Borászati Lapok – 36. évfolyam – 1904. 27-52. sz.

1904-07-03 / 27. sz

ttttí. évfolyamfI. 21. szám. Budapest, 1904. julius I. BORÁSZATI LAPOK A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők. Megjelenik minden vasárnapon. Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. Előfizetési feltételek: Egész évre _ 10 kor. — fill. Félévre 5 ,, — „ Negyedévre _ 2 „ 60 „ A német birodalom államaiba egész évre 12 korona. Európa egyéb Államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 14 korona. A SZŐLŐ ÉS BORGAZDASÁGI LAPOKKAL EGYESÜLT KIADÁS. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületeinek hivatalos közlönye. Laptulajdonos: BAROSS KÁROLY. Felelős Szerkesztő: Dr. DRUCKER JENŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ÜN­ŐHÍr (Köztelek). Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. TARTALOM. Oldal Hétről-hétre ... 541 Filloxera helyett drótféreg.­ ... — 543 Bort az aratóknak ... ... 545 A szőlő gyökérélete ... 546 A borok konzerválása hordókban... 546 Különfélék 547 A harmadik kapálás fontossága. — A seprűnek a bortól való elválasztása. — Mi okozza a bor öregbedését. — Bor szőlőfürtök nélkül 548 Egyesületi ügyek. 548 Vidéki értekezletek rendezése. — A M. Sz. O. E. irodalmi pályázata 548 Vegyes hirek 548 Kinevezés. — Borvásár Gyöngyösön. — A vámtár­gyalás Olaszországgal. — A tarczai-tokaji királyi szőlők. — A szövetkezeti törvény módosítása. — Tudósítások beküldése. — Egy különös borhami­sítási ítélet. — A szénkéneg árának felemelése. — A gyümölcsszállitás megkönnyítése. — Olasz szüreti kilátások 549 Tudósítások. 549 Külföldi szemle­­ 550 Levélszekrény. 550 Hirdetések. ... 551 Előfizetési felhívás. .. előfizetőinket kérjük terjesz­szék körükben lapunkat. A „Borászati Lapok" olvasóit tisz­telettel figyelmeztetjük, nyitsák meg mielőbb előfizetésüket, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. A „Borászati Lapok" előfizetési ára Egész évre 10 K. — 1. Fél évre 5 , — „ Negyed évre 2 , 50 P­­HT Mutatványszámot bárkinek, aki eziránt lapunk kiadóhivatalához akár levelezőlapon fordul, díjmente­sen küldünk három héten át. Hétről-hétre. (A szőlőmivelésre vonatkozó 1902-iki adatok. — A kormányjelentés késedelmessége. — A szőlőterület nagyobbodása, a szénkénegezés térhódítása. — Rak­tárok szaporításának szüksége. — Állami kárók. — Az időjárás és a terméskilátások. — Milyenek az ár­viszonyok ? — A borhamisítók üldözése.) Budapest, junius 30. /­ Az 1902. évről szóló kormányjelentés ezúttal szokatlanul későn jelent meg és azért is aktualitásából sokat veszített. Azok az adatok, melyek egy év keretén belül elég érdekességet nyújtanak, akkor, ha azok közel két esztendő előtti időről szólanak, jelentő­ségükből sokat veszítenek, mert a közérdeklődés most már nem annyira a két év előtti, mint inkább a tavalyi adatok felé irányul. De levon a kormány ezen működési je­lentésének érdekességéből valamit az is, hogy más kormány számol róla be, mint amelyik a közállapotok alakul­ására befolyást gyakorolt, s melynek az adatok ily csoportosulásában több­kevesebb része volt. Azóta már a második kormányunk van és a közbenső időbe esett az obstrukcziós állapot végtelensége, mely a dol­goknak rendes menetét akadályozta és a köz­figyelmet az 1902.-iki helyzettől messze eltérítette. Azon nehéz alkotmányjogi viszonyok a folyó évi költségvetés tárgyalását és törvénye­sítését sem engedték meg, nemhogy a követ­kező év állami költségelőirányzatára kerülhe­tett volna a sor. Minthogy pedig az előző évről szóló jelentés beterjesztése a kormányra csak akkor válik kötelezővé, mikor a következő évi budget-re nézve tesz előterjesztést, ennélfogva ez a jelentés az idén háromnegyed esztendő­vel megkésett. Ez reánk, kik első­sorban a szőlőmivelés adataira vagyunk kíváncsiak, an­nál is fontosabb, mert ezen jelentésekből szok­tunk először tudomást szerezni az előző év termelési és szüreti pontos adatairól, s így az idén csak oly időben juthattunk ezek birtokába, mikor már azóta egy második szüret termékei is nagyobbára gazdát cseréltek, talán elfogyasz­tottak, sőt a harmadik szőlőszedés ideje is nagy léptekkel közeledik és igy inkább ennek becslésadataira volna a gazda- és kereskedő­közönségnek szüksége. Mindazonáltal nem lesz érdektelen azon adathalmazból, mely a kormányjelentésben foglaltatik, a szőlészetre vonatkozók közül né­­hányat feljegyezni és felették elmélkedni. A filloxéra még egyre talál a régi mive­lésben részesülő, kötött talajon telepített sző­lőkben tág teret az előnyomulásra. Hiszen a nem inmunis földön alkotott régi szőlők közül még mindig közel 150 ezer hold mentes a filloxerától, vagy legalább is ezekben annak jelenléte nem lett konstatálva illetve a kiirtás szüksége még ezeknél nem forog fenn, hanem ezek tovább is haszonnal mivelhetők. Igaz, hogy ezek egy részét a termelők szénkéne­gezéssel védik a szőlőtetű inváziója ellen, csakhogy ez alig tesz ki többet 20—25 ezer holdnál és ezeknek is nagyobb része forgattat­lan talajon állván, gyérítéssel sem lesz hosszú ideig fentartható. Ennélfogva ha azt a régi szőlőterületet, mely még fi­loxeramentesnek volt mondható, összehasonlítjuk azzal, amely 1902 ben ezen rovarnak áldozatul esett (14,889 kat. hold), úgy azt találjuk, hogy ez körülbelül 10-ed része volt az előbbinek. Ha tehát a filloxera további térhódításánál megtartaná azt az arányt, melyet ezúttal tanú­sított, úgy körülbelül még 10 évig lesz neki alkalma diadalmas körútját az országban foly­tatni. Persze, feltéve, hogy térfoglalásának megakasztására az eddiginél általánosabb esz­közök rendelkezésünkre nem fognak állani. A községek száma, melyekre a zárlatot szükséges volt kimondani, a jelzett évben 65 el­emel­kedett, úgy, hogy most már az összes bor­termelő községeknek körülbelül 55°/o-a van inficziálva, a vészmentes helyek túlnyomó része pedig homokterület. Mint az egyetlen oly eszköz, mely a szőlőtetű haladásának megakadályozására köz­vetlenül alkalmas, most is csak a szénkéneg jöhet számításba. Az ember tehát feltételezné, hogy a szénkénegfogyasztás évről-évre sokkal nagyobb arányban nő, mint amennyit a gyérítés alá telepített új szőlők szükséglete kitesz, mert hisz a régi körülbelül másfélszázezer hold nem immúnis szőlőterületből van még igen sok, melynek megóvása czéljából ajánlatos volna szénkénegezéshez nyúlni. Csakhogy épen ennek ellenkezője áll. magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez BUDAPEST, V. ker., Alkotmány­ utcza 31. szám. Ára rézdurjattyu „ B. regya­aatottvas tárcsatokkal 34 ker. dugattyú tárcsatokkal S8 .. A tavasz folyamán megrendelt 8 drb „Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete"-féle permetező­vel teljesen meg vagyok elégedve. Mind szer­kezete, mind munkaképessége, valamint finom permetje, szint olyan, a milyen a már évek óta kitűnően bevált franczia Vermorel-féle „Eclair" permetező, a miért is legmelegebben ajánlha­tom magyar gazdáink figyelmébe. Nagy-Teremia, 1903. deczember 14 én. Hu­nyár Károly, áll. isk. igazgató. „La Torpille" eredeti franczia­ kénpor-szóró 1903. év folyamán szállított 10 drb saját védjegyükkel ellátott hazai gyármányú perme­tezőkre nézve tisztelettel értesítjük, miszerint azok kifogástalanul működnek, a folyadékot a legfinomabban szórják, rézanyaguk kitűnő. A franczia gyártmányú gépektől sem ki­állítás, sem munkagyőz­és tekintetében semmi­ben sem különböznek. Császártöltés, 1903. deczember 11-én. Császártöltés községi hitelsz­ö­ve­tkeze­t. Ara 34 kor. Mai számunk I. oldal.

Next