Bőripari Dolgozó, 1967 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Megalapozott felkészülés az 1967-es évre Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége A Központi Vezetőség előtt Turzó László főtitkár is­mertette az 1966-os év várha­tó eredményeit. Noha még csak az év első tizenegy hónapjá­nak eredményei álltak ren­delkezésre, a következtetést mégis le lehetett vonni. A múlt év azonos időszakához vi­szonyítva mennyiségben bőr­cipőből 5,2%-kal, bőrönd és bőrdíszműáruból 14%, kesz­tyűből 10%-kal termeltünk többet. A cipőipar exportfeladatát 104,5%-ra, teljesítette. A bá­zishoz viszonyítva a cipőipar 8,7%-kal, bőrdíszműáruból 20%-kal, kesztyűből pedig 0,3%-kal szállítottunk többet exportra. Dolgozóink havi ke­resete 4%-kal emelkedett, amely a cipőiparban 1487,— Ft, a bőr-, szőrmeiparban 1582,— Ft-os havi átlag­nak felel meg. A költségszint alakulása lé­nyegében kedvezőnek mond­ható, és ez hatással van a nye­reségre is. Az I—III negyedév alapján a bőr-, és szőrmeipar­ban 15, a cipőiparban 18 napi nyereségre lehet számítani. Ezen jó eredmények elérésé­ben nagy szerepe volt a párt IX. kongresszusára szervezett munkaversenynek. Az 1967-es feladatok Erre a tervévre kismértékű mennyiségi növekedés a jel­lemző. A Bőripari Vállalat fel­adatai a múlt évhez viszo­nyítva 4,2%-kal nőnek. Ezt indokolttá teszi az export­növekedés, valamint a feldol­gozó iparágak termelésének, elsősorban a cipőipar terme­lésének a felfutása. Ezek alap­ján a bőripar termelési irány­zata majdnem teljes kapacitást igényel. Éppen ezért az üte­mes termelésre kell nagy gon­dot fordítani. Ez azért is fon­tos, mert a bőripar termelése befolyásolja a cipő, bőrkonfek­ció munkájának egyenletessé­gét is. Külön hangsúlyt kap a bőripar minőségének a fokozá­sa. A bőrkonfekció-iparág ter­melési értéke 3,2%-kal nö­vekszik. Ezen belül a bőrönd, és bőr­díszmű, mint kiemelt cikk 10%-kal emelkedik. A vezetés alapvető feladata, hogy a mű­­anyagsarok-gyártás megszűné­sével a felszabaduló kapacitást hasznos termelés végzésére fordítsa. A Kesztyűgyár termelése mennyiségben 15 ezer pár­ral növekszik. Az összes termelés kb. 70%-a exportra megy, ezen belül a tőkés részarány 72%-ot tesz ki. A Pannónia V. nettó ter­melési értéke kb. 7 millió forinttal emelkedik. Az exportkiszállítás lényegé­ben az 1966-os szinten marad, és növekedés csupán a szőr­­més-juh-, és báránybőr ki­szállításánál van. A Kesztyű­gyár és a Pannónia V. fő fel­adata a devizahozam javítása. A cipőipar termelése az 1968-as évihez viszonyítva, mintegy 4,6%-kal, vagyis 1 millió párral lesz több. Ez azt jelenti, hogy az 1967-es évben a bőr-, gumicipők ter­melése eléri a 26 millió pá­rat. A Duna, Bonyhád,­­ és Szombathelyi Cipőgyárak ter­melése lényegében nem növek­szik. Ugyanakkor fokozódik a gyártmányok munkaigényessé­ge. Szombathelyen pl. nyakaii, ragasztott technológiájú ci­pőket gyártanak. Nagyobb mérvű a mennyiségi növeke­dés a Minőségi, Alföldi, és Ti­sza Cipőgyáraknál, amelynek mértéke 4 és 11% között mozog. A cipőipar tervfeladata a je­lenlegi kapacitás teljes kihasz­nálását eredményezi. A Tisza Cipőgyárban a 11,4%-os több­lettermelést csak kapacitás bő­vítéssel lehet biztosítani s ré­szére a beruházási keret ren­delkezésre áll. Tovább folyta­tódik és befejeződik a Minősé­gi Cipőgyár korszerűsítse, az Újpesti Bőrgyár fejlesztése, új rostműgyár, és új krómgyár lé­tesítése Pécsett, Rákospalotai Konfekció korszerűsítése, Si­­montornyai Bőrgyár fejleszté­se, és még egy sor intézkedés, mintegy 170 millió forint ér­tékben. A bérgazdálkodásban az 1966-os évben bevezetett bértö­meg módszer változatlan. Ezért a vállalatok csak egy tervszá­mot kapnak. A vállalatok arra ügyeljenek, hogy a munkás­bért csak a munkásállományú­­ak területén és az alkalmazotti bért az alkalmazotti területen használják fel. A prémiumgaz­dálkodásban nincs változás. Az éves költségvetés A Központi Vezetőség meg­vitatta a beszámolót, majd el­fogadta a Minisztériummal kö­zösen kiadott munkaverseny­felhívást. A következő napirenden a szakszervezet pénzügyi gaz­dálkodása és az 1967-es évi költségvetés szerepelt. A költ­ségvetés készítésekor szakszer­vezetünk XVI. kongresszusá­nak eddigi határozatait vették figyelembe. A bevételek és a felhasz­nálások főösszege csak­nem 1 millió forinttal emelkedik az 1986. évi tervekhez képest. A felhasználások növeléséhez szükséges összegek egy részét a tagdíj­bevételből, nagyobb ré­szét azonban a tartalék-alapból biztosítjuk. Tartalék-alapból a Központi Vezetőség által már korábban jóváhagyott Bakony­­bél üdülő bővítéséhez szüksé­ges első részletet, mintegy 875 ezer forintot vettünk figyelem­be. A bruttó­ tagdíj­bevétel emelkedése jelentős, ami 1966- hoz viszonyítva 7,5%-os. Ennek 60%-át a szervezett dolgozók létszámának emelkedése, és 49%-át az átlagkereset növekedése képezi. A beszámoló érintette, majd részletesen elemezte a bevéte­lek és kiadások megoszlását. Megállapítást nyert, hogy a tagdíjterv feszített, és ennek teljesítése nagymértékben függ az üzemek szakszervezeti akti­vistáitól. A Központi Vezető­ség beható vita alapján elfo­gadta a beterjesztést és hatá­rozattá emelte. Export és minőség Kedvező eredmények Szekszárdon Az elmúlt évben nagy fel­­sen, ha figyelembe vesszük, adatokat kellett megoldani a hogy a Győri Pamutszövő és Rákospalotai Bőrkonfekció Műbőrgyár nem minden eset­szekszárdi üzemének. Több ben szállított kifogástalan mint 200 ezer darab táskát alapanyagot. Anyaghiba követ­­szállítottunk exportra. Ez nem keztében több mint 10 000 m5 volt könnyű feladat, különös műbőrt kellett visszaszállíta­niuk. Ezen kívül a II. n. év fo­lyamán tértünk át az export­ra készülő táskák rekeszes cso­magolására. Telepünk dolgozói a IX. kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat becsülettel tel­jesítették. Főleg export és mi­nőségi javítás tekintetében állt helyt a kollektíva, de dicsére­tet érdemel a balesetmentes termelésért és az anyagtakaré­kosságért is. A brigádverseny­ben 23 kollektíva vetélkedett. A kéziszabászaton a Rittmann­­brigád 120,4%-os, a Táska­üzemben a Stubner-brigád 118%-os teljesítmény mellett 98,7%-os minőséget gyártott, őket követte a nyeregüzem­ben a Soós-brigád 117%-os tel­jesítménnyel, és 98,5%-os mi­nőséggel. Az ipari tanulók is kitettek magukért és az egyes évfolyamok a szakma ifjú mestere címért mérték össze tudásukat. Az elmondottakból tehát vi­lágosan következik, hogy a te­lep exporttervét december 16- án befejezte és a külkereske­delemnek átadta. Komoly erő­feszítéseket tettünk az 1967-es év előkészítésére. Reméljük, hogy a múlt évihez hasonlóan jó eredményekről számolha­tunk be a későbbiek során. Stugner Rudolf Szekszárd A Siklósi Kesztyűgyár gépi­ varrodája Szakszervezetünk központi vezetősége és a Könnyűipari Minisztérium együttes felhívása az 1967. évi munkaversenyre A Központi Vezetőség december 22-én megtartott ülésén tárgyalta az 1967. évi termelési feladatokkal kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat, és meghatározta a főbb célki­tűzéseket. A terv sikeres teljesítése, valamint az új gazda­sági mechanizmusra való áttérés egyes módszereinek rész­beni alkalmazása érdekében felhívással fordul iparágaink dolgozóihoz, gazdasági és mozgalmi vezetőihez. A miniszté­riummal egyetértésben az alábbiak teljesítésére, illetve túl­teljesítésére hívjuk fel az iparág dolgozóit: A termelési és kiszállítási feladatok ütemes teljesí­tése, bel-, és külkereskedelmi vonatkozásban egy­aránt. A kissorozatban készülő tőkés­ export teljesítése, az igények­nek megfelelően. A Bőripari Vállalat jó minőségben és ha­táridőre tegyen eleget a cipő- és konfekcióipar kérésének. Az összes gyártmányok minőségének további javí­tása, s a megfelelő minősítési rendszer finomítása. Biztosítani kell a marha felsőbőrök, valamint a bélésbőrök puha, telt fogását. A díszműgyártmányok minőségének esz­tétikai kivitelének a javítása, hogy jobban megfeleljen a vásárlók igényeinek. Differenciált minőségi típusok kiala­kítása, gyártása és forgalomba hozatala. A cipők esztétikai minőségének biztosítása, a kikészítési technológia megjaví­tásával. A műszaki minőség javítása érdekében a ragasztott cipőknél a szakadási szilárdság foko­zása. A goyser-, rámánvarrott és vulkanizált cipőknél a vízálló­ság növelése. A minőség és a termelékenység, valamint a gazdaságoság növelése érdekében az előregyártott alkatré­szek alkalmazásának a szélesítése. A gyártmányfejlesztéssel elősegíteni a választék bővítését, az önköltség csökkentését, a termékek korszerűségét. Ennek érdekében fontos a műszaki előkészítő munka meg­javítása, az előkalkuláció finomítása és továbbfejlesztése, hogy a fontosabb műszaki tevékenységek gazdasági kihatása előre lemérhető legyen. Az egyidőben történő több modellű, vagy több kaptafára való gyártás megszervezése. A műbőr­ és textil felsőrészű cipők választékának a bővítése. Elenged­hetetlen a műbőr felsőrészű lábbeliknél a tűzés helyetti he­gesztés bevezetése. Fröccsöntött formatalpak gyártása, vala­mint az új gazdasági irányítás bevezetésével kapcsolatos elő­készítő és szervező munka elvégzése. A gazdaságossági mutatók teljesítése, illetve túltel­jesítése elsősorban az anyagtakarékosság, a minőség javítása, és az elfekvő készletek csökkentése révén. A fajlagos és anyaghibás cipők arányának további csök­kentése. A munka üzemszervezési, és újítómozgalom tovább fejlesztése. A nagyvállalat adta lehetőségek kihasználásának további fokozása, a devizagazdálkodási rendben dolgozó vállalato­k­nál a bázisdeviza egyenleg további javítása. Munkakörülmény, balesetelhárítás és üzemegészség­ügy javítása érdekében a leggyakrabban előforduló baleseteket, valamint a megbetegedéseket okozó hi­ányosságok megszüntetése. Nem mulasztható el az oktató, nevelő és felvilágosító mun­ka minőségi javítása. A szocialista munkaverseny eredményessége érdekében műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon, és szakszervezeti taggyűléseken ismertessék a vállalat, a gyár­egység és az egyes műhelyek feladatait, célkitűzéseit. Ez ad alapot az egyének, a brigádok és műhelykollektívák munka­verseny vállalásaihoz. Ezért nagyon fontos, hogy a gazda­sági és műszaki vezetők még tevékenyebben vegyenek részt a szocialista munkaversenyben. Biztosítsák a zavartalan és hatékony munkavégzés feltételeit, de ez egyben jelentse azt is, hogy törőd­nek a munkakörülményekkel és a munkafeltételek biztosításával. A gazdasági és mozgalmi vezetés, a dolgozók munkaver­senyben tanúsított lendületét úgy irányítják, hogy az csak fokozódjék az 1967-es évi tervfeladatok végrehajtása során, s így méltóan ünnepelhetjük majd a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50 évfordulóját. A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének Központi Veze­tősége, és a Könnyűipari Minisztérium szilárd meggyőződé­se, hogy a bőripari dolgozók odaadó, lelkes, fegyelmezett munkával teljesítik majd az új év célkitűzéseit Pesti Ernő ak. Turzó László sk. miniszterhelyettes főtitkár Érdekességek a Bőripari Vállalat központjában Egy üzemben nemcsak a termeléssel összefüggő kérdések lehetnek érdekesek, hanem az egyéb jellegű események, meg­mozdulások is. Ilyen például az, hogy a szakszervezeti bizott­ság aktivistái segítségével segít a szabad idő helyes felhaszná­lásában. Első helyen kell említeni az ismeretterjesztést, amely­nek egy igen érdekes ága a városnézés. Az elmúlt hónapok so­rán, főleg a szocialista brigádok tagjai szívesen jelentkeztek az ilyen rendezvényekre, és 133 dolgozó tekintette meg az Or­szágházat. Nagy eseménynek számít az is, hogy az új irodaházba be­költöztek dolgozóink, s ez alkalomból sikeres klubnapot ren­deztünk. Közismert, hogy az országban szinte szűk keresztmet­szetként jelentkezik a gyors- és gépíró hiány. Az adminisztra­tív dolgozók körében a kongresszusi verseny során versenyt szerveztünk, amelyben sikeresen helytálltak. Gépírásban Fo­dor Katalin, Koch Jánosné, Zilizi Rozália hódították el az első három helyet. Gyorsírásban pedig Kiss Gyuláné és Sass Olga bizonyultak jónak. Névadó ünnepségre is sor került és Horváth György, egyik fizikai dolgozónk kisfiát köszöntöttük ünnepélyi külsőségek között. A karácsonyi csomagokkal pedig több m­int 200 gyer­meknek szereztünk örömet. Végezetül pedig hadd emlékezzem meg arról is, hogy a legjobb szakszervezeti aktivisták között jutalmat osztottunk szét. Kiss Gyuláné Bőripari V. Közp

Next