Bőripari Dolgozó, 1962 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Élenjáró szakszervezeti aktivisták Fodor Sándor 1959. óta a Tisza Cipőgyár szakszervezeti bizottságának titkára. Munkáját vagy igyekezettel és odaadással végzi. Karika Kálmánná a Pannónia Szőrme I-es telepének stb. titkára 1954. óta. Dolgozótársai szeretik, mert ügyüket mindig lelkiismeretesen képviseli Kálmán Sándor a legutóbbi választásokon került a Díszműbőrgyár szakszervezeti bizottságának élére. A titkári teendőket társadalmi munkában látja el. A vállalat előtt álló feladatokra építették a mfíszintervet a Pannónia Szőrmeárugyáripan Műszaki intézkedési terv az utóbbi években sokfele készült. Volt, ahol két-három fejezettel megelégedtek, másutt kizárólag a beruházásokra és a felújításokra szűkítették le a tervet Ma már, szerencsére, túljutottunk a kezdetleges műszínterv formákon, ezt igazolja például a Pannónia Szőrmeérvgyár idei intézkedési terve, egyéb oktatásban 358 dolgozó tanul. Szerves kapcsolat a munkaversennyel Múlt év novemberében termelési tanácskozások voltak műhelyenként. Ezeken a gyár vezetői ismertették a következő év várható feladatait. Ezután leérték a munkásokat, mondják el javaslataikat, véleményüket. Mit kell tenniük korszerűsítésben, a munkafegyelem, az egészségügy terén stb. Hogyan javíthatnák a minőséget? Mivel csökkenthetik az önköltséget? A konkrétan feltett kérdésekre nagyon sokan válaszoltak. Ezeket gyűjtötték össze a vezetők, ezekhez igazították a saját feladataikat A megvalósítás útján Az új év első hetében tárgyalta meg a műszíntervet a szakszervezeti bizottság, utána az üzemi tanács. Az út további része: műszaki konferencia a gyár összes mérnökeinek, technikusainak és művezetőinek részvételével. Utána kis termelési tanácskozások műhelyenként, melyeken minden dolgozó teljesen világosan látja majd, hogy mi jut részlegére és rá a feladatokból. P. V. 251 feladatkör A gyár intézkedési terve az idei megnövekedett feladathoz igazodik. Múlt évben ugyanis 480 ezer négyzetméter juh- és báránybőrt dolgoztak fel, az idei feladatuk pedig 490 ezer négyzetméter. A jelzett menynyiség önmagában nem lenne sokkal nagyobb a múlt évinél. De idén már az első negyedévben több éves rekonstrukció kezdődik a gyárban, amely végső fokon nagy termelésemelkedést fog hozni, de ez kezdetben nagyon sok nehézséget okoz. Persze, ezért is készült nagyon gondosan az idei intézkedési terv. A tizenhárom fejezet 251 pontja — az építkezésekkel, az átszervezésekkel, az energiafejlesztéssel, a szociális fejlesztéssel, az oktatással, a munkaügyi kérdésekkel és más ágazatokkal kapcsolatos valamennyi előrelátható feladatot tartalmazza. A terv végeredménye nagyon világos és egyértelmű. Végrehajtása esetén, létszámemelkedés nélkül 3 százalék termelékenység emelkedést érnek el. Új gépek, berendezések A gondosan készített intézkedési terv minden pontja tökéletesíti a munkát. Megvalósítása révén kulturáltabbak és tisztábbak lesznek a munkakörülmények. A nyírógépek korszerűsítése, például csökkenti a benyírások számát, az exikórámázó szárítók légcirkulációs rendszerének átalakításával az eddig felhasznált energia kétharmad részét megtakarítják és elérik, hogy az 50—55 fokos meleg levegő ne fújjon ki a dolgozókra. A gyár gazdasági és mozgalmi vezetői azonban nemcsak új szerszámokkal, hanem a munkásokat közvetlenül óvó berendezésekkel is javítani akarják a dolgozók szociális körülményeit. A fehér kaszaműhely porleválasztására például már az első negyedévben úgynevezett cyklonokat készíttetnek. A mosócsávaműhely bejáratánál közel tízezer forint költséggel légfüggönyt szerelnek fel, mivel a műhely ajtóit gyakran nyitogatják. A későbbiek során a festőműhelyben a légcsere megjavítására új szellőző-berendezést készítenek. Az új technikához képzettebb emberekre van szükség. Erre is gondoltak a terv készítésekor. Ezért úgy határoztak, hogy idén a tavalyinál 180 fővel több dolgozó továbbképzését segítik elő. Ebben viszonylag könnyű dolguk volt a terv készítőinek, mert a már eddig 18 oktatási formában tanuló 178 munkás és értelmiségi példája láttán állandóan nő a gyárban azoknak a száma, akik felnőtt korban is tovább akarnak tanulni. Az idén a vegyipari, közgazdasági technikumon, mérnök-közgazdász, általános iskolai és sok más öregember nem vén ember A MINŐSÉGI CIPŐGYÁR vezetősége decemberben vendégül látta nyugdíjasait, s itt aztán alkalom nyílott meggyőződni a régi közmondás igazságáról. Frissen, jókedvűen érkeztek a meghívottak gyönyörű gyárunk modern, barátságos, tiszta éttermébe. Valamennyiükről elmondhatjuk, hogy remek kondícióban. Kezdettől fogva kedélyes, hangulatos volt ez az összejövetel, s közvetlenségét nagyban emelték azok a kedves, keresetlen szavak, melyekkel a szép számban megjelenteket az üzemi párt- és szakszervezet főbizottság, a KISZ vezetői üdvözölték. Ezután a KISZ tagjai ebédet szolgáltak fel, s a nyugdíjasok részéről többen pohárköszöntőben adtak hangot azoknak az érzéseknek, melyek szemmel láthatóan valamennyiüket eltöltötték a velük szemben megnyivánuló szeretet és figyelem láttán. Egyikük szívből jövő hangon köszönte meg a velük való törődést. Elmondotta, milyen jól esett neki, hogy nem hagyták el betegségében, hanem nyugdíjas létére is segélyben részesítették. Egy másik szaktárs rámutatott arra, milyen szerepe van a pártnak abban, hogy ő és társai nem éreznek szükséget, élvezhetik boldog öregségüket. TOVÁBBI KELLEMES BESZÉLGETÉS, poharazgatás után, többek kívánságára, felkerekedtünk, hogy megmutassuk volt szaktársainknak az új gyárat, üzemrészeket, futószalagokat, gépeket. S nem túlzás azt állítani, el voltak ragadtatva. Amellett nagynagy öröm volt nézni, milyen szeretettel, boldogan üdvözlik egymást régi munkatársaikkal. S hogy mennyi fiatalos tettrekészség volt nyugdíjasainkban arra legjellemzőbb az, hogy az összejövetel során mindössze egyetlen kérés, s egyetlen panasz hangzott el. A kérés az volt, egyesek szeretnék, ha az üzem által patronált Kaffka Margit intézetből vasárnaponként vagy ünnepekre gyerekeket hozhatnának ki. A panasz: miért nem biztosítanak részükre munkát, hogy a rendeletileg engedélyezett idő, illetve összeg erejéig bejárhassanak havonta dolgozni. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbit különösen a gyönyörű, tiszta, világos munkahelyek láttán lehetett sűrűn hallani. AZ ÜZEMLÁTOGATÁSSAL véget ért az összejövetel. Nyugdíjasaink búcsúzkodás közben annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy ezt a jól sikerült délutánt rövidesen megismételhetik. Sz. E. Tenreikril nyilattaak: Vámos Géza igazgató Táncsics Bőrgyár Nagyon sok minden szerepel terveink között az új esztendőben, hogy pontosan mi minden, azt ebből a kis határidős naplóból tudom elmondani. Elsőrendű feladat a termelékenység növelése és a minőség fokozása. Minden építkezés ennek a célnak szolgálatában történik, mert ha azt akarjuk, hogy még több és még jobb béröket adjunk, meg kell javítanunk a munkakörülményeket, biztosítanunk kell a feltételeket a termeléshez. Csodák nincsenek, s nem várhatjuk, hogy az öreg gyár egyik napról a másikra megfiatalodjon. Nagyot akarunk előrelépni, s ezért új gyártmányokkal is segíteni akarjuk a cipőipart. Ennek érdekében körülbelül 10 ezer négyzetméter úgynevezett zöldbőrt akarunk bedolgozni a divatnak megfelelő színekre, hogy nagyobb választékot adhassunk. Javítani akarjuk a bőrök fedőfestékének a minőségét is. Ezért helyezünk súlyt a kisgépesítésre, az automatizálásra. Új festékszóróberendezést építtetünk fotocellás működésűt, amely nemcsak minőségi szempontból jelentős, hanem festékmegtakarítással jár együtt. Az üzem három újítójának egyik újítását az önkiürítős motollaszerkezetet is bővíteni akarjuk, hogy még több ilyen szerkezet könnyítse meg a dolgozók nehéz fizikai munkáját. A melléktermék fokozottabb feldolgozására is gondoltunk. Új spartműhelyt létesítünk, ahol ezeket a melléktermékeket elkészítjük, hogy felhasználhassák, a feldolgozó üzemek. A dolgozók szociális körülményeinek javítását is tervbevettük. Mintegy 100—150 ezer forintot költünk az öltözők további bővítésére. Új konyhát, modern ebédlőt szándékozunk még ez évben építtetni, a tervek szerint augusztusra kellene az építkezésnek befejeződni. Rózsa Géza párttitkár Szombathelyi Cipőgyár Pártunk VII. kongresszusának határozata rögzíti pártszervezeteink tennivalóit a gazdasági szervező munka területén és fő feladatként a minőség javítását, a termelékenység emelését tűzi célul. Kimondja, hogy el kell érni, hogy iparunk termelvényei a nemzetközi piacon versenyképesesek legyenek. A cipőgyár pártszervezetének végrehajtó bizottsága magáévá téve a kongresszus határozatát, ezeknek szellemében igyekszik irányítani a politikai munkáját. Ezekből kiindulva, szeretnénk néhány tanulságot levonni, az 1961. gazdasági évben megmutatkozó fogyatékosságainkból. Igaz, hogy mennyiségi tervünket 101,1 százalékra teljesítettük, 20 százalékkal több cipőt gyártottunk, mint 1960-ban, exporttervünket is határidő előtt teljesítettük és a kivetési hárnyadon belül maradtunk. Ezen eredmények mellett nem teljesítettük minőségi, valamint termelékenységi tervünket. Tehát ezek szabják meg az 1962-es év legfontosabb tennivalóit a politikai felvlágosító munka területén. Politikai munkánkban továbbra is legfontosabb a minőségi terv teljesítésért folytatott harc. A minőség javulása elősegíti üzemünk termelvényeinek hírnevét és ugyanakkor több pénz kerül a dolgozók zsebébe. Épp ezért igyekszünk megvalósítani azt a jelszót, hogy hibás, vagy sérült cipőt nem engedünk tovább és biztosítjuk a társadalmi ellenőrzést. Minden párttag nyolc-tíz pártonkívüli dolgozóval foglalkozik, akivel megérteti a minőség fontosságát. A termelés pártellenőrzése nem szűkül le az igazgató vagy a főmérnök személyi beszámoltatására, hanem az összdolgozók öntudatára, egyéb kötetlen beszélgetésekre alapozunk, ahol dolgozóink bátran mondják el véleményüket a vezetésről. Feladatainkat azonban a cipőgyár kommunistáival és a pártonkívüliekkel tudjuk megoldani. Nagyobb megértést tanúsítunk a dolgozók baja iránt, s ők ezt jobb munkával viszonozzák. Gerzsenyi Andrásné sz. b. titkár Minőségi Cipőgyár Terveinket a szakszervezeti választásokkal együtt kell vinni, mert most elsősorban ez a munka foglalja el időnket. Ötven bizalmit kell választanunk, s ezenkívül sok más aktívát. A régi üzem körülményei nehezítették kulturális és oktatási munkánkat. Ha lezajlanak a választások, kiépítjük kultúraktíva hálózatunkat, s segítségükkel szeretnénk megvalósítani terveinket. Bizalmi szaktanfolyamokat, munkásakadémiát szervezünk. Szeretnénk fokozottabban bevonni a fiatalokat a kulturális életbe, főleg az ő számukra rendeznénk a KISZ- szervezettel közösen tánccso■jortot, színjátszógárdát. Ismeretterjesztő előadások is szerepelnek programunkban, a az igazgató a párttitkár az sz. b. titkár a KISZ titkár nők számára orvosi és háztartási témák, a fiatalok számára a mai technika modern vívmányairól, pl.: űrrepülésről kapnak tájékozódást. Sportmozgalmunkat is újjá kell alakítani, több fiatal dolgozót kell bevonni a sportéletbe, ezenkívül a könyvt ármunkát kívánjuk bővíteni, stb. Munkavédelmi oktatásokat, szaktanfolyamokat is beütemeztünk 1962-re. Kibővítjük a munkásvédelmi őrségeket és súlyt fektetünk a felvilágosító munkára. Több gondot fordítunk a termelési értekezleteken felvett jegyzőkönyvekben foglalt javaslatok megvalósítására, azt közöljük a dolgozókkal így nem fordulhat elő, hogy egy-egy javaslat elsikkadjon a feledésbe. Megszervezzük a nyugdíjasok bizottságát, amely állandóan tartja a kapcsolatot nyugdíjasokkal. Ezek a tervek nagyjából. Részletekben még nem állítottak össze munkaprogramot, mert min mondottam, a szakszervezet választások veszik igénybe néhány hétig az időnket. Munka- és egészségvédelem az Újpesti Bőrgyárban Kormányunk nagy gondot fordít arra, hogy dolgozóink egészséges körülmények között dolgozhassanak. Éppen ezért nagyobb elővigyázattal kell dolgozni, hogy a balesetek számát legkisebb százalékra csökkentsük üzemünk területén Hogyha összehasonlítást teszünk akkor azt látjuk, hogy a balesetek száma csökkent, de a kiesett napok száma nagyban növekedett. 1960- ban 74 sérülés volt 958 kiesett munkanappal. 1961- ben 63-ra csökkent ugyan a balesetek száma, de a kiesett munkanapok száma meghaladta az ezret, ez azt is mutatja, hogy súlyosabbak voltak a sérülések. Ezeket a számokat csökkenteni kell. Ez legjobban a dolgozók munkához való viszonyától függ. Ha sorjában megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy sok esetben a baleset, a dolgozók figyelmetlenségéből adódik. Hogy ezeket a számokat csökkentsük, üzemünkben balesetelhárítási oktatásban részesítik a dolgozókat. Akik nem hallották az előadást, annak magnószalagról adják. Nagy hiba például az idősebb dolgozók túlzott magabiztossága és sok esetben ezek után jön a baleset. Nagy a hanyagság a védőruha használata területén is. A nők kismértékben, vagy egyáltalán nem használják a bakancsot vagy a szandált, ami üzemrészükben rendszeresítve van. Különböző papucsokat használnak. A ralpaműhely nődolgozói majdnem mezítláb dolgoznak és a figyelmeztetésre vállrántással felelnek. Jó lenne, ha megértenék: az odahaza már kihasznált papucsokba az üzemben dolgozni nem szabad. Hiszen az üzem második otthonunk és lábainkat nagyban megkíméljük, hogy ha jó állapotban levő cipőkben dolgozunk. A férfiaknál a legtöbb hiba a gumicsizmával adódik. A gumicsizma használhatatlan olyan műhelyekben, ahol a talaj csúszós. Annak ellenére, hogy a dolgozók tudják ezt, a lábra hivatkozva gumicsizmát vételeznek. A baleset sokkal hamarabb bekövetkezik esés következtében. Üzemünkben a balesetelhárítás kielégítő, de még a dolgozóktól nagyobb figyelmet kérünk, hogy csökkentsük a sérülések számát. Nagy Gábor újpesti Bőrgyár Farsang bál a Bőrtexben A Bőrtex Cipőgyár fiataljai nagy érdeklődéssel készülnek a január 27-én rendezendő nagy farsangi bálra, melyet a nagykátai járási kultúrcsoport, a Bőrtex Cipőgyár szakszervezeti bizottsága és a X. kerületi szakmaközi bizottság rendez a vidékről bejáró és a budapesti dolgozók részére." Biztosak vagyunk abban, hogy ez a találkozó még jobban rímélyíti a kulturális kapcsolatot a dolgozók között, mrt nemcsak együtt dolgoznak, hanem együtt is szórakoznak fiataljaink. O. S. Varga Sándor KISZ titka Pannónia I. Az újév első napjai az szolgáltak, hogy napi munkája után — a késő esti órákig javítgassa és végleg kialakítsa a munkatervét azoknak a figyelembevételével, amit a KISZ-szervezet vezetőségi tagjai, valamint a gyári KISZ tagok és KISZ-szervezeten kívüli fiatalok mondtak neki. A munkatervben már ot szerepeltek azoknak a tanácskozásoknak az eredményei is amit a KISZ-titkár a vállala szakszervezeti bizottságával - az egyes részort-felelősökke és a szakszervezeti ifjúság megbízottai — megbeszélt. A munkaterv első pontja : KISZ-tagok számának növelése. Az elmúlt évben a 132 fiatal közül már 87 fiatal KISZ- tag lett. Egyéni beszélgetésekkel foglalkoztunk a többiekkel. Ám nem elég csak a létszám növelése, gazdag és vonzó programot is kell biztosítani, hogy a tagok érezzék az ifjúsági mozgalom hasznát célját. Ezért a gyári zenekart — ami az újpesti és Csepel fiatalok közösségéből alakul — bővítik. A szakszervezet a hangszerekkel segíti ezt gyarapodást. Gondot fordítunk az »Ifjúság a szocializmusért« c. mozgalom fejlődésére is. Ennek keretében készítjük elő szakszervezeti bizottsággal a április negyedik ünneplő rendezvényeit. Megszervezik szélesebb körű sportolás lehetőségét is. Szervezünk kispályás labdarúgó csapatokat, a röplabdaegyütteseket előkészítjük és sakk- és asztalitenisz-bajnokságot. Sok munkát jelent szellemi öttusa előkészítése is Ez a klubdélutánok elevenebb vérkeringését segíti elő. Útjára kell indítani a Szakira Ifjú Mestere címért folyó mozgalmat is. Íme négy vezető igen érdekes, tartalmas terve, amelynek valóra váltásától az egész közösség élete szépül, gazdagodik.