Bőripari Dolgozó, 1958 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK* Ara 40 fillér 1958. JANUÁR IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM TL/főleg szeretettel köszöntöm a bőripari dolgozókat az újesz­­kíTM tendő alkalmával. A bőripar az elmúlt év elején nagyon mély pontról indult el. Súlyos nehézségekkel (energiahiány, szénhiány és egyéb anyagok hiánya), és gondokkal kellett megküzdeniök mind a ve­zetőknek, mind a komolyan gondolkodó dolgozók ezreinek. Jól emlékezünk a munkanélküliség rémére, amely ismét kísértett. De ma már nyugodtan tekinthetünk vissza a megtett útra, mert tudjuk, hogy dolgozóink felismerték a vezetőink által vallott igazságot, hogy csakis a termelés megindítása és fokozása, a dolgozók szorgalmas munkája alapján kerülhetjük el a még súlyosabb következményeket. D­olgozóink a nehézségek közepette is úrrá lettek a helyzeten és feladataikat sikeresen teljesítették. Csak a dicséret hangján szólhatunk azokról az eredményekről, amelyeket mind a termelés mennyisége, mind minősége tekintetében el­értek. Az elmúlt év bebizonyította, hogy a legn­ehezebb körül­mények között is számíthatunk rájuk, számíthatunk lelkesedé­sükre és odaadó munkájukra. Az ellenforradalom lezajlása után a szakemberek több évre becsülték az 1956-os év termelési szintjének újbóli el­érését. Dolgozóink azonban nem a hideg számítások emberei: megmutatták, hogy sokkal rövidebb idő alatt is meg lehet oldani a nehéz feladatot, csak akarat, szív és kölcsönös bizalom kell hozzá. Bizalom a felső vezetők részéről, amelyre a dolgozók tettekkel, jó munkával, fokozott bizalommal felelnek a párt és kormány vezetőinek. Iparunk 1957-ben túlszárnyalta az elmúlt évek termelési szintjét és ezért az elismerés egyaránt meg­illeti a bőripar vezetőit és a dolgozókat, mindazokat, akik hoz­zájárultak a sikerekhez. A forradalmi munkás-paraszt kormány az ellenforradalom okozta súlyos anyagi károk ellenére módot talált a dolgo­zók jogos igényeinek kielégítés£re. Először a fizikai, majd a­­műszaki és az adminisztratív dolgozók fizetését rendezte. Ennek következtében a bőriparban 25,2, a cipőiparban 11,9 száza­lékkal nőtt a dolgozók keresete. Ha ehhez még hozzászámítjuk a­ nyereségrészesedést, a komplet juttatási, továbbá a békeköl­csön és a gyermektelenségi adó eltörléséből származó megtaka­rításokat, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a bőriparban 38, a cipőiparban pedig 26 százalékkal nőtt a dolgozók jövedelme az 1955-ös évhez viszonyítva. Most arra kell vigyáznunk, hogy ezen eredményeket megszilárdítsuk, hogy semmiféle spekulá­ció ne ronthassa őket. Ma is veszélyeztetik a sikereket a még sok helyütt tapasztalható fegyelmezetlenségek, pazarlások, a lo­pások és sikkasztások. Szocialista gazdaságunk továbbépítése minden dolgozónak egyéni érdeke is. A gazdaságos termelés, az önköltségcsök­kentés, a többtermelés az alapja életkörülményeink további javításának. Éppen ezért kell minden dolgozónak a jó gazda szemével néznie a körülötte történő eseményeket és fellépnie minden olyan káros jelenséggel szemben, amely a kollektíva eredményeit kisebbíti. A szervezett dolgozóknak vigyázniuk kell a nép vagyonára, mert annak károsítása kihat az egyéni érdekekre is. Jó példa erre a nyereségvisszatérítés. Ahol meg­fogták a fillérek­et is, azok az év végére forintokká változtak, de ahol nem ezt tették, ott a dolgozók ugyan nem sok „külön pénzt” visznek haza. Ezért le kell lepleznünk a kártevőket, a tolvajokat, a pazarlókat, a fegyelmezetleneket, mert ezzel min­den dolgozó érdekét védjük. Az új esztendőben iparunk nagy feladatok előtt áll. Növel­nünk kell a belföldi és az export termelést. A szakszervezeti aktivistáknak ebben nagy szerepet kell vállalniuk, különösen abban, hogy a dolgozókkal megértessék a kitűzött célok nagy­szerűségét és azt, hogy életünk olyan lesz, ahogyan azt ma­gunk elrendezzük. El szeretnénk érni, hogy minden dolgozó, minden szervezett munkás magáénak érezze a szocializmus építésének ügyét. Az új esztendőben az eddigieknél jobban ki kell elégí­tenünk a dolgozó nép igényeit, szép, jó minőségű, olcsó árukkal kell ellátnunk a vásárlókat. Különösen fontos, hogy a terve­zők a választék bővítésére, sok szén, tetszetős modellt készít­senek. A jó minőség biztosítása elsősorban a dolgozóktól függ, attól, hogy jól megmunkálják-e, kidolgozzák-e a rájuk bízott anyagot. Ezért minden bőripari dolgozó törekedjen a legjobb munka végzésére, hogy ez évben ne legyen kifogás terméke­inkre, s az anyagot is a leggazdaságosabban használjuk fel. Politikai céljaink változatlanok. Tisztázódtak azok a kérdé­sek, amelyek 1957 elején még zavarosak voltak. Szakszer­vezetünk álláspontja: A legmesszebbmenőkig támogatjuk a for­radalmi munkás-paraszt kormányt, mely a munkásosztály és a dolgozó nép érdekében dolgozik, s védjük a dolgozók érdekeit az egyes vezetők túlkapásaival és esetleges törvénysértő csele­kedeteivel szemben. Különösen törekszünk arra, hogy a dolgo­zók erkölcsi magatartásának formálásával segítsük a szocialista embertípus kialakítását. Az igények fejlődése, a szükségletek növekedése egyre több munkát kíván tőlünk. Megnövekedett feladatunkat csak úgy tudjuk ellátni, ha ki-ki átérzi teendője fontosságát és a maga munkaterületén képességei legjavát nyújtja. Ehhez az új esztendőben minden bőripari dolgozónak jó egészséget és sok sikert kívánunk. Csákó Mihály ÚJULT ERŐVEL, ÚJABB SIKEREKRE! IPARUNK az 1957. évben szép eredményeket ért el. A bőr- és szőrmeiparban az éves tervet mintegy 10 százalékkal, a cipőiparban 5 százalékkal tel­jesítettük túl. Ez annál na­gyobb eredmény, mert az ellen­forradalmi események nálunk is megzavarták a termelés me­netét, ami többek között az is­mert első negyedévi igen ala­csony termelési szintben is megmutatkozott. Ha ehhez még hozzávesszük azokat a ter­melési kieséseket, amelyeket az igen szokatlan nyári nagy meleg majd ősszel az ázsiai in­fluenza oko­­tt, világos képet kaphatunk arról, milyen nagy erőfeszítéseket tettek dolgo­zóink az éves terv teljesítésé­ért és túlteljesítéséért. Ezért a kemény helytállásért, a munka frusztján elért eredményekért elismerés illeti meg iparunk minden dolgozóját. Az ip­rágban foglalkoztatott dolgozók életszínvonala is ked­vezően fejlődött 1957-ben. A fizikai dőlg­­ék napi átlagke­resete az 1936. évihez képest 192 százalék­kal növekedett. A dolgozók csaknem minden vál­lalatnál — az éves mérleg le­zárása után körülbelül egy­­ négyheti keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak, s a természetbeni juttatás is jelen­tősen növeli a jövedelmüket. AZOKNÁL A VALLGÁLA­TOKNÁL, ahol az alaprentabi­litást legalább fél százalékkal túlteljesítették, szintén bizto­sítva lesz a legfeljebb hat napi fizetésnek megfelelő nyereség­­részesedés. Meg kell említeni azt is, hogy egyes igazgatók a szűk vállalati érdekeket félre­téve és a népgazdasági érdeket szem előtt tartva vállalták a szükségletek kielégítésének cél­jából (például a Csepeli Szőr­­mekonfekcióban) a termelés többségét kitevő olyan cikkek gyártását, amelyekkel a nyere­ségrészesedés tekintetében hát­rányos helyzetbe kerültek. A magunk részéről mindent meg­teszünk, hogy az ilyen vállala­tok részére megfelelő korrek­ciók érvényesüljenek, hogy a dolgozókat ne érje kár. Ilyen kedvező eredmények után fogunk hozzá az 1958. évi tervünkhöz. A véglegesen még el nem fogadott tervszámok szerint a bőriparban körülbelül 11 százalékkal, a cipőiparban körülbelül 17 százalékkal ter­melünk többet, mint 1957-ben. 1958-BAN nem számíthatunk nap­­­­ mértékű beruházások­ra. Az ellenforradalom által súlyosan megkárosított orszá­gunk gazdasági helyzete, az el­ért életszínvonal fenntartása parancsolólag előírja részünk­re is a beruházásokkal való ta­karékoskodást. Mivel azonban a lakosság jobb ellátásának és exportunk lényeges fokozásá­nak terve termelésünk további növelését teszi szükségessé, újabb rejtett erőforrásokat kell fev­­itatnunk. Tévedés azt hin­nünk, hogy már minden lehe­tőséget kimerítettünk, s hogy termelőkapacitásunk növelése csak újabb beruházásokkal képzelhető el. De helytelen az a szemlélet is, amely kizárólag a műszaki dolgozók hatásköré­be kívánná utalni a termelé­­kenység növelésének problé­­máit vagy azokat a gyakorlati feladatokat amelyek megoldá­sával a vállalatok tovább nö­velhetik jövedelmezőségüket, csökkenthetik önköltségüket A VALÓSÁG AZ, hogy min­den dolgozó hathatósan közre­működhet hasznos javaslatai­val, ötleteivel, de nem utolsó sorban a munkafegyelem meg­szilárdításával, a lógások, a pa­zarlások megszüntetésével a fentiek megvalósításáért. Ha minden dolgozó jól körülnéz saját területén, megtalálhatta a mindenütt fellelhető terme­lési tartalékokat Az 1958-as évben azonkívül, hogy a termelés mennyiségét jelentős mértékben növelnünk kell (talpkruponból mintegy 16 százalékkal, felsőbőrből 17 szá­zalékkal, bőrlinőből 16 száza­lékkal, bőrkesztyűből 11 száza­lékkal kívánunk többet ter­melni), egyrészt javítanunk kell a minőséget, másrészt bővíte­nünk a választékot (például a tű- és a nyakaii sarkú cipők nagyobb mennyiségű gyártásá­val, az ún. zsugorított felsőbő­rök készítésével, új színek al­kalmazásával, tetszetősebb ser­tésfelsőbőrök cserzésével stb.). Ezzel párhuzamosan fokozni kívánjuk exportunkat is, a ci­pőiparban például az 1957. évi mennyiség mintegy háromszo­rosára. AZ ÚJ ÉV FOLYAMÁN szükség lesz új munkások fel­vételére. Ez esetben nemcsak a vezetőkre hárulnak felada­tok, hanem az ipar dolgozóira is, elsősorban a szakmunkások­ra. Tőlük várjuk, hogy az újon­nan üzemeinkbe kerülő, a szak­mát még nem ismerő embere­ket régi, alapos szaktudásuk átadásával megtanítsák dolgoz­ni és megkedveltessék velük a szakmát. Mint azt az itt röviden el­mondottak is mutatják, nem könnyű az a feladat, amely a bőr-, cipő- és szőrmeipar dol­gozóira az 1958-as év folyamán vár. Bízunk benne, hogy dol­gozóink átérzik és megértik e szép feladatok jelentőségét és a már többször tanúsított ke­mény helytállással fognak hoz­­zá végrehajtásukhoz az új esz­tendő küszöbén. Ha ezt teszik, nemcsak a népgazdaság jelen­tős fejlődését szolgálták, ha­nem tovább gyarapítják saját jövedelmüket is. Barabás Bálint a Bőr- és Cipőipari Igazgatóság vezetője. A fotópályázat első díját nyerte Lillafüred, Czirják János felvétele, Újpesti Bőrgyár ☆ A Boldog, békés, sikerekben gazdag új esztendőt kíván lapunk minden kedves olvasójának a Bőripari Dolgozó szerkesztősége A szakma remekműveit küldjük a büsszeli világkiállításra A Cipőtervező Vállalat a Könnyűipari Minisztérium fel­hívása alapján elkészítette pályaműveit a brüsszeli világ­kiállításra. A bíráló bizottság a 48 benyújtott modellből 24-et elfogadott és díjazott, ami a tervező vállalat jelentős si­kere. 1958. áprilisában a brüsszeli világkiállításon a magyar pa­vilonban a könnyűipari termé­kek között lesznek a Csepeli Szőrmekonfekció Vállalat kü­lönleges modell darabjai is. A Könnyűipari Minisztérium 1957. június-júliusában terve­zői pályázatot tett közzé a vi­lágkiállításon bemutatandó ruházati — így többek között szőrmeruházati — tervek elké­szítésére. A vállalat három mo­­delltervezője, Máriássy József főtervező vezetésével a pályá­zati felhívás megjelenése után megbeszélte a tervezéssel kapcsolatos teendőket, majd el­készítette a különböző rész­letterveket. Ezután került sor a modell rajzának összeállítá­sára, összerakására, s a gondo­san elkészített tusrajzok idő­ben eljutottak a bírálóbizott­sághoz. A tervrajzok zöme kis- és nagyestélyi kabátokat, belé­pőket, lamber-jackeket ábrá­zolt különböző szőrmékre ter­vezve. Az első elbírálás során a vállalat tervezőinek négy tervét fogadta el a bizottság. Az 1937. december 12-én megtartott második bemutatón nagy gondot és fejtörést oko­zott a bizottsági tagoknak a bemutatott modellek elbírá­lása, a díjak odaítélése. Végül gondos tanácskozás után az első díjat, a mellékelt rajzon látható, natúr eresztett pézsma­estélyi belépő vitte el. A máso­dik díjat, egy kínai gidából ötletes újramegoldással ké­szült estélyi kulikabát nyerte. Mindkét modell a Szőrmekon­­­fekció Vállalat modellezője, dr. Végvári Jánosné tervei alapján készült. A harmadik díjat a Szegedi Szőrme és Bőrruházati Vállalat irha ka­bátja kapta, míg a negyedik díjat a Szőrmekonfekció Válla­lat modellje nyerte, amelyet Máriássy József tervezett. Egy díjazott modell A fotókiállítás — ahol több mint 109 kép látha­tó — 1958. január 20-ig te­kinthető meg a szakszervezet központjában (VI., Bajza utca 2-1), szombat és vasárnap ki­vételével, naponta reggel V2 Sí­től 19 óráig. A TÉLAPÓ-ÜNNEPÉLYEN csaknem 200 apróságnak sze­reztek örömet a sokfajta szép ajándékkal a Debreceni Cipő­gyár vezetői. A BŐRIPARI DOLGOZÓK részére kultúrotthon nyílt a Népköztársaság útja 45. szám alatt. A szórakozni vágyó dol­gozókat szeretettel várja a kultúrotthon vezetősége.

Next