Borászati Lapok – 11. évfolyam – 1884.
1884-06-10 / 16. sz
Budapest, 1884. junius 10. 16. szám. XI. évfolyam. borászati lapok. Megjelennek minden hó 10-én, 20-án és 30-án. Előfizetési díj: Egész évre 4 írt. Fél évre A Német birodalom államaiba egész évre 5 ., Európa egyébb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába egész évre .... 6 „ Negyedévi előfizetők nem fogadtatnak el. Tulajdonos s főszerkesztő: Molnár István, a budapesti kir. vinczellérképezde igazgatótanára, Budapest, viziváros, kihez a kéziratok s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek és a reclamatiók intézendők. Segédszerkesztő: Neiger Sándor. Budapest, Kársfa-utcza 6. sz. Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Legalább öt előfizetőt gyűjtőknek tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Hirdetéseket csak reális vállalkozóktól s csakis a borászati szakba vágó tárgyakról fogadunk el, s ezek dija a szerkesztőség által határoztatik meg. A phylloxera Budán! A mitől mindig féltünk, de a mit remegve mégis biztosra vártunk : megérkezett. — Buda határa el van lepve a phylloxeráktól és pedig nemcsak a Svábhegy, Mártonhegy és Sashegy; de ezeken tul az u. n. „Lustriedel" dűlő, sőt ezen tul az egész határ egész Buda-Eőrsig. A Buda-Bőrs szőlei maguk is már inficiáltak ; az inficiált területet 20 holdra terjedőnek tartják, de mi jól tudjuk, hogy közben mindenütt meg lesz az már a szőlőkben. A Gellérthegyen, melyen az országos vinezellérképezde szőleje is áll — még eddig nem találtuk meg a veszedelmes ellenséget, mi valószínűleg onnét lehet, mert a budai hegyláncztól a Gellérthegy meglehetősen el van szigetelve. Mindazáltal, hogy mi sem sokáig mondhatjuk szőlőnket phylloxeramentesnek, ez könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy a közlekedés a budai hegyek között igen nagy s igen sok birtokosnak van szőleje a Gellérthegyen és egyéb budai dűlőben is, honnét a munkások a Gellérthegyre jönnek át dolgozni, ha munkáikat egyéb s már inficiált szőlőkben napközben bevégezték. Hogy mily káros hatással lesz ez a budai s nagyobbára szőleje után élő lakosságra, azt egyelőre ki semlehet számítani; de annyira már mindeki tisztában van magával, hogy e veszélyt kicsinylenünk nem szabad s mindent el kell követni a még mentes borvidékeknek, hogy oda a rovarát ne hurczoltassék. — A budai nép, mint halljuk, a kormánytól kér sürgős intézkedést, de mit tehet a kormány — mi nem tudjuk. Itt más mód nincs hátra, mint vagy gyéríteni, vagy erélyesen hozzálátni az amerikai veszszők szaporításához. A könenysav a pinczekezelésben. I. Ezelőtt pár évvel olvastam a württembergi „Gew. Zeit.-ban, hogy a könenysavban a különféle gyümölcsnemek eltartása, konzerválása kitűnő sikerrel történhetik. Miután mint chemicus jól tudtam azt, hogy könenysav tulajdonképen nem létezik, kérdést tettem egy német collegámnál Stuttgartban, hogy mi lehet ez a könenysav, ha vájjon ilyen sav létezik-e egyáltalában, mire azon választ nyertem, hogy a könenysav tulajdonképen nem egyéb, mint a könenyfeléleg (Wasserstoffsuperoxyd), melynek energikus hatása minden vegyész előtt már Schönbein ideje óta ismeretes. Nem egyéb tehát ez, mint oly víz, amely egy parány élenynyel (oxygén) gazdagabb. A víz ugyanis áll két parány köneny és egy parány élenyből ; a könenysav pedig áll két parány köneny és ugyancsak két parány élenyből. Miután mindig arra törekedtünk, hogy ne annyira a tudomány megközelíthetlen magas fokáról tartsunk előadást. olvasóinknak, mint inkább arra, hogy tudományos, de különben hasznos themákat népszerűvé s érthetővé tehessünk, ezekből ismét nem, az academicus „hydrogénsuperoxyd", hanem könnyebb kiejtésű könenysav elnevezést találtuk czélszerűnek használni. Mielőtt a könenysav alkalmazására áttérnénk, mindenekelőtt lássuk, hogy ki és merre van hazája ? A könenysav színtelen, átlátszó, a tiszta vízhez hasonló folyadék, amely egyéb tulajdonságaiban a víztől nagyon különbözik. Eltekintve