Borsod - Miskolci Értesítő, 1875 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1875-04-22 / 16. szám

Miskolcz, április 22. 1875. 16-ik szám, Kilenczedik évfolyam mmmmi értesítő. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. u­kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre­­. • - 4 „ - „ Nyik­-tór sorsa. . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. - „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyei hivatalos közlemények. 1480. Borsodvármegye alispánjától, a. i. 1875. Borsodvármegye részéről f. évi május 11- 3-án d. e. 10 órakor rendes közgyűlés fog tar­tatni, melynek tárgyai lesznek: 1. Alispáni évnegyedes jelentés. 2. A mértékhitelesítő hivatal személyzeté­nek kinevezése. 3. A megyei népnevelési állandó választ­mány elnökének megválasztása. 4. Az 1873. évi bécsi világkiállításon ki­tüntetett egyének részére az érmek ünnepélyes átadása. 5. A legújabb törvényczikkek bemutatása. 6. Miniszteri rendeletek: a.) a m. kir. honvédelmi minisztérium rendelete a cs. kir. lo­vas katonaságnak megyénkben leendő állandó elhelyezéséről, b.) a m. k. belügyminisztérium a közkórházi ápolási dijak megtérítése tárgyában, c.) ugyanaz az 1872. és 1873. évi házipénztári számadások megvizsgálásáról, d.) ugyanaz a községi bábák rendezése ügyében, e.) ugyanaz a f. évi költségvetésben eszközölhető megtakarí­tások felhasználásáról. 7. Törvényhatósági körlevelek: a.) Somogy megye felirata a marha levelek tárgyában, b.) Nagyvárad sz. kir. város az egyetemi módra ter­vezett vidéki jog és államtudományi fakultások részére adandó szigorlati jogosítványról. 8. Az állandó fegyelmi választmány jelen­tése a miskolczi, egri és szentpéteri járási csend­­biztosok ellen foganatosított vizsgálat eredmé­nyéről. 9. Bem­ Lajos novaji és Zubor Imre eger­­farmosi jegyzők ellen teljesített küldöttségi vizs­gálat eredményérőli jelentés. 10. Az 1874. évi községi számadások meg­vizsgálása. 11. Hivatalos jelentések és magánügyek. Miről a t. közönség és a megyei bizottság­tagjai azzal értesittetnek, hogy e tárgyak szabá­lyos előkészítése végett f. e. május hó 1-ső és 2-ik napjain reggeli 9 órakor állandó választmá­nyi ülés tartatik, melyre a választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1875. ápril hó 20. Bay Bertalan, alispán. A borsodmegyei községjegyzői nyugdíj­pénztár igazgató választmánya részéről f. évi má­jus hó 2-án d. u. 4 órakor a megyei főjegyzői hivatalos helyiségben választmányi ülés fog tar­tatni, melynek tárgya lesz az alapszabályok 21. §-a értelmében a múlt évről vezetett pénztári számadás megvizsgálása s annak folytán részle­tes és kimerítő jelentésnek a megyei közgyűlés elé terjesztése. Ezen ülésre az igazgató választmány 1. tagjai tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1875. ápril hó 14-én. Lévay József, az igazg. valasztm. elnöke. Borsodmegye alispánjától. fi­. 1o76. A múlt 1874-ik évről vezetett me­gyei házi pénztári számadás folyó hó 18-tól kezdve május 1-je napjáig a megyeháznál lévő főjegyzői hivatalos helyiségben az 1870. XLII. t. sz. 14-ik §-a értelmében közszemlé­re kitétetik, arra az adózók észrevételeket tehetnek s azokat, a május 3-án tartandó köz­gyűlés előtt 5 nappal az állandó választmánynak beadhatják. Miről a t. közönség ezennel értesittetik. Miskolczon, 1875. évi április hó 16-án. Bay Bertalan, alispán. Tekintetes szerkesztő úr! (Folytatás.) Igen czélszerű a fagy ellen oltalmazan­dó szőlő kerületén igen sűrűn lerakni a csé­széket és közelében nagyobb kátrány olaj készletet tartani. Normális viszonyok közt csak minden második csészében fogjuk az­ olajat meggyujtani.­­ Ha azonban légá­ramlat támad, a szükséghez képest megket­­tőztethetjük a füst fejlesztését és pedig a ha­tár vagy kerület azon részén, mely az ural­kodó szél irányának megfelel. Ilyenkor tehát a csészék tartalmát sorra mind meggyujtjuk. A csészéket a szőlőben azonnal elhe­lyezzük , mihelyest a tőke kihajt, megtölt­jük olajjal, befedjük (nehogy az eső vize be­hatolhasson és saját nagyobb faj­súlya foly­tán az olajat a csészéből kiszoríthassa) és helyben hagyjuk mintegy május hó végéig. Midőn azután a fagyveszélye beköszönt azon­nal meggyújtjuk az olajat és megóvjuk a te­nyészetet. Ezen elővigyázati intézkedések kora ta­vasszal egyszer és mindenkorra az egész ta­vasz tartamára megtétetvén, már most bát­ran nézhetünk a veszély elébe. Tiszta idő­ben , korán reggel észleljük a hőmérőt és ha az f 3 fok Reaumurnél mintegy 4 fok Cel­­siusnál alább szám­a a rövid idővel napkelte előtt felgyújtjuk a bádogcsészékben lévő kát­rányos olajt. A rendelkezésünkre álló egyén ezen elővigyázati intézkedések kezelésével van meg­bízva, teljesen ismerve a csészék hollétét, adott jelre azonnal meggyújthatja a csészék tartalmát. A kátrányos nehéz olaj kissé nehezen gyulad meg, fel kell előbb hevülnie, mie­lőtt lángra kapna, miért is felgyújthatására a gyakorlatban megfelelő nagyságú szalma­csutakot használunk. Minden munkást, vagy egyént, egy suhancz előz meg, ki a bádog­­csészékről a födeleket leszedi és magával vi­­vén az olaj­tartók mellé helyezi. A munkás egy kosárban a szükségletnek megfelelő mennyiségű szalmacsutakat hord magával, azokat egyenként meggyujtva a csészékbe dobja. A csutak meggyújtására legczélsze­­rűbb a munkást zárt lámpával ellátni, mely­nek segedelmével a rábízott munkát gyorsan és biztosan végezheti. — A szalmacsutak 2—3 hüvelyk hosszú és mintegy t1t — 3/4 hüvelyk átmérőjű. Az olaj a meggyújtott csutak által felületén csakhamar fel­hevül és egy két perez alatt meggyullad. Ily módon szervezve és a munka helyes felosztása mel­let 15 ember képes 10 percz alatt 87 ka­­tasztr­­holdnyi (50 hektár) területre elhelye­zett összes csészék tartalmát meggyujtani. Ezen percztől fogva, miután az ösz­­pontosított vagy közös felügyelet lehetetlenné válik — egyik ember a másikat 100 lépés­nyi távolságra nem lévén képes még csak meglátni sem, — minden egyes munkás felügyel a rábízott területre, illetőleg hegy­­részletre , különösen gondot fordítván arra, hogy ezen terület füstfelhő által tényleg bo­rítva legyen, és hogy a netalán bekövetke­ző , vagy uralgó légáramlat a füstöt arról to­va ne hordja. A szükséglethez képest már most meggyujtja az u. n. tartalék-csészéket, vagy a meggyujtott csészék egy részét eloltja, vagy a megürült csészéket ismét megtölti és felgyújtja stb. — A főfelügyelet mindenkor a szőlőhegy azon részére fordítandó, honnan a szél fő és melyről a füstfellegnek elfuvása leginkább várható. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a füstfellegek azon­nal a­mint felgyújtatnak a csészék egy tö­meggé egyesüljenek. A Párizs melletti kísérletek alkalmával péld­­a költségek, melyek 35 kát. holdnyi (20 hektár) területen felmerültek a követke­zők voltak: 360 pléhcsésze darabonkint 25 krral számítva kerül 90 fiba. Az ilyen pléhcsésze tíz évig is szolgálván amortisatio és kamat fejében 15 százlélit számítva a csészére for­dított évi költség leend 13 ft. 50 kr. Egy­szeri füstölésre megkivántatott ezen 360 pléhcsészében összesen 48/10 akó (191 bécsi pint, vagyis 270 liter) kátrányos olaj. Francziaországban ezen olaj hektoliterje ke­rül 10 frankba, nálunk ez akónként kerek­számban 21­2 ftba számítva fennebbi olaj­­mennyiség árának meg fog felelni 12 frt. — 12 napszámos fizetése egy óra tartamára 4 ft. 80 kr. A költség tehát 35 katasztrális holdnyi területen 30 ft volt vagyis katasztr. holdan­ként alig több 85 krnál, előre bocsátva, hogy egy kataszt. holdnyi területre a szőlő megóvása czéljából középszámban 10 pléhcsé­­szét helyezünk el. Ha nagy szőlőhegyek ily

Next