Borászati Lapok – 11. évfolyam – 1884.

1884-06-10 / 16. sz

Budapest, 1884. junius 10. 16. szám. XI. évfolyam. borászati lapok. Megjelennek minden hó 10-én, 20-án és 30-án. Előfizetési díj: Egész évre 4 írt. Fél évre A Német birodalom államaiba egész évre 5 ., Európa egyébb államaiba, vala­mint Afrika, Amerika és Ausz­tráliába egész évre .... 6 „ Negyedévi előfizetők nem fogadtatnak el. Tulajdonos s főszerkesztő: Molnár István, a budapesti kir. vinczellérké­pezde igazgatótanára, Budapest, viziváros, ki­hez a kéziratok s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek és a reclamatiók intézendők. Segédszerkesztő: Neiger Sándor. Budapest, Kársfa-utcza 6. sz. Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Legalább öt előfizetőt gyűjtőknek tiszte­letpéldánynyal szolgálunk. Hirdetéseket csak reális vállalkozóktól s csakis a borászati szakba vágó tárgyakról fogadunk el, s ezek dija a szerkesztőség által határoztatik meg. A phylloxera Budán! A mitől mindig­ féltünk, de a mit remegve mégis biztosra vártunk : megérkezett. — Buda határa el van lepve a phylloxeráktól és pedig nemcsak a Svábhegy, Mártonhegy és Sashegy; de ezeken tul az u. n. „Lustriedel" dű­lő, sőt ezen tul az egész határ egész Buda-Eőrsig. A Buda-Bőrs szőlei maguk is már inficiáltak ; az inficiált területet 20 holdra terjedőnek tartják, de mi jól tudjuk, hogy közben mindenütt meg lesz az már a szőlőkben. A Gellérthegyen, melyen az országos vin­ezellérképezde szőleje is áll — még eddig nem találtuk meg a veszedelmes ellenséget, mi való­színűleg onnét lehet, mert a budai hegyláncztól a Gellérthegy meglehetősen el van szigetelve. Mindazáltal, hogy mi sem sokáig mondhat­juk szőlőnket phylloxeramentesnek, ez könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy a közlekedés a budai hegyek között igen nagy s igen sok birtokosnak van szőleje a Gellérthegyen és egyéb budai dűlőben is, honnét a munkások a Gellért­hegyre jönnek át dolgozni, ha munkáikat egyéb s már inficiált szőlőkben napközben bevégezték. Hogy mily káros hatással lesz ez a budai s nagyobbára szőleje után élő lakosságra, azt egye­lőre ki sem­­lehet számítani; de annyira már mindeki tisztában van magával, hogy e veszélyt kicsinylenünk nem szabad s mindent el kell kö­vetni a még mentes borvidékeknek, hogy oda a rovar­át ne hurczoltassék. — A budai nép, mint halljuk, a kormánytól kér sürgős intézkedést, de mit tehet a kormány — mi nem tudjuk. Itt más mód nincs hátra, mint vagy gyéríteni, vagy erélye­sen hozzálátni az amerikai veszszők szaporításához. A könenysav a pinczekezelésben. I. Ezelőtt pár évvel olvastam a wü­rttembergi „Gew. Zeit.-ban, hogy a könenysavban a különféle gyümölcsnemek eltartása, konzerválása kitűnő si­kerrel történhetik. Miután mint chemicus jól tudtam azt, hogy könenysav tulajdonképen nem létezik, kérdést tet­tem egy német collegámnál Stuttgartban, hogy mi lehet ez a könenysav, ha vájjon ilyen sav léte­zik-e egyáltalában, mire azon választ nyertem, hogy a könenysav tulajdonképen nem egyéb, mint a könenyfeléleg (Wasserstoffsuperoxyd), melynek energikus hatása minden vegyész előtt már Schön­bein ideje óta ismeretes. Nem egyéb tehát ez, mint oly víz, a­mely egy parány élenynyel (oxygén) gazdagabb. A víz ugyanis áll két pa­rány köneny és egy parány élenyből ; a köneny­sav pedig áll két parány köneny és ugyan­csak két parány élenyből. Miután mindig arra törekedtünk, hogy ne annyira a tudomány megközelíthetlen magas fo­káról tartsunk előadást­­. olvasóinknak, mint in­kább arra, hogy tudományos, de különben hasz­nos themákat népszerűvé s érthetővé tehessünk, ezekből ismét nem, az academicus „hydrogénsu­peroxyd", hanem könnyebb kiejtésű könenysav elnevezést találtuk czélszerűnek használni. Mielőtt a könenysav alkalmazására áttérnénk, mindenekelőtt lássuk, hogy ki é­s merre van hazája ? A könenysav színtelen, átlátszó, a tiszta víz­hez hasonló folyadék, a­mely egyéb tulajdonsá­gaiban a víztől nagyon különbözik. Eltekintve

Next