Bőripari Dolgozó, 1957 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1957-06-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara 40 fillér 1­957. JÚNIUS III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Munkásellátás, munkavédelem A szakszervezet fontos teendői közé tartozik a minden­napos gondoskodás a dolgozókról. Az üzemi konyhák, büfék, gyermekintézmények, a munkavédelmi rendelkezések meg­tartásának ellenőrzése, a dolgozók nevelése, felvilágosítása állandó feladata. Aktivistáink sokat törődnek a jóléti intéz­mények fejlődésével, s ez előnyös kihatással van az üzem dol­gozóira is. Dicséret és elismerés illeti őket, hiszen szabad ide­jükben, társadalmi munkában végzik a sokrétű munkásellátási és munkavédelmi feladatokat. Figyelmeztetjük a Tisza-, a Herkules- és a Szombathelyi cipőgyár vezetőit ízletes ételeket az üzemi konyhában A munkások azelőtt a mun­kapad mellett vagy az udva­ron állva fogyasztották el szű­kös ebédjüket, ma ízlésesen megterített asztaloknál étkez­nek, s az ebédet felszolgálják nekik. Iparunkban több üzem ren­delkezik üzemi konyhával. Ahol ilyen nincs, az Üzemelel­mezési Vállalat vagy más üze­mek konyhájáról étkezhetnek a dolgozók. A két-háromfo­­gásos menüt 2,80—3,50 forin­tért kapják. A többi költsége­ket a vállalat fedezi, ami ha­talmas összeg. A Táncsics Bőr­gyár havonta 20 000, a Duna Cipőgyár havi 40 000 forintot pótol az étkezéshez, noha az utóbbi vállalatnak nincs saját Vnferra konyhája. Az étel minősége nem min­denütt egyforma. Ahol saját konyhával rendelkeznek, ott jobb az étel, s több dolgozó is igényre, &pp€ii -*■■-•** nem helyeselhetjük, sőt hatá­rozottan ellenezzük, hogy az Újpesti Bőrgyár és a Táncsics Bőrgyár átadta konyháját az üzemélelmezési Vállalatnak. Véleményünk szerint ezt az üzemben étkezők sínják meg. Az aktivisták is hibát követ­tek el azzal, hogy elhanyagol­ták az ellenőrzést, mondván, most már nem sajátjuk a konyha. Pedig a konyha ellen azóta sok dolgozó tett panaszt. Jó munkamódszerrel dolgo­zik a Csepeli Szőrmekonfekció Vállalat munkásellátási bizott­sága. Rendszeres és alapos el­lenőrző munkát végez. Gyak­ran ellenőrzik szúrópróbasze­rűen a konyha­i nyersanyag fel­használását, a raktárba érke­zett és kiadott áru mennyisé­gét. Ennek eredményeképpen az étel minősége megjavult, s az étkezést igénylők létszáma az utóbbi időben mintegy 50 százalékkal emelkedett. A munkásellátási bizottság részt vesz a heti étlap összeállításá­ban, a dolgozók igényei alap­ján tesz javaslatokat. Köve­tendő példa a többi üzem ré­szére is. Ellenőrizzük a büféket is A büfékre is ki kell terjed­nie az ellenőrző munkának. Különösen azért, mert ezek nem a vállalat kezelésében vannak, tehát nem függnek az igazgatótól, az üzem fegyelme nem köti őket. A Rákospalo­tai Bőrkonfekció Vállalatnál például nincs folyóvíz a poha­rak elmosására, merig a dolgo­zók igen sok hűsítői­talt fo­gyasztanak Hasonló hiba a többi üzemi büfénél is tapasz­talható. Nagy figyelmet érde­mel a büf­ék tisztántartása is. A szakszervezeti aktivisták ne engedjék a büfé üzemeltetését, ha nem felel meg a rendele­teknek és az egészségügyi kö­vetelményeknek. Nagy terhet vesz le a dol­gozó nők válláról az üzemi gyermekgondozás. A munkás anya nyugodtan végezheti ter­melő munkáját, hiszen kicsi­nyéről gondoskodnak ezalatt. Kilenc üzemünk rendelkezik bölcsődével és napközi ott­honnal, ahol mintezr­ ezer gyermeket nevelnek szakkép­zett gondozónők, óvónők, pe­dagógusok. Gyermekintézményeink, fő­leg az újak, korszerűek, higié­nikusak, alkalmasak az egész­séges gyermeknevelésre. Egy gyerek ellátási költsége ha­vonta 300—350 forintot tesz ki, a dolgozó anya mindössze na­pi 1 forintot fizet. A napkö­zik kis gondozottjai naponta Az ellenforradalom időszaka után több vállalatnál elha­nyagolták a munkavédelmet. Cserélgették, leváltották a biztonsági megbízottakat, el­mulasztották a dolgozók okta­­tását, a balesetek bejelentését, nem tartották meg a ha­vi, szemléket, sokszor figyel­men kívül hagyták, megsértet­ték a rendeleteket, törvénye­ket. Egyes üzemeinkben a gaz­dasági vezetők az új technoló­giai módszerek bevezetésénél, üzemi átszervezéseknél, felújí­tásoknál, új üzemrészek létre­hozásánál nem veszik figye­lembe a rendeleteket. A Tisza Cipőgyárban új raktárépületet építettek, erről azonban nem értesítették szakszervezetünket, bár a rendelet kimondja: -A szakszervezet hozzájárulása és engedélye szükséges az új és az átszervezett üzemrészek to­vábbi üzemeltetéséhez.­ Nem különbül járt el a­ Her­kules Cipőgyár igazgatója sem. Új műhelyt akartak létesíteni, amiről csak véletlenül szerez­tünk tudomást. A helyszíni szemlén azután kiderült, miért titkolták a dolgot. Megállapí­tottuk, hogy az üzemrész léte­sítésénél nem vették figyelem­be a rendelkezéseket, s így az látó ennivalót. Gyakran jut­ nekik csokoládé, citrom és­ egyéb vitamindús étel, amit­ nem minden szülő tud ilyen! rendszerese­n biztosítani gyer-­ mekének. Ahol a munkásellá-­ tási bizottság a szülői munka-! közösséggel együtt végzi az el-­ lenőrzést — mint például az­ Újpesti Bőrgyárban —, ott a­ gyermekek ellátása rendszeres­ és kifogástalan­ üzemeltetéshez a szakszervezet részéről nem is járultunk hozzá. Nem tartjuk helyesnek azt sem, hogy általában az új üzemrész működésének meg­kezdése után kezdenek az öl­töző, mosdóhelyiségek rendbe­hozásához. A Szombathelyi Ci­pőgyár volt bőrgyári talphen­­gerlő üzemrészének átszerve­zésénél például már csak a kör szerelési munkálatai hiányoz­tak, de az öltöző, mosdóhelyi­ségek vakolásához, felszerelé­séhez még hozzá sem fogtak. Van-e köze hozzá a szakszervezetnek A védő­berende­lések kar­bantartására gazdasági veze­tőinknek nagy gondot kell for­­dítaniok. Ne engedjék azt el­távolítani vagy elállítani, hi­szen ebből már számtalan bal­eset történt. Tűrhetetlen ese­teket említünk: a Bőrtex Ci­pőgyárban a cementező elszívó berendezését leszerelték és a művezető elnézte, hogy a szaktársak elszívó nélkül dol­goztak. A Duna Cipőgyár egyik műhelyrészében a szakszerve­zet megbízottja figyelmeztette a művezetőt, hogy a körön nem megfelelő az elszívás, javítás­ra szorul, mire a művezető azt válaszolta:­­»semmi köze hoz­zá«. A munkakörülmények job­­bátételéhez nem mindig kell beruházás, de akarat mindig kell hozzá. A példák arra val­lanak, hogy a gondossággal, a felelősségel néha baj van. Fi­gyelmeztetjük a gazdasági ve­zetőket: minden törvény, amit a balesetelhárításról és az üzemegészségügyről 1956. ok­tóber 23-a előtt alkottunk, ma is érvényben van, s szakszer­vezetünk szigorúan ragaszko­dik azok megtartásához. E törvények a dolgozó embert védik, s nem nézzük el meg­sértésüket. Az Újpesti Bőrgyár dolgozói a május 1-i menetben. Szakszervezetünk vezetőszervei 1956 szeptemberében ülésezett a szervezett bőripari munkások XIV-ik országos kongresszusa, amely meg­választotta a szakszervezet vezetőszerveit, a központi veze­tőséget, a számvizsgáló bizottságot. Az ellenforradalom le­verése utáni új helyzetben szükségessé vált a központi vezetőség kiegészítése, amivel több tagja lemondott. A köz­ponti vezetőség — élve a szakszervezeti alapszabályokban biztosított jogával — az 1957 februári ülésén kiegészítette önmagát és új elnökséget választott. Tájékoztatásul közöl­jük a vezetőszervek névsorát. A központi vezetőség tagjai: Bajor Béla Balla János Bartók Kálmánné Bayer Zsigmond Bedő Kálmán Bihari Sándorné Borzás Rezső Brauner Ferencné Csáki Gézáné Csákó Mihály Fekete János Fischer József Fajsz Józsefné Gerzsenyi Andrásné Golubics György Gulyás Sándor Hirth Istvánná Holczapfel Károlyné Horváth István Kádas Antal Kálmán Károly Kiss Károly Kocsis Mária Kollmann Gyula Kovács Béla Kunos Pál Lengyel Lászlóné Lentai Nándorné Lukács István Mach Pál Misseje Géza Mutsy Ferencné Németh János Papp Dániel Papp József Schiffler Dánielné Schneider József­­ Sz. Nagy István Szabó Imre Szatmári László Szkokanovics Ernő Szobácsi Anna Turzó László Varga József Varga Károly Varga Károlyné Varró János Vécsei Géza Virág Ferenc A központi vezetőség póttagjai: Bertalan József Bucskó Emil Csaba Ferenc­­ Heisz István Horváth Mihály Lakos Ferenc Tóth István A számvizsgáló bizottság tagjai: Dózsa Imréné Liebe István — elnök Orbán József A számvizsgáló bizottság póttagjai: Dancs Károlyné Szalay Sándorné Az elnökség tagjai: Bedő Kálmán Brauner Ferencné Csákó Mihály — elnök Fekete János Holczapfel Károlyné Kunos Pál Papp Dániel Szatmári László — titkár Turzó László — titkár Varga József Varga Károly KÖSZÖNTŐ Legutóbb öt évvel ezelőtt jelent meg a „Bőripari;;! Dolgozó”, öt esztendei szünet u­tán most újra hallatja:? hangját szakszervezetünk központi lapja. Azokhoz szól... azokat köszönti először, akik hosszú idő óta ismerték,­­!! szerették és nemcsak olvasói, hanem munkatársai, szer-;;, vezői és terjesztői voltak. Szakszervezetünk évtizedes harcaiban a bőripari!! szaklap, a sajtó mindig erős támaszunk, a mozgalom kol-,­ lektív szervezője és propagandistája volt. Az 1891-ben!! megjelent „Czipész”, a cipész munkások lapja; az 1904-ben­; először kiadott „Bőrmunkás”, a bőrgyári dolgozók saj­t­­tója; az ugyanebben az időben megjelenő „Törekvés” a;; szíjgyártók és bőrdíszművesek szaklapja; majd a bőrösök!. 1920-ban megjelenő közös orgánuma a „Bőripari Mun­yá­kás” a tőkés kizsákmányolás elleni küzdelemben mint!! megannyi harci lobogó, maga köré tömörítette és szer-’­ vezte a szakma dolgozóit. A felszabadulás utáni években!! egyetlen iparági szervezetben egyesítették erőiket a bőr-,­ munkások, a cipészek, a szűcsök, a kesztyűsök, a bőrdísz-!! művesek, a szíjgyártók és az üzemekben velük együtt;; dolgozó különféle műszaki és adminisztratív alkalma-!! zottak. A „Bőripari Dolgozó” már a szocializmusért vívott ;;] harcban volt jó fegyverünk, támaszunk. .. Nemzedékeken át emlékezetes történelmi időszakban! [! szólal meg ismét a „Bőripari Dolgozó”. Még csak néhány;;! hónapja, hogy a szovjet nép testvéri segítségével lever-:: tük a proletárhatalom életére törő ellenforradalmat. Csak •• néhány hónapja gyűrtük le kemény, szívós harcban a!! magyar munkásosztály és a magyar nép halálos ellen- • • ségét — a napok alatt újjáéledő fasizmust, amely vissza i! akarta állítani a tőkések és földbirtokosok kizsákmányoló,• •rendszerét. Azt a rendszert, amely nekünk, bőripari,; •munkásoknak is annyi szenvedést okozott, s amelynek­­•sanyargatása ellen annyi küzdelmes sztrájkharcot vív­!! [tunk. :­ [ Az ország még nem heverte ki azokat a súlyos gaz- ■ • •dasági károkat, amelyeket az ellenforradalom okozott.:: [Sokat kell még tennünk, hogy kiűzzük az agyakból és.; ; telkekből az ellenforradalom ideológiájának maradva­![­­­nyait és hogy gazdaságilag is megalapozzuk a párt és;; •kormány célkitűzéseit az életszínvonal emelésére. E nagy munkában felelősségteljes feladatok várnak! [ [szakszervezetünkre. A „Bőripari Dolgozó” ismét jó -segít;: [tőtársunk lesz ebben a harcban. Ennek egyik fontos fel-;: [tétele, hogy cikkeit ne csak egy kisszámú bizottság írja,;; ; hanem a bőripari dolgozók százai legyenek a lap munka-!! [társai; mondják el benne gondolataikat, kívánságukat,;; [véleményüket. Azt akarjuk, hogy újságunk időről időre!! [beszámoljon arról, ami az iparág dolgozóit foglalkoztatja,.. [ismertesse hol, milyen módszerekkel értek el jobb ered-!! [ményeket, élesen bírálja és segítsen kijavítani a hibákat,* •közelebb hozza egymáshoz a tagságot és a vezetőket. | Az elmúlt években nagyon hiányzott ez eleven ’mg­a [ csolatnak ez a formája a szakszervezet tagsága és a veze-; ; tés, valamint a különböző üzemek dolgozói között. Hiba! [volt a lap megszüntetése, s ezt mindjobban éreztük.­ • Érezte a tagság, az aktivisták és a központi vezetőség is. ■ [ Ezért a múlt év szeptemberében ülésezett XIV. kong-: presszusunk elhatározta a központi lap újbóli megindító-;­á­sát. Most az akadályok már elhárultak, s a lap megjelenő­: •sének mind anyagi, mind politikai feltételei biztosítottak. • ► A „Bőripari Dolgozó”-val egyidőben megszólalnak más, a szakszervezetek lapjai is. Ez is egyik bizonyítéka a szak-] [szervezetek megnövekedett társadalmi szerepének. A párt-, [és a kormány biztosítani kívánja, hogy a szakszervezetek: ] valóban betöltsék hivatásukat a szocializmus építésében,1; [ [hathatós védői legyenek a dolgozók érdekeinek. A bőr-1; ► ipar szervezett dolgozói jólesőn látják ezt a bizalmat!! [A szakszervezet úgy akar dolgozni, hogy megfeleljen!;: • a várakozásnak, amellyel a bőripar dolgozói feléje for­! :i­n dúlnak és segítséget adjon az országépítő gondok meg-? ;! [ oldásában: ! ] Ezekkel a gondolatokkal bocsátjuk ismét útjára szak-! [lapunkat, s azt kérjük kedves szaktársainktól, az olva-­j [ sóktól, törődjenek a lappal, küldjenek minél több tájé-t; [koztatást, levelet a szerkesztő bizottsághoz, terjesszék,;! [ szeressék a lapot. Ne szürke közlöny legyen újságunk,!: ; hanem a bőripari dolgozók eleven lelkiismerete, amely: j ; nem hagyja megcsontosodni a rosszat, zászló, amely segíti:! ; törekvéseinket a jobbra, az újra és a szebbre. ; Csákó Mihály­­, j

Next