz
— 20t — mányos kereskedéssel, posztógyártással kezdett foglalkozni, még pedig kitűnő sikerrel. Greger Miksát azonban élénk természete nem hagyta nyugodni; a néhány külföldön töltött év, szemben hazánk — kivált akkori — hátramaradottságával, kifelé vonzották őt; a Miskolcz vidékén tartott fényes szüret és jó borvásár pedig oly erős benyomást tettek reá, hogy a tárgynak néhány évi előtanulmányozása után azon meggyőződésre jutott, miként ugyan önmagának, mint saját hazájának sokkal nagyobb szolgálatokat tehet, ha borkereskedővé válik. 1860-ban Angolország a tiszta borok behozatali vámját tetemesen lejebb szállítván, Greger Miksa a bécsi kereskedelmi kamara ösztönzésére tetemes magyar szállítmánynyal Londonba ment azon reményben, hogy itt jó és olcsó áruit azonnal eladhatja a nagyobb borkereskedőknek. Az új jövevényt azonban irigy szemmel nézték a régen letelepedettek s eladásról szó sem volt. Greger azonban korán sem hagyta magát elijeszteni s elhatározta Londonban mint magyar borkereskedő telepedni és vevőit egyenesen a fogyasztó közönség között megszerezni. Mint előbbeni leveleimben fölemlítem, már az 50-es években akadtak egyesek az emigránsok között, akik kísérleteket tettek a magyar borkereskedelemmel, mindezek vevői azonban csak igen szűk körre szorítkoztak, a nagyközönség legnagyobb része azonban a magyar bort még nevéről sem ismerte. Gregernek tehát eleinte számtalan nehézséggel kellett küzdeni, melyet ő bámulatos ügyességgel tudott leküzdeni, s ha tekintjük és látjuk, mily állást foglalnak el magyar koraink jelenleg egész Angolországban, akkor nem habozunk kimondani, miként az ország nagy köszönettel tartozik Greger Miksának, ki magyar borainknak ismertetése és terjesztése körül rendkívül nagy érdemeket szerzett magának. Mert az igaz, hogy jelenleg a „hungarian wine" csaknem kivétel nélkül össze van kötve Greger nevével, de legyen csak egyszer a bor általánosan ismeretes és kedvelt, gyermekjáték lesz akkor bármely más magyar borkereskedőnek üzletet csinálni. Bármily érdekes is volna Greger Miksának 13 évi működéséből sokat részletesen elmondani, erre már nincs többé időm, holnap végleg elhagyván Skócziát és Angolországot, de egy pár adatot röviden mégis elsorolok. Greger mint a kereskedelem magasabb fokán álló egyéniség, kezdettől fogva oda iparkodott, hogy kereskedelme nagyobb terjedelmű, országos legyen s 1861-től kezdve a jelen napig szakadatlanul a legnagyobb buzgalommal törekedett mindenféle uton-módon az angol közönséget magyar borainkkal megismertetni, s viszont a magyar bortermelőket röpiratok utján józanabb bortermelésre, művelésre birni. Aki ismeri az angol viszonyokat, az tudja, hogy az előbbeni t. i. az ismertetés rendkívül nagy áldozatokkal jár, melyektől ő azonban nem riadt vissza, helyesen felismerve a körülményeket, mindjárt az első hónapokban és ugy folyton ezreket költött hirdetésekre, külső kiállításra stb. Greger Miksának kiváló szívessége folytán nemcsak üzletének központját és ágazatait, azoknak minőségét, hanem számos üzleti könyvét is voj^alkalmaa^t látni, melyekből ítélve, aligha csalódom, . ^t^álhírais hogy nem sok ember lesz Magyarországon, a n n^^yobo vagyonnal bir, mint a mennyit ez ismertetésig kétségtekr kitesznek. 1862-ben leginkább Greger utánjárásfeülbeté it hozta meg az angol parlament ama törvényt, mily elíste a tiszta borok egész 26°/0 alkohol tartalomig szintén csak egy schillinger vám alá esnek, mely az erős alcohol tartalmú magyar borokra lényeges kérdést képezett. 1862-ben volt a magyar borkiállítás Londonban, melyhez sok reményt kötöttek, de látszólag eredmény nélkül maradt. Ekkor időzött ugyancsak Londonban gr. Z (már nem él többé), ki Gregernek ajánlatokat ten, hogy vele társaságba lépjen, s midőn Greger gr. Z. meghivása folytán Magyarországba utazott, saját üzletét elhanyagolva és költekezve, utóbbi Gregernek kijátszásával más társulatot alakított, mely néhány év alatt szerencsétlenül tönkre ment. 1865-ben időzött Greger először hosszabb ideig Skócziában s alapította meg több fiókját. Eme években kezdve el Greger ama geniális művét, melyek évek folyamán át szakadatlanul munkálkodott és munkálkodik, s melynek magyar hazánk Angolországban levő ismereteinket leginkább köszönik. Greger ugyanis az egyesült Angolország valamenynyi orvosi fakultásait ugy egyetemben, mint egyenkint iparkodott meggyőzni a magyar borok természeti jóságáról s azokat általok egészségi szempontból ajánlja a közönségnek. Valóban bámulatos ama ügyesség, melylyel Greger tervét keresztül vitte, alig van orvos Angolországban, a legtávolabbi vidékeket is beleértve, a ki a magyar borokat ne ismerné s az angol közönség legnagyobb része az orvosok ajánlata folytán ismeri borainkat. Nemcsak egyes orvosi lapok, mint a leginkább elterjedt „Lancet" és „Medical Times" hoztak számos czikket, hanem más szakatottak és kitűnő állásfoglaló tudósok írtak röpiratokat, rendeztek részletes vegytani vizsgálatokat stb. Greger Miksa 1869-ben egy kis diszes művet adott melyet 200,000 példányban külött szét, s melyben egy igen érdekes gyűjteményt találunk orvosi vélemények és vizsgálatokról, a borok természetéről egészségügyi szempontból, statisztikai adatokkal és példákkal főleg a magyar borokra vonatkozólag. Ezek között legelismerőbben és legrészletesebben szólanak dr. Penny Frigyes és dr. Adams James glasgowi egyetemi tanárok (előbbenn már meghalt, utóbbi az orvosi facultás elnöke), kik egy vegytani táblákkal ellátott röpiratok irtak a magyar borokról, mely azoknak terjesztésére rendkívüli haszonnal birt. Hogy Greger az orvosok utján igyekszik magyar borainkat terjeszteni Angliában, hol a franczia, spanyol, portugál és rajnai borok oly régóta befészkelték magokat, ezt felette ügyes és szerencsés gondolatnak tartom. Boraink hasznossága, orvosi szempontból, nálunk Magyarországon ismeretes, igen jól emlékezem, hogy már gyermekkoromban Karlovitz táján tartózkodva, sokat hallottam ama vidéken ott termő borunk kitűnő hasznáról. Úgyszintén tokaji borunkat orvosaink Magyarországon is orvosszer gyanánt ajánlják betegeinknek. Ennélfogva, eleinte nem kevéssé csodálkozom, hogy Greger külföldi orvosok véleményére hivatkozik folyton. Az ő állítása