Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Úri - Uszód - Üllő - Üröm

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községei: 157 melyet báró Orczy György építtetett. Báró Orczy Andornak szintén van itt kastélya, melyet ő maga építtetett. A lakosok 48-as függetlenségi kört, polgári kört, rokkantak egyesületet és temetkezési társulatot tartanak fenn. A köz­séghez tartoznak : Nagygöbölyjárás és Szőröspuszták, továbbá Kisrózsási-tanya, Nagymajor, Kisgöbölyjárás, Kisrózsási major, Nagyrózsási tanya, Tápiómajor, Kettősmajor, Szentjános, Tápióbrunni major, Kutricza, Korsóstanya, Perjési tanya, Rákos, Malomszög. Őri, a monori járásban fekvő magyar nagyközség, 417 házzal és 2131, nagyobbára r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Tápiósáp. 1324-ben már fennállott és ekkor Huri néven szerepel az oklevelekben. 1386-ban Mária királynő Újfaluval együtt a Csetneki családnak adta cserébe. 1436-ban a Zsegrai Pócsi család volt itt birtokos. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1691-ben 5/16, 1695-ben másfél portával rótták meg. Ekkor a gróf Koháry család birtoka volt. 1715-ben 49, 1720-ban 58 adóköteles magyar háztartást írtak itt össze. 1770-ben az úrbéri rendezéskor 61 másod­osztályú úrbértelke volt és a Koháryak voltak a földesurai. 1780-ban Tahy Antal és neje szül. Jankovich Konstantin vették meg. 1848 előtt báró Tahy József és Tahy Ádám voltak a helység földesurai. A római katholikus plé­bánia 1673-ban már fennállott és az anyakönyvek 1700-ban kezdődnek. Jelenleg gróf Forgách Józsefnének szül. báró Révay Saroltának, gróf Pálffy Pálnénak szül. gróf Károlyi Geraldinenek van itt nagyobb birtoka. Az úrbéri elkülönzés és a tagosítás 1864-ben történt. A lakosok kath. olvasókört tartanak fenn. A községhez tartozik a Tahymajor és a Czövektanya. Tiszód. Dunamenti magyar nagyközség, 522 házzal és 2575, túlnyomóan ref. vallású lakossal. Postája és hajóállomása helyben van, távírója és vasúti állomása Kalocsa. Régi helység, mely a XVI. században már fennállott. 1691-ben egynegyed, 1695-ben háromnegyed portával rótták meg. 1715-ben 17, 1720-ban 15 magyar háztartást írtak össze e helységben, melyhez e­kkor a Szatmár, Szent-Gál és Pálfölde nevű puszták tartoztak. A török hódoltság óta a helység a kalocsai érseki uradalomhoz tartozott, 1832-ben azonban az érsekség és a főkáptalan között történt osztály alkalmával, a főkáptalan birtokába került. A ref. egyház már 1659-ben fennállott, de mostani temploma 1790-ben épült és az anyakönyvek 1783-ban kezdődnek. A róm. katholikusok csak az újabb időben szaporodtak meg és a plébánia 1870-ben alakult. Az anyakönyvek 1871-ben kezdődnek. A templom 1872-ben épült. A határrendezés 1864-ben törté­n. Jelenleg a kalocsai főkáptalan a helység legnagyobb birtokosa. A községet 1875-ben nagy árvíz sújtotta, mely sok kárt okozott. A lakosok hitelszövetkezetet és temet­kezési egyletet tartanak fenn. A köz­éghez tartoznak : Kenyértelek, Újmajor, Pálföld, Nána, Tősemöge, Túrmöge. Kara nevű dűlője egy elpusztult község emlékét tartja fenn. Üllő. A főváros közelében fekvő magyar nagyközség, 957 házzal és 5000, nagyobbára r. kath. vallású lakossal. Postája, távírója, távbeszélője és vasúti ál­lomása helyben van. 1452—1489-ben Illew alakban említik az oklevelek. 1487-ben Pest vármegye törvénykezési székhelye volt. A felszabadító háború alatt lako­sai legnagyobbrészt elmenekültek. 1690-ben az elhagyott helyek között talál­juk. Régi lakosai azonban csakhamar visszatértek, mert 1695-ben, a portaiga­zításkor, egy egész portával volt már megróva, a váczi püspök birtokaként. 1715-ben 19, 1720-ban 39 magyar háztartást írtak itt össze. A szatmári békekö­tés után a váczi püspök a káptalannak engedte át, mely 1848-ig a helység föl­desura volt. Ezideig 5416/32 negyedosztályú úrbértelke volt. A tagosítás 1862-ben történt. Jelenleg is a váczi káptalan, özvegy Wigner Fülöpné, Kunz Jenő dr . Vargha Gyula , Korb János és Nándor, Szeél Imre és István a helység legnagyobb birtokosai. A róm. kath. egyház 1727-ben keletkezett és a templom 1753-ban épült. A református templomot 1844-ben építették. Van a községben hitel­szövetkezet, hitelbank, társaskör, olvasókör, dal- és önképzőkör, magnezia­pogácsa-gyár, gőzmalom és gazdasági szeszgyár. A községhez tartozik Pusztalöb, mely azelőtt Tornyoslöb, Alsólöb és Középlöb néven volt ismeretes és a XIX. század első felében a gróf Ráday és a Fáy családok birtoka volt. Üröm, a budapest—esztergomi helyi érdekű vasútvonal mentén fekvő nagyközség, 187 házzal és 400, r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Ősrégi község, melyről már 1137-ben 8­ ari. Magyarország Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Scs-Kiskun vármegye. Úszód. Üllő, Üröm.

Next