Borászati Lapok – 65. évfolyam – 1933.

1933-11-04 / 45. sz.

LXV. évfolyam. 45. szám. Budapest, 1933. november 4. LAPOK Előfizetési dijak a mellékletekkel együtt: Egész évre Fél évre Negyed évre— Egy hóra — 20 pengd 10 . « . 2 . Egyes lappéldány ára 40 fillér SZŐLŐniVGLÉNI ÉS BORÁSZATI HETILAP Gyümölcs- és Gyü­mölcsszeszipari Közlöny A „FRUCTUS" a gyümölcs értékesítő és szeszfőzőszövet­kezetek központja, mint szövetkezet­nek hivatalos lapja A „Gr­yüm­ölcstermesztés és értékesíté­s" és a „Weltwirtschaftliche Nachrichten aus Ungarn" időszakonkint megjelenő ingyenes melléklettel US­e gj­elenik inde t»­a to Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Üllői­ út 25. (Köztelek) M. Kir. Postatakarékpénztári esekkalámia: 86,944. szám Telefonszám: Automata 867—01 H­­ely seet j­elentés. (Lezáratott 1933 november hó 3-án.) Bor. Pálinka. A magyar borpiacon bizonyos fokú lanyhaság és áresés állott be és egyes helyeken gyengébb minő­ségű mustokért cukorfokonkint a kereskedelem 0-5—0*6 fillért fizet. Óborvétel alig történik, ami kevés kötés van, az mind ujborokra történik. A nagykereskedelemben eladatott Kecelen 120 hl. 9*5 fokos ujbor literenkint 15­ 5 filléres alapon. Bácsalmás környékén 200 hl. 11,5 fokos ujbor literenkint 17 fillérért, Szeged vidékén eladatott 600 hl. ujbor Malligand-fokonkint 1­4 filléres alapon. Az országban a must minősége javult, egyes helyeken a termések meglepően emel­kedtek. A szüret az országban, ha az időjárás kedvező lesz, kb. 10-ére befejeződik. Vidéki jelentéseinkből közöljük a kisebb eladá­sokat is. Pásztón a szüret folyik, a borkereskedelem szü­netel, óborból készlet semmi sincs. Az újborokra kevés vevő jelentkezik. (X. 31.) Alsóságon, miután az idei termés igen rossz volt, vevők egyáltalában nem jelentkeznek, így eladás nincs. (X. 29.) Hahóton élénk kereslet és kinálat mellett óborok csak kisebb tételben adatnak el, 10 Malli­gand-fokosak literenkint 25 filléres árakon. (Hegy­község jel. X. 30.) Hevesen élénk kinálat és közepes kereslet mel­lett eladatott 300 hl. 10 fokos ujbor, literenkint 17­5 fillérért. 200 hl. 10%os ujbor, literenkint 18 fillérjével. 150 hl. 10%-os ujbor, literenkint 18­5 fillérjével. (X. 266.) Gyöngyösön közepes kereslet és kinálat mellett eladatott 50 hl. 10 fokos ujbor, literenkint 22 fil­lérért. 30 hl. 11 fokos ujbor literenkint 24 fillérért. Óborban élénkebb üzlet van, de a készletek kifo­gyóban vannak. (X. 30.) Badacsonyban élénk kereslet, közepes kínálat mellett eladatott 50 hl. 12­ 5 fokos óbor, literen­kint 36 fillérért. 10 hl. 135 fokos óbor, literenkint 50 fillérért. 40 hl. 13 fokos óbor literenkint 42 fil­lérért. 50 hl. ujbor, literenkint 32 filléréért. 50 hl. ujbor literenkint 32 fillérért. (X. 30.) Törköly pálinka. A szeszfőzdékben a mult évi készletek teljesen elfogytak és igy a szeszfőzde vállalatok részéről óáruban a kinálat szünetel. Újáru még nincsen a piacon. Egyes szeszfőzdék részéről ugyan jelentkezik már kinálat 3*——3-10 pengős árak mellett. A központi szeszfőzdék központja most küldi széjjel a nyersanyag összegyűjtésére vonatkozó kérdőíveket. Ezeknek visszaérkezése után a központi szeszfőzdék vá­lasztmánya foglalkozni kíván az ár­kérdéssel, illetve az értékesítés módozataival, mert az a vélemény alakult ki, hogy az idei évben, amikor kisebb a termés, az alkoholnyeredék is kevesebb, az értékesítés célszerű megszervezésével egy bizonyos áruívó tartása, keresztülvihető lesz. Ótörkölypálinkában az elmúlt héten 3­50 pengős ár mellett volt­­üzlet. Szilvapálinka. Érdekes jelenség észlelhető ennél a cikknél. Annak ellenére, hogy nyári szilva­pálinkában a termelés jelentékeny, az árukínálat egyre kisebb. A piac ez időpontig minden felkínált tételt felvett, sőt a folyó termelés nagy része is előre el van adva. Ennek folytán ebben a cikkben az árak emelkedéséről számolhatunk be, eladók felkínált tételeiket 3'40—3'50 pengős áron alul nem adják el. A kékszilvapálinkában a rossz termés következtében a kínálat szünetel. A nyári szilvapálinkában 4­— pengő, kékszilvapálinkában 5'— pengős ár mellett volt az elmúlt héten kisebb tételekben üzlet. Borpárlat. A borvidékeken lévő szeszfőzdék bár felkészültséggel várják a termelés lehetőségét, ezidőszerint teljesen tanácstalanul állnak, mint­hogy a borpárlat termelésre vonatkozó rendelkezé­sek még nem történtek meg. Mindenesetre kívá­natos lenne a kérdés mielőbbi megoldása, mivel az igen gyönge boroknak értékesítésére, a párlat­főzés az idén mintegy adva van. Az árak a­ főzde, átadva és átvéve, a forgalmi adó külön felszámításával érződik. Dohos bor forgalombahozatalának büntetése és jogkövetkezményei. Irta: Dr. Henckel Lajos rendőrfőtanácsos. Borkimérő ellen a m. kir. szőlő és borászati főfelügyelőség feljelentést tett a bortörvénybe ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy a jelenlétében megtartott hatósági borellen­őrzés alkalmával söntésében romlott bort árult, tartályait meg nem jelölte és badacsonyi rizling­ről származási bizonyítványt felmutatni nem tudott. Terhelt azzal védekezett, hogy a bor késői szüretelésű és a között már rothadt szemek is voltak, de általános elfogadott megállapítás, hogy nem is lesz abból jó bor, ahol a szüretelésnél nin­csen rothadt szőlő. A rothadt szőlőnek bizonyos íze az első lefejtésnél még bent van a borban, de ez semmiesetre sem dohosság. A többszöri lefejtéssel pedig ezt az izt is el­veszíti a bor. A tartányok megjelölésének hiányát elismerte­ A származási bizonyítvány gyanánt a fuvar­levelet is elégségesnek tartotta. Az elsőfokú bíróság ezen adatok alapján —figye­lembe véve a borvizsgáló szakértőbizottság azon vizsgálati megállapítását —, hogy a megmintá­zott bor az 1924 : IX. t.-c. és 1929 : X. t.-cikkben tiltott módon dohos s ezen állapotban forgalomba nem hozható, bűnösnek mondotta ki terheltet fenti törvénycikk 8., 9. és 16. §-aiba ütköző kihá­gások miatt s ezért őt 20 pengő pénzbüntetésre, a kimért romlott bor árának megtérítésére ítélte. Egyben elrendelte a Borászati Lapokban az ítélet kivonatának hírlapi közzétételét. " Ezt a terhelt által megfellebbezett ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta. Mai számunk 6 oldal gsW- A hirdetésekre kiadott pénz a legjobb befektetés A borbetegségekről és a borhibákról általában. Összeállította: Soós István vegyész. Budapest. Tejsavas erjedés erjesztés közben vagy mannitos erjedés. Említettem fentebb, hogy magasabb savtarta­lom véd a mannitos erjedéssel szemben, ezért a savanyú boroknál ritkán fordulhat elő, ellenben csiger boroknál, amelyek készítési módjuknál fogva is már kevés savat és az erjesztéshez kevés tápanyagot tartalmaznak, igen gyakori. Ezeknek ugyanis az erjedésük vontatott s a baktériumok­nak bőven van idejük az elszaporodásra. Ezért az ilyen boroknál mindig fajélesztővel kell erjesz­teni és még a hiányzó tápanyag pótlására 20 gr­­ammonium-karbonátot kell adagolni, hogy az erjedés gyorsabb legyen. Lágy, tökéletlenül erjedt boroknál a mannitos erjedés igen gyakori, mert az édes borokban a mannitbaktériumok el tudnak szaporodni s aztán a cukrot elbontják. Ajánlatos az ilyen borokat pl.­kint 5 gr. kénessavval bekénezni, amely ele­gendő a mannitbaktériumok szaporodásának meg­akadályozására. Amint látjuk a mannitos erjedés mindig a hely­telen erjesztésnek a következménye, ezért töre­­­kedni kell arra, hogy az erjedés mindig helyesen­­ és egyenletesen folyjon le s ha lehetséges, a bor teljesen kierjedjen. Ezt fajélesztővel és a hőmér­séklet megfelelő szabályozásával érhetjük el. Ajánlatos lágy mustokat az erjesztés előtt mér­sékelten bekénezni, hogy a mannitbaktérium el­szaporodását az erjedés alatt megakadályozzuk. A kénezés mértéke függ természetesen a must­ban lévő aldehid mennyiségétől, mert az aldehid­kénessav alakjában lekötött kénessav már nem olyan hatásos a baktériumokkal szemben. Általá­ban 15—20 gr. kénessav elegendő hektoliteren­ként, ennyi ugyan már a borélesztők működését is akadályozza, de ha kénessavtűrő fajélesztővel dolgozunk, akkor az erjedés egyenletes lefolyású lesz. Természetesen az ilyen mérvű kénezéssel az almasavbontó baktériumokat is elpusztítjuk, de ez kívánatos a lágy boroknál. Azáltal is védekezhetünk a lágy mustoknál a mannitbaktériumok elszaporodása ellen, hogy erjedés előtt savanyú musttal házasítjuk és úgy erjesztjük, ekkor a savtartalom véd a mannit­baktériumok ellen. Osterwalder ajánlja a lágy gyümölcsmustoknál az alacsonyabb hőmérsékleten való erjesztést, mert ezáltal akadályozzuk a magasabb hőmér­sékletet kedvelő mannitbaktériumok elszaporodá­sát s a kierjedés után egészségesebb bort kapunk, mivel alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb tej­sav és illósav képződik. Ha a bor már megkapta a mannitos erjedést, de még nem jutott nagyon előrehaladott álla­potba, akkor áterjesztéssel segíthetünk rajta. Az áterjesztés előtt hl.­kint 5—7 gr. kénessavval a baktériumok működését elnyomjuk, azután erős, alkoholtűrő fajélesztővel beoltjuk a bort s a hőmérsékletet úgy szabályozzuk, hogy az erje­dés kellő lefolyású legyen. Ha a bor már igen előrehaladott mannitos erje­désben van, akkor azerjesztéssel már nem tudjuk megjavítani s csak párlási célra használhatjuk fel, de előzőleg feleslegben adagolt tiszta szén­savas mésszel le kell választani az ecetsavat. E szám ára 40 fillér

Next