Borsod - Miskolci Értesítő, 1869 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-22 / 16. szám

16-ik szám. Harmadik évfolyam Miskolci, április 22. 1869. BORSOD wmmmmm áafssim Társadalmi érdekeket képviselő és ü res tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Bélyegdij: Minden hirdetéstől. . 30 kr. Egész évre . . 4 „ — „ Egész évre . . 4 „ — „ a V/ IOO.ig 1 frt. — „ Nyilt tér sorsa . . . 15 kr. Helyben házhoz hordva: Fél évre . . . 2 frt - kr. Vidékre postán küldve: Fél évre . . . 2 frt — kr. esen fizetendő: . . . . 50 kr. A miskolczi iparsegélyző­­egyletről . A lapunk közelebbi számában em­lített rendkívüli közgyűlést az Iparse­­gélyző egylet 300-nál több társulati tag jelenlétében, ma délután Lichtenstein J. elnöklete alatt, a korona teremben meg­tartotta. Örömünkre szolgál­t, olvasóin­kat tudathatni hogy mindazon többféle szétágazó vélemények melyek az intézet jövőrei berendezésére nézve,­­ az u­­tóbbi rendes közgyűlésen , és azólta az il­lető tagtársak körében — felmerültek, a mai közgyűlésen teljesen mégpedig akkér egyenlítlettek ki, hogy e mai ülésben a leg­­fontosb tárgyakra, és kérdésekre nézve csak egyhangú vélemény nyilatkozott. Mint ugyan­is már előbbi számaink­ban közlöttük, a vitás kérdés onnan szár­mazott, hogy a m. kormány az idegen be­tétek elfogadása tekintetéből, — melyek­ről a társulat érdekei megkárosítása nél­kül nem mondhat le — ezek fedezésére, kellő alap kimutatását illetőleg előállítását kívánta. Némelyek az eddigi alap­szer­vezet fentartása mellett, e czélból új tőke befizetését kívánták, m­ig a többség czél­­szerűbbnek tartotta, a társulatot, a men­nyiben lehetséges eredeti czéljának fen­tartása mellett részvény alapja által ala­kítani. — A Márczius 29-ki közgyűlés Bódogh . jr. annak idején közlött indítványa sze­rint ez értelemben utasította a választ­mányt, és óhajtotta hogy az, néhány egyleti taggal kiegészítve tárgyalja az ü­­gyet még egyszer tüzetesen, s tegyen a körülmények között legjobban megfelelő előterjesztést. Ennek folytán a társulati választ­mány által, a mai rendkívüli közgyűlés­nek az javasoltatott, miszerint a társulat alakítsa magát át részvénytársulattá oly módon hogy a részvénytőke 200000 frtot tegyen ki, 2500 drb. 80 ftos részvényekben. Az iparsegélyző egylet tagjainak befizetése 1869 június végéig 24 hóra 14 frtot, az akkorig reménylhező üzleti haszonnal 16 frtot teend ki. Sünden ilyen 5 eddigi részlet egy új 80 ft. részvénynek felel meg, a kibocsájtott 4000 darab tehát 800 darab részvényt képvisel, másik 800 „ az alapszabályok megerősítése után azonnal a tagok között eddigi birtok arányuk szerint fog kiadatni, a fenmaradó 900 darab részvény pedig marad egye­lőre az intézet további ren­delkezésére. Magában értetik hogy ennek folytán a kötelezett havonkénti 50 krás befizeté­sek július 1-jeivel megszűnnek, azon­ban mindazok által, kik azt ezentúlra is behozni óhajtják 6% kamat­biztosítás mel­lett folytathatók. Ez az előterjesztett ja­vaslat főbb része. A közgyűlés e javaslatot egyhangú­lag elfogadta, és ez által az Iparsegély­­ző egyletet részvény társulattá alakítja által, melynek czimei­t „Első miskolczi kereskedelmi és iparbank“ czég fogadtatott el. A régitt felolvasott alapszabályok csekély módosítással helyben hagyattak , ezeket felső megerősítésük után , t. cs-­i Vásóinkkal közölni fogjuk. A választmány eddigi tagjai vala­mint, a számvizsgáló bizottság azon idő­re míg ezen átalakulás megtörtént hiva­talukban hagyattak, s utasitatott az igaz­gatóság hogy az alapszabályokat mege­rősítés végett, a nagyvn. magyar kir. i­­par és kereskedelmi ministerium­nak sür­gősen küldje fel. Ismételve örömünket fejezzük ki hogy azon egymás ellen mereven feléli­í­tolt nézetek, melyek a társulat tagjait már majdnem 2 táborba szakíták, köl­csönösen ekkér kiegyenlítettek, s azon körülményből hogy e mai fontos ülés e­­lébe terjesztett lényeges­ indítványok, mind egyhangúlag fogadtattak el, e mai új keresztelésnek kedvező jövendőt jó­solunk. A miskolczi első kereskedelmi­­ i­­parbank 200000 frt. tökére alapítálván, az idegen betevő közönségnek e jelenté­keny tökével nem csak teljes biztosítékot nyújt, bár­mily tetemes pénzbetételére, de egyszersmind azon helyzetbe is hozza a társulatot, hogy a nagyobb üzleti töke folytán szélesseb körben mozoghat, ma­gának ujjabb segédforrásokat teremthet, melyek forgalmát úgy saját mint közön­ségünk érdekében csak fokozhatják, s képessé teszik arra hogy a hitelüzlet me­zején megtehesse mindazon könnyítése­ket melyeket a közforgalom jogosan kí­ván. — És ha még számba vesszük, azon érdekeltséget melyet tagjai a társulat i­ránt viseltetnek, meg kell győződnünk arról, hogy e társulatnak nagy jövője van, hogy ez czélszerűen vezetve vá­rosunk s megyénk egyik legvirágzóbb intézete leend. Ajánljuk ennélfogva közönségünk hathatós pártfogásába, melyhez biza­lommal fordulhat. És most még egyet: Az iparsegélyző egylet midőn magát „miskolczi első kereskedelmi és iparbank“ czím alatt részvénytársulattá átalakítja, nem mellőzi azon rendeltetését hogy a havonkénti befizetéssel polgártársainknak módot nyújtson jövőre is, felesleges tő­kéik gyümölcsöző elhelyezésére. A havonkénti 50 kros befizetések nem csak folytathatók, hanem az intézet azokért bármely körülmények között 6% évi kamatot biztosít. Nem kötelező ugyan ezen 50 kros befizetés folytatása, de an­nál szebb lesz, ha daczára annak az egy­ MA tagjai, "a már eddig megszokott 50 kros havi befizetések­et rendszeresen be­hozzák , mert így mutatják meg, misze­rint nem csak kötelezés mellett, de ön­kéntesen is képesek és készek a megta­karítás üdvösségét beismerni, s ennek teljesítése által saját maguk s családjaik jólétét tisztességes módon előmozdítani. Azért is óhajtandó lenne hogy az egylet ezen befizetéseket külön vezetné, hogy minden év végén a számadásokban kitűn­jön , mennyi 50 krás befizetés folytatta­­tik, s menyiben csökkent vagy emelke­dett az érdekeltek között a takarékossági vágy. Ajánljuk ezt az illető tagok figyel­mébe, s kívánjuk az intézetnek, hogy ügyei virágzóan előre haladhassanak. Heti szemle. — A spanyol alkotmány zavarok. Nagy feltűnést okozott Sotomayor ma­lagai polgári kormányzónak rögtöni el­tű­nése , ki állomását azon hírre hagyta volna el, hogy Madridban a köztársaságot proclamálták. Így még nem állnak Ugyan az ügyek, az azonban, hogy Fernando egyenesen visszautasította a trónt, min­denesetre nagyon ártott a monarchikus elvnek, mert arra is, hogy a trón fela­­jánltassék Fernandónak csak nagy fárad­sággal lehetett a többséget megnyerni. A monarchikus demokrata pártnak si­­­­került mindjárt a köztársasági pártok közt­i egyenetlenséget előidézni, különösen Cas­­­­tellar szónoki tehetségével oly­annyira

Next