Borászati Lapok – 65. évfolyam – 1933.
1933-11-04 / 45. sz.
LXV. évfolyam. 45. szám. Budapest, 1933. november 4. LAPOK Előfizetési dijak a mellékletekkel együtt: Egész évre Fél évre Negyed évre— Egy hóra — 20 pengd 10 . « . 2 . Egyes lappéldány ára 40 fillér SZŐLŐniVGLÉNI ÉS BORÁSZATI HETILAP Gyümölcs- és Gyümölcsszeszipari Közlöny A „FRUCTUS" a gyümölcs értékesítő és szeszfőzőszövetkezetek központja, mint szövetkezetnek hivatalos lapja A „Gryümölcstermesztés és értékesítés" és a „Weltwirtschaftliche Nachrichten aus Ungarn" időszakonkint megjelenő ingyenes melléklettel USe gjelenik inde t»a to Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Üllői út 25. (Köztelek) M. Kir. Postatakarékpénztári esekkalámia: 86,944. szám Telefonszám: Automata 867—01 Hely seet jelentés. (Lezáratott 1933 november hó 3-án.) Bor. Pálinka. A magyar borpiacon bizonyos fokú lanyhaság és áresés állott be és egyes helyeken gyengébb minőségű mustokért cukorfokonkint a kereskedelem 0-5—0*6 fillért fizet. Óborvétel alig történik, ami kevés kötés van, az mind ujborokra történik. A nagykereskedelemben eladatott Kecelen 120 hl. 9*5 fokos ujbor literenkint 15 5 filléres alapon. Bácsalmás környékén 200 hl. 11,5 fokos ujbor literenkint 17 fillérért, Szeged vidékén eladatott 600 hl. ujbor Malligand-fokonkint 14 filléres alapon. Az országban a must minősége javult, egyes helyeken a termések meglepően emelkedtek. A szüret az országban, ha az időjárás kedvező lesz, kb. 10-ére befejeződik. Vidéki jelentéseinkből közöljük a kisebb eladásokat is. Pásztón a szüret folyik, a borkereskedelem szünetel, óborból készlet semmi sincs. Az újborokra kevés vevő jelentkezik. (X. 31.) Alsóságon, miután az idei termés igen rossz volt, vevők egyáltalában nem jelentkeznek, így eladás nincs. (X. 29.) Hahóton élénk kereslet és kinálat mellett óborok csak kisebb tételben adatnak el, 10 Malligand-fokosak literenkint 25 filléres árakon. (Hegyközség jel. X. 30.) Hevesen élénk kinálat és közepes kereslet mellett eladatott 300 hl. 10 fokos ujbor, literenkint 175 fillérért. 200 hl. 10%os ujbor, literenkint 18 fillérjével. 150 hl. 10%-os ujbor, literenkint 185 fillérjével. (X. 266.) Gyöngyösön közepes kereslet és kinálat mellett eladatott 50 hl. 10 fokos ujbor, literenkint 22 fillérért. 30 hl. 11 fokos ujbor literenkint 24 fillérért. Óborban élénkebb üzlet van, de a készletek kifogyóban vannak. (X. 30.) Badacsonyban élénk kereslet, közepes kínálat mellett eladatott 50 hl. 12 5 fokos óbor, literenkint 36 fillérért. 10 hl. 135 fokos óbor, literenkint 50 fillérért. 40 hl. 13 fokos óbor literenkint 42 fillérért. 50 hl. ujbor, literenkint 32 filléréért. 50 hl. ujbor literenkint 32 fillérért. (X. 30.) Törköly pálinka. A szeszfőzdékben a mult évi készletek teljesen elfogytak és igy a szeszfőzde vállalatok részéről óáruban a kinálat szünetel. Újáru még nincsen a piacon. Egyes szeszfőzdék részéről ugyan jelentkezik már kinálat 3*——3-10 pengős árak mellett. A központi szeszfőzdék központja most küldi széjjel a nyersanyag összegyűjtésére vonatkozó kérdőíveket. Ezeknek visszaérkezése után a központi szeszfőzdék választmánya foglalkozni kíván az árkérdéssel, illetve az értékesítés módozataival, mert az a vélemény alakult ki, hogy az idei évben, amikor kisebb a termés, az alkoholnyeredék is kevesebb, az értékesítés célszerű megszervezésével egy bizonyos áruívó tartása, keresztülvihető lesz. Ótörkölypálinkában az elmúlt héten 350 pengős ár mellett voltüzlet. Szilvapálinka. Érdekes jelenség észlelhető ennél a cikknél. Annak ellenére, hogy nyári szilvapálinkában a termelés jelentékeny, az árukínálat egyre kisebb. A piac ez időpontig minden felkínált tételt felvett, sőt a folyó termelés nagy része is előre el van adva. Ennek folytán ebben a cikkben az árak emelkedéséről számolhatunk be, eladók felkínált tételeiket 3'40—3'50 pengős áron alul nem adják el. A kékszilvapálinkában a rossz termés következtében a kínálat szünetel. A nyári szilvapálinkában 4— pengő, kékszilvapálinkában 5'— pengős ár mellett volt az elmúlt héten kisebb tételekben üzlet. Borpárlat. A borvidékeken lévő szeszfőzdék bár felkészültséggel várják a termelés lehetőségét, ezidőszerint teljesen tanácstalanul állnak, minthogy a borpárlat termelésre vonatkozó rendelkezések még nem történtek meg. Mindenesetre kívánatos lenne a kérdés mielőbbi megoldása, mivel az igen gyönge boroknak értékesítésére, a párlatfőzés az idén mintegy adva van. Az árak a főzde, átadva és átvéve, a forgalmi adó külön felszámításával érződik. Dohos bor forgalombahozatalának büntetése és jogkövetkezményei. Irta: Dr. Henckel Lajos rendőrfőtanácsos. Borkimérő ellen a m. kir. szőlő és borászati főfelügyelőség feljelentést tett a bortörvénybe ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy a jelenlétében megtartott hatósági borellenőrzés alkalmával söntésében romlott bort árult, tartályait meg nem jelölte és badacsonyi rizlingről származási bizonyítványt felmutatni nem tudott. Terhelt azzal védekezett, hogy a bor késői szüretelésű és a között már rothadt szemek is voltak, de általános elfogadott megállapítás, hogy nem is lesz abból jó bor, ahol a szüretelésnél nincsen rothadt szőlő. A rothadt szőlőnek bizonyos íze az első lefejtésnél még bent van a borban, de ez semmiesetre sem dohosság. A többszöri lefejtéssel pedig ezt az izt is elveszíti a bor. A tartányok megjelölésének hiányát elismerte A származási bizonyítvány gyanánt a fuvarlevelet is elégségesnek tartotta. Az elsőfokú bíróság ezen adatok alapján —figyelembe véve a borvizsgáló szakértőbizottság azon vizsgálati megállapítását —, hogy a megmintázott bor az 1924 : IX. t.-c. és 1929 : X. t.-cikkben tiltott módon dohos s ezen állapotban forgalomba nem hozható, bűnösnek mondotta ki terheltet fenti törvénycikk 8., 9. és 16. §-aiba ütköző kihágások miatt s ezért őt 20 pengő pénzbüntetésre, a kimért romlott bor árának megtérítésére ítélte. Egyben elrendelte a Borászati Lapokban az ítélet kivonatának hírlapi közzétételét. " Ezt a terhelt által megfellebbezett ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta. Mai számunk 6 oldal gsW- A hirdetésekre kiadott pénz a legjobb befektetés A borbetegségekről és a borhibákról általában. Összeállította: Soós István vegyész. Budapest. Tejsavas erjedés erjesztés közben vagy mannitos erjedés. Említettem fentebb, hogy magasabb savtartalom véd a mannitos erjedéssel szemben, ezért a savanyú boroknál ritkán fordulhat elő, ellenben csiger boroknál, amelyek készítési módjuknál fogva is már kevés savat és az erjesztéshez kevés tápanyagot tartalmaznak, igen gyakori. Ezeknek ugyanis az erjedésük vontatott s a baktériumoknak bőven van idejük az elszaporodásra. Ezért az ilyen boroknál mindig fajélesztővel kell erjeszteni és még a hiányzó tápanyag pótlására 20 grammonium-karbonátot kell adagolni, hogy az erjedés gyorsabb legyen. Lágy, tökéletlenül erjedt boroknál a mannitos erjedés igen gyakori, mert az édes borokban a mannitbaktériumok el tudnak szaporodni s aztán a cukrot elbontják. Ajánlatos az ilyen borokat pl.kint 5 gr. kénessavval bekénezni, amely elegendő a mannitbaktériumok szaporodásának megakadályozására. Amint látjuk a mannitos erjedés mindig a helytelen erjesztésnek a következménye, ezért törekedni kell arra, hogy az erjedés mindig helyesen és egyenletesen folyjon le s ha lehetséges, a bor teljesen kierjedjen. Ezt fajélesztővel és a hőmérséklet megfelelő szabályozásával érhetjük el. Ajánlatos lágy mustokat az erjesztés előtt mérsékelten bekénezni, hogy a mannitbaktérium elszaporodását az erjedés alatt megakadályozzuk. A kénezés mértéke függ természetesen a mustban lévő aldehid mennyiségétől, mert az aldehidkénessav alakjában lekötött kénessav már nem olyan hatásos a baktériumokkal szemben. Általában 15—20 gr. kénessav elegendő hektoliterenként, ennyi ugyan már a borélesztők működését is akadályozza, de ha kénessavtűrő fajélesztővel dolgozunk, akkor az erjedés egyenletes lefolyású lesz. Természetesen az ilyen mérvű kénezéssel az almasavbontó baktériumokat is elpusztítjuk, de ez kívánatos a lágy boroknál. Azáltal is védekezhetünk a lágy mustoknál a mannitbaktériumok elszaporodása ellen, hogy erjedés előtt savanyú musttal házasítjuk és úgy erjesztjük, ekkor a savtartalom véd a mannitbaktériumok ellen. Osterwalder ajánlja a lágy gyümölcsmustoknál az alacsonyabb hőmérsékleten való erjesztést, mert ezáltal akadályozzuk a magasabb hőmérsékletet kedvelő mannitbaktériumok elszaporodását s a kierjedés után egészségesebb bort kapunk, mivel alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb tejsav és illósav képződik. Ha a bor már megkapta a mannitos erjedést, de még nem jutott nagyon előrehaladott állapotba, akkor áterjesztéssel segíthetünk rajta. Az áterjesztés előtt hl.kint 5—7 gr. kénessavval a baktériumok működését elnyomjuk, azután erős, alkoholtűrő fajélesztővel beoltjuk a bort s a hőmérsékletet úgy szabályozzuk, hogy az erjedés kellő lefolyású legyen. Ha a bor már igen előrehaladott mannitos erjedésben van, akkor azerjesztéssel már nem tudjuk megjavítani s csak párlási célra használhatjuk fel, de előzőleg feleslegben adagolt tiszta szénsavas mésszel le kell választani az ecetsavat. E szám ára 40 fillér