Borászati Lapok – 1. évfolyam – 1874.

1874-09-10 / 17. sz

— 20t — mányos kereskedéssel, posztógyártással kezdett foglal­kozni, még pedig kitűnő sikerrel. Greger Miksát azonban élénk természete nem hagyta nyugodni; a néhány külföldön töltött év, szemben ha­zánk — kivált akkori — hátramaradottságával, kifelé vonzották őt; a Miskolcz vidékén tartott fényes szüret és jó borvásár pedig oly erős benyomást tettek reá, hogy a tárgynak néhány évi előtanulmányozása után azon meggyőződésre jutott, miként ugy­an önmagának, mint saját hazájának sokkal nagyobb szolgálatokat te­het, ha borkereskedővé válik. 1860-ban Angolország a tiszta borok behozatali vámját tetemesen lejebb szállítván, Greger Miksa a bé­csi kereskedelmi kamara ösztönzésére tetemes magyar szállítmánynyal Londonba ment azon reményben, hogy itt jó és olcsó áruit azonnal eladhatja a nagyobb borke­reskedőknek. Az új jövevényt azonban irigy szemmel nézték a régen letelepedettek s eladásról szó sem volt. Greger azonban korán sem hagyta magát elijeszteni s elhatározta Londonban mint magyar borkereskedő tele­pedni és vevőit egyenesen a fogyasztó közönség között megszerezni. Mint előbbeni leveleimben fölemlítem, már az 50-es években akadtak egyesek az emigránsok között, a­kik kísérleteket tettek a magyar borkereskedelemmel, mind­ezek vevői azonban csak igen szűk körre szorítkoztak, a nagy­közönség legnagyobb része azonban a magyar bort még nevé­ről sem ismerte. Gregernek tehát eleinte számtalan nehézség­gel kellett küzdeni, melyet ő bámulatos ügyességgel tudott leküzdeni, s ha tekintjük és látjuk, mily állást foglal­nak el magyar koraink jelenleg egész Angolországban, akkor nem habozunk kimondani, miként az ország nagy köszönettel tartozik Greger Miksának, ki magyar bo­rainknak ismertetése és terjesztése körül rendkívül nagy érdemeket szerzett magának. Mert az igaz, hogy jelen­leg a „hungarian wine" csaknem kivétel nélkül össze van kötve Greger nevével, de legyen csak egyszer a bor általánosan ismeretes és kedvelt, gyermekjáték lesz akkor bármely más magyar borkereskedőnek üzletet csinálni. Bármily érdekes is volna Greger Miksának 13 évi működéséből sokat részletesen elmondani, erre már nincs többé időm, holnap végleg elhagyván Skócziát és Angolországot, de egy pár adatot röviden mégis elso­rolok. Greger mint a kereskedelem magasabb fokán álló egyéniség, kezdettől fogva oda iparkodott, hogy keres­kedelme nagyobb terjedelmű, országos legyen s 1861-től kezdve a jelen napig szakadatlanul a legnagyobb buz­galommal törekedett mindenféle uton-módon az angol közönséget magyar borainkkal megismertetni, s viszont a magyar bortermelőket röpiratok utján józanabb bor­termelésre, művelésre birni. A­ki ismeri az angol viszonyokat, az tudja, hogy az előbbeni t. i. az ismertetés rendkívül nagy áldozatok­kal jár, melyektől ő azonban nem riadt vissza, helye­sen felismerve a körülményeket, mindjárt az első hóna­pokban és ugy folyton ezreket költött hirdetésekre, külső kiállításra stb. Greger Miksának kiváló szívessége folytán nem­csak üzletének központját és ágazatait, azoknak minő­ségét, hanem számos üzleti könyvét is voj^alkalmaa^t látni, melyekből ítélve, aligha csalódom, . ^t^álhírais hogy nem sok ember lesz Magyarországon, a n n^^yobo vagyonnal bir, mint a mennyit ez ismertetésig kétsé­gtekr kitesznek. 1862-ben leginkább Greger utánjárásfeülbeté i­t hozta meg az angol parlament ama törvényt, mily elíste a tiszta borok egész 26°/0 alkohol tartalomig szintén csak egy schillinger vám alá esnek, mely az erős alco­hol tartalmú magyar borokra lényeges kérdést képezett. 1862-ben volt a magyar borkiállítás Londonban, melyhez sok reményt kötöttek, de látszólag eredmény nélkül maradt. Ekkor időzött ugyancsak Londonban gr. Z (már nem él többé), ki Gregernek ajánlatokat ten, hogy vele társaságba lépjen, s midőn Greger gr. Z. meghivása folytán Magyarországba utazott, saját üzletét elhanyagolva és költekezve, utóbbi Gregernek kijátszá­sával más társulatot alakított, mely néhány év alatt sze­rencsétlenül tönkre ment. 1865-ben időzött Greger elő­ször hosszabb ideig Skócziában s alapította meg több fiókját. Eme években kezdve el Greger ama geniális művét, melyek évek folyamán át szakadatlanul munkál­kodott és munkálkodik, s melynek magyar hazánk An­golországban levő ismereteinket leginkább köszönik. Greger ugyanis az egyesült Angolország valameny­nyi orvosi fakultásait ugy egyetemben, mint egyenkint iparkodott meggyőzni a magyar borok természeti jósá­gáról s azokat általok egészségi szempontból ajánlja a közönségnek. Valóban bámulatos ama ügyesség, melylyel Gre­ger tervét keresztül vitte, alig van orvos Angolország­ban, a legtávolabbi vidékeket is beleértve, a ki a ma­gyar borokat ne ismerné s az angol közönség legna­gyobb része az orvosok ajánlata folytán ismeri borain­kat. Nemcsak egyes orvosi lapok, mint a leginkább el­terjedt „Lancet" és „Medical Times" hoztak számos czikket, hanem más szakatottak és kitű­nő állás­foglaló tudósok írtak röpiratokat, rendeztek részletes vegytani vizsgálatokat stb. Greger Miksa 1869-ben egy kis diszes művet adott melyet 200,000 példányban kü­lött szét, s melyben egy igen érdekes gyűjteményt találunk orvosi vélemények és vizsgálatokról, a borok természetéről egészségügyi szem­pontból, statisztikai adatokkal és példákkal főleg a ma­gyar borokra vonatkozólag. Ezek között legelismerőbben és legrészletesebben szólanak dr. Penny Frigyes és dr. Adams James glasgowi egyetemi tanárok (előbbenn már meghalt, utóbbi az orvosi facultás elnöke), kik egy vegy­tani táblákkal ellátott röpiratok irtak a magyar borok­ról, mely azoknak terjesztésére rendkívüli haszonnal birt. Hogy Greger az orvosok utján igyekszik magyar borain­kat terjeszteni Angliában, hol a franczia, spanyol, portu­gál és rajnai borok oly régóta befészkelték magokat, ezt felette ügyes és szerencsés gondolatnak tartom. Boraink hasznossága, orvosi szempontból, nálunk Magyarorszá­gon ismeretes, igen jól emlékezem, hogy már gyermek­koromban Karlovitz táján tartózkodva, sokat hallottam ama vidéken ott termő borunk kitűnő hasznáról. Úgy­szintén tokaji borunkat orvosaink Magyarországon is orvosszer gyanánt ajánlják betegeinknek. Ennélfogva, eleinte nem kevéssé csodálkozom, hogy Greger külföldi orvosok véleményére hivatkozik folyton. Az ő állítása

Next