Heves vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Eger az irodalomban - EGRI BOR
358 Irodalom, tudomány és művészet. 360 1896—1900-ig, a budapesti Vígszínház dramaturg-igazgatója, eredeti és fordított darabokkal látja el színháza műsorát. Kemeczey Jenőnek és Porzsolt Kálmánnak színművei a Nemzeti Színházból indultak hódító útjukra. Az új irányú népszínmű megkezdője Gárdonyi Géza, ki hasonló magaslaton marad egyéb színműveiben is, mint regényeiben. Itt említhetjük még az újabbak közül Biró Lajost is. Részint az „egri név" dicsősége, melyet Dobó István kivívott, részint az egri bor híressége, melyet az Eged termelt, sok jeles írónkat szólaltatta meg Eger magasztalására. Ahogy eltakarodik a török a vár alól, ott terem a hűséges krónikás poéta, Tinódi Sebestyén, s felajzza lantját : Ti magyarok! már Istent imádjátok. És őnéki nagy hálákat adjatok, Jelesben Tiszán innét kik lakoztok, Egri vitézeknek sok jót mondjatok! Elkészülvén krónikája, hosszúnak találta azt, s hogy az egriek dicsőségének még jobban híre menjen, röviden, sommásan újra megírja : Summáját írom Eger várának, Megszállásának, viadalának, Szégyenvallását császár hadának, Nagy vígasságát Ferdinánd királynak. Balassy Bálintot nemcsak az egri vár szép asszonya ihleti dalra, hanem a végegervári vitézi élet is : Vitézek, mi lehet a végbelieknek E széles föld felett Ifjú vitézeknek Szebb dolog a végeknél ? Dicséretes serege, Holott kikeletkor Kiknek e világon A sok szép madár szól, Szerte szerént vagyon Kivel ember ugyan él : Mindeneknél jó neve : Mező jó illatot, Mint sok fát gyümölccsel, Az ég szép harmatot Sok jó szerencsékkel Ád, ki kedvesb mindennél. Áldjon Isten mezőkbe ! Sőt, mikor sorsa bujdosásra veti, nem tud elválni Egertől búcsú nélkül : Egriek vitézek, végeknek tükök, Kiknek vitézségét minden föld beszéli, Régi vitézséghez dolgotokat veti: Istennek ajánlva legyetek immár ti! Vörösmarty Mihály hőskölteményt ír Eger ostromáról. Művében e gyönyörű plasztikus sorokkal festi Eger fekvését : Díszesen áll Eger, a termékeny völgybe kitéve. S mintha leélt idejét álmodná vissza, megaggott Várkoszorúzta fejét kisded dombhátra lehajtja, Bús-mormolva fut a testvérhabu csermely előtte. De megénekelte Eger borát is ez epigrammban : EGRI BOR. Ittanak a hősök s egyik így pendíte : „Török vér !" „Hogy folyjon" mondánévvel az Egri Dobó. S folyt az azóta határ nélkül; s a barna pogány vér S lelke Dobónak forr lángboraidban, Eger ! Megénekelte, de még nem ízlelte. Erre vonatkozik a Rossz bor cz. költeményének harmadik verszaka : Mondják: Egernél híres bor terem. Verembe szűrik tán ? nem ismerem. Megénekeltem harczait, borát, S mind e napig nem ittam áldomást. E szemrehányó versre csakhamar megérkezett a felelet : egy hordó jó egri bort kapott a költő Joó János pinczéjéből. De Vörösmarty sem maradt adós, megírta az egri bor újabb dicsőítését, a Jó bor cz. költeményét. Arany János egyik kedves hangú, főkép előadásában művészies balladája, az Egri leány, aki kedveséért halálos küzdelmt vív a cseh rablókkal. Petőfi Sándor itt Egerben ízlelte meg a bikavért, s itt írta gyönyörű bordalát, az Egri hangokat. A költemény megérdemli, hogy kissé bővebben kitérjünk történetére. 1844-ben, csikorgó februáriusi napon, Debreczenből Pestre van-