Bőripari Dolgozó, 1984 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁMARA: 1. FORINT 1984. JANUÁR KI MINEK MESTERE * - —?6. OLDAL. r -*/• r • »r— • '-’r: Z 'I ^ ’• - & ■ * 8 I v . .. : "______| A tartalomból: AZ ORSZÁG LEGJOBB SZABÁSZAINAK VERSENYE 3. OLDAL MUNKÁSGYŰLÉS A MINŐSÉGI CIPŐGYÁRBAN 3. OLDAL MIT KÍVÁNOK, MIT VÁROK... 45. OLDAL A központi vezetőség napirendjén Az 1983-as év várható eredményei és az 1984-es esztendő főbb feladatai Szakszervezetünk központi vezetősége december 15-én tartotta soros ülését, amelynek napirendjén szerepelt. Tájékoztatás az 1983. év várható gazdasági eredményeiről, az 1984. évi feladatokról és a termelést segítő szakszervezeti tennivalókról. Előadó: DR. SZABÓ IMRE miniszterhelyettes, CSIKÓS PÁL a központi vezetőség titkára. NÉMETH JÁNOS szakszervezetünk elnöke köszöntötte az ülés résztvevőit, majd KISS KÁROLY elhunyta alkalmából megemlékezett munkásságáról, tevékenységéről. Ezután a résztvevők egyperces néma felállással adóztak emlékének. Ezt követően DR. SZABÓ IMRE miniszterhelyettes tájékoztatta a központi vezetőséget az elmúlt év gazdálkodásáról. Dr. Szabó Imre: Legfőbb feladatunk az export teljesítése, a minőség javítása A miniszterhelyettes bevezetőjében röviden vázolta a könnyűipar helyzetét. Elmondta, hogy rosszul kezdődött az év, sajnos év közben sem sikerült minden gondot megoldani. Ennek ellenére mégis jó eredményeket értek el a vállalatok. Ami viszont a legjelentősebb — mondotta — a múlt évhez képest, a könnyűipari ágazat 22 százalékkal növelte tőkésexportját. Majd kitért a miniszterhelyettes a népgazdaság helyzetének rövid ismertetésére. Külön is hangsúlyozta a külgazdasági egyensúly fenntartásának fontosságát, mert ez nem öncélú Termelés - gazdálkodás Ezután részletes tájékoztatást adott iparágunk gazdálkodásáról. A bőr- és szőrmeiparról elmondta, hogy a termelési érték 1983-ban eléri a tervezett szintet, amintegy 9,6 milliárd forintot, ez 3,7 százalékkal haladja meg az előző évit. A vállalatok eredményes tevékenysége ellensúlyozta a piaci nehézségeket és az év közben keletkezett anyagellátási feszültségeket. A bőripar mintegy 2 000 tonna marhabőr többlet-importra kapott keretet. Ezen kívül igyekezett növelni a hazai bőrbegyűjtést. A szocialista exportját várhatóan 6,2 százalékkal, a nem szocialista exportját mintegy 11 százalékkal növeli. Igaz, a vállalatok teljesítménye eltérő. A bőripar az előirányzott tőkésexportját túlteljesíti, ezzel szemben a szőrme- és bőrkonfekció ipar közel 6 százalékkal alacsonyabb szintet teljesít.. Ennek oka többek között, a kedvezőtlen piaci helyzet. , A cipőipar a vállalati tervekben a termelési érték 2 százalékos növelését irányozta elő. Ezzel szemben az első 10 hónap eredménye 14,3 százalékos növekedést mutat, amelyhez jelentősmértékben járult a termékszerkezet korszerűsítésére. A belföldi értékesítés közel 10 százalékkal magasabb az előző évinél, amely megfelel az igényeknek még akkor is, ha elmondottan mivel a fizetőképesség elvesztése még nehezebb helyzethez vezetne, hiszen a nyersanyag-szükségletnek mintegy 70 százalékát hitelbe vásároljuk meg. Szólt arról is, hogy a cserearányok romlása az idén sem állt meg, ezért a jövő évi feladatok közül az egyik legfontosabb a cserearányok javítása. Beszélt a létszámcsökkenésről is, amely a tervezett, mintegy 2,5 százalékkal, szemben 3 százalék. A könnyűiparban a legrosszabb a helyzet, mivel a többi iparághoz képest, szinte kétszeres létszámcsökkenést kell elszenvednie. tenként voltak méret- és választéki hiányok. Kedvező a nem szocialista export alakulása is, amely több mint 40 százalékkal nőtt. Ez annál is figyelemre méltóbb, mert a kedvező termékszerkezet-váltás eredményeként az export párszámban csökkent. Jelentősen nőtt a bérmunka aránya, amely eléri az export 15 százalékát. Ezekhez az eredményekhez hozzájárultak az új piacok, új vevők megszerzése, a vállalatok rugalmasabb alkalmazkodása a piaci igényekhez, valamint az egyes vállalatok jelentős exportbővítése. A szocialista export-kötelezettségek teljesítésében szinte az egész cipőiparban elmaradás várható. A felügyeleti ipar 2—300 ezer párral maradt el az előirányzattól. A bőr-, szőrme- és kesztyűipar nyeresége az első háromnegyed évben 10 százalékkal haladta meg az előző évit. A vállalatok helyzete azonban erősen differenciált. Nőtt a nyeresége a Kesztyűgyárnak, a Pécsi- és Simontornyai Bőrgyárnak, csökkent viszont a BBV-nek és a Palotai Bőrdíszműgyárnak. Úgy ítéljük meg, hogy a szakágazat a kedvezőtlen piaci helyzet, a nehezülő belső körülmények ellenére nagy erőfeszítések mellett, esetenként pénzügyi nehézségekkel, de végül is nagyobb problémák nélkül zárja az évet és várhatóan alaphiányos vállalat nem lesz ... A cipőiparban viszont a nyereség kedvezően alakul, amelyet jól mutat, hogy 42 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. Várhatóan magas nyereséggel zárja az iparág az évet. Anyagellátás Az anyagellátás 1983-ban is sok problémát okozott. A referencia-rendszer bevezetése nagyobb önállóságot biztosított a vállalatoknak abban, hogy az adott keretlehetőségeken belül mit szerezzenek be termelési előirányzataik teljesítéséhez. Igaz viszont, hogy a keretek késői kiadása, egyes vállalatok pénzügyi nehézségei, a tőkés anyagok beszerzésében sok késedelmet és zavart okozott, különösen az év első felében. Éppen ezért a korábbiaknál is nagyobb figyelemmel kísértük a termeléshez szükséges importanyagok kötését és beérkezését. Nem volt kielégítő az egymással kooperáló vállalatok kapcsolata sem. Ezért sok esetben ope Az 1984. évi feladatok A miniszterhelyettes a továbbiakban az 1984. évi fontosabb releratív intézkedésekre volt szükség, így például a nyersbőrellátás, a műbőrökhöz szükséges anyagok biztosítása, a talp- és különféle anyag- és kellékféleségek előteremtése érdekében. Létszám és bér A továbbiakban a bőr- és szőrmeipar létszámhelyzetével kapcsolatban elmondta, hogy mintegy 5 százalékkal csökkent a dolgozók száma, ezen belül a fizikai munkások létszáma 5,8 százalékkal. Különösen kedvezőtlenül alakult a létszám a budapesti vállalatoknál, Újpesten és Csepelen. Hasonlóan magas a létszámcsökkenés — 6 százalékon felüli — a HUNOR Pécsi Kesztyűgyárban is. A csökkenésből származó volumenkiesést a vállalati intézkedések csak részben tudták pótolni. A cipőiparban viszont kisebb javulás tapasztalható, csökkenés csak a Tisza Cipőgyárban következett be. A bőr- és szőrme szakágazat átlagbére 1983-ban mintegy 4,9 százalékkal emelkedett, ami az ipar átlagát meghaladja. A szakágazat, a központi bérszabályozás alapján 2,2 százalékos adómentes bérnövelési lehetőséggel rendelkezett. A cipőiparban foglalkoztatottaknak a bére 4,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez megfelel a könnyűipar átlagának. Viszont a vállalatok bérnövekedése eléggé differenciált, amely 1,9 és 9,5 százalék között szóródik. adatokat vázolta, hangsúlyozta: alapvető cél, hogy folytatódjon az ipar hozzájárulása a külgazdasági egyensúly javításához. Majd a következőkkel folytatta: " A bőripar legfontosabb feladata a feldolgozóipar, ezen belül a cipőipar ellátása úgy, hogy közben , növelje a közvetlen exportját is. Javítani kell továbbá a bőrgyártás és a feldolgozó vállalatok együtműködését. Jó példák már vannak. Ilyenek például a Szigetvári Cipőgyár és a Simontornyai Bőrgyár, a Pécsi Kesztyűgyár és a Budapesti Bőripari Vállalat között kialakult jó kapcsolat. Javítani kell a szerződéses fegyelmen is, mert hiánya végső soron az eddig elért szép exporteredményeket is veszélyeztetheti. • A továbbiakban rámutatott arra, hogy a jövőben új problémával kell szembenézni a vállalatoknak, mivel a textil- és nyersbőrárak a világpiacon emelkednek, amelyet viszont a későbbiek során követni fog a késztermékek ára is. Ezért fontos feladat lesz az alapanyaggyártók és feldolgozók közötti közös megállapodás, hogy milyen tehermegosztással változtasanak az árakon. Külön is kiemelte a bőr- és szőrmeipar nem szocialista exportja(Folytatás a 2. oldalon) Dr. Szabó Imre Az elnöki asztalnál balról jobbra: Kiss Lajos, Demeter Piroska, dr. Bukta László, Petrák Ferenc, Németh János, dr. Szabó Imre, Csikós Pál és Méczi András