Bőripari Dolgozó, 1979 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Világ prot­el­árjéi, egyesül­jelek! XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 50 FILLÉR ig­y. JANUÁR Munkásgyűlés az év első munkanapján a Duna Cipőgyárban A jó kezdeményezés nem vár sokáig folytatásra. Bizonyítják ezt a Duna Cipőgyár budapesti gyáregységében, az év első mun­kanapján tartott munkásgyűlések is. A vállalat gazdasági és moz­­galmi vezetői 1978-ban hívták össze először a gyár dolgozóit kö­­szöntő-tájékoztató-eligazító cél­zattal. Akkor ez meglepetésnek — kellemes meglepetésnek — számított. Ma már természetes­nek tartják. Hozzátartozik éle­tükhöz. Ha netán elmaradna az év eleji munkásgyűlés, bizonyára rossz néven vennék a munkások. Érzésünk szerint így válik egy jó kezdeményezés hagyománnyá. Január 2-án délután fél kettő­kor két helyszínen , a fűződés és alsaközi csarnokban a délelőt­tös­ munkások még nem indultak hazafelé, váltóik pedig már mun­kához öltözötten­­ állták körül a rögtönzött dobogókat. Az aljaüzem dolgozóit Szala­bán Ernő igazgatóhelyettes és Jobbágy Gyula vszt-titkár, a tű­­zödei dolgozókat pedig Morvay László főmérnök és Zubcsek Ká­­rolyné, az stb. termelési és bér­felelőse köszöntötte az 1979-es esztendő indulásán. A gazdasági vezetők a jókíván­ságok után rövid, de jól összefo­gott értékelést adtak az elmúlt évről. Ennek alapjául a most már ismeretes, de csak az éves mérleg elkészülte után ,,hivata­lossá” váló számadatok szolgál­tak. .Ezek szerint a vállalat ter­melési tervét nemcsak teljesítet­te, de valamivel túl is szárnyal­ta. Elkészültek és időben útnak is „indultak" a legyártott tételek a kül- és belföldi vásárlókhoz egyaránt. A termelési terv telje­sítésének értékelésekor elhang­zott az is, hogy a gyár az, 1978. évi tervezettnél mintegy 50 ezer párral több lábbelit értékesített szovjet piacon, ezzel szemben a tőkés exportnál némi lemaradás következett be. A termelés, a gazdálkodás már év közben biztatóan alakult, ezért a vállalat vezetősége és a szak­szervezeti fórumok egyetértésével mód nyílt a tervezett bérfejlesz­tési szint — ha nem is nagymér­tékű — megemelésére. A terve­zett 6 százalékos fejlesztés he­lyett 6,2 százalékot kaptak a dol­gozók. Ezzel a Duna Cipőgyár bérszínvonala a cipőipar élvona­lába került. Hatása pedig máris tapasztalható a csökkenő mun­kaerő-vándorlásban. A vállalat gazdálkodása most már évek óta vitathatatlanul ja­vul. Ezért köszönet illeti az egész dolgozó kollektívát. Ezt tolmá­csolták a gazdasági és szakszer­vezeti vezetők és kérték, hogy a tavalyi lendületet folytassák az 1979-es esztendőben is. Tudni kell viszont, hogy ez az év az eddigieknél nagyobb feladatokat igényel. A mennyiségi tervet ugyancsak 50 ezer párral emel­ték meg — és ez reális célkitű­zés —, de az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a minőségi munkára, a gazdaságos termelésre. Egyszóval a tartalmi munkával jövedelmezőbben kell gazdálkodniuk. Ez a népgazda­ság, a vállalat és az egyén ér­deke is. A bérszínvonal emelkedésének mértékéről a dolgozók megtud­hatták, hogy ez évre 4 százalék adható ki, amiből 3,5 százalékot már január 1-vel kiadtak, amely­nek — gyáregységek közti­­ el­osztásáról decemberben döntött a tszt- és­ bizalmi küldöttek együt­tes ülése. A bérfejlesztés elosztá­sánál különös figyelmet fordíta­nak azokra a munkaterületekre, ahol a dolgozók sokat tehetnek a minőség fokozásáért, az anyagta­karékosságért. Az elosztás alap­elve tehá­­ a hatékony munkára való ösztönzés. A szakszervezeti bizottság kép­viselői pedig arról szóltak, hogy a tavalyihoz hasonló módon idén is igyekeznek minél többet tenni a dolgozók szocialista ellátottsá­gának növeléséért. A vállalat ter­vei között szerepel például a csí­­kozó-előkészítő üzemegység lég­cseréjének megjavítása, az ott tapasztalható zajszintt csökkenté­se. Sokan panaszolták a — Wolf­­ner-időkből örökölt — B-gyári épület korszerűtlenségét, amin szintén változtatni igyekszenek. A fürdők, öltözők felújítása már­is folyamatban van. Ezek mind­mind a dolgozók munkahelyi közérzetét befolyásoló tényezők. Az üdülési lehetőségek továbbfej­lesztése pedig a pihenést, rege­nerálódást hivatottak szolgálni. Az alsóörsi üdülő területén ez év nyarán újabb három komfortos faház is várja majd az üdülni vágyókat (amivel 50 százalékkal növekszik az üdülő befogadóké­pessége), a gyár nyári leállása idejére a sátortáborozást kedve­lők kívánságára — Balatonberény helyett — más balatoni üdülőhe­lyen lesz lehetőség a pihenésre. Tárgyalások folynak arról is, hogy a meleg vizű gyógyfürdőt igénylő dunásoknak Hajdúszo­boszlón egy szobát biztosítanak. A szociális ellátottság fejlesz­tése legalább olyan érdeklődést keltett a dolgozók körében, mint mindaz, amit a termelés célkitű­zéseiről hallhattak. • A tájékoztatást követő hozzá­szólások arról vallottak:­a dolgo­zók tisztában vannak a fokozódó feladatokkal és egyénileg, vala­mint a brigádmozgalom kereté­ben is mindent készek megtenni a célkitűzések teljesítéséért, de kérik a gazdasági vezetőket, biz­tosítsák a folyamatos munka fel­tételeit. Az őszinte hangú kölcsönös tá­jékoztatással megkezdődött tehát az 1979-es gazdasági év a­ Duna Cipőgyár budapesti gyáregységé­ben. A jól bevált kezdeményezés várja folytatását­­ 1980-ban. K. E. A munkásgyűlés résztvevőinek egy csoportja Megnövekedett feladatok, nagyobb erőfeszítések Marcaliban, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat 4. sz. Gyárában már hónapokkal ezelőtt jól tudták: az új év meg­növekedett termelési feladatokat hoz számukra. Éppen egy évvel ezelőtt hajtották végre a profiltisztítást: 1978. január 1-e óta kizá­rólag női táskát gyártanak. Tavaly 388 000 darabot adtak át a kül- és a belkereskedelemnek, 1979-es tervük pedig 400 000-et irányoz elő. Ami pedig a gyártási feltételeket illeti, a géppark kicserélése, korszerűsítése folyamatban van. S a létszám? Ennek biztosítása a fő gond. Zsombó László, a szakszervezeti bizottság titkárhelyettese azt mondja: ott tartanak, hogy sem Marcaliban, sem a környéken nincs már „szabad” munkaerő. A gyárnak magának kell kialakí­tania a szakmunkásgárdát. Ennek jó gyakorlata van náluk. Növelik az utánpótlást A gyár már hosszabb ideje eredményesen együttműködik az 522. sz. Szakmunkásképző Intézettel. A női táskák gyártásával jelenleg foglalkozó száznegyven fiatal szakmunkás ebben az intézetben sa­játította el a legfontosabb tudnivalókat. Volt olyan év, amikor két első osztályt is indíthattak, amelyből az egyik esti szakmásító volt. A gyár szakemberei rendszeresen meglátogatják a marcali és a fonyódi iskolákat, s a pályaválasztás előtt álló fiataloknak beszél­nek a bőrdíszműves szakmáról. S akik aztán jelentkeznek, az in­tézeti elméleti tanulás mellett az üzem életével, munkájával, a szakma gyakorlatával is szép sorjában megismerkednek. Olyan ki­váló szakember oktatja a gyárban őket, mint Csalló Lászlóné bőr­díszműves, akinek irányításával több mint egy évtized alatt már oly sokan elsajátíthatták ezt a szakmát. Bicskei Tiborné üzemgazdasági vezető, a számvizsgáló bizottság elnöke az elmondottakhoz hozzáfűzi, hogy a szakmunkástanulók már az első évben belépnek a szakszervezetbe. Az évek során van alkalmuk megismerni a mozgalom múltját, az üzemi szakszerve­zeti munka célkitűzéseit. Az intézetben sorra-rendre megvitatják a gyári tapasztalatokat, tehát folyamatosan és céltudatosan készül­nek a munkáséletre. Ebből a szempontból különös jelentősége van a harmadévesek utolsó félévének: ekkor mindannyian szalagon dolgoznak, s teljesítményük arányában bért kapnak. A vizsga után pedig a szakszervezeti bizottság és a KISZ-szervezet képviselői ünnepélyesen fogadják őket. A legjobb eredménnyel vizsgázókat ilyenkor megjutalmazzák. Korszerű gépekkel, biztonságosan Zsombó László szb-titkárhelyettes, aki maga is a fiatal korosz­tályhoz tartozik, s energetikusként dolgozik az üzemben, nagy je­lentőséget tulajdonít a korszerűsítés és a munkavédelem érdekei összeegyeztetésének. Van itt már szál vágó automata, aztán olasz műgyanta ragasztó és szélbehajlító gép.. Ezek a korszerű beren­dezések nyilván felkeltik a szakmunkások — a kezdők és a tapasz­taltabbak — érdeklődését egyaránt. Ám az új gépet egyszersmind ismeretlen veszélyforrásnak is kell tekinteni mindaddig, amíg a dolgozók el nem sajátították kezelését. Sólyom László, az szb munkavédelmi felügyelője és Nagy Katalin technológus, a gyár biztonsági megbízottja mindent megtesz azért hogy az emberek már eleve biztonságosan dolgozhassanak az új gépekkel.­ Ismertetik működésüket, és felhívják a figyelmet az elő­adódható rendellenességekre, veszélyekre. Ez a jól szervezett mun­kavédelem is szerves része az üzemi életnek. Az ide kerülő fiatal szakmunkások megnyugodva tapasztalhatják, hogy ilyen szem­pontból is kellő gondoskodásban részesülnek. Jó dolog, hogy az idősebbek példamutatással meg szép szóval is elővigyázatosságra, testi épségük védelmére nevelik őket. Szervezetten, céltudatosan A zömében nőket foglalkoztató marcali gyárnak sok nehézséggel kell megküzdenie. A gondok a mindennapi élet természetes vele­járói. Jelenleg 89 kismama van gyes­en. Viszonylag magas a táp­pénzes állomány, ami leginkább abból adódik, hogy az édesanyák vagy a maguk vagy gyermekük betegsége miatt kénytelenek gyak­ran otthon maradni, így nagyobb feladatok hárulnak mindazokra, akik nap mint nap a gépek mellé állnak, akik az üzem mindenna­pos teendőit ellátják. Helytállnak ők a hiányzók helyett is. A ti­zenhat szocialista, illetve e címért küzdő brigád az a szervezett erő, amely a feladatok oroszlánrészét vállalja és végzi. Nekik kö­szönhető az ütemes, folyamatos munka, a határidős tervtelj­esíték. Átléptük az új esztendő­­küszöbét. Az 1979-es év még nagyobb erőfeszítéseket követel a marcaliaktól. Felkészültek megnöveke­­dett feladataikra, amelyeket létszámemelés nélkül, a meglevő dol­gozókkal kívánják megoldani. Ehhez a munkához késedelem nél­kül hozzáláttak, hogy az elképzeléseket maradéktalanul valóra váltsák. K. J. A gazdasági szabályozók változásai, irányai I. Az MSZMP KB 1978. december 6-i ülésének határozata alapján népgazdaságunk­ fejlesztésében jelentős változásokra kerül sor. A határozatban megfogalmazott feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabályozás egyes fontos elemei 1979. évben változ­nak. A változtatások kiterjednek a közvetett gazdasági szabályozás­ra, a közvetlen állami döntések és intézkedések körére és tartalmára. A módosítások az irányítási rendszer alapelveivel összhangban vannak. Jellegük kettős: egyrészt következetesebben megvalósítják az irányítási rendszer alapvető követelményeit, másrészt olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a népgazdaság adott helyzetében sajátos módon a gazdasági egyensúly javítását szolgálják. Az intéz­kedések erősítik a gazdasági szabályozás normatív jellegét. A gaz­dasági szabályozásban végrehajtott módosítások iránya összhang­ban van a gazdasági szabályozó rendszer 1980. évre várható átfogó korszerűsítésével. A szabályozás módosításának fő irányai A szabályozó rendszernek egyszerre több funkciója van és így igen ,jelentős a szerepe: — a gazdasági döntések megalapozásában. (Folytatás a 2. oldalon)

Next