Bőripari Dolgozó, 1979 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Világ protelárjéi, egyesüljelek! XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 50 FILLÉR igy. JANUÁR Munkásgyűlés az év első munkanapján a Duna Cipőgyárban A jó kezdeményezés nem vár sokáig folytatásra. Bizonyítják ezt a Duna Cipőgyár budapesti gyáregységében, az év első munkanapján tartott munkásgyűlések is. A vállalat gazdasági és mozgalmi vezetői 1978-ban hívták össze először a gyár dolgozóit köszöntő-tájékoztató-eligazító célzattal. Akkor ez meglepetésnek — kellemes meglepetésnek — számított. Ma már természetesnek tartják. Hozzátartozik életükhöz. Ha netán elmaradna az év eleji munkásgyűlés, bizonyára rossz néven vennék a munkások. Érzésünk szerint így válik egy jó kezdeményezés hagyománnyá. Január 2-án délután fél kettőkor két helyszínen , a fűződés és alsaközi csarnokban a délelőttös munkások még nem indultak hazafelé, váltóik pedig már munkához öltözötten állták körül a rögtönzött dobogókat. Az aljaüzem dolgozóit Szalabán Ernő igazgatóhelyettes és Jobbágy Gyula vszt-titkár, a tűzödei dolgozókat pedig Morvay László főmérnök és Zubcsek Károlyné, az stb. termelési és bérfelelőse köszöntötte az 1979-es esztendő indulásán. A gazdasági vezetők a jókívánságok után rövid, de jól összefogott értékelést adtak az elmúlt évről. Ennek alapjául a most már ismeretes, de csak az éves mérleg elkészülte után ,,hivatalossá” váló számadatok szolgáltak. .Ezek szerint a vállalat termelési tervét nemcsak teljesítette, de valamivel túl is szárnyalta. Elkészültek és időben útnak is „indultak" a legyártott tételek a kül- és belföldi vásárlókhoz egyaránt. A termelési terv teljesítésének értékelésekor elhangzott az is, hogy a gyár az, 1978. évi tervezettnél mintegy 50 ezer párral több lábbelit értékesített szovjet piacon, ezzel szemben a tőkés exportnál némi lemaradás következett be. A termelés, a gazdálkodás már év közben biztatóan alakult, ezért a vállalat vezetősége és a szakszervezeti fórumok egyetértésével mód nyílt a tervezett bérfejlesztési szint — ha nem is nagymértékű — megemelésére. A tervezett 6 százalékos fejlesztés helyett 6,2 százalékot kaptak a dolgozók. Ezzel a Duna Cipőgyár bérszínvonala a cipőipar élvonalába került. Hatása pedig máris tapasztalható a csökkenő munkaerő-vándorlásban. A vállalat gazdálkodása most már évek óta vitathatatlanul javul. Ezért köszönet illeti az egész dolgozó kollektívát. Ezt tolmácsolták a gazdasági és szakszervezeti vezetők és kérték, hogy a tavalyi lendületet folytassák az 1979-es esztendőben is. Tudni kell viszont, hogy ez az év az eddigieknél nagyobb feladatokat igényel. A mennyiségi tervet ugyancsak 50 ezer párral emelték meg — és ez reális célkitűzés —, de az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a minőségi munkára, a gazdaságos termelésre. Egyszóval a tartalmi munkával jövedelmezőbben kell gazdálkodniuk. Ez a népgazdaság, a vállalat és az egyén érdeke is. A bérszínvonal emelkedésének mértékéről a dolgozók megtudhatták, hogy ez évre 4 százalék adható ki, amiből 3,5 százalékot már január 1-vel kiadtak, amelynek — gyáregységek közti elosztásáról decemberben döntött a tszt- és bizalmi küldöttek együttes ülése. A bérfejlesztés elosztásánál különös figyelmet fordítanak azokra a munkaterületekre, ahol a dolgozók sokat tehetnek a minőség fokozásáért, az anyagtakarékosságért. Az elosztás alapelve tehá a hatékony munkára való ösztönzés. A szakszervezeti bizottság képviselői pedig arról szóltak, hogy a tavalyihoz hasonló módon idén is igyekeznek minél többet tenni a dolgozók szocialista ellátottságának növeléséért. A vállalat tervei között szerepel például a csíkozó-előkészítő üzemegység légcseréjének megjavítása, az ott tapasztalható zajszintt csökkentése. Sokan panaszolták a — Wolfner-időkből örökölt — B-gyári épület korszerűtlenségét, amin szintén változtatni igyekszenek. A fürdők, öltözők felújítása máris folyamatban van. Ezek mindmind a dolgozók munkahelyi közérzetét befolyásoló tényezők. Az üdülési lehetőségek továbbfejlesztése pedig a pihenést, regenerálódást hivatottak szolgálni. Az alsóörsi üdülő területén ez év nyarán újabb három komfortos faház is várja majd az üdülni vágyókat (amivel 50 százalékkal növekszik az üdülő befogadóképessége), a gyár nyári leállása idejére a sátortáborozást kedvelők kívánságára — Balatonberény helyett — más balatoni üdülőhelyen lesz lehetőség a pihenésre. Tárgyalások folynak arról is, hogy a meleg vizű gyógyfürdőt igénylő dunásoknak Hajdúszoboszlón egy szobát biztosítanak. A szociális ellátottság fejlesztése legalább olyan érdeklődést keltett a dolgozók körében, mint mindaz, amit a termelés célkitűzéseiről hallhattak. • A tájékoztatást követő hozzászólások arról vallottak:a dolgozók tisztában vannak a fokozódó feladatokkal és egyénileg, valamint a brigádmozgalom keretében is mindent készek megtenni a célkitűzések teljesítéséért, de kérik a gazdasági vezetőket, biztosítsák a folyamatos munka feltételeit. Az őszinte hangú kölcsönös tájékoztatással megkezdődött tehát az 1979-es gazdasági év a Duna Cipőgyár budapesti gyáregységében. A jól bevált kezdeményezés várja folytatását 1980-ban. K. E. A munkásgyűlés résztvevőinek egy csoportja Megnövekedett feladatok, nagyobb erőfeszítések Marcaliban, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat 4. sz. Gyárában már hónapokkal ezelőtt jól tudták: az új év megnövekedett termelési feladatokat hoz számukra. Éppen egy évvel ezelőtt hajtották végre a profiltisztítást: 1978. január 1-e óta kizárólag női táskát gyártanak. Tavaly 388 000 darabot adtak át a kül- és a belkereskedelemnek, 1979-es tervük pedig 400 000-et irányoz elő. Ami pedig a gyártási feltételeket illeti, a géppark kicserélése, korszerűsítése folyamatban van. S a létszám? Ennek biztosítása a fő gond. Zsombó László, a szakszervezeti bizottság titkárhelyettese azt mondja: ott tartanak, hogy sem Marcaliban, sem a környéken nincs már „szabad” munkaerő. A gyárnak magának kell kialakítania a szakmunkásgárdát. Ennek jó gyakorlata van náluk. Növelik az utánpótlást A gyár már hosszabb ideje eredményesen együttműködik az 522. sz. Szakmunkásképző Intézettel. A női táskák gyártásával jelenleg foglalkozó száznegyven fiatal szakmunkás ebben az intézetben sajátította el a legfontosabb tudnivalókat. Volt olyan év, amikor két első osztályt is indíthattak, amelyből az egyik esti szakmásító volt. A gyár szakemberei rendszeresen meglátogatják a marcali és a fonyódi iskolákat, s a pályaválasztás előtt álló fiataloknak beszélnek a bőrdíszműves szakmáról. S akik aztán jelentkeznek, az intézeti elméleti tanulás mellett az üzem életével, munkájával, a szakma gyakorlatával is szép sorjában megismerkednek. Olyan kiváló szakember oktatja a gyárban őket, mint Csalló Lászlóné bőrdíszműves, akinek irányításával több mint egy évtized alatt már oly sokan elsajátíthatták ezt a szakmát. Bicskei Tiborné üzemgazdasági vezető, a számvizsgáló bizottság elnöke az elmondottakhoz hozzáfűzi, hogy a szakmunkástanulók már az első évben belépnek a szakszervezetbe. Az évek során van alkalmuk megismerni a mozgalom múltját, az üzemi szakszervezeti munka célkitűzéseit. Az intézetben sorra-rendre megvitatják a gyári tapasztalatokat, tehát folyamatosan és céltudatosan készülnek a munkáséletre. Ebből a szempontból különös jelentősége van a harmadévesek utolsó félévének: ekkor mindannyian szalagon dolgoznak, s teljesítményük arányában bért kapnak. A vizsga után pedig a szakszervezeti bizottság és a KISZ-szervezet képviselői ünnepélyesen fogadják őket. A legjobb eredménnyel vizsgázókat ilyenkor megjutalmazzák. Korszerű gépekkel, biztonságosan Zsombó László szb-titkárhelyettes, aki maga is a fiatal korosztályhoz tartozik, s energetikusként dolgozik az üzemben, nagy jelentőséget tulajdonít a korszerűsítés és a munkavédelem érdekei összeegyeztetésének. Van itt már szál vágó automata, aztán olasz műgyanta ragasztó és szélbehajlító gép.. Ezek a korszerű berendezések nyilván felkeltik a szakmunkások — a kezdők és a tapasztaltabbak — érdeklődését egyaránt. Ám az új gépet egyszersmind ismeretlen veszélyforrásnak is kell tekinteni mindaddig, amíg a dolgozók el nem sajátították kezelését. Sólyom László, az szb munkavédelmi felügyelője és Nagy Katalin technológus, a gyár biztonsági megbízottja mindent megtesz azért hogy az emberek már eleve biztonságosan dolgozhassanak az új gépekkel. Ismertetik működésüket, és felhívják a figyelmet az előadódható rendellenességekre, veszélyekre. Ez a jól szervezett munkavédelem is szerves része az üzemi életnek. Az ide kerülő fiatal szakmunkások megnyugodva tapasztalhatják, hogy ilyen szempontból is kellő gondoskodásban részesülnek. Jó dolog, hogy az idősebbek példamutatással meg szép szóval is elővigyázatosságra, testi épségük védelmére nevelik őket. Szervezetten, céltudatosan A zömében nőket foglalkoztató marcali gyárnak sok nehézséggel kell megküzdenie. A gondok a mindennapi élet természetes velejárói. Jelenleg 89 kismama van gyesen. Viszonylag magas a táppénzes állomány, ami leginkább abból adódik, hogy az édesanyák vagy a maguk vagy gyermekük betegsége miatt kénytelenek gyakran otthon maradni, így nagyobb feladatok hárulnak mindazokra, akik nap mint nap a gépek mellé állnak, akik az üzem mindennapos teendőit ellátják. Helytállnak ők a hiányzók helyett is. A tizenhat szocialista, illetve e címért küzdő brigád az a szervezett erő, amely a feladatok oroszlánrészét vállalja és végzi. Nekik köszönhető az ütemes, folyamatos munka, a határidős tervteljesíték. Átléptük az új esztendőküszöbét. Az 1979-es év még nagyobb erőfeszítéseket követel a marcaliaktól. Felkészültek megnövekedett feladataikra, amelyeket létszámemelés nélkül, a meglevő dolgozókkal kívánják megoldani. Ehhez a munkához késedelem nélkül hozzáláttak, hogy az elképzeléseket maradéktalanul valóra váltsák. K. J. A gazdasági szabályozók változásai, irányai I. Az MSZMP KB 1978. december 6-i ülésének határozata alapján népgazdaságunk fejlesztésében jelentős változásokra kerül sor. A határozatban megfogalmazott feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabályozás egyes fontos elemei 1979. évben változnak. A változtatások kiterjednek a közvetett gazdasági szabályozásra, a közvetlen állami döntések és intézkedések körére és tartalmára. A módosítások az irányítási rendszer alapelveivel összhangban vannak. Jellegük kettős: egyrészt következetesebben megvalósítják az irányítási rendszer alapvető követelményeit, másrészt olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a népgazdaság adott helyzetében sajátos módon a gazdasági egyensúly javítását szolgálják. Az intézkedések erősítik a gazdasági szabályozás normatív jellegét. A gazdasági szabályozásban végrehajtott módosítások iránya összhangban van a gazdasági szabályozó rendszer 1980. évre várható átfogó korszerűsítésével. A szabályozás módosításának fő irányai A szabályozó rendszernek egyszerre több funkciója van és így igen ,jelentős a szerepe: — a gazdasági döntések megalapozásában. (Folytatás a 2. oldalon)