Bőripari Dolgozó, 1959 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

­HÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA 40 FILLÉR 1959 JANUÁR F. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Új. éa­ku Az 1959-es új év alkalmából köszöntöm a bőr-, cipő-, szőrme- és konfekcióipar összes dolgozóját, akik az elmúlt év folyamán eredményesen teljesítették feladataikat. Köszöntöm a bőriparban foglalkoztatott nőket, az édesanyákat, akik üzemi munkájuk mellett az otthon, családjuk, gyermekeik ellátásáról is odaadóan gondos­kodnak. Köszöntöm a bőripari ifjúságot, amely egyre komo­lyabb és felelősségteljesebb munkát végez üzemeinkben,­­ akik egyre jobban törekednek a szakma megismerésére, a szebb és jobb minőségi munka elsajátítására. Köszöntöm az igazgatókat, mérnököket, műszaki ve­zetőket, mestereket, akiknek nagy részét az elmúlt év változatos termelése gyakran felkészültségüket túlhaladó­­eladói elé állította. Azonban munkaszeretetük és törek­vésük a jobb után, legyőzték e nehézségeket. Köszöntöm az adminisztratív dolgozókat, a számok embereit, valamint a karbantartás dolgozóit, akik mun­kájukkal segítik a vezetőket a helyes intézkedések meg­tételében. Köszöntöm a szakszervezeti bizottságok, műhely­­bizottságok tagjait, a bizalmiakat és a társadalmi bizott­ságok lelkes gárdáját, akik az elmúlt évben a dolgozók tereinek intézték el ügyes-bajos dolgait, akik szívesen odázzák szabadidejüket, ha a közösség érdekéről van szó. Köszöntöm az üzemi tanácsokat, akiknek fokozódó aktivitása szélesíti az üzemi demokráciát, és tevékenysé­gükkel elősegítik a dolgozók beleszólását­­az üzemek veze­tésébe. Köszöntöm min­dazok­al, akik áldozatot nem ismerve segítettek a minőségileg jobb, a szebb és gazdaságosabb­ermelési feladataink megoldásában. Az elmúlt évre visszatekintve, nyugodtan megállapít­­tatjuk, hogy iparunk a választékosabb termelés mellett is eredményes munkát végzett. Ezt igazolja, hogy a cipő­­pár tervét mennyiségileg 111 százalékra, értékben pedig­­12,7 százalékra teljesítette. A bőripar 111,1 százalékra, a szőrmeipar 123,2 százalékra teljesítette értéktervét. Külö­­nösen szép eredményt ért el iparunk az export éljesítése terén, melyet a szőrmeipar 140,8 százalékra, a ripőipar 110,1 százalékra teljesített december 1-ig. A bői­pari dolgozók alkotó kedve, aktivitása fejeződik ki ezek­ben az eredményekben, de kifejeződik az a bizalom■ is, amelyet kormányunk, pártunk irányában tanúsítanak. Ezt a bizalmat fejezte ki a novemberben megtartott országgyűlési és tanácstagi választás fényes eredménye, mely ország-világ előtt igazolta, hogy a magyar nép ke­­vesli vezetőinek politikáját. Az 1959-es esztendő is jól kezdődik. Az új nyugdíj­örvény január elsejével lépett életbe, és ezzel megvaló­ul a dolgozók régi, jogos kívánsága. Több százezer nyug­díjas anyagi helyzetén javít ez az intézkedés. Ezzel egy időben rendezik a pedagógusok fizetését,­lőkészítés alatt van az orvos-egészségügyi dolgozók ber­endezése. Majd ezt követően a családi pótlék rendezése, s még egy sor olyan kérdés megoldása, amely nemcsak ■z érintett dolgozók örömét, lelkesedését váltja ki, hanem mindannyian örülünk ezen intézkedéseknek, mivel ezek­z állandó fejlődést és a dolgozókról való fokozott gon­­oskodást jelentik. Ebből következik tehát, hogy a bőriparnak fokozot­­abb gonddal készült, jó minőségű bőrökkel kell a cipő­part ellátni, hogy a vele szemben támasztott igényeket­eljesíteni tudja. Nem kisebb feladat a minőség további javítása, amely gyaránt feladata minden dolgozónak, kiváltképpen a ■ulcsmunkakörben dolgozóknak. Ennek feltétele: a mnkaszervezés javítása, a munka folytonosságának biz­­osítása, az előkészítés tökéletesítése. A dolgozók sorsával való fokozottabb törődés segítse­lő a munkakörülmények javítását, a törvényesség bezár­­ását, és az egyéb hiányosságok megszüntetését. Emellett a dolgozók tájékoztatása, nevelése az egyes kérdések ma­garázása mind olyan feladata a szakszervezeti tisztség­viselőinek, melyet minden időben és alkalommal végez­zük kell. „A most kezdődő új esztendőben hasson át minden toripari dolgozót az a tudat, hogy gyorsabb felemelkedé­­ünkhöz mindannyiunk jó munkája szükséges, kitűzött áljainkat úgy érhetjük el, ha szorgalmasan és lankadal­­anul dolgozunk. Ehhez kívánok a bőripari dolgozóknak jó erőt, egész­éget, és eredményekben gazdag, békés és boldog új esztendőt! Csákó Mihály főtitkár Boldog új évet kívánunk olvasóinknak, levelezőink­nek és a szervezett bőripari dolgozóknak. Szakszervezet Elnöksége Szerkesztőség | Életbe lépett az új nyugdíjtörvény A pártnak a munkásosztály élet- és munkakörülményeiről hozott határozata kimondja, hogy­­z 1959 első felében az 1958-as esztendő eredményei­nek gondos felmérése alapján, lehetőségeink mértékében meg kell javítanunk nyugdíjrend­szerünket. A rendezés alapel­ve a régi és az új rendszerű nyugdíjak közötti igazságtala­nul nagy különbség lényeges Az 1954-ben hozott nyugdíj­­törvény rendelkezései általá­ban igen haladóak voltak. A jelenlegi rendezéssel minde­nekelőtt az aránytalanságokat kellett csökkenteni, elsősorban az alacsonyabb nyugdíjak fel­emelésével. Az eddigi rendel­kezések nem helyeztek elég súlyt arra, hogy a hosszabb munkaviszony megbecsülése megfelelően érvényesüljön a nyugdíjakban is. Ige­n ala­csony, 10 évben megállapított, szolgálati idő után már járt a teljes törzsnnyugdíj. Ennek kö­vetkeztében hiába volt valaki­nek hosszabb szolgálati ideje, a törzsnyugdíj azonos maradt. A nyugdíjpótlék megállapítá­sánál nem vették figyelembe a felszabadulás előtt munkában töltött időt. Ez megint csak azoknak volt hátrányos, akik — mielőtt a korhatárt elérték Az­­ új törvény tendenciája mindenekelőtt az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyze­tének a javítása. Ismeretes, hogy az 1954-es nyugdíjtörvény életbelépése előtt nyugdíjazot­tak, bár több ízben részesül­tek emelésben, elmaradtak az 1954-es törvény alapján 50%-os törzsnyugdíjban részesülők mögött. Ezért igazságos, hogy január 1.-től minden régi­ alapon nyug­ta az özvegy, a­ki saját jo­gán kap nyugdíjat, és férje után is jogosult ellátásra, az eddigi 500 forint helyett 700 forintig részesülhet összevont ellátásban. Javul az árvák el­látása is. A félárvák ellátásá­nak alsó határa az eddigi 100 forint helyett 175 forintra, a teljes árváké 150-ről 250 fo­rintra emelkedik, csökkentése, a munkában el­töltött évek számának foko­zottabb figyelembevétele és a várományi idő fokozatos fel­emelése legyen­. A határozatnak ezt a pontját valósítja meg az Elnöki Tanács most elfogadott és 1959. január 1-én életbe lépő törvényerejű rendelete a dolgozók társada­lombiztosítási nyugdíjáról. — 30—40, vagy annál is több évet munkában töltöttek. A szakszervezetek taggyűlé­seken, valamint egyéb értekez­leteken gyakran megvitatták a dolgozókkal ezeket a problé­mákat. .A szakszervezetek XIX. kongresszusa határozatában is leszögezte, hogy a 3 éves terv­ben az életszínvonal emelésé­hez rendelkezésre álló anyagi eszközöket elsősorban a régi és új nyugdíjak közötti arányta­lanság csökkentésére kell for­dítani. A problémák közül legsürgő­sebbek megoldására került most sor. A rendezés költség­­kihatása igen jelentős, és az eredetileg 1959 első felére ter­vezett intézkedés már az év kezdetén életbe lép. Erre első­sorban gazdasági helyzetünk javulása, népgazdaságunk álta­lános fejlődése ad lehetőséget, díjazott, öregségi és rokkant­sági nyugdíjast egyaránt, amennyiben ellátása nem éri el a 800, özvegyeknél a 400 fo­rintot, miután a régi szolgálati idejük utólagos megállapítása és figyelembevétele nem le­hetséges — 25 százalékos eme­lésben kell részesíteni. Az emeléssel együtt a nyugdíj nem lehet 500, illetve özve­gyeknél 250 forintnál kevesebb. A házastársi pótlék az eddigi 18 forintról 100 forintra emel­kedik mindazoknál, akiknek a nyugdíja a házastársi pótlék­kal együtt nem haladja meg az emeléssel a ham 850 forin­tot. Mindezek a rendelkezések érvényesek a törvény életbe­lépése előtt megállapított nyugdíjakra és járadékokra is. A kormány azonban abból kiindulva, hogy sokan — első­sorban nők — a felszabadulás utáni években kezdtek csak dolgozni, és a nyugdíjkorhatár elérésekor nem rendelkeznek a teljes nyugdíjhoz szükséges munkaviszonnyal, úgy határo­zott, hogy a jövőben legalább 10 évi munkaviszony után r­ész­­nyugdíj jár. A csökkentés mértéke­ min­den hiányzó év után 2 száza­lék. Ha tehát valaki 1959-ben eléri a nyugdíjkorhatárt, de csak 12 évi munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a szükséges 14 évből hiányzó két évnek megfelelően 4 százalékkal csökkentett, vagyis 46 százalé­kos törzsnyugdíjat és a 12 év után évenként a törzsnyugdíj 1­ 1 százalékát kapja pótlék­ként. A nyugdíjat 500 forint keresetig folyósítják Azok a régi nyugdíjasok, akik dolgoznak, és ugyanakkor régi jogaik alapján keresetük­re tekintet nélkül ma is meg­kapják pótlék nélküli nyugdí­jukat. Ha munkaviszonyuk megszűnik, megkapják nyugdí­jukhoz a pótlékot, és az új törvény szerint esetleg járó emelést. Újabb munkavállalás esetén azonban már az új fel­tételek szerint folyósítják ■nyugdíjukat. Eddig — mint ismeretes — az utolsó, vagy az 5 évvel ko­rábbi munkában töltött év ke­reseti átlaga alapján állapítot­ták meg a nyugdíj összegét. Az egyévi átlagot általában kifo­gásolták, így 1959-ben a nyug­díjazást megelőző 2 év, 1960- ban 3 év, 1961-ben 4 év 1962- ig 5 év átlagkeresete szolgál a nyugdíjmegállapítás alap­jául. A nyugdíjak rendezése vég­eredményben az­ összes nyugdí­jas több mint kétharmadának, körülbelül 440 000 nyugdíjas­nak és járadékosnak biztosít magasabb ellátást. Csaknem 130 millió forintot tesz ki a rendezés első évi költsége. A végrehajtás a munka hir­telen megnövekedése miatt természetesen hosszabb időt vesz majd igénybe. Ezért mindazok, akiknek nyugdíját az 1955—1959 közötti időben alapították meg és nyugdíjuk­­ havi 800 forintot nem éri el, türelemmel várják meg, amíg az Országos Nyugdíjintézet kérdőívet küld részükre. A jelenlegi rendezés megszünteti az aránytalanságokat Az alacsony nyugdíjakat emeljük fel Emelkedik a házastársi pótlék, javul az árvák, özvegyek ellátása Pótlék az 1929 óta munkában töltött, évek után Közmegelégedést kelt, hogy 1959. január 1-től kezdve nyug­díjpótlék jár minden 1929-től munkában töltött év után, ha 5 évnél hosszabb megszakítás a munkaviszonyban nem volt. Ha valaki például 1929-től 1959-ig igazolhatóan munka­­viszonyban állt, és nyugdíjazá­sát kéri, úgy a munkában töl­tött 30 év után a törzsnyugdíj­hoz keresetének még 15 száza­lékát, tehát összesen 65 száza­lékát kapja nyugdíjként. A fel­­szabadulás előtti munkaviszony igazolásának megkönnyítésére a kellően igazolt folyamatos szakszervezeti tagság, illetve a munkásmozgalomban való részvétel 1959-ben, az eddigi rendelkezések szerinti maximá­lisan 57 százalék helyett a ke­reset 65 százaléka adható nyugdíjként. Ez a felső határ a következő években tovább emelkedik. A fenti rendelkezés azokra vonatkozik, akik 1959. január 1 után kérik nyugdíjazásukat. A rendelkezésre álló anyagi eszközök azonban azt is lehe­tővé teszik, hogy az 1955—1958- ban megállapított és 800 forint­nál kisebb nyugdíjakat az utó­lag igazolt éveknek megfelelő pótlékkal megemeljék. A várományi idő 14 év Rendeződött a nyugdíjazás­hoz szükséges szolgálati idő is. A jelenlegi 10 éves szolgá­lati idő fenntartását eddig in­dokolta, hogy sokaknak már a nyugdíjkorhatárt elérők közül, csak a felszabadulás terem­tett lehetőséget a rendszeres munkára. A felszabadulás óta azonban már 14 év telt el, így eljött az ideje a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő reví­ziójának. A teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 1959- ben 14 év és a továbbiakban évenként egy-egy évvel emel­kedik, mindaddig, amíg 1970- ban eléri a 25 évet. Tehát 1959- ben 14 év, 1960- ban 15­ év, 1961 - ben 16 év stb. kell a teljes, 50 százalékos törzsnyugdíj eléré­séhez. Óvodások szórakoztatják a gyermeksereget a Télapó ünnnepén a Tisza-cipőgyárba­n HÍREK Hírek a Szegedi Cipőgyárból A SZEGEDI CIPŐGYÁR­BAN a mozit hosszú időn át alig látogatták. Mióta minden péntek délután vetítenek, a dolgozók már előre számíta­nak és szívesen nézik meg a műsort. A filmelosztó pedig gondoskodik róla, hogy a leg­újabb alkotások kerüljenek ve­títésre. AZ ÜZEM DOLGOZÓI KÖ­ZÜL 400 rendszeres látogatója az üzemi könyvtárnak. A klasszikusok mellett a leg­újabb kiadású könyvek is az olvasók rendelkezésére állnak. Az ismeretterjesztő előadáso­kat viszont eddig még nem si­került beindítani. A VÁLLALAT BELFÖLDI szandálkörének dolgozói ver­senyben állnak egymással. A legutóbbi értékelés során az I- es műszak dolgozói marad­tak alul a vetélkedésben, mert az egyes osztályú minőséget 93,4 százalékra teljesítették, a váltóműszak pedig 96,2 száza­lékos eredményt ért el. Ha­sonlóan alakult az anyaghiba százalék is. Az I-es műszako­sok több, mint 5 százalék anyaghibás cipőt készítettek, a II- es műs­zak­beliek pedig mindössze 3,5 százalékot. Mű­szaki hiba pedig az 1,8 száza­lékkal szemben az utóbbinál 0,3 százalék volt. Érthető te­hát, hogy Abonyi József mű­vezető körével erősen pályá­zik az első helyre. * A TÉLAPÓ ÉS FENYŐFA ÜNNEPE nagy öröm gyerekek és felnőttek részére egyaránt. Most különös jelentőséget ka­pott ez ünnep. Nemcsak a csa­ládi fészkek keretein belül okozott örömet, hanem a »na­gyobb család« a gyári kollek­tívában is. Üzemeinkben kü­lönösen a gyerekeknek ked­veskedtek rövid műsorral, ajándékkal és feldíszített ka­rácsonyfával Hál volt szebb a megemlékezés? — nehéz volna meghatározni*. Annyi bizonyos, hogy Rákospalotám, a Pannnóiában, a Pécsi Kesz­tyűben, a Dunában — de so­rolhatnánk tovább — értékes ajándékokkal okoztak örömet a gyerekeknek Jó szokás ez, amely a mi társadalmi ren­dünkben különös jelentőséget kapott. Mindannyiunk köte­lessége elősegíteni, hogy az új esztendőben még több örömet szerezzünk egymásnak.

Next