Borsod - Miskolci Értesítő, 1871 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1871-01-26 / 4. szám
Miskolcz, január 26. 1871. 4-ik szám. Ötödik évfolyam. BORSOD mmmmmmarisim Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve. Előlegesen fizetendő. Bélyegdij: Fél évre . . 2 frt •— kr. Fél évre . . . 2 frt — kr. 50 szóig . . . . 50 kr. Minden hirdetéstől . 30 kr. Egész évre • • 4 ,, ,, Egész évre . . . „ — „ 50-től 100-ig 1 frt. — „ Nyilt tér sorsa . . . 15 kr Észrevételek a miskolczi h. h. iskola ügyben irt őszinte szóra. A Borsod múlt évi utolsó és folytatólag a jelen évi 2-ik számában egy czikk jelent meg ily czim alatt: „Őszinte szó a miskolczi h. h. iskola ügyhöz.“ Második része e czikknek oly nézeteket hirdet, melyek közül mi is többnek aláírunk ; e mellett az, mire czéloz, t. i. a gymnasium és elemi iskola általunk is javaslatba hozott teljes elkülönítése ránk csak közvetve tartozik ; keresztül vitelére, vagy akadályozására befolyást nem gyakorolhatunk s nem is akarunk. Azért azt — ha bár némely pontjára lennének is észrevételeink — egészen mellőzzük. De az első részt már annál kevésbé lehet szó nélkül hagynunk, mivel ez nem Borsodinak — kit czáfolni akar czikkbe, — hanem egyenesen az elemi tanároknak van szánva és pedig oly állításokkal, melyek részint merőben alaptalanok, részint mint bizonyító érvek — semmi jelentőséggel nem bírnak. Szólni fogunk tehát a czikknek csupán első részéhez. Ezen kérdés fejtegetésében: mi volt hajdan a miskolczi h. h. iskola? egy sajátságos okoskodás vonja magára figyelmünket ugyanis: midőn a nevezett gymnasium keletkezéséről szól czikkíró, azt mondja, hogy volt e tanintézetben egy előkészítő osztály abeclarius név alatt; de ez csak függeléke s nem szoros tartozéka volt az akkor scholának nevezett tanintézetnek. És hogy nem szoros tartozék, hanem csupán függelék volt, bizonyítja ezt, szerinte, a Miskolczon tartott gömöri és borsodi egyházmegyének a tanulók fizetésére vonatkozó határozata, melyben a scholának következő osztályai említetnek fel: abeclarius, rudimentista, etymologista, grammatista, syntaxista, poeta, orator, logicus. Ez már bizonyíték az igaz. Csakhogy egy kissé különös , mert ha úgy említtetik az abeciarius osztály a schola osztályainak sorában, mint ezek egyike: vagyon mi módon szolgálhat e tény bizonyítékul arra, hogy az abeciarius osztály nem szoros tartozék, hanem csak függelék volt a scholában? Avagy nem az-e czikkíró okoskodása röviden öszszevonva, hogy a gömöri és borsodi egyházmegye határozata csupán abeclarius, rudimentista, etymologista, grammatista stb. osztályokat említ a scholában; tehát az abeclarius osztály nem szoros tartozéka, hanem csak függeléke volt annak? Ha az egyh. megyei idézett határozatból állítása mellett épen csak azt tartja czikkíró bizonyítéknak, mit felemlít: úgy mi, amaz általa lenézett szerény hivatalos állásunkban — melyre a négy, vagy hat gymn. osztályt s képezdei tanfolyamot végzett ifjak tudományos képzettsége is elegendő, — valóban csak bámulhatjuk utólérhetlen logikáját. De lássuk, miért állítja czikkiró, hogy az abeciarius osztály nem tartozott szorosan a gymnasiumhoz ? Ennek magyarázata ez: A gymnasiumnak mindenkor múlhatlan szüksége volt előkészítő iskolára. Azon korban, midőn még a latin nyelv volt minden mindenekben, az egyetlen abeciarius osztály teljesen elég volt arra. Azonban az idő folyamában hazai tanügyünk koronként magasabb fokára emelkedett a tökélynek. Az egyetlen kezdő osztály nem adhatta többé azon képzettséget, mely a latin iskolába lépő növendéktől kivántatott. Több osztályra volt hát szükség. S azon érdek , melyet a tanügy korábbi stádiumán az egyetlen abedlarius osztály is kielégíthetett — parancsolt — és a nélkülözhetlen előkészítő iskolát ez elodázhatlan kényszerűség oda fejleszté, hogy most már négy osztályt számíthat. Ha már elismerné czikkíró azt, hogy ezen iskola akkor, midőn még csak egy osztályból állott, a gymnasium szoros tartozéka volt, úgy mai fejlettebb állapotában sem tagadhatná az együvé tartozást, mert nagyon jól tudja, hogy a gymnasiummal kapcsolatban lévő elemi iskola — noha más név alatt, de ugyanazon rendeltetéssel s a tanügy korszerű igényeihez alakulva, —épen azon tanintézet, mely a gymnasiummal egy czélra és egy helyiségen abedlarius név alatt vette kezdetét. Ugyde négy a nyolczhoz már kissé döbbentő arány. Azért az együve tartozást még elfogadható érvek hiányában is tagadni kell, még pedig ott kezdve, honnan egy kis hatásra lehetne számítani. Valóban sajnos lehet, hogy e tekintetben az egyetlen történeti bizonyíték sem üli meg a mértéket. Azonban vizsgáljuk közelebről a többit is. Hogy nem tartozunk együve, bizonyítja czikkíró szerint az, hogy az elemi tanító egyházmegyei látogatás alá esik. Mi ezen látogatást mindenkor szívesen fogadnók. De mondhatjuk, hogy mióta e tanintézetben működünk, az egyházmegye küldötteit iskoláinkban soha sem láttuk. Bizonyítja továbbá az együve nem tartozást az is, hogy mi az egyh. pénztárába évenként fizetünk. Azt tudjuk, hogy az egyh. megyében minden népiskola-tanító szigorúan kötelezve van az úgynevezett özvegy —árva tárba legalább a legalsó (tán 1 vagy 2 fzót tevő) évi tagdíjt fizetni. De mi — nem lévén népiskola tanítók — erre nem köteleztetünk, hanem csak felhivattunk egyszer, hogy ha kedvünk volna beléphetünk. Hanem az való, hogy 21ért fizetünk. Miért fogadták el hivatal elődeink erre is a kötelezettséget : nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy ily csekélységet jótékony czéltól megtagadni, majdnem oly nevetséges lett volna, mint azon szorult helyzet, melyben még ehez is úgy kell czikkírónak ragaszkodnia, mint valami fontos érvhez. A mi véleményünk szerint akkor állanánk távolabb a gymn. tanároktól s épen egy sorban az egyh. megyei népiskola tanítókkal, ha arra köteleztetnénk, ami lényegesebb, t. i. a tagdíjfizetésre. Az is érv, hogy az iskola kormányzat üresedés esetében az elemi tanítót ij választás alá bocsátja. Hát az mit bizonyít, hogy az algymnasiumból nem régen pályázat útján nyert egy tanár a félgymnasiumban alkalmazást, míg egy elemi tanár, szinte azon időtájban, pályázat nélkül jutott be a gymnasiumba? Talán azt, hogy kis ideig akár az algymnasium volt a függelék, az elemi pedig szoros tartozék? Fejtse meg czikkbró és elmélkedjék a felett is, hogy egy városi leánytanító miért vézetett szinte csak pályázat útján az elemi iskolába, holott az elemi és leánytanitók egy sorban vannak a névtárban? (Folyt. köv.) A miskolczi zsidó-ügy. i. Borsodmegye január 9-én tartott kisgyűlésében hozott határozata. A vallás és közoktatási m. kir. minisztérium múlt évi december 30-án 28,847 sz. a. a XVI-ik szr. község kerület elnökének felterjesztését, mely addig is, mig a miskolczi orthodox izraelitáknak felsőbb helyen megengedett külön vallása valóban létesittetnék, s a közös tartozások és egyébb viszonyok a felek között tisztába hozattatnának, intézkedést tétetni kér, a megye közönségéhez a hivatkozott 2040. sz. a. kelt rendelet értelmében leendő első fokú intézkedés végett leküldi.