Borsod - Miskolci Értesítő, 1871 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1871-01-26 / 4. szám

Miskolcz, január 26. 1871. 4-ik szám. Ötödik évfolyam. BORSOD mmmmm­marisim Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve. Előleg­esen fizetendő. Bélyegdij: Fél évre . . 2 frt •— kr. Fél évre . . . 2 frt — kr. 50 szóig . . . . 50 kr. Minden hirdetéstől . 30 kr. Egész évre • • 4 ,, ,, Egész évre . . . „ — „ 50-től 100-ig 1 frt. — „ Nyilt tér sorsa . . . 15 kr Észrevételek a miskolczi h. h. iskola ügy­ben irt őszinte szóra. A Borsod múlt évi utolsó és folyta­tólag a jelen évi 2-ik számában egy czikk jelent meg ily czim alatt: „Őszinte szó a miskolczi h. h. iskola ügyhöz.“ Második része e czikknek oly nézeteket hirdet, me­lyek közül mi is többnek alá­írunk ; e mellett az, mire czéloz, t. i. a gymnasi­um és elemi iskola általunk is javaslatba hozott teljes elkülönítése ránk csak köz­vetve tartozik ; keresztül vitelére, vagy akadályozására befolyást nem gyakorol­hatunk s nem is akarunk. Azért azt — ha bár némely pontjára lennének is ész­revételeink — egészen mellőzzük. De az első részt már annál kevésbé lehet szó nélkül hagynunk, mivel ez nem Bor­sodinak — kit czáfolni akar czikkb­e, — hanem egyenesen az elemi tanároknak van szánva és pedig oly állításokkal, melyek részint merőben alaptalanok, részint mint bizonyító érvek — semmi jelentőséggel nem bírnak. Szólni fogunk tehát a czikknek csu­pán első részéhez. Ezen kérdés fejtegetésében: mi volt hajdan a miskolczi h. h. iskola? egy sa­játságos okoskodás vonja magára figyel­münket ugyanis: midőn a nevezett gym­nasium keletkezéséről szól czikkíró, azt mondja, hogy volt e tanintézetben egy előkészítő osztály abeclarius név alatt; de ez csak függeléke s nem szoros tarto­zéka volt az akkor scholának nevezett tanintézetnek. És hogy nem szoros tar­tozék, hanem csupán függelék volt, bi­zonyítja ezt, szerinte, a Miskolczon tar­tott gömöri és borsodi egyházmegyének a tanulók fizetésére vonatkozó határozata, melyben a scholának következő osztályai említetnek fel: abeclarius, rudimentista, etymologista, grammatista, syntaxista, poeta, orator, logicus. Ez már bizonyí­ték az igaz. Csakhogy egy kissé különös , mert ha úgy említtetik az abeciarius osz­tály a schola osztályainak sorában, mint ezek egyike: vagyon mi módon szolgálhat e tény bizonyítékul arra, hogy az abeci­arius osztály nem szoros tartozék, hanem csak függelék volt a scholában? Avagy nem az-e czikkíró okoskodása röviden ösz­­sze­vonva, hogy a gömöri és borsodi egyházmegye határozata csupán abeclari­us, rudimentista, etymologista, gramma­tista stb. osztályokat említ a scholában; tehát az abeclarius osztály nem szoros tartozéka, hanem csak függeléke volt annak? Ha az egyh. megyei idézett hatá­rozatból állítása mellett épen csak azt tartja czikkíró bizonyítéknak, mit felem­lít: úgy mi, amaz általa lenézett szerény hivatalos állásunkban — melyre a négy, vagy hat gymn. osztályt s képezdei tan­folyamot végzett ifjak tudományos kép­zettsége is elegendő, — valóban csak bámulhatjuk utólérhetlen logikáját. De lássuk, miért állítja czikkiró, hogy az abeciarius osztály nem tartozott szorosan a gymnasiumhoz ? Ennek ma­gyarázata ez: A gymnasiumnak mindenkor múlhat­­lan szüksége volt előkészítő iskolára. Azon korban, midőn még a latin nyelv volt minden mindenekben, az egyetlen abeciarius osztály teljesen elég volt arra. Azonban az idő folyamában hazai tan­­ügyünk koronként magasabb fokára emel­kedett a tökélynek. Az egyetlen kezdő osztály nem adhatta többé azon képzett­séget, mely a latin iskolába lépő növen­déktől kivántatott. Több osztályra volt hát szükség. S azon érdek , melyet a tanügy korábbi stádiumán az egyetlen abedlarius osztály is kielégíthetett — pa­rancsolt — és a nélkülözhetlen előkészítő iskolát ez elodázhatlan kényszerűség oda fejleszté, hogy most már négy osztályt számíthat. Ha már elismerné czikkíró azt, hogy ezen iskola akkor, midőn még csak egy osztályból állott, a gymnasium szo­ros tartozéka volt, úgy mai fejlettebb ál­lapotában sem tagadhatná az együvé tar­tozást, mert nagyon jól tudja, hogy a gymnasiummal kapcsolatban lévő elemi iskola — noha más név alatt, de ugyan­azon rendeltetéssel s a tanügy korszerű igényeihez alakulva, —­épen azon tanin­tézet, mely a gymnasiummal egy czélra és egy helyiségen abedlarius név alatt vette kezdetét. Ugyde négy a nyolczhoz már kissé döbbentő arány. Azért az egy­üve tartozást még elfogadható érvek hi­ányában is tagadni kell, még pedig ott kezdve, honnan egy kis hatásra lehetne számítani. Valóban sajnos lehet, hogy e tekintetben az egyetlen történeti bizo­nyíték sem üli meg a mértéket. Azonban vizsgáljuk közelebről a töb­bit is. Hogy nem tartozunk együve, bizo­nyítja czikkíró szerint az, hogy az elemi tanító egyházmegyei látogatás alá esik. Mi ezen látogatást mindenkor szívesen fogadnók. De mondhatjuk, hogy mióta e tanintézetben működünk, az egyházmegye küldötteit iskoláinkban soha sem láttuk. Bizonyítja továbbá az együve nem tartozást az is, hogy mi az egyh. pénz­tárába évenként fizetünk. Azt tudjuk, hogy az egyh. megyében minden népiskola-taní­tó szigorúan kötelezve van az úgynevezett özvegy —árva tárba legalább a legalsó (tán 1 vagy 2 fzót tevő) évi tagdíjt fi­zetni. De mi — nem lévén népiskola ta­nítók — erre nem köteleztetünk, hanem csak felhivattunk egyszer, hogy ha ked­vünk volna beléphetünk. Hanem az való, hogy 21­ért fizetünk. Miért fogadták el hivatal elődeink erre is a kötelezettséget : nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy ily csekélységet jótékony czéltól megtagad­ni, majdnem oly nevetséges lett volna, mint azon szorult helyzet, melyben még ehez is úgy kell czikkírónak ragaszkodnia, mint valami fontos érvhez. A mi vélemé­nyünk szerint akkor állanánk távolabb a gymn. tanároktól s épen egy sorban az egyh. megyei népiskola tanítókkal, ha ar­ra köteleztetnénk, ami lényegesebb, t. i. a tagdíjfizetésre. Az is érv, hogy az iskola kormány­zat üresedés esetében az elemi tanítót ij választás alá bocsátja. Hát az mit bizonyít, hogy az algymnasiumból nem régen pá­lyázat útján nyert egy tanár a félgymna­­siumban alkalmazást, m­íg egy elemi ta­nár, szinte azon időtájban, pályázat nél­kül jutott be a gymnasiumba? Talán azt, hogy kis ideig akár az algymnasium volt a függelék, az elemi pedig szoros tarto­zék? Fejtse meg czikkbró és elmélkedjék a felett is, hogy egy városi leánytanító miért vézetett szinte csak pályázat útján az elemi iskolába, holott az elemi és le­­ánytanitók egy sorban vannak a névtár­ban? (Folyt. köv.) A miskolczi zsidó-ügy. i. Borsodmegye január 9-én tartott kisgyű­lésében hozott határozata. A vallás és közoktatási m. kir. minisz­térium múlt évi december 30-án 28,847 sz. a. a XVI-ik szr. község kerület elnökének fel­­terjesztését, mely addig is, mig a miskolczi orthodox izraelitáknak felsőbb helyen megen­gedett külön vallása valóban létesittetnék, s a közös tartozások és egyébb viszonyok a fe­lek között tisztába hozattatnának, intézkedést tétetni kér, a megye közönségéhez a hivatko­zott 2­040. sz. a. kelt rendelet értelmében leendő első fokú intézkedés végett leküldi.

Next