Borászati Lapok – 62. évfolyam – 1930.
1930-07-05 / 27. sz.
25. SZÁM. 62-IK ÉVFOLYAM. Az uj direkttermők borairól. A „Borászati Lapok" számára irta: Dr. H. Faes, a Lausanne-i szőlészeti főiskola és kísérleti állomás igazgatója. Az uj direkttermők kérdése mind jobban és jobban foglalkoztatja az egyes bortermelő országokat. Ezen uj szőlőfajok sok baráttal, de még több ellenséggel bírnak, hasonlóan mint amikor a közelmúltban az amerikai alanyra való oltást vezették be a szőlészetben. Az oltás ellenségei akkor azt kürtölték világgá, hogy az oltványszőlők sohasem fognak jó bort adni és tönkre fogják tenni kiváló borvidékeink hírnevét. . . mindennek dacára eredménnyel bevezettük az ojtást és a francia Svájc borai ma éppen olyan jók, mint annak idején voltak. Hogy a direkttermek ellen némely országban olyan erős hadjáratot indítottak, annak oka abban keresendő, hogy lelkiismeretlen üzérek számos haszontalan fajt terjesztettek el, mint például a Noah, Clinton, Elvira és hasonlókat, amelyek bora rókaszű és ártalmas. Meg kell azonban állapítanunk, hogy semmi hasonlatosság nincs ezen régi, rossz, annak idején Amerikából közvetlenül behozott fajok bora és azon borok között, amelyet az Európában az utolsó 20 évben kiváló szakemberek által előállított hybridek adnak. Viszont az is igaz, hogy ezen új fajok között eddig még egyet sem találtunk, amely egyesítené magában az összes jó tulajdonságokat és így a szüret alkalmából több faj szőlőjét kell összeszüretelnünk, amelyekből például az egyik adja a mennyiséget, a második a szeszfokot, a harmadik a zamatot. Megjegyzem, hogy hazai fajainknál és sok helyen így járnak el, például Bordeaux vidékén, ahol különböző arányokban vágják össze a Malbec, Cot, Cabernet és egyéb fajokat. Azon kombinációk között, amelyeket a vezetésem alatt álló kísérleti állomás az utóbbi években tanulmányozott, meg akarom egyelőre a következőt említeni: Seibel 1000 —40%, Seibel 5455 — 20%, Seibel 156 — 20%, Oberlin 604 — 20% arányban. A Seibel 156-ot különben az 5455-el lehet helyettesíteni, ami az eljárást egyszerűsíti. Ezen direkttermék szőlője a szüret alkalmából össze lett vegyítve és a must 3 napig forrott el. A nyert 1928-as termésű bor minden tekintetben kiváló volt. A Seibel 1000 nem túlságosan termő, de igen édes és kellemes izű szőlőt ad, amely hasonlít a kék Portugiaihoz. Seibel 5455 rendkívül erős növekedésű, hatalmas, lédús és hosszú fürtökkel, végül az Oberlin 604 (Riparia ) Ganznak fürtjei kicsik és e faj csak akkor terem jól, ha igen hosszú, 5 méter és még hosszabb kordonokra metszik; ezen utóbbi faj bora igen magas szesztartalmú, kitűnő zamatú és így feljavítja a Seibel 1000 és 5455 borát minőségileg. Azok a férfiak, akik hosszú évek sora óta, pártatlanul és komoly tudományos alapon foglalkoznak az új direkttermékkel, ma is a következő szavakat ismételik. A rossz fajokat ki kell zárni, szaporításukat és a velük folytatott kereskedést erélyesen el kell tiltani, ellenben a jó fajok tanulmányozását és a velük való kísérletezést logikus módon és következetesen támogatni kell. Mi most egynéhány már új, hasonló anyagról teszünk említést, tekintettel arra, hogy az utódállamok magyar nyelvű szőlősgazdáit is érdekelheti ez, annál is inkább, mert a külföldön is beváltak. A "Senex" nevű javítóanyag már erősen elterjedt a borkereskedelem körében és hektoliterenként csupán néhány gramm elegendő, hogy a délvidéki is édes boroknak az érett bor ízét és színét adja, valamint megvédi a betegségektől és hibás íztől. Nagyon fontos körülmény az, hogy 1—2 nap múlva mutatkozik az eredmény. Ugyancsak új szer a » Charbonhol mely francia és spanyol eredetű nyersanyagot tartalmaz és ügyes keverék útján az összes derítőanyagok jó tulajdonságait egyesíti, míg finom összetételénél fogva a legérzékenyebb árut is lehet vele kezelni. A „Maybell" derítőszer amerikai eredetű és casein-tartalmú, erős hatással és az eddigi vélemények szerint az eddigi eredményeknél is hatásosabb. Az árut nem befolyásolja hátrányosan és sokáig eltartható. A fenti szerek nem régen kerültek piacra és így a pincészetek helyesen cselekszenek, ha kísérleteznek vele, míg a hivatalos kísérleti állomások figyelmét felhívják ezen anyagok vizsgálatára. Az anyagok kaphatók a „Radiator" cégnél. Wien, III., Radetzky-strasse 27. Uj javítóanyagok a borra. Wien, jun. 30. (—) Különösen a vidéken, még ma is azt vallják," hogy a bort a maga természetes útján kell hagyni kiérni, öregedni, javulni és minden kezelést "pancsolás"-nak neveznek. A nagy borkereskedelem érdeme az, hogy ezt az ósdi felfogást megváltoztatta és még a beteg borokat is szépen kikezeli. Hirtelen, szinte máról-holnapra tömegesen lepték el a piacot a különböző derítő- és szűrőanyagok, de végeredményben ma már e tekintetben meglehetősen nagy a szélcsend és leginkább zselatin, vizahólyag és szűrőaszbesztek mellett maradt meg az érdekeltség. A magyar törvényben is ezekről esik szó. S335 A csírátlanítás és a csíramentesítő készülék a pincegazdaságban. Geisenheim, jun. 25. Kroemer Károly dr., a geisenheimi szakiskola kiváló professzora a csiramentesítő készülékről és egyáltalában a csiramentesítés kérdéséről érdekes tanulmányt hozott nyilvánosságra. A csiramentesítő (E. K. Seitz-szűrő) készülék főleg édes must forgalombahozatalánál mutat nagyon szép eredményeket. Ezen eljárást különösen nagyobb cégeinknek ajánljuk, annál is inkább, mert ez az eljárás a régi, paszterizálás által előállított „szeszmentes bor"-nál sokkal jobban bevált. De kiválóan használható a csiramentesítő készülék ottan, ahol a mustot friss, erjedő állapotban hozzák forgalomba, amit úgy érnek el, hogy a mustot csiramentesítik és így hordókba szűrik, amely hordókat előbb sterilizálnak. Ilyen módon egész évben van u. n. friss must. A rendes borkezelésnél a csiramentesítő gép úgy használható igen jól, ha a mustot erjedés előtt először kezeljük vele és azután nemes élesztővel erjesztjük. A nemes élesztők csakis ilyen módon használhatók ki teljesen, mert a nem jó erjesztőket sohasem tudtuk teljesen kiküszöbölni. A gondos kezelés mellett ugyan a nem kívánatos élesztők munkáját háttérbe tudjuk szorítani, de teljesen eltüntetni csak a csiramentesítővel lehet. Az így kezelt borok nagyon jól konzerválhatók is. Itt rá kell mutatni arra is, hogy az így kezelt borokban a biológiai savcsökkenés nem következik be olyan gyorsan, sőt helyes csiramentesítésnél teljesen el is tűnik ez a folyamat. Savszegény, lágy borok tehát nyernek ezen kezeléssel és az első lefejtés után kell a csiramentesítést keresztül vinni. Savgazdag boroknál, mint például a német borok, a csiramentesítés a fenti szempontból nem egészen fontos, de még itt is haszonnal folytatható. A legutóbbi időkig Németországban az a felfogás uralkodik, hogy a bor élete, tehát fejlődése és hanyatlása a borban levő szervezetekre vezethető vissza és hogy a bor a benne lévő élő organizmusok nélkül nem tud kifejlődni. Ma már a csíramentesítés művelete ezt a nézetet teljesen megdönti és egész nagy mennyiségű borok fejlődését lehetett figyelemmel kisérni, amelyekben semmiféle szervezet nem volt a csíramentesítés után. A borkezelés terén ez a felfedezés mindenesetre nagy érdeklődésre tarthat számot. mezőgazdasági rovarirtó Gyártja a FLY-TOX társaság 317 1/16 lit. tartály P 2'70 1 1 lit. tartály P 23'50 1/4 lit. tartály P 6'50 1 6 lit. tartály P 105 — RÉVÉSZ ERNŐ ÉS TÁRSA, BUDAPEST, V., NÁDOR U. 30. Az eddigi kísérletek szerint az E. K. szűrővel való kezelésnél a szénsav benne marad a borban és igy fiatal borok is minden nehézség nélkül kezelhetők így. Különösen rendkívül hasznosan működik az E. K. szűrő bőrbetegségek kezelésénél. Minden baktérium betegség (ecetstich, tejsavas erjedés stb.) a csíramentesítő szűrővel eredményesen gyógyítható. Sőt ezen betegségek megelőzésére szükséges, hogy már az erjedés előtt használjuk a szűrőt, amelynek segélyével mindenkorra kiirtottuk a betegséget előidéző baktériumokat. A csíramentesítés természetesen bizonyos ismereteket és tapasztalatokat feltételez és így csak szakképzett emberek foglalkozhatnak vele, akik az erjedéssel és bőrbetegségekkel tisztában vannak. Hogy az eredmény teljes legyen, szükséges, hogy olyan gépekkel dolgozzunk, melyek valóban csiramentesen szűrnek és e tekintetben a Seitz-művek E. K. csiramentesítő szűrője az első, minden tekintetben megfelelő készülék. A gyár kísérleti osztályának vezetője dr. Schmittheiner, teljesen tudományos felkészültséggel készítette a gépet és a modern pincegazdaság neki köszönheti e nagy haladást. Megemlítjük, hogy az E. K. szűrő 0"60 0"7 mikron átmérőjű (1 mikron,Viooo mm.) baktériumot is visszatart és például előírásos kezelésnél teljesen csiramentes ivóvizet lehet kapni, amilyen eredményt bornál, mustnál szintén felmutathatunk, míg beteg boroknál eddig nem remélt eredményt láttunk. A Seitz-féle csiramentesítő E. K. szűrőt tehát mindenkinek ajánlhatjuk. A szülőtáblákat a legszigorúbb ellenőrzés mellett készítik és állandóan a hivatalos kísérleti telepeken próbálják ki. 1930. junius 21. EGYESÜLETI ÉS SZAKOSZTáLYI HÍREI A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének felterjesztései. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének közgyűléséből kifolyólag a következő felterjesztéseket küldte az illetékesekhez : 1. Pénzügyminiszter: a borfogyasztási adó megoldása, termelői italmérések megkönnyítése, az éti szesznek borból, illetőleg gyümölcspárlatból való készítése és a gyümölcsszeszforgalmi részvénytársaság tárgyában. 2. Földmivelésügyi miniszter: csemegeszőlő eltartásra kísérleti telepek berendezése tárgyában. 3. Népjóléti miniszter: az állami kórházakban és üdülőtelepeken szőlőkúra bevezetése tárgyában. 4. Honvédelmi miniszter, a katonáknak borral való ellátása ügyében.