Bőripari Dolgozó, 1962 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

­ Élenjáró szakszervezeti aktivisták Fodor Sándor 1959. óta a Ti­sza Cipőgyár szakszervezeti bizottságának titkára. Munká­ját va­gy igyekezettel és oda­adással végzi. Karika Kálmánná a Pannó­nia Szőrme I-es telepének stb. titkára 1954. óta. Dolgo­zótársai szeretik, mert ügyü­ket mindig lelkiismeretesen képviseli Kálmán Sándor a legutóbbi választásokon került a Dísz­műbőrgyár szakszervezeti bi­zottságának élére. A titkári teendőket társadalmi munká­ban látja el. A vállalat előtt álló feladatokra építették a mfíszintervet a Pannónia Szőrmeárugyáripan Műszaki intézkedési terv az utóbbi években sokfele ké­szült. Volt, ahol két-három fe­jezettel megelégedtek, másutt kizárólag a beruházásokra és a felújításokra szűkítették le a tervet Ma már, szerencsére, túljutottunk a kezdetleges mű­­színterv formákon, ezt igazol­ja például a Pannónia Szőrme­­érvgyár idei intézkedési terve, egyéb oktatásban 358 dolgozó tanul. Szerves kapcsolat a munkaversennyel Múlt év novemberében ter­melési tanácskozások voltak műhelyenként. Ezeken a gyár vezetői ismertették a követ­kező év várható feladatait. Ezután leérték a munkásokat, mondják el javaslataikat, vé­leményüket. Mit kell tenniük korszerűsítésben, a munkafe­gyelem, az egészségügy terén stb. Hogyan javíthatnák a mi­nőséget? Mivel csökkenthetik az önköltséget? A konkrétan feltett kérdésekre nagyon so­kan válaszoltak. Ezeket gyűj­tötték össze a vezetők, ezek­hez igazították a saját felada­taikat A megvalósítás útján Az új év első hetében tár­gyalta meg a műszíntervet a szakszervezeti bizottság, utána az üzemi tanács. Az út további része: műszaki konferencia a gyár összes mérnökeinek, tech­nikusainak és művezetőinek részvételével. Utána kis terme­lési tanácskozások műhelyen­ként, melyeken minden dol­gozó teljesen világosan látja majd, hogy mi jut részlegére és rá a feladatokból. P. V. 251 feladatkör A gyár intézkedési terve az idei megnövekedett feladathoz igazodik. Múlt évben ugyanis 480 ezer négyzetméter juh- és báránybőrt dolgoztak fel, az idei feladatuk pedig 490 ezer négyzetméter. A jelzett meny­­nyiség önmagában nem lenne sokkal nagyobb a múlt évinél. De idén már az első negyed­évben több éves rekonstrukció kezdődik a gyárban, amely végső fokon nagy termelés­­emelkedést fog hozni, de ez kezdetben nagyon sok nehéz­séget okoz. Persze, ezért is ké­szült nagyon gondosan az idei intézkedési terv. A tizenhárom fejezet 251 pontja — az épít­kezésekkel, az átszervezések­kel, az energia­fejlesztéssel, a szociális fejlesztéssel, az okta­tással, a munkaügyi kérdések­kel és más ágazatokkal kap­csolatos valamennyi előrelát­ható feladatot tartalmazza. A terv végeredménye nagyon vi­lágos és egyértelmű. Végre­hajtása esetén, létszámemelke­dés nélkül 3 százalék termelé­kenység emelkedést érnek el. Új gépek, berendezések A gondosan készített intéz­kedési terv minden pontja tö­kéletesíti a munkát. Megvaló­sítása révén kulturáltabbak és tisztábbak lesznek a munka­­körülmények. A­­ nyírógépek korszerűsítése, például csök­kenti a benyírások számát, az exikórámázó szárítók légcirku­­lációs rendszerének átalakítá­sával az eddig felhasznált energia kétharmad részét megtakarítják és elérik, hogy az 50—55 fokos meleg levegő ne fújjon ki a dolgozókra. A gyár gazdasági és moz­galmi vezetői azonban nem­csak új szerszámokkal, hanem a munkásokat közvetlenül óvó berendezésekkel is javítani akarják a dolgozók szociális körülményeit. A fehér kasza­­műhely porleválasztására pél­dául már az első negyedévben úgynevezett cyklonokat ké­szíttetnek. A mosócsávamű­hely bejáratánál közel tízezer forint költséggel légfüggönyt szerelnek fel, mivel a műhely ajtóit gyakran nyitogatják. A későbbiek során a festő­műhelyben a légcsere megja­vítására új szellőző-berendezést készítenek. Az új technikához képzet­tebb emberekre van szükség. Erre is gondoltak a terv ké­szítésekor. Ezért úgy határoz­tak, hogy idén a tavalyinál 180 fővel több dolgozó tovább­képzését segítik elő. Ebben vi­szonylag könnyű dolguk volt a terv készítőinek, mert a már eddig 18 oktatási formában tanuló 178 munkás és értelmi­ségi példája láttán állandóan nő a gyárban azoknak a szá­ma, akik felnőtt korban is to­vább akarnak tanulni. Az idén a vegyipari, közgazdasági tech­nikumon, mérnök-közgazdász, általános iskolai és sok más öreg­ember nem vén ember A MINŐSÉGI CIPŐGYÁR vezetősége decemberben ven­dégül látta nyugdíjasait, s itt aztán alkalom nyílott meggyő­ződni a régi közmondás igaz­ságáról. Frissen, jókedvűen érkeztek a meghívottak gyö­nyörű gyárunk modern, barát­ságos, tiszta éttermébe. Vala­mennyiükről elmondhatjuk, hogy remek kondícióban. Kezdettől fogva kedélyes, hangulatos volt ez az össze­jövetel, s közvetlenségét nagy­ban emelték azok a kedves, keresetlen szavak, melyekkel a szép számban megjelenteket az üzemi párt- és szakszervezet főbizottság, a KISZ vezetői üdvözölték. Ezután a KISZ tagjai ebédet szolgáltak fel, s a nyugdíjasok részéről többen pohárköszöntőben adtak han­got azoknak az érzéseknek, melyek szemmel láthatóan va­lamennyiüket eltöltötték a ve­lük szemben megnyivánuló szeretet és figyelem láttán. Egyikük szívből jövő hangon köszönte meg a velük való tö­rődést. Elmondotta, milyen jól esett neki, hogy nem hagyták el betegségében, hanem nyug­díjas létére is segélyben ré­szesítették. Egy másik szak­társ rámutatott arra, milyen szerepe van a pártnak abban, hogy ő és társai nem éreznek szük­séget, élvezhetik boldog öregségüket. TOVÁBBI KELLEMES BE­SZÉLGETÉS, poharazgatás után, többek kívánságára, fel­kerekedtünk, hogy megmutas­suk volt szaktársainknak az új gyárat, üzemrészeket, futó­szalagokat, gépeket. S nem túlzás azt állítani, el voltak ragadtatva. Amellett nagy­­nagy öröm volt nézni, milyen szeretettel, boldogan üdvözlik egymást régi munkatársaik­kal. S hogy mennyi fiatalos tett­­rekészség volt nyugdíjasaink­ban arra legjellemzőbb az, hogy az összejövetel során mindössze egyetlen kérés, s egyetlen panasz hangzott el. A kérés az volt, egyesek sze­retnék, ha az üzem által pat­ronált Kaffka Margit intézet­ből vasárnaponként vagy ün­nepekre gyerekeket hozhatná­nak ki. A panasz: miért nem biztosítanak részükre munkát, hogy a rendeletileg engedélye­zett idő, illetve összeg erejéig bejárhassanak havonta dolgoz­ni. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbit különösen a gyönyörű, tiszta, világos munkahelyek láttán lehetett sűrűn hallani. AZ ÜZEMLÁTOGATÁSSAL véget ért az összejövetel. Nyug­díjasaink búcsúzkodás közben annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy ezt a jól sike­rült délutánt rövidesen meg­ismételhetik. Sz. E. Tenreikril nyilattaak: Vámos Géza igazgató Táncsics Bőrgyár Nagyon sok minden szere­pel terveink között az új esz­tendőben, hogy pontosan mi minden, azt­ ebből a kis határ­idős naplóból tudom elmonda­ni. Elsőrendű feladat a terme­lékenység növelése és a minő­ség fokozása. Minden építke­zés ennek a célnak szolgála­tában történik, mert ha azt akarjuk, hogy még több és még jobb béröket adjunk, meg kell javítanunk a munka­­körülményeket, biztosítanunk kell a feltételeket a termelés­hez. Csodák nincsenek, s nem várhatjuk, hogy az öreg gyár egyik napról a másikra meg­fiatalodjon. Nagyot akarunk előrelépni, s ezért új gyártmá­­nyokkal is segíteni akarjuk a cipőipart. Ennek érdekében körülbelül 10 ezer négyzet­­méter úgynevezett zöldbőrt akarunk bedolgozni a divat­nak megfelelő színekre, hogy nagyobb választékot adhas­sunk. Javítani akarjuk a bő­rök fedőfestékének a minősé­gét is. Ezért helyezünk súlyt a kis­gépesítésre, az automatizálás­ra. Új festékszóróberendezést építtetünk fotocellás működé­sűt, amely nemcsak minőségi szempontból jelentős, hanem festékmegtakarítással jár együtt. Az üzem három újító­jának egyik újítását az önki­­ürítős motollaszerkezetet is bő­víteni akarjuk, hogy még több ilyen szerkezet könnyítse meg a dolgozók nehéz fizikai mun­káját. A melléktermék foko­zottabb feldolgozására is gon­doltunk. Új spartműhelyt léte­sítünk, ahol ezeket a mellék­termékeket elkészítjük, hogy felhasználhassák, a feldolgozó üzemek. A dolgozók szociális körül­ményeinek javítását is tervbe­vettük. Mintegy 100—150 ezer forintot költünk az öltözők to­vábbi bővítésére. Új konyhát, modern ebédlőt szándékozunk még ez évben építtetni, a ter­vek­ szerint augusztusra kelle­ne az építkezésnek befeje­ződni. Rózsa Géza párttitkár Szombathelyi Cipőgyár Pártunk VII. kongresszusá­nak határozata rögzíti párt­szervezeteink tennivalóit a gazdasági szervező munka te­rületén és fő feladatként a mi­nőség javítását, a termelékeny­ség emelését tűzi célul. Ki­mondja, hogy el kell érni, hogy iparunk termelvényei a nem­zetközi piacon versenyképese­­sek legyenek. A cipőgyár párt­­szervezetének végrehajtó bi­zottsága magáévá téve a kong­resszus határozatát, ezeknek szellemébe­n igyekszik irányí­tani a politikai munkáját. Ezekből kiindulva, szeret­nénk néhány tanulságot levon­ni, az 1961. gazdasági évben megmutatkozó fogyatékossá­gainkból. Igaz, hogy mennyi­ségi tervünket 101,1 százalékra teljesítettük, 20 százalékkal több cipőt gyártottunk, mint 1960-ban, exporttervünket is határidő előtt teljesítettük és a kivetési hárnyadon belül ma­radtunk. Ezen eredmények mellett nem teljesítettük minő­ségi, valamint termelékenységi tervünket. Tehát ezek szabják meg az 1962-es év legfontosabb tenni­valóit a politikai felv­lágosító munka területén. Politikai munkánkban továbbra is leg­fontosabb a minőségi terv tel­­jesítésért folytatott harc. A mi­nőség javulása elősegíti üze­münk termelvényeinek hírne­vét és ugyanakkor több pénz kerül a dolgozók zsebébe. Épp ezért igyekszünk megvalósíta­ni azt a jelszót, hogy­ hibás, vagy sérült cipőt nem enge­dünk tovább és biztosítjuk a társadalmi ellenőrzést. Minden párttag nyolc-tíz pártonkívüli dolgozóval foglalkozik, akivel megérteti a minőség fontossá­gát. A termelés pártellenőrzé­se nem szűkül le az igazgató vagy a főmérnök személyi be­számoltatására, hanem az összdolgozók öntudatára, egyéb kötetlen beszélgetésekre alapozunk, ahol dolgozóink bátran mondják el véleményü­ket a vezetésről. Feladatainkat azonban a ci­pőgyár kommunistáival és a pártonkívüliekkel tudjuk meg­oldani. Nagyobb megértést ta­núsítunk a dolgozók baja iránt, s ők ezt jobb munkával viszonozzák. Gerzsenyi Andrásné sz. b. titkár Minőségi Cipőgyár Terveinket a szakszervezeti választásokkal együtt kell vinni, mert most első­sorban ez a munka foglalja el időnket. Ötven bizalmit kell választanunk, s ezenkívül sok más aktívát. A régi üzem kö­rülményei nehezítették kultu­rális és oktatási munkánkat. Ha lezajlanak a választások, kiépítjük kultúraktíva hálóza­tunkat, s segítségükkel szeret­nénk megvalósítani terveinket. Bizalmi szaktanfolyamokat, munkásakadémiát szervezünk. Szeretnénk fokozottabban bevonni a fiatalokat a kultu­rális életbe, főleg az ő szá­mukra rendeznénk a KISZ- szervezettel közösen tánccso­­■jortot, színjátszógárdát. Is­­meretterjesztő előadások is sze­repelnek programunkban, a az igazgató a párttitkár az sz. b. titkár a KISZ titkár­ nők számára orvosi és háztar­tási témák, a fiatalok számá­ra a mai technika modern vív­mányairól, pl.: űrrepülésről kapnak tájékozódást. Sport­­mozgalmunkat is újjá kell alakítani, több fiatal dolgozót kell bevonni a sportéletbe, ezenkívül a könyvt ármunkát kívánjuk bővíteni, stb. Munkavédelmi oktatásokat, szaktanfolyamokat is beüte­meztünk 1962-re. Kibővítjük a munkásvédelmi őrségeket és súlyt fektetünk a felvilágosító munkára. Több gondot fordí­tunk a termelési értekezleteken felvett jegyzőkönyvekben fog­­lalt javaslatok megvalósításá­ra, azt közöljük a dolgozókkal így nem fordulhat elő, hogy egy-egy javaslat elsikkadjon a feledésbe. Megszervezzük a nyugdíjasok bizottságát, amely állandóan tartja a kapcsolato­t nyugdíjasokkal. Ezek a ter­vek nagyjából. Részletekben még nem állítottak össze­­ munkaprogramot, mert min mondottam, a szakszervezet választások veszik igénybe né­hány hétig az időnket. Munka- és egészségvédelem az Újpesti Bőrgyárban Kormányunk nagy gondot fordít arra, hogy dolgozóink egészséges körülmények között dolgozhassanak. Éppen ezért nagyobb elővigyázattal kell dolgozni, hogy a balesetek szá­mát legkisebb százalékra csök­kentsük üzemünk területén Hogyha összehasonlítást te­szünk akkor azt látjuk, hogy a balesetek száma csökkent, de a kiesett napok száma nagyban növekedett. 1960- ban 74 sérülés volt 958 kiesett munkanappal. 1961- ben 63-ra csökkent ugyan a balesetek száma, de a kiesett munkanapok száma meghaladta az ez­ret, ez azt is mutatja, hogy súlyo­sabbak voltak a sérülések. Ezeket a számokat csökken­teni kell. Ez legjobban a dol­gozók munkához való viszo­nyától függ. Ha sorjában megvizsgáljuk, akkor azt lát­juk, hogy sok esetben a bal­eset, a dolgozók figyelmetlen­ségéből adódik. Hogy ezeket a számokat csökkentsük, üze­münkben balesetelhárítási ok­tatásban részesítik a dolgozó­kat. Akik nem hallották az előadást, annak magnószalag­ról adják. Nagy hiba például az idő­sebb dolgozók túlzott maga­­biztossága és sok esetben ezek után jön a baleset. Nagy a ha­nyagság a védőruha haszná­lata területén is. A nők kismértékben, vagy egyáltalán nem használják a bakancsot vagy a szan­dált, ami üzemrészükben rendszeresítve van. Különböző papucsokat hasz­nálnak. A ralpaműhely nő­dolgozói majdnem mezítláb dolgoznak és a figyelmeztetés­re vállrántással felelnek. Jó lenne, ha megértenék: az oda­haza már kihasznált papu­csokba az üzemben dolgozni nem szabad. Hiszen az üzem második otthonunk és lábain­kat nagyban megkíméljük, hogy ha jó állapotban levő ci­pőkben dolgozunk. A férfiaknál a legtöbb hiba a gumicsizmával adódik. A gumicsizma használhatatlan olyan műhelyekben, ahol a talaj csúszós. Annak ellenére, hogy a dolgozók tudják ezt, a lábra hivatkozva gumicsizmát vételeznek. A baleset sokkal hamarabb bekövetkezik esés következtében. Üzemünkben a baleset­elhárítás kielégítő, de még a dolgozóktól nagyobb fi­gyelmet kérünk, hogy csök­kentsük a sérülések szá­­mát. Nagy Gábor újpesti Bőrgyár Farsang­ bál a Bőrtexben A Bőrtex Cipőgyár fiataljai nagy érdeklődéssel készülnek a január 27-én rendezendő nagy farsangi bálra, melyet a nagykátai járási kultúrcsoport, a Bőrtex Cipőgyár szakszerve­zeti bizottsága és a X. ke­rületi szakmaközi bizottság rendez a vidékről bejáró és a budapesti dolgozók részére." Biztosak vagyunk abban, hogy ez a találkozó még jobban rí­mél­yíti a kulturális kapcsola­tot a dolgozók között, mr­t nemcsak együtt dolgoznak, hanem együtt is szórakozna­k fiataljaink. O. S. Varga Sándor KISZ titka Pannónia I. Az újév első napjai az szolgáltak, hogy napi munkája után — a késő esti órákig ja­vítgassa és végleg kialakítsa a munkatervét azoknak a fi­gyelembevételével, amit a KISZ-szervezet vezetőségi tag­jai, valamint a gyári KISZ tagok és KISZ-szervezeten kí­vüli fiatalok mondtak neki. A munkatervben már ot szerepeltek azoknak a tanács­kozásoknak az eredményei is amit a KISZ-titkár a vállala szakszervezeti bizottságával - az egyes részort-felelősökke és a szakszervezeti ifjúság megbízottai — megbeszélt. A munkaterv első pontja : KISZ-tagok számának növelé­se. Az elmúlt évben a 132 fia­tal közül már 87 fiatal KISZ- tag lett. Egyéni beszélgetések­kel foglalkoztunk a többiek­kel. Ám nem elég csak a lét­szám növelése, gazdag és von­zó programot is kell biztosí­tani, hogy a tagok érezzék az ifjúsági mozgalom hasznát célját. Ezért a gyári zenekart — ami az újpesti és Csepel fiatalok közösségéből alakul — bővítik. A szakszervezet a hangszerekkel segíti ezt gyarapodást. Gondot fordítunk az »Ifjú­ság a szocializmusért« c. moz­galom fejlődésére is. Ennek keretében készítjük elő szakszervezeti bizottsággal a április negyedik­ ünneplő rendezvényeit. Megszervezik­­ szélesebb körű sportolás lehe­tőségét is. Szervezünk kispályás labda­rúgó csapatokat, a röplabda­együtteseket előkészítjük és­­ sakk- és asztalitenisz-bajnok­ságot. Sok munkát jelent­­ szellemi öttusa előkészítése is Ez a klubdélutánok elevenebb vérkeringését segíti elő. Út­­jára kell indítani a Szakira Ifjú Mestere címért folyó mozgalmat is. Íme négy vezető igen ér­dekes, tartalmas terve, amelynek valóra váltásától az egész közösség élete szépül, gazdagodik.

Next