Borászati Lapok – 62. évfolyam – 1930.

1930-07-05 / 27. sz.

25. SZÁM. 62-IK ÉVFOLYAM. Az uj direkttermők borairól. A „Borászati Lapok" számára irta: Dr. H. Faes, a Lausanne-i szőlészeti főiskola és kísérleti állomás igazgatója. Az uj direkttermők kérdése mind jobban és jobban foglalkoztatja az egyes bortermelő orszá­gokat. Ezen uj szőlőfajok sok baráttal, de még több ellenséggel bírnak, hasonlóan mint amikor a közelmúltban az amerikai alanyra való oltást vezették be a szőlészetben. Az oltás ellenségei akkor azt kürtölték világgá, hogy az oltvány­szőlők sohasem fognak jó bort adni és tönkre fogják tenni kiváló borvidékeink hírnevét. . . mindennek dacára eredménnyel bevezettük az ojtást és a francia Svájc borai ma éppen olyan jók, mint annak idején voltak. Hogy a direkttermek ellen némely országban olyan erős hadjáratot indítottak, annak oka abban keresendő, hogy lelkiismeretlen üzérek számos haszontalan fajt terjesztettek el, mint például a Noah, Clinton, Elvira és hasonlókat, amelyek bora rókaszű és ártalmas. Meg kell azonban állapítanunk, hogy semmi hasonlatosság nincs ezen régi, rossz, annak idején Amerikából közvetlenül behozott fajok bora és azon borok között, amelyet az Európában az utolsó 20 évben kiváló szakemberek által elő­állított hybridek adnak. Viszont az is igaz, hogy ezen új fajok között eddig még egyet sem találtunk, amely egyesítené magában az összes jó tulajdonságokat és így a szüret alkalmából több faj szőlőjét kell össze­szüretelnünk, amelyekből például az egyik adja a mennyiséget, a második a szeszfokot, a har­madik a zamatot. Megjegyzem, hogy hazai fajainknál és sok helyen így járnak el, például Bordeaux vidékén, ahol különböző arányokban vágják össze a Malbec, Cot, Cabernet és egyéb fajokat. Azon kombinációk között, amelyeket a veze­tésem alatt álló kísérleti állomás az utóbbi évek­ben tanulmányozott, meg akarom egyelőre a következőt említeni: Seibel 1000 —40%, Seibel 5455 — 20%, Seibel 156 — 20%, Oberlin 604 — 20% arányban. A Seibel 156-ot különben az 5455-el lehet helyettesíteni, ami az eljárást egyszerűsíti. Ezen direkttermék szőlője a szüret alkalmából össze lett vegyítve és a must 3 napig forrott el. A nyert 1928-as termésű bor minden tekintetben kiváló volt. A Seibel 1000 nem túlságosan termő, de igen édes és kellemes izű szőlőt ad, amely hasonlít a kék Portugiaihoz. Seibel 5455 rendkívül erős növekedésű, hatalmas, lédús és hosszú fürtök­kel, végül az Oberlin 604 (Riparia ) Ganz­nak fürtjei kicsik és e faj csak akkor terem jól, ha igen hosszú, 5 méter és még hosszabb kordonokra metszik; ezen utóbbi faj bora igen magas szesztartalmú, kitűnő zamatú és így fel­javítja a Seibel 1000 és 5455 borát minőségileg. Azok a férfiak, akik hosszú évek sora óta, pártatlanul és komoly tudományos alapon fog­lalkoznak az új direkttermékkel, ma is a követ­kező szavakat ismételik. A rossz fajokat ki kell zárni, szaporításukat és a velük folytatott keres­kedést erélyesen el kell tiltani, ellenben a jó fajok tanulmányozását és a velük való kísérletezést logikus módon és következetesen támogatni kell. Mi most egynéhány már új, hasonló anyag­ról teszünk említést, tekintettel arra, hogy az utódállamok magyar nyelvű szőlősgazdáit is érdekelheti ez, annál is inkább, mert a kül­földön is beváltak. A "Senex" nevű­ javítóanyag már erősen elterjedt a borkereskedelem körében és hekto­literenként csupán néhány gramm elegendő, hogy a délvidéki is édes boroknak az érett bor ízét és színét adja, valamint megvédi a betegségektől és hibás íztől. Nagyon fontos körülmény az, hogy 1—2 nap múlva mutatko­zik az eredmény. Ugyancsak új szer a » Charbonh­ol mely francia és spanyol eredetű nyersanyagot tartal­maz és ügyes keverék útján az összes derítő­anyagok jó tulajdonságait egyesíti, míg finom összetételénél fogva a legérzékenyebb árut is lehet vele kezelni. A „Maybell" derítőszer amerikai eredetű és casein-tartalmú, erős hatással és az eddigi vélemények szerint az eddigi eredményeknél is hatásosabb. Az árut nem befolyásolja hátrányo­san és sokáig eltartható. A fenti szerek nem régen kerültek piacra és így a pincészetek helyesen cselekszenek, ha kísérleteznek vele, míg a hivatalos kísérleti állomások figyelmét felhívják ezen anyagok vizs­gálatára. Az anyagok kaphatók a „Radiator" cégnél. Wien, III., Radetzky-strasse 27. Uj javítóanyagok a borra. Wien, jun. 30. (—) Különösen a vidéken, még ma is azt vallják," hogy a bort a maga természetes útján kell hagyni kiérni, öregedni, javulni és minden kezelést "pancsolás"-nak neveznek. A nagy bor­kereskedelem érdeme az, hogy ezt az ósdi fel­fogást megváltoztatta és még a beteg borokat is szépen kikezeli. Hirtelen, szinte máról-holnapra tömegesen lepték el a piacot a különböző derítő- és szűrő­anyagok, de végeredményben ma már e tekin­tetben meglehetősen nagy a szélcsend és leg­inkább zselatin, vizahólyag és szűrőaszbesztek mellett maradt meg az érdekeltség. A magyar törvényben is ezekről esik szó. S335 A csírátlanítás és a csíramentesítő készülék a pincegazdaságban. Geisenheim, jun. 25. Kroemer Károly dr., a geisenheimi szakiskola kiváló professzora a csiramentesítő készülékről és egyáltalában a csiramentesítés kérdéséről érdekes tanulmányt hozott nyilvánosságra. A csiramentesítő (E. K. Seitz-szű­rő) készülék főleg édes must forgalombahozatalánál mutat nagyon szép eredményeket. Ezen eljárást külö­nösen nagyobb cégeinknek ajánljuk, annál is inkább, mert ez az eljárás a régi, paszterizálás által előállított „szeszmentes bor"-nál sokkal jobban bevált. De kiválóan használható a csiramentesítő készülék ottan, ahol a mustot friss, erjedő álla­potban hozzák forgalomba, amit úgy érnek el, hogy a mustot csiramentesítik és így hordókba szűrik, amely hordókat előbb sterilizálnak. Ilyen módon egész évben van u. n. friss must. A rendes borkezelésnél a csiramentesítő gép úgy használható igen jól, ha a mustot erjedés előtt először kezeljük vele és azután nemes élesztővel erjesztjük. A nemes élesztők csakis ilyen módon használhatók ki teljesen, mert a nem jó erjesztőket sohasem tudtuk teljesen ki­küszöbölni. A gondos kezelés mellett ugyan a nem kívánatos élesztők munkáját háttérbe tud­juk szorítani, de teljesen eltüntetni csak a csira­mentesítővel lehet. Az így kezelt borok nagyon jól konzerválhatók is. Itt rá kell mutatni arra is, hogy az így kezelt borokban a biológiai savcsökkenés nem követ­kezik be olyan gyorsan, sőt helyes csiramente­sítésnél teljesen el is tűnik ez a folyamat. Sav­szegény, lágy borok tehát nyernek ezen keze­léssel és az első lefejtés után kell a csiramente­sítést keresztül vinni. Savgazdag boroknál, mint például a német borok, a csiramentesítés a fenti szempontból nem egészen fontos, de még itt is haszonnal folytatható. A legutóbbi időkig Németországban az a fel­fogás uralkodik, hogy a bor élete, tehát fejlő­dése és hanyatlása a borban levő szervezetekre vezethető vissza és hogy a bor a benne lévő élő organizmusok nélkül nem tud kifejlődni. Ma már a csíramentesítés művelete ezt a néze­tet teljesen megdönti és egész nagy mennyiségű borok fejlődését lehetett figyelemmel kisérni, amelyekben semmiféle szervezet nem volt a csíramentesítés után. A borkezelés terén ez a felfedezés mindenesetre nagy érdeklődésre tart­hat számot. mezőgazdasági rovarirtó Gyártja a FLY-TOX társaság 317 1/16 lit. tartály P 2'70 1 1 lit. tartály P 23'50 1/4 lit. tartály P 6'50 1 6 lit. tartály P 105 — RÉVÉSZ ERNŐ ÉS TÁRSA, BUDAPEST, V., NÁDOR­ U. 30. Az eddigi kísérletek szerint az E. K. szűrő­vel való kezelésnél a szénsav benne marad a borban és igy fiatal borok is minden nehézség nélkül kezelhetők így. Különösen rendkívül hasznosan működik az E. K. szűrő bőrbetegségek kezelésénél. Minden baktérium betegség (ecetstich, tejsavas erje­dés stb.) a csíramentesítő szűrővel eredménye­sen gyógyítható. Sőt ezen betegségek megelőzé­sére szükséges, hogy már az erjedés előtt hasz­náljuk a szűrőt, amelynek segélyével minden­korra kiirtottuk a betegséget előidéző bak­tériumokat. A csíramentesítés természetesen bizonyos is­mereteket és tapasztalatokat feltételez és így csak szakképzett emberek foglalkozhatnak vele, akik az erjedéssel és bőrbetegségekkel tisztában vannak. Hogy az eredmény teljes legyen, szükséges, hogy olyan gépekkel dolgozzunk, melyek való­ban csiramentesen szűrnek és e tekintetben a Seitz-művek E. K. csiramentesítő szűrője az első, minden tekintetben megfelelő készülék. A gyár kísérleti osztályának vezetője dr. Schmitt­heiner, teljesen tudományos felkészültséggel készítette a gépet és a modern pincegazdaság neki köszönheti e nagy haladást. Megemlítjük, hogy az E. K. szűrő 0"60 0"7 mik­ron átmérőjű (1 mikron,Viooo mm.) baktériumot is visszatart és például előírásos kezelésnél tel­jesen csiramentes ivóvizet lehet kapni, amilyen eredményt bornál, mustnál szintén felmutat­hatunk, míg beteg boroknál eddig nem remélt eredményt láttunk. A Seitz-féle csiramentesítő E. K. szűrőt tehát mindenkinek ajánlhatjuk. A szülőtáblákat a leg­szigorúbb ellenőrzés mellett készítik és állan­dóan a hivatalos kísérleti telepeken próbálják ki. 1930. junius 21. EGYESÜLETI ÉS SZA­KOSZTáLYI HÍREI A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesü­letének felterjesztései. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének közgyűléséből kifolyólag a következő felterjesztéseket küldte az illetéke­sekhez : 1. Pénzügyminiszter: a borfogyasztási adó megoldása, termelői italmérések megkönnyítése, az éti szesznek borból, illetőleg gyümölcspárlat­ból való készítése és a gyümölcsszeszforgalmi részvénytársaság tárgyában. 2. Földmivelésügyi miniszter: csemegeszőlő eltartásra kísérleti telepek berendezése tárgyában. 3. Népjóléti­ miniszter: az állami kórházakban és üdülőtelepeken szőlőkúra bevezetése tárgyában. 4. Honvédelmi miniszter, a katonáknak bor­ral való ellátása ügyében.

Next