Borsod - Miskolci Értesítő, 1875 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1875-08-05 / 31. szám
Miskolcz, augusztus 5. 1875. 31-ik szám. Kilenczedik évfolyam. BORSODi Vssim Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Egész évre . ■ . 4 „ — „ Rendkivülileg : Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. Előlegesen fizetendő : 50 szóig...................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyei hivatalos közlemények. 2900 sz. Borsod vármegye alispánjától. Hirdetmény. A vadászat és a vadászatra használható fegyverek megadóztatásáról szóló 1875. évi XXI. t. ez. I életbeléptetéséről. A n. méltóságú m. k. belügyi és pénzügyi minisztérium által f. év julius hó 19-én 36079. sz. a. együttesen kibocsátott rendelet folytán közhírré tétetik, hogy az 1875. évi XXI. törvényczikk : a vadászat, és a vadászatra használható fegyverek megadóztatásáról a folyó évi augusz ,tus hó 1-én életbe lép. E naptól fogva tehát mindaz a ki akár saját földbirtokán , akár máson vadászati jogát gyakorolni akarja, tartozik az alólirott alispáni hivatalnál, e végre szabályszerűen kiállított vadászati jegyet 50 kros bélyeggel ellátott írott folyamodvány mellett előlegesen szerezni s érezte a törvényes bélyeg illetéket lefizetni. A vadászati jegyek 12 fitos bélyeggel láttatnak el, s ezen illetéknek előleges lefizetése nélkül ki nem szolgáltathatók , egyébb dit kiállításukért nem szedetik. Azok kik életük 20-ik évét még be nem töltötték, ha helyettük atyjok , illetőleg gondnokuk folyamodik, 6 fzért szerezhetnek vadász jegyet. (12. §.) Cseléd-vadász jegy, oly gazda nevére, a ki a maga számára már 12 fotos vadászjegyet szerzett, 2 ftért állítható ki. A vadászjegy rendszerint egy évre és pedig január 1-től december végéig érvényes, a folyó évben kiszolgáltatandó vadászjegyek érvénye , azonban kivételesen a jövő évi augusztus 1-éig terjed. A vadászatra jogosított egyén vadászat alkalmával a jegyet magánál tartani köteles. A ki vadászati jegy nélkül, vagy másnak nevére szóló jegygyel vadászik , vagy vadászati jegyét másnak adja át, vagy azt az illetékes közegeknek felszóllítására bármely okból elő nem mutatja — bírsággal büntettetik. (15. §.) A birság 1 frtól 10 ftig, 20 írtől 100ftig, 30 írtől 200 írtig terjedhet, s annak egy harmada a jelentést tevőt, egy harmada a kincstárt, egy harmada azon községet illeti, melynek határá-ban a felszólítás történt. (17. §.) A bejelentést az illető községi elöljárósághoz kell tenni, amely a nulla bejelentett kihágási esetekről 8 nap alatt tartozik értesíteni azon kir. adóhivatalt, melynek kerületébe az illető község adókivetés tekintetében van beosztva. A törvény értelmében az állam és törvényhatósági közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek. — a vadászati jog tujlajdonosai, haszonbérlői és az erdők s mezők felügyeletével megbízott személyek pedig jogosítva vannak azokat akik akár lőfegyverrel, akár lóháton és bárminemű ebek használatával vadásznak — a vadászati jegy előmutatására felszólítani (13 §.) A törvényhatósági közegek e részben általam immár kellőleg utasittattak. Felhivatik ennélfogva mindenki a ki vadádászati jogát i. é. augusztus hó 1-től fogva gyakorolni akarja, hogy a törvényben előszabott s legnagyobb részt e hirdetményben is felemlített föltételeknek megfeleljen, nehogy azoknak elmulasztása által a fente műtött súlyos birság büntetést vonja magára. Miskolcz, 1875 julius 26-án. Bay Bertalan, alispán. Nehány szó a méter mértékről a gyakorlatban. II. Egy mértékhitelesítő hivatalt képzelni sem lehet másként mint tágas udvarral, előtte a szekerek megfordíthatása tekintetéből tágas térrel, tűzmentes helyiségekkel, szivárványos bő vizű kiúttal, kiburkolt vízvezetékkel és mindenek előtt egy költöző készülékkel. Ámde mindebből semmi nincsen, mert 2 öl széles udvarát melybe ha 100 hordót bele rakunk, hogy tőle mozdulni nem lehet udvarnak nevezni lehetetlen, — a ház előtt . tér nincs, mert nem hogy hordóval telt, de üres szekér sem képes előtte megfordulni; burkolása nincs, mert a hivatalnok bokáig jár udvarán a sárban; raktára nincs, mert azt a rozzant düledező istálót vagy miféle alkotványt annak nevezni merészség. — De mije van hát? Van egy kerekes kútból átfordított gémes kútja; van két ócska kádja melybe minden reggel? friss viz húzatik; van egy pléh kályhája, melynek szűk ajtaján 15 — 20 bélyegző vas nyele látszik ki, fél órába kerülve mig egy-egy betűnek, számnak nyomára akadnak. — Hogy mit akart a tekintetes vármegye azzal a primitiv gémes kiíttal el-érni, azt még a mai napig fel nem fedezhettük. Azonban álljunk meg és nézzük a munkát. Épen jön egy szekér van rajta 10 hordó , lerakják. —Jön a hivatalnok is, pont 6 óra reggel, bemegyen a hivatalba és kikiált: vizet a kádba, tüzet a kályhába. A miniszteri szabályrendelet szerint a hordók egyenként vízszintes helyzetbe tétetnek a sárba, és megtöltetnek vízzel. — A szabályrendelet szerint oldaluk vagy ököllel vagy mással megveregettetik, hogy a beléjük szorult levegő felbugyoghasson, — a szabályrendelet értelmében megvárandó mig a dongákba a viz beveszi magát. — Szabályrendelet szerint bekarikáztatnak, megmázsáltatnak és a viz belőlük kiöntetik, ha csap lyuk nincs rajtuk kikotyogtatik, a szabályrendelet szerint megváratik mig a viz a szájára fektetett hordóból teljesen kifoly. A hordó üres állapotban újra megméretik, a tara, a bruttó súlyból levonatik, és miután épen nyár van 20 fok melegnél Celsius szerint kiszámittatik, hány litert tartalmaz. — Aztán a hordó fenékre jön a sor, beléégettetik az évszám, hónapszám, napszám, sorszám, literszám, tara súlyszám, a korona és a hivatal száma, — az elmondottak a hordó tulajdonos nevével, négy rendbeli könyvbe beíratnak, — két kölcsönösen megnyugtató bárcza kiállittatik, kölcsönösen aláiratik a dijt kifizettetik. — Ámde épen üti a déli 12 órát. Tehát, reggeli 6 órától, déli 12 óráig 10 hordó lett felmérve és hitelesítve. Megjegyzendő, hogy ha a hordó kiforrózva nincs, a víz belőle szivárogván, a munka haszontalanná válik és nem hiteles. Távol legyen tőllem hogy a hivatalnokot vádoljam: nem, a hivatalnok, kötelességét teljesíti, őt a miniszeri szabályrendelet köti, neki attól eltérni nem lehet, nem szabad, bár hirtelen lobbanó természetéből valamit engedhetne. Mindezek után tegyünk tehát már most egy kis számítást. — Általánosan tudva van, hogy Borsodban, de főleg Miskolczon szüret előtt sept. 1-től oct. 12-ig, mert a hordó vásárlások leginkább ekkor történnek, körülbelül hogy sokat ne mondjak 10,000 hordó vásároltatik, nem is számitja a sör, szesz és eczehez vásároltakat. Ha már most, személyes meggyőződésünk szerint a borsod-miskolczi hitelesítő hivatal négy személlyel fél nap alatt csak tíz 2 l/lakós hordót képes felmérni és hitelesíteni, mennyi idő kell 10.000 hordóhoz? Éppen másfél esztendő. A bortermelő aztán várakozzék szüretjével másfél esztendeig, míg a sor a hordójára reá kerül. Tudjuk mi azt, hogy minden kezdet nehézségekkel jár, különösenállunk, hol a 100 kros forint behozatala, tehát 15 év óta nem bírtunk leszokni a garas, peták stb. nevek használásáról. Helyeseljük minden egyébb mértékekre nézve a kormány rendeletét, de megvártuk volna, hogy tekintetbe vételével annak, miszerint a kormány szakférfiúi még nem találtak fel oly készüléket, mely a telt hordót is felmérni tudná, tekintetbe vételével annak, hogy a boros gazdáknak a miniszteri rendelet értelmében, mily nagy költség és kár okoztatnék, — a hordókra nézve 1876. január 1-énél hosszabb határidő engedtetett volna. — Az elmondottakból meggyőződhetett a bortermelő és borral kereskedő közönség, hogy úgy üres hordóink meghitelesitésével, valamint telt hordóinkkal is bajba vagyunk, s ha a kormány másképen nem intézkedik, ki vagyunk téve a törvény által megszabott