Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.
1920-05-23 / 21-22. sz.
21—22. SZÁM: 52-ÖS ÉVFOLYAM. 135 Czementhordókapitolot javítását vállaljáfe: Keutérny Vámos oki. mérnökök, speczlatisták mindennemű szőlőgazdasági építkezésben. 40.000 hl. kész hordó használatban! Központi iroda: Budapest, V., Váczi út 32. 304 10.000 hl. uj hordó épités alatt Mindebből önként következik, hogy a tőkefej közepéből kitörő hajtásokat lehetőleg fejlődésük első napjaiban, vagyis még duzzadó rügykorukban okvetlenül ki kell tördelnünk, illetve csipkednünk, mert ezáltal a természetes vad állapotába minden áron visszatérni igyekvő tőke nedvkeringését mesterségesen a tőkefej kerületén fekvő rügyekbe kényszerítjük. Így aztán a tőke mindinkább szétterebélyesedik, közepe pedig üres lesz és a csapok, illetve hajtások a tőke kerületén egyenletesen és arányosan eloszolván, az éltető napfény és friss levegő a tőke minden részét jól éri, aminek folytán a levelek élettani működését, a fürtök hízását és érését mi sem akadályozza, sőt ez még a szellőt, verőfényt gyűlölő lisztharmat, mely stb. ellen is természetes védelmül szolgál. Egyedül csak ebben és nem a tulajdonképeni metszésben rejlik a helyes tőkefejképzés titka. Amikor már metszőolló van a kezünkben, akkor nagyon bajos, sőt rendszerint egyáltalán nem is lehet a tőkét szabályozni. Mert a tőkét helyesen metszeni és alakítani csakis úgy sikerül, ha fakadás alkalmával a tőkefej közepéből előtörő összes rügyeket idejekorán kicsipkedjük. Ez a munka korántsem költséges, mert ilyenkor még a tőke minden porczikája egy szempillantásra áttekinthető. Magát az alkalmatlan rügyek kicsipését pedig pillanat alatt könnyűszerrel elvégezhetjük, ugy hogy egyetlen munkás naponta 1—2 kataszteri hold tőkéit játszva rendbehozhatja. Ilyenkor a tőke többi részein kitörő fölös fakadásokat, illetve rügyeket is czélszerű egyúttal eltávolítani. Ezt a munkálatot soha semmi szín alatt el ne mulasszuk és idejekorán teljesítsük, mert ilyenkor a duzzadó rügy még kevés tápanyagot von el a tőkétől, a seb helye gyorsan és tökéletesen beforrad s ami a fő, a tőke összes részei még könnyen áttekinthetők. Utóbb a 3—4 leveles hajtások már annyira összeborulnak a tőkén, hogy a legügyesebb munkás sem tud eligazodni közöttük s tizedhuszad résznyit sem bír megválogatni, mint annak idején. Ez azonban magában véve még mind nem elég az üdvösségre, hanem az első kötözés alkalmával a csapok felső túltáplált hajtásait is a fürtöcske felett bekurtítani okvetlenül szükséges. Ugyanis e túltáplált felső hajtások megkurtítása következtében a feltóduló nedváram megtorlódik és egyrészt a fürtöcskét megduzzasztja, hizlalja, másrészt a természettől fogva mostohán táplált alsó hajtásokba szorul és így ezek is erőre kaphatnak. A csapok felső hajtásait legtöbben a fürt feletti 3—6 levélnél ajánlják kurtítani. Francziaországban, kivált szálvesszőkön a fürt felett csupán egyetlen ízt, illetve levelet hagynak meg, sőt tapasztalataim szerint főleg homokon, közvetlenül a fürtöcske felett eszközölt kurtítás is jó eredménynyel alkalmazható. Hiszen 8—10 nap múlva a kurtítás helyén amúgy is erőteljes hónaljhajtás képződik, amelynek lombozata akkorra teljesen ki szokott fejlődni, amikorra reá az alatta fekvő fürtök, illetve bogyók táplálása végett szükség leend. Ugyanis a lombozatban képződött szerves anyagoknak a fürtökbe vonulása rendszerint csak szent Iván napján kezdődik. Ez gyakorlati szempontból azért fontos, mert ily módon az első kötözés alkalmával az összes csapok, illetve szálvesszők felső hajtásainak megkurtítását egy bajjal elvégezhetjük, mert a kevésbé fejlettek esetleg közvetlenül a fürtöcske felett is bi nélkül kurtithatók lesznek. Igy kezelve a tőkéket, minden hajtás szabályszerűen a maga helyén fog fejlődni s a metszés alkalmával nem lesz más dolgunk, mint a A Budapesti Állatvásárpénztár R.-T. foglalkozik: szarvasmarhák, borjak, juhok, bárányok, kecskék,sertések bizományi eladásával. Előleget nyújt hatóságilag megállapított Kamatláb mellett Élőállatküldemények czimzendők : Budapest-Ferenczváros. Telefon a marhavásártéren : József 18—81. Telefon a sertésvásártéren : József 18—35. Levélczim: Vásárpénztár, Budapest. Sürgönyezim: VÁPÉNZTÁR, BUDAPEST. 226 I kitermelt csapokat, száraz részeket eltávolítani s a csapnak való venyigéket megfelelően megkurtítani. Enélkül a metszőollóval kezünkbe akár órák hosszant töprengjünk minden egyes tőke felett, mégse fogjuk azt szabályosan kialakíthatni. Ez az oka, hogy nálunk a metszéssel sehogysem tudnak a szőlősgazdák tisztába jönni, mert a tőkealakítást és a túlfejtett termőhajtások megkurtítását annak idején elmulasztván, a metszőollótól várják a csodát, hogy az „szakavatott kézben" a tőkét egy-kettőre szabályossá varázsolja. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy Géza. Kérdések. 47. kérdés. Hogyan védekezzünk a lisztharmat ellen? Vidékünkön az utolsó két évben a lisztharmat jelentékeny kárt okozott még rézkénporozott szőlőkben is. Több oldalról azt tanácsolják, hogy a rézkénport ne porozás útján alkalmazzuk, hanem a bordói léhez keverve, permetezés útján juttassuk a szőlőtőre. Szíves értesítést kérünk, hogy használ-e ezen eljárás, igenlő esetben, mely időszakban végezzük azon permetezést, mily százalékos bordói lébe és mily arányban keverjünk rézkénport ? Továbbá timsónak a bordói léhez adását is tanácsolták lisztharmat ellen. Amennyiben ezen védekezés is eredménnyel kecsegtetne, mikor és mily arányban történjék ezen keverés? Keszthely, E. M. 48. kérdés. Érdemes-e a Madeleine-szőlőből bort készíteni? Uj szőlősgazda vagyok s igy tájékozatlan, vájjon a Madeleine angevine-ből készült bor a finomabb pecsenyeborok közé tartozik-e, vagy pedig ez egyáltalán nem ad jó bort. Akiktől e tárgyban felvilágosítást kértem, mind más és más véleményt adtak. Minthogy az idén a Madeleine nálam nagyon bőségesen mutatkozik (feltéve, hogy a virágzással nem lesz baj), el lehetek rá készülve, hogy nem bírom kosár és szállító eszközök útján a Madeleine-t, mely vékonybőrű, csemegeszőlőnek mind eladni. Kérem szíves véleményüket, hogy érdemes-e ennek levét külön fajborként kezelni, vagy jobb lesz a többi borral összekeverni? Z.-Egerszeg. K. I. az egyedüli eszköz az ország jólétének előmozdítására. Töréscet teratelíti csak jó gazdasági gépekkel és eszközökkel lehet. Minden községben legyen termelő, fogyasztási és értékesítő szövetkezet és minden szövetkezetnek legyen gazdasági gépraktára. Tájékoztatással és árajánlatokkal szolgál és megrendeléseket elfogad a 66 HAND2YI&f f mezőgazdasági Allfflblall I M géposztálya, BUDAPEST, IX., Közraktár u. 34. 1920. május 23. IRODALOM. Szőlőink felújítása. Van-e újra szükség szőlői kölcsönre? Ezzel a czímmel jelent meg lapunk kiadásában egy tanulmány, melyet dr. Druckcer Jenő irt. Szerző abból indul ki, hogy a megkisebbített Magyarországon nem a gabona- és takarmánytermelés, nem is az állattenyésztés fogja a vezetőszerepet játszani, hanem a legintenzívebben űzendő szőlő, gyümölcs és egyéb kerti gazdálkodás. Ennek előfeltétele, hogy minden csakis vagy főleg szőlőtermelésre alkalmas terület okvetlenül szőlővel legyen beültetve és úgy kezelve, hogy ne csak többet, de jobbat is teremjen, mint eddig. Amellett az utolsó 6-7 esztendőben a normálisnál is nagyobb szőlőterület pusztult el, mely sürgős felújításra vár. A szőlőtelepítés ezidőszerint óriási összeget emészt fel, melyet a régi gazdák sem képesek mindenütt előteremteni és még kevésbé azok az újabb szőlősgazdák, akik a szőlőbirtokreform kapcsán fognak bizonyos területhez jutni, amelynek bizonyos részét esetleg szőlővel lesz ajánlatos betelepíteni. Hogy az igen jelentékeny befektetéseknél a pénzre szoruló birtokosok ne legyenek uzsorásoknak kiszolgáltatva, ajánlatosnak látszik az 1896 : V. t.-cz. alapján nyújtott kölcsönökhöz hasonló formában a szőlőtelepítést előmozdítani, de a kölcsönhitelt homoki szőlők telepítésére is kiterjeszteni. Szerző a megcsonkított ország szőlőtermelésének szép jövőt és termékeinek belátható ideig a külföldi szőlőmivelő országokkal szemben versenyképességet jósol, feltéve, ha a termelési költségeket intenzív kultúrával csökkenteni leszünk képesek. A kedvező konjunktúrát azonban csakis úgy használhatjuk ki, ha mielőbb hozzálátunk a rekonstrukczióhoz. A könyvecske ára bérmentes küldéssel 10 K. Pályázat szakmunkákra. Az Országos Magyar Földbérlő Egyesület egy 3000, két 2000 és egy 1000 koronás pályadíjat tűzött ki mezőgazdasági szakmunkákra. A pályatételek a növénynemesítés, állattenyésztés, a földbérletek és a mezőgazdasági közigazgatás köréből vannak s részletes feltételeit megtalálja az érdeklődő az „A Föld" 7-iki számában vagy megkaphatja az egyesület titkári hivatalából. A pályázati határidő a földbérleti kérdésre 1920. junius 15., a többiekre 1920. november 15. I „FRUCTUS" KÖZLEMÉNYEI. Izfőző- és aszalókészülékek rendelése. Tekintettel a kedvezőnek ígérkező gyümölcstermésre a »Fructus" igazgatósága átirt az összes köteléki központi szeszfőzdékhez, hogy iparkodjanak minél több gyümölcsöt (és zöldséget) konzerválni s ezáltal a lakosság élelmezését megkönnyíteni. Ugyancsak ennek érdekében szerez be a „Fructus" külföldről nagyobb mennyiségű kristályczukrot, melyet előjegyzés arányában juttat szfőzés és kompotkészítés czéljából a köteléki szeszfőzdéknek. Amennyiben egyes szeszfőzdék, bár vidékükön bőséges gyümölcstermés ígérkezik, mégsem volnának abban a helyzetben, hogy akár megfelelő berendezés, konzerváláshoz értő egyén, kellő tőke stb. hiányában a gyümölcs- (zöldség-) konzerváltat maguk végezzék, a „Fructus" igazgatósága főzőmestert, szfőzőüstöt, stb. ajánlhatna, illetve közvetíthetne, esetleg hajlandó egyik vagy másik szeszfőzdében saját költségén is vagy közös számlára a konzerválást végrehajtani, csakhogy a gyümölcsfelesleg kárba ne vesszen. Tekintettel az idő előrehaladtára kívánatos, hogy az előkészületek ez irányban mielőbb megtörténjenek.