Győr vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

Ipar, kereskedelem, közlekedés és vízügy - Posta, távíró, távbeszélő - Vízépítészet

140 ipar, kereskedelem, közlekedés és vízügy. 140 várad .488.000, Pozsony 1.068.000, Szeged 665.000, Szolnok 368.000, Szom­bathely 339.000 és Zágráb 375.000 utassal. Közúti vasút a vármegye és a város területén még nincs. Legújabban azon­ban Erdély Ferencz városi főmérnök elkészítette Győr város közúti vasút­já­nak a tervezetét. Az egyesített posta, távíró és távbeszélő a soproni m. kir. postaigazgatóság alá tartozik. Az átlagos forgalomra vonatkozó főbb adatok a következők: Az olcsó közlekedés, a hajózás állandósítása, biztosítása, másrészt az árvízveszélyek elleni védekezés, a vizeknek ipari, mezőgazdasági czélokra való kihasználása, a vármegye területén előforduló belvizek, mocsarak levezetése következtében, a vízépítészetnek a vármegyében és Győr városában jelenté­keny szerep jutott. A kényszerűség a parti birtokosokat és érdekelteket már századok óta arra ösztönözte, hogy az árvizek pusztításai ellen védekezzenek s a hajózás akadályait eltávolítsák. A győri Dunaág szabályozását már az 1618. évi LIV. t.-cz. rendelte el. Majd 1657-ben a Duna és a Csiliz folyók védtöltéseinek helyreállítását határozta el a vármegye. 1800-ban védőgátak épültek a Duna több szakaszán. 1807-ben a Szigetközben el is készültek, de az 1809-iki árvíz ezeket ismét elpusztította. Az 1838-ban és 1845-ben árvíz, 1850-ben téli árvíz volt. Az 1862-iki árvíz Szanynál a töltést 4000 m. hosszban törte át. A rendszertelenül épült védőgátak elégteleneknek bizonyultak és ez, valamint a hajózási nehézségek egységes és rendszeres szabályozási munkát tettek szükségessé. I. Ferencz Duna-szabályozó bizottságot küldött ki, mely 1812-ben tette meg javaslatait. Azonban e tervek nem valósultak meg. Ezután a magyar helytartó-tanács vette át a Duna-szabályozás ügyét, melyet egységesen kívánt megoldani. E czélból az 1823— 1840-ig terjedő idő­szakban, az országos vízépítési igazgatóság kebelében, Hieronymi Ottó és Vásárhelyi Pál mérnökök vezetése alatt, Petronelltől Turn-Szeverinig a Dunát a szükséges vízrajzi adatokkal felvették és új szabályozási tervet készítettek. A felső Duna-szabályozás műveletét 1832-ben 200.000 p. forint előirány­zattal, a m. kir. helytartótanács megkezdte Pozsony és Vének között. A főmeder összeszorítása, illetőleg kiképzése, a felesleges mellékágak elzárása, valamint a partok megerősítése, a meder javulását eredményezték. Az 1845-ig terjedő munkákért 1.300.000 p. forint fogyott el. 1846-ban új terveket dolgozott ki a vízépítési igazgatóság, s miközben az eddigi szabályozási műveletek romba dőltek, id­eiglenes intézkedésekkel, kotrással, partvédekezéssel, stb. a hajózást félig-meddig biztosították. A Nagy-Duna változó medre azonban állandó akadálya volt a hajózásnak s ezért inkább a mosoni Dunaágban volt hajózás. Az 1888-ig teljesített szabá­lyozási munkák 40 millió forintot emésztettek fel, de mert az eddig telje­sített munkáknak nem volt meg a kellő eredményük, a felső Duna végleges s egységes szabályozását a kormány tovább nem halaszthatta, és újabb vég­leges tervet készíttetett. E terv Bodoky Lajos mérnök, országos vízépítési felügyelő vezetése alatt 1880—1882-ig készült, hogy az a kellő szélességű egységes főmeder-kiképzést, a hajózást, még kis vízállásnál is, valamint a víz egyenletes, zavartalan lefolyását biztosítsa. Gondoskodni kellett egyenletes, kellő vízmélységről is, hogy zátonyok, duzzadások, jégtorlódások ne képződ­jenek. A végrehajtott pontos mérések és számítások megállapították, hogy a Duna esése kilométerenként 18—24 cm., (átlag 0 0002) a víz sebessége a különböző vízállások szerint változó és pedig 0 52 m. vízállásnál a sebesség 0 95 m. ; ekkor másodperc­enként 736 köbméter víztömeget vezet ; -f- 3­00 középvíznél a sebesség 180 méter, a víztömeg 2890 köbméter; —f- 695 árvíznél a sebesség 3­­60 méter, és a víztömeg 10.124 köbméter. A felső Dunának e tervek szerint való végleges szabályozását Kemény Gábor minisztersége alatti Posta- Távíró- Távbeszélő Levélposta- Távíratok Telefon-beszél­h­ivatal hivatal­­ " forgalom számi­zetések száma Győr vármegyében 37 15­3 1,084.000 drb. 12.400 drb. 210 Győr sz. kir. városban 5­6 400 2.149.000 drb. 46.400 drb. 177.703

Next