Borsod - Miskolci Értesítő, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1872-05-16 / 20. szám
Régészeti és történeti levelek megyénkről. XII. (Az ősmegyék történeti fontossága. — Alkatrészeik. Ősi vármegye volt-e Borsod, vagy csak várispánság? E két intézmény közti különbség. — A borsodi várispánság nyomai, hány várispánság volt megyénk területén.) Minden időnek vannak oly intézményei, melyek, mivel az uralkodó közérzületnek mintegy megtestesült kinyomatai, a korszakukra nézve jobban tájékozók, mint az elvont adatoknak egész sora. Ilyen tájékozók az első Árpádok korára az ősvármegyék , a mint azokat Szent István nagy szelleme megalkotá. Az ősvármegyék fogalma nem egy a mai megyék fogalmával. Azok az országnak , a véderő kifejtése s a belkormányzat czéljából történt beosztása és eldarabolása volt kissebb nagyobb területekre, és e területek kettős: katonai és polgári szervezete. De, és ez a fő, mindegyik külön téren működő és saját közeggel bíró intézmény volt.') Egészen napjainkig erősen tartotta magát azon történelmi hit, hogy hazánk az Apostol-király alatt már hetven vármegyénél többre lett fölosztva és ezek egyike volt megyénk.*) A történetirásnak csak újabb vívmánya, hogy Szent Istvánnak hetven és néhány megyéje alatt kevesebbet, mint megyét, ugyanannyi várispánságot kell értenünk, vagyis egyes megye rész e ket. Jóval kissebb számnak valónak ezeknél a megyék , nem csak azért, mert az eredeti vármegyék a jelenlegieknél sokkal nagyobb kiterjedésüek voltak ; de már azért is, mert hazánk tetemes részét, mint Bereg, Marmaros és Szépeit lakatlan rengetegek borítván, politikai intézkedések teréül nem szolgálhattak. Történelmünk jelen haladásában tehát megfejteik é» kérdésnek kell tekintenünk megyénknek az első király alatti politikai felosztását. És a kutatás tárgya marad, ha B. kezdettől fogva megye volt-e vagy csak vár ispánság és kiegészítő része egy nagyobb területnek. A vár ispánság és megye, bár összeolvadása előtt már szeríves viszonyban állt egymással lényegesen különböző, elütő intézmény volt. Az egyik katonai, a másik polgári jelleggel bírt. Az egyik szőkébb térre lön szorítva, a másik szélesebb körben mozgott.3) A várispánság lényeges kellékei egyik jeles tudósunk, Bolka Tivadar szerint a következendőkben összpontosíthatók : vár, várjavak , szolgálat köteles vár nép vagy várjobbágyok különbféle minőségben, és vár ispánsági tisztviselők.4) A vár ispánság a szóban forgó régi megyéknél nagyobb területet tevén követtkezik, hogy egy megyében olykor több vár ispánság is lehetett. A borsodvári ispánság létezése minden kétségen felül áll. A mondott kellékek mindegyikének akadunk nyomaira történelmi emlékeinkben. Századról századra folyamatban látjuk a várjogok gyakorlatát. Találkozunk a várjavak után élő és ép azért annak szolgálatára szorosan kötelezett vár alattvalókkal, sőt ennek különbféle ágazataival is. Látjuk e várnépet fogyni majd föl mentés (nemesítési , majd egyes várbirtok-részek kiszakítása és eladományozása által. Megfigyelhetjük, a királyi sűrű adományok folytán miként következik be a vártért.et részenkénti átalakulása , mint szorul az mindig összébb és mint vergődik túlsúlyra a kiváltságos osztály. Így szakittatik ki a borsodi várterületből a X-ik században , hogy az alakított egri egyház javabirtokát képezze: a nagy kiterjedésű egri völgy minden ágaival, alsó-Borsod és a Tisza mellékek egy része'5) A XI. században Dusnokot és Szihalom egyharmadát (a mai kisapáti puszta ) szakítja ki Géza nagy vezér és ajándékozza Péter nevű főemberének, a mint ez kitűnik a zászló (Folling szerint zárni) apátság alapitó leveléből( 7 8 9) — 1229-ben Szuhogy tíz ekényi földje oldalik föl a várkötelék alul és adományoztatik el') 1283-ban Muchon, Domuk*) stb. nem 6) Wenzel, Árpádkori Uj Okmánytár I köt 24 stb. 1. 7) Zymphud terra, a Castro Borsod, exempta. e. h. 263. 1. 8) Fehér. e. h. V. 3. 207. 1. 9) U. o. IV. 248. 1. után gyanítva királyi alapítású lehetett, mivel IV. Béla bízta a patronátus jogot, is szólva az Alapítójára, kétes boldvai hencze-apátság és a még homályosabb mati kernel cisterezita monostorról'°), melyek alapítása, ha fejedelmek adománya által létesült, egyszersmind a várjavak kissebbitésével történt. A vár ispánság nyomait más megyék fölött feltaláljuk Borsodban mai napig is az úgynevezett ko r o na-javak fentt, melyek az ország jövedelmi forrásé! &*£*pezik * *) Nem ess!item e helyt aasn tishási vár ispánsági hadi tisztviselőt, isik a következőkből állottak: vár ispászság, hadnagy stb. A nagyváradi istenitélősség jegyzőkönyvének idevágó pontjai egy is alább, midőn a vár népről beaássé, lesznek kiemelendő!?. Egy kérdés tolja magát e popisfil előtérbe, hogy megyénk területén hány vár ispánság létesett ? Csak maga a Boldova meletli borsodi, vagy még idejár!a a diósgyőri, egri stb is. Tény az , hogy ez utóbb essliett tórák a magyarok bejövetelekor maár léteztek, de másrészt azon lehetőségnek, hogy a mai Borsod területén több vérkopánság állott volna — semmi nyoma. Valószínű, hogy csakugyan nem volt. Az egri vár, mint ilyen elveszté jebetségét, mindjárt az első király alatt. Kidőlt egy püspökség s káptalan székitolya lett és templomok s prépostságok emelkedtek és falai között.***) Elöttem nem látásik mindamellett sem lehetetlennek, hogy az egri vér és vidékében a püspökség az árpádkori várszerkezet egyik központját nyerte birtoka egy részével. A központját vesztett többi várjavak pedig újon keletkezett várak álladéknál osztattak be, így magyarázható meg körülbelül, miért nevest® tik Heves vára régiségben aj várnak is. De e részben nyomára jutni «történeti igaznak örökre el van előtttünk vágva az út, miután Szent Istvánnak az egri püspökséget alapitó levele 83 egykorú más okmányokkal a tatár ensitás áldozata lett. 10) Chemi, mely hihetőleg tatár járatkor tüűt®, * * * A diósgyőri kor. birtok: Món-ökör Puszta-Szentlélek, Puszta Tőke, Varbó, Lace®, Parasznya, Radistyán, Kápolna, Bábony, Kis-Grőr, Ládháza, már magán kézre jutott. Sajó-Petri, Tiers Tarján, Csűllő és Muhi Puszták. Miskolcs, Csaba, Aranyos, Keresztes. Kövesd. V. Ö. Pedricsfey, Aronimusa ideje kora és hitelessé-■‘nsk 256, * * *) Rozgonyi Péter az egervári préposteíget alapítván indokai egyikeül azt hozta fel, hogy » tatár járás előtt a várban kát prápostaégiáie.sw*. melyeket »«t. I*$v. FIF. . I. a a ik Századok 1871. 301 1. hol egy jeles tudósunk sok elmésséggel fejtegeti a vármegyék alakulását és ősszervezetét. 2) Ottó püsp tudósítása Szalaynál Magy. Történ. I. 501 1. és Roger Endlichernél 262. 1. 3) Századok e. k. 4) u. o. 308. 1. 5) Fehér cod. Dipl. IV. köt. 3 füz. 33 stb. lapjain részletesen elősorolvák e birtokok. Miskolcz, május 16. 1872. 20-ik szám, Hatodik évfolyam. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben házhoz hordva : Vidékre portán küldve: Előlegesen fizetendő : Bélyegdij: Fél évre . . . 2 frt — kr. Fél évre . . . 2 frt — kr. 50 szóig......................50 kr. Minden hirdetéstől : 30 kr. Egész évre . . 4 „ — „ Egész évre . . 4 ,, — ., 50-től 100-ig . 1 frt. — „ Nyilt tér sorsa ... 20 kr.