Bőripari Dolgozó, 1982 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek!­­ XXIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1 FORINT 1982. JANUÁR Az 1981 -es év várható eredményei és az 1982-es év főbb­ feladatai Tanácskozott központi vezetőségünk A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége de­cember 16-án ülést tartott, amelyen két napirendi pont szerepelt. 1. Tájékoztatás az 1981. évi gazdálkodás várható eredményéről, az 1982. évi feladatokról, és a termelést segítő szakszervezeti tenniva­lókról. Előadó: Dr. Szabó Imre miniszerhelyettes és Csikós Pál titkár. 2. Javaslat szakszervezetünk 1982. évi költségvetésére. Előadó: Lugosi Lajosné főkönyvelő. Németh János, szakszervezetünk elnöke köszöntötte az ülés részt­vevőit, majd dr. Szabó Imre miniszterhelyettes tájékoztatta a köz­ponti vezetőséget az elmúlt év várható teljesítéséről és az 1982. évi tervekről, elképzelésekről. Dr. Szabó Imre miniszterhelyettes: Legfontosabb feladatunk a versenyképesség és a minőség javítása — A bőr-, cipő-, szőrme-, kesz­tyű- és bőrdíszműipar az 1981. évre egy mérsékelt termelést irányzott elő, amelyet az iparág­­ globálisan teljesített — mondotta. — Ezen belül a bőr, szőrmeipar várható termelési értéke 1981-ben 100,7, míg a cipőiparban 101,5 szá­zalékra alakul. Termelés — A felügyeleti cipőipar 1981- re várhatóan 31,3 millió pár ci­pőt gyárt, amely 0,5 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezzel tulajdonképpen a szerződésekben vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. — A szőrme-, kesztyű- és bőr­díszműipar mintegy 2,5 százalék­kal marad el az 1980 évi terme­léstől. Ennek egyik legfőbb oka a tőkéspiaci értékesítésben jelent­kező gondok, problémák. Minőség — A bőripari termékek minősé­ge elfogadható volt. A cipőipar­ban a belföldi fogyasztói reklamá­ciók 1981-ben is kedvezően ala­kultak. A kifogásolt lábbelik ará­nya az elmúlt esztendőben 1,2—1,3 százalék körül volt. Kisebb növe­kedés tapasztalható a demokrati­kus export visszájuknál. — Szőrme-, kesztyű- és bőrdísz­műiparban jelentősebb minőségi probléma nem volt. Értékesítés — A fő irányai és arányai a népgazdasági terv célkitűzéseit közelíti meg. A kiemelt termékek­ből­­ a puhabőrök belföldi értéke­sítése várhatóan 3,4 százalékkal lesz magasabb a tervezettnél. A szocialista országokba irányuló­­termékek értékesítése mintegy 15 százalékkal marad el a célkitűzé­sektől, amelynek egyik oka a nyersbőr-leszállítás elhúzódása. A nem szocialista export az erő­feszítések ellenére is kb. 12 száza­lékkal lesz alacsonyabb, mint a tervezett. Ezen a területen az el­maradást a marhabőr nem kielé­gítő versenyképessége okozza, vi­szont a sertésbőrök eladása lé­nyegesen kedvezőbbek.­­ A felügyeleti cipőipar vár­ható belföldi értékesítése 26,5 százalékkal lesz magasabb a tervezettnél. Ennek oka, hogy az ipar közel 1 millió párral több cipőt szállított a belkereskede­lemnek, mint a szerződésben le­kötött mennyiség. A szocialista export közel a tervezettnek meg­felelően alakul. Ugyanakkor a nem szocialista exportot meny­nyiségben nem sikerült — az el­képzelések szerint — teljesíteni. — A szőrme-, kesztyű- és bőr díszműipar várható teljesítése a vállalati terveket 26 százalékkal haladja meg. A szocialista export 6 százlékkal magasabb az elő­irányzottnál, míg a tőkésexportot csak 88 százalékra teljesítették. T­ermékszerkezet változás­ a Jelentősen emelkedett a mar­ha- és sertés­színbőrök mennyisé­ge. örvendetes, hogy ezen belül a teljesbarkás bőrök aránya nőtt. Kedvezőnek ítélhető, hogy a Pécsi Bőrgyár termékei mellett, a másik két bőrgyárban is sikeres fejlesz­tést hajtottak végre. A Budapesti Bőripari Vállalat például tovább­lépett a bútor- és ülésbőrök gyár­tásában.­­ Az elért eredmények mel­lett azonban a bőrgyártó és a fel­dolgozóipar között megtalálhatók a feszültségek is. Ezek között em­lítjük meg a minőséget, a szállí­tási határidők elhúzódását, egyes keresett cikkek hiányát és meny­­nyiségét amelyek kisebb problé­mákat okoztak. A cipőipar termékösszetétele tovább differenciálódott. Növek­szik az olyan gyártmányok száma, amelyeket a jó konstrukció, a ma­gas esztétikai színvonal és megfe­lelő anyagösszetétel jellemez. Né­ Az elnöki asztalnál helyet foglalnak balról jobbra: Kiss Lajos, mond­ Csikós Pál és Móczi András Demeter Piroska, Petrák Ferenc, Németh János, dr. Szabó Imre­­beszédet hány vállalat a nem szocialista piacon is komoly eredményeket ért el. Szükséges megemlíteni azonban azt is, hogy több vállalat­nál a termékösszetétel fejlesztése nem eléggé megfontolt és átgon­dolt. Ezért ezeknél a vállalatoknál határozottabb termékpolitika ki­dolgozására és végrehajtására van szükség.­­ Az elmúlt évben szinte ál­talános tendenciává vált a termé­keknél a munkaigényesség növe­lése. Ezt indokolja a divat gyors változásai, a növekvő igények. Ugyanakkor a vállalatok többsége megfeledkezik a technológia és a konstrukció fontosságáról. A régi módszerek alkalmazása következ­tében jelentős kapacitás-vesztesé­gek keletkeznek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a cipőiparban állan­dósulnak a kapacitásproblémák, így feszültségek keletkeznek a belföldi, és szocialista export mennyiségi ajánlásoknál. De úgy gondoljuk, hogy az ipar jelenlegi technikai és létszám feltételei — jó kapacitás­gazdálkodással, nö­vekedő műszaki színvonal mellett — nagyobb termelést is lehetővé tesznek.­­ A szőrme-, kesztyű- és bőr­díszműipar termelési és termék­­szerkezete, összhangban a piaci igényekkel tovább fejlődött. Az alacsonyabb hatékonyságú gyárt­mányok részaránya csökkent, ugyanakkor a választék folyama­tosan korszerűsödik. A vállalatok kiemelt feladatként kezelik a gyártmány- és modellválaszték állandó megújítását, a divatigé­nyekhez való rugalmas alkalmaz­kodást. A választék évente mint-*­egy 100—600 modell variációval bővül. Anyagellátás — A cipőiparban az anyagellá­tás az év folyamán kiegyensúlyo­zott volt. Ez vonatkozik mind a belföldi, mind az importból be­szerzett anyagokra. Problémák voltak viszont a talp- és sarokel­látással, amely részben a szállítás­ból, különböző tételek egyenetlen­ségéből adódott. Előreláthatólag 1982-ben is gond lesz a mikropo­rózus talp­ellátással. — A szőrme-, kesztyű- és bőr­díszműiparban az anyagellátás alapvetően kielégítő volt. Komo­lyabb ellátási problémát csak a ruházati sertésvelus okozott a Kesztyűgyárnak. — A feldolgozóipar termelési színvonalának további emelésé­hez elengedhetetlen az alapanya­gok kellék- és szerelvényanyagok választékának, minőségének nö­velése. Beruházások — Az év háromnegyedévi ta­­pasztalatai alapján a bőr- és szőr­meiparban 121 százalékkal, a ci­pőiparban 113 százalékkal maga­sabbak mint az előző évben. A Budapest­i Bőripari Vállalatnál például felgyorsult az V. ötéves tervben megkezdett beruházások teljesítése. Jelentősebb új beruhá­zásra a szakágazatban nem került sor. Az 1982. évi feladatok A miniszterhelyettes a további­akban az 1982. évi fontosabb fel­adatokat vázolta, hangsúlyozta, hogy az előzetes számítások sze­rint a bőr-, szőrme- és bőrfeldol­gozó iparban 5,3 százalék, a cipő­iparban, 2,5 százalékos növekedés várható.­­ A bőr-, szőrme- és bőrfel­dolgozó ipar a belföldi szinten­­tartás mellett, a szocialista exportot változatlanul, míg a tőkésexportot mintegy 20 száza­lékkal kívánja növelni. A cipőipar tervei közt szerepel a szocialista export növelése, ugyanakkor a belföldi ellátás szorgalmas munkával, megfelelő tervezéssel megoldható, majd a következő feladatokat emelte ki a miniszterhelyettes: — A termékszerkezet-változás fő feladatait a versenyképesség és a minőség javításában határozzuk meg. A bőriparban a kikészítés­­színvonalának emelése, a hasíték gyártmányok nemesítésének szé­lesítése, a szőrme-, kesztyű- és bőrdíszműiparban a gazdaságos termékek modellezése a fő fel­adat.­­ A cipőiparban a lakossági igények differenciált kielégítése, új választék megteremtése tarto­zik a legfontosabb tennivalók kö­zé. — Az anyaggazdálkodási komp­lex programban szereplő felada­tok végrehajtása között szerepel többek között: — a nyersbőr-manipuláció ja­vítása, a nyersbőrösszetétel megjavítása; — vágóhídi zöldbőrök bedolgo­zásának növelése; — a hasíték-nemesítés új eljá­rásainak bevezetése; — a cipőipari nagyhulladék fel­dolgozásának bevezetése; — tovább kell folytatni a hát­téripari termelés fejleszté­sére irányuló munkákat, a gyártási feltételek megte­remtésére, illetve a meglevők minőségének fejlesztése cél­jából; — a cipőipari méretprogram bevezetése; — be kell fejezni a kéreggyár­tási rekonstrukciót; — folytatni kell a puhabőrgyár­tás korszerűsítését szolgáló beruházási munkákat. (Folytatás a 2. oldalon)

Next