Bőripari Dolgozó, 1980 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
1980. január hó BŐRIPARI DOLGOZÓ 3 Mit várok az i íj esztendőtől SUVADA JÓZSEFNÉ GÉPIRURKOLÓ, MINŐSÉGI CIPŐGYÁR SZEGEDI GYÁREGYSÉGE. — Engedje meg, hogy a Bőripari Dolgozó újság szerkesztősége nevében, mint friss aranygyűrű-tulajdonost köszöntsem, melyet az itt eltöltött 27 év becsületes munkájáért kapott. S most hadd kérdezzem meg, mit vár az új esztendőtől? — Először is köszönöm a gratulációt. Hogy mit várok a jövő esztendőtől? Egy új lakást feltétlenül, mivel a jelenlegi kicsi és nagyon sötét a konyha. — A lányunk nemrég ment férjhez, így lehetőségünk nyílik a kötetlenebb programokra is. Reméljük, régi kívánságunk 1980-ban valóra válik. Szeretnénk a Szovjetunióba utazni, mivel oly sok szépet és jót hallottunk erről az országról. Sok színház- és mozilátogatást tervezünk, megpróbáljuk bepótolni a „lemaradást”. BURÁNYI ISTVÁNNÉ BORZOLÓ, MINŐSÉGI CIPŐGYÁR SZEGEDI GYÁREGYSÉGE. — Egy aranyos, egészséges unokát. Fiam 5 hónap múlva szerel le a katonaságtól, így kettős örömben lesz részünk. A fiataloknak jövőre rendeződik lakásproblémájuk, a KISZ-től lakást kapnak. De nekem is régi álmom egy igazán szép és modern lakás. Talán ... — Nagyon sokat várok a XII. pártkongresszustól. Ez nem frázispufogtatás részemről, valóban komoly változásokat várok. A kulturált vásárlási lehetőségeket, a munka utáni idegtépő sorbanállások megszűnését és a gazdasági problémák javítását. Magamnak, mint szakszervezeti bizalminak, kevés problémát és jó egészséget kívánok. ANTALI SÁNDORNÉ MINTAMÁSOLÓ, PANNÓNIA SZŐRMEKIKÉSZÍTŐ ÉS SZŐRMEKONFEKCIÓ VÁLLALAT SZEGEDI GYÁREGYSÉGE. — Egy nagyon jó évet várok. Mindössze fél éve dolgozom újra, mivel hat és fél évet a gyerekekkel voltam otthon. Sajnos a kisebb gyermek egészségével komoly problémák vannak, ezért érthető, ha nálam az egészség áll az első helyen. — Iszét sokat beszélnek áremelésről, hogy kezdek félni tőle. Remélem — ha lesz is —, nem lesz túl magas, mert engem nagyon érintene, hisz másfél évig fizetetlen szabadságon voltam. Szeretnék anyagilag is rendbe jönni, így aztán az új esztendőtől azt is várom, hogy munkámban ne legyen fennakadás. Brigádtag vagyok, sikerült beilleszkednem és igazán jól érzem magam. Szeretném, ha az 1980-as esztendő a brigádunk tagjainak szebb és jobb életet hozna. CSATLÓS LÁSZLÓNÉ, MUNKAÜGYI ELŐADÓ, PANNÓNIA SZŐRMEKIKÉSZÍTŐ ÉS SZŐRMEKONFEKCIÓ VÁLLALAT SZEGEDI GYÁREGYSÉGE. — Az 1980-as esztendőben fontos dolgok fognak történni a családunkban. Lányom élelmiszer-mérnöknek készül, fiam technikumba jár. Nagyon szurkolok, hogy sikerüljön gyermekeimnek tanulmányaikat eredményesen befejezni. Elégedett ember vagyok, megvan mindenünk és itt a munkahelyemen is jól érzem magam. Jövőre szeretnénk az olimpiára kijutni, igaz ez még csak terv. Mint munkaügyi előadó azt kívánom: több segédmunkás jöjjön a vállalathoz, a kisebb keresetűek lehetőségei javuljanak a vásárlásban. Végül pedig azt, hogy jövőre a brigádmozgalom is a „helyére” kerüljön a Vállalatnál K. NAGY FERENCNÉ SZAKSZERVEZETI BIZALMI, A BBV FINOMBŐRÖK GYÁRA ELŐKÉSZÍTŐ MŰHELYÉBEN. Arra a kérdésre, hogy mit vár az új esztendőtől, egy kis viszszapillantással kezdte válaszát. Elmondta, hogy az 1979-es év lényeges fejlődést jelentett a bizalmiak munkájában. Jobban kifejezést nyert a bizalmiak hatásköre, mely ugyanakkor nagyobb felelősséggel, több munkával járt, de ez adta meg tevékenységük értelmét. 1980-ban a szervezeti életben sok tennivaló lesz. Számot kell adni a választások óta végzett munkáról, elő kell készíteni az újraválasztásokat minden szinten és ahhoz, hogy a szakszervezeti tisztségviselők méltóképpen képviselhessék dolgozótársaikat, alapos felmérést kell végezni. Saját életében mindenekelőtt jó egészséget szeretne, valamint azt, hogy a sokat hangoztatott minőség utáni bérezés fokozottabban érvényesüljön. SZABÓ ISTVÁNNÉ, A MINŐSÉGELLENŐRZÉSI CSOPORTBAN, MINT készáru-minősítő (szortírozó) dolgozik. A Finombőrök Gyárába az iskolapadból került. Betanított munkásként dolgozott a kikészítő műhelyben, de — mert megszerette a szakmát — mind többet akart tudni a bőrgyártásról. Megtanulta és megismerte a kikészítés valamennyi műveletét, munkája és a családi problémák mellett elvégezte a szakmunkásképző iskolát, ahol 1979-ben szakmunkás képesítést szerzett. Dolgozótársai megbecsülik, szakszervezeti bizalmijuknak választották. Kérdésünkre, hogy mit vár az új évtől elmondta, hogy mindenekelőtt a jó munkahelyi légkör megtartását, mert ez biztosítéka a minőség javulásának, a Finombőrök Gyára termékeinek világszínvonalon való tartásának. Véleménye szerint 1980-ban nagyobb teret kell biztosítani a szocialista brigádok kezdeményezéseinek a takarékosság és a minőség javítása területén. BŐSZÉN ISTVÁNNÉ, AZ ALFÖLDI CIPŐGYÁR TATAI GYÁREEGYSÉG SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA: — Választásokra készülünk, érthető, hogy nehezebb évnek nézünk elébe. A gazdasági célkitűzések szem előtt tartása mellett mindent el kell követnünk, hogy a választásokat jól átgondolt munkával készítsük elő. Sokszor mondtuk, de talán soha nem volt ennyire igaz, hogy a szakszervezeti munka döntően befolyásolja az üzemi légkört, a termelő munkát és mindazokat a körülményeket, feltételeket, amelyek hozzájárulnak a gazdasági célkitűzések teljesítéséhez. Nagyon lelkiismeretes káderkutatást végzünk és nagyon megfontoljuk, ki lesz alkalmas a felelősségteljes szakszervezeti munkára. Az új esztendőben felül kell vizsgálnunk a munkaversenyek tartalmi vonatkozásait. A versenyeknek jobban kell szolgálniuk a minőség alakulását, a munka hatékonyságát, vagy éppen a takarékossági szempontokat. Ebben is lényeges változásokat várok ettől az évtől. Igen, magamnak is kívánok, várok 1980-tól. A Marxizmus— Leninizmus középfokú, majd az egyetem elvégzése után, most fejezem be a gimnáziumi tanulmányaimat. Nagyon szeretném jó eredménnyel végezni, hogy ismereteim bővülésével, nagyobb önbizalommal végezzem a további munkámat. HARAGOVICS JÓZSEFNÉ, ALFÖLDI CIPŐGYÁR TATAI GYÁREGYSÉGE. — Hogy én mit várok ettől az évtől? Egy jól felszerelt, korszerű raktárt, amit már évek óta ígérnek. 1942 óta dolgozom itt a gyárban, itt ismerkedtem meg a férjemmel is, aki mai napig is itt dolgozik. A készáruraktárt vezetem már 26 éve és éppen elég panaszt hallok a nőktől. Nehéz terheket emelgetnek a zsúfolt munkahelyen, persze, hogy sokszor zúgolódnak. Elfáradunk a műszak végére és nekünk, nőknek otthon sem sokkal könynyebb. Sokat fagyoskodunk, van olyan helyiség, ahol egyáltalán nincs fűtés. A kiöregedett kazán nem bír több megterhelést, a cserének meg bizonyára van valamilyen akadálya. — De ha már megkérdeztek, kívánok egyebet is. Szeretném, ha a fiatalok jobban értékelnék azt a sok gondoskodást, amit a gyártól kapnak. Mi idősebbek, nagyon sokat dolgozunk azért, hogy nekik jobb világuk legyen. Nem szeretek erre hivatkozni, de sokszor nem nézhetem szó nélkül, amikor ímmel-ámmal végzik a munkát. Még a saját lányomra is rászóltam, pedig terhes volt, hogy meg kell csinálni a rábízott feladatot. Most gyesen van, talán méginkább látja, hogy minden, ami itt történik, fejlődik, amiért harcolunk, őértük, a fiatalokért van. SZAK JÁNOS, DÍSZMŰBŐRGYÁR TATAI GYÁR VIZESMŰHELY FŐMŰVEZETŐJE. — Elégedett ember vagyok. Amit az élet a munkahelyen megadhat, azt megkaptam. A gyárban is, a magánéletemben is. 1957-ben jöttem a tatai bőrgyárba, mint segédmunkás. Ma főművezető vagyok, s ezt csak a mi rendszerünkben érhettem el. Amikor tanulni akartam, megengedték, hogy a technikumi tanulmányi időre Budapesten, a Díszműbőrgyárban dolgozhassak 4 évig, utána természetesen visszajöttem Tatára. Most igyekszem a sok gondoskodást jó munkával viszonozni. Ezt a gyárat már többször is „halálra” ítélték. Le akarták bontani, mert korszerűtlen. Mi mindig ellene voltunk, s megmutattuk, hogy ilyen körülmények mellett is gazdaságosan tudunk termelni. Vezetőink értékelték törekvéseinket és hozzásegítettek új gépekkel, a szociális körülmények megjavításával, hogy még nagyobb kedvvel, lendülettel dolgozzon az a 250 fős kollektíva, melynek 75 százaléka már törzsgárdatag. Most kapunk új fürdőhelyiséget, a nőknek bővül az öltözője, ez mind azt bizonyítja, hogy elismerik törekvéseinket. — Végül is mit kívánhatok az új évtől? Ne legyenek rosszabb eredményeink a múlt évinél. GYÁREGYSÉGE. — Egész sor funkcióban várhat, kérhet valamit az új esztendőtől. Az ifjúsági brigád vezetője, KISZ-vezetőségi tag, szakszervezeti bizalmi és a vöröskeresztes alapszervezetnek is vezetőségi tagja. — Szeretném, ha sokat segíthetnénk gazdasági és társadalmi munkánkkal a gyárnak. Eddig is igyekeztünk, de tudjuk, hogy ez az év sokkal többet vár tőlünk. Különösen a fiataloktól. Éppen ezért a KISZ-szel együtt brigádunk védnökséget vállalt az exporttermékek minősége felett. Minthogy színes bőrökkel dolgozunk, rendkívül fontos, hogy milyen minőségben kerül ki a termék a kezünk alól. Tudjuk, sok függ tőlünk és átérezzék ennek a felelősségét. Én elsősorban azt kívánom, hogy valósuljanak meg elképzeléseim, vállalásaim. Brigádom már elnyerte a bronz fokozatot, szeretném, ha a jó munkánkat méltányolná majd a vezetőség, amivel nem mindig voltunk elégedettek. Nem a fizetésről van szó. Szeretnénk, ha még többet tehetnénk a többi , brigáddal együtt a szociális otthon lakóiért, erősíteni szeretnénk kapcsolatainkat nyugdíjasainkkal és ha már megkérdezték, hogy mit várok az új évtől, boldog, békés esztendőt, mert úgy érezzük, érdemes itt dolgozni, és élni. — Saját magamnak egy szép lakást. Ha nagyon kívánja az ember, hátha sikerül... BAKK ZSIGMOND A DUNA CIPŐGYÁR KÖZPONTI GYÁRÁBAN SZAKMUNKÁS. — A munka szempontjából legalább olyan évet kívánok, mint az 1979-es volt. Szalagunk — az 51/b — az élen végzett a műhelyek közötti szocialista munkaversenyben, pedig feladataink nem voltak könnyűek, hiszen mindenféle terméket gyártottunk, férfi, női cipőt és csizmát is. Elégedettek voltunk a keresettel is. Minden negyedévben megkaptuk a minőségi prémiumot, ami a jó munkánkat bizonyítja. — Brigádunk munkáját általában jól végzi, bár a kulturális vállalásaink teljesítése körül van még tennivalónk. Az idén ezen a területen szeretnénk egy kicsit jobban dolgozni. — A magánéletben valamilyen lakásmegoldást kívánok. Négy éve vagyok nős, azóta a feleségem vidéken él a szüleinél én meg Budapesten munkásszálláson. Tizenkét éve vagyok dunos,szeretem a szakmámat, a gyárat. Nagyon szeretném, ha lakásgondom rendeződne, s akkor én lennék a világ legboldogabb embere. UDVARDI TERÉZ A DUNA CIPŐGYÁR KÖZPONTI GYÁRÁBAN SZABÁSZ. — Elsősorban jobb egészséget kívánok magamnak, mivel az 1979 évet betegséggel kezdtem és kisebb-nagyobb megszakításokkal azzal is fejeztem be. Remélem idén sikerül az orvosoknak rájönni betegségem igazi okára. Nagyon szeretnék dolgozni, amit csak egészségesen lehet. — A gazdasági munka területén jó lenne, ha 1980-ban az eddiginél megbízhatóbb lenne az anyagellátásunk, kevesebb hajráival, kiegyensúlyozottabban tudnánk dolgozni. Jobb minőségű bőröket is kívánok, mert csak így lehet igazán gazdaságos anyagkihasználást, kifogástalan szabást elképzelni. HORVÁTH SÁNDORNÉ MINŐSÉGI CIPŐGYÁR. — Két fontos beosztásom is van. Művezető és műhelybizottsági titkár vagyok a tűzödében, így aztán mind a két területen sokszor azonos problémákkal találom szemben magamat. Az elmúlt esztendőben gondot okozott a rendszertelen anyagellátás. Reméljük, hogy ez évben kevesebb problémánk, lesz ezen a területen és folyamatosan kapjuk az anyagot. Bízunk abban, ha megfelelő minőségű és mennyiségű anyaggal rendelkezünk, akkor mi is kiváló terméket tudunk határidőre kiszállítani. Az 1980-as esztendőre kívánom, hogy béke és biztonság legyen az egész földön. Ha ez megvan, akkor az emberek is sokkal gondtalanabbul dolgozhatnak és a családokba is sokkal több boldogság költözik. — Mint műhelybizottsági titkár pedig azt kívánom, hogy ez évben száz százalékos szervezettség legyen. Balról jobbra: Szák János, Antali Sándorné, Burányi Istvánné, K. Nagy Ferencné, Csatlós Lászlóné, Szentendrei Emilia SZENTENDREI EMÍLIA, DÍSZMŰBŐRGYÁR TATAI Balról jobbra: Horváth Sándorné, Szabó Istvánná, Bőszén Istvánná, Haragovics Józsefné, és Suvada Józsefné