Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1880-04-22 / 17. szám

nek vagy ajánlókig terjesztetnek az egyház­­tanács elé végeldöntés végett, — amennyi­ben az egyháztanács a kiválóan fontos tár­gyak elintézését, a főgymnasiumi jövedelem, és alapítványok gondozását, kezeltetését sa­ját magánál hagyta. — Az egyháztanács a főgymnasium állásáról évenként a jőtiszte­­letű tiszáninneni evang. ref. egyház­kerüle­tet értesíti. A koronként belszervezetében felmerülő s illetőleg előjövő gyökeres refor­mokat hozzá felterjeszti. A tanügy fontos kérdéseiben a főgymnasiumi tanári kar ál­tal készített tanterveket részére megküldi a főgymnasiumi igazgatóság útján. (Folytatása köv.) .Borkereskedésünk­ érdekében. A borkereskedésnek minél biztosabb ala­pon leendő emelése érdekében egyik nagyobb szabású intézkedése a földmivelési miniszternek az, hogy az országban levő borkészletekről törzs­könyvet vezettet, mely intézkedés már legköze­lebb életbe lépene. E czélból a nevezett minisz­ter a következő rendeletet intézte az összes tör­vényhatóságokhoz : A magyarországi borok kivitele és kelen­dősége érdekében általában kívánatos lévén, hogy a Budapesten, mint a kereskedelmi forgalom központján megforduló kereskedők és egyéb ve­vők tudomást nyerhessenek az országban eladó borkészletekről, elhatároztam, hogy e czélra egy könyvet nyittatok, melyben mind ama borterme­lők borkészletei évről-évre bejegyeztessenek, kik­nek legalább 100 hektoliter (176 akó) eladó boruk van. E végre a mellékelt rovatos íveket oly czél­ból küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy azokat azonnal a szolgabiráknak, vagy esetleg ügybuzgó, e végből önkényt vállalkozó magáno­soknak oly utasítással adja ki, hogy az íveket a járásukban lévő borkészletekre vonatkozó ada­tokkal kitöltve, haladék nélkül a törvényhatóság­hoz beküldjék, honnan az egész megyére vonat­kozó ívek ide sürgősen felterjesztendők lesznek. A rovatos ívek miként kitöltésére nézve a következők jegyzendők meg: Bejegyzendő minden termelő, kinek egy vagy több fajta saját termésű borból együtt leg­alább 100 hectoliter , 176 akó bora van eladó. T Á R C Z A. M e l é n. Beszélj É des Vincz­ét­öl. Magyarhon bérezés vidékén, erdő koszo­­ruzta kies völgyben fekszik Fehérfalva apró há­zikóival, melyet egy csörgedező patak csapongó szeszéllyel két részre oszt, egyenetlen tért hagy­va a házak előtt, jobb és balfelől elhúzódó kocsi útnak. Ezen utak egyike mig a falvai köritő rétek között kígyózik tova, addig a másik százados tölgyekkel környezett úri lak közelébe vezet. E kastély és a hozzá tartozó uradalom. E. .. báró birtoka volt hajdan ; de csőd alá jutván, a per lefolytéval eladóvá tétetett. Egy napon a környékben elterjedt a hir, hogy a Fe­hérfalvi uradalomnak vevője akadt, — sőt hogy az új birtokos, már ben is lakik a kastélyban s mindent nagyban csinosittat és rendez. E hir egész izgalomba hozta a vidék bir­tokos urait, s természetesen mindenki óhajtotta látni s megismerni az új szomszédot. De e vágy hiába r epeszté a jó urakat, mert az ismeretlen beköltözött, igen elvonult életet élt, s e miatt hónapok múltával sem dicsekedhetett senki a vidéken, hogy őt látta, anyival inkább, hogy beszélt volna vele. Ezen titokszerűség, melylyel magát az új birtokos körül övezni látszott ezerféle szóbeszéd­re szolgáltatott alkalmat, s jó ideig a vidék tár­sas össze­jöveteleiben a beszéd tárgyát majdnem kizárólag ez képezte. Némelyek bukott bankár­nak álliták lenni, ki elrejtett száz­ezreivel itt vonta meg magát. Mely véleményben megerő­­sité a dara­falvi postamester beszéde, ki állitá, hogy külföldről, időközönként tetemes összegek érkeznek Fehér-Falvára. Azok pedig, kik ma­gokat jobban értesülteknek hitték, azt mondták, hogy franczia menekült, ki hazáját politikai okok folytán, kényszerült elhagyni. Miért választotta Magyarhont, s épen Fehér­ Falvát letelepedési helyül ? E kérdésre is megfelelt a minden kö­rülményt kutatni szerető kíváncsiság. És a ma­gyarázatot azon ismeretségben gondolta felta­lálhatni mely Dubois, és a gróf közt állítólag még Párizsban köttetett. Daczára azon kíváncsiságnak melyet Du­bois iránt tanúsított a vidék, — két év múlt el anélkül, hogy többet tudott volna meg, mint a menyit az udvari cselédség ajka szélnek bocsá­tott, — e hirek pedig kedvezőleg szállottak. Egy napon ennek is vége szakadt, mert a kastély ura elutazott, s csak néhány hónap múltával tért vissza, hozván magával egy szép fiatal feleséget. A vidéken ismét újabb tárgya jön a beszédnek. Honnan? Kicsoda? szép-e? jó-e? gazdag-e? E kérdések tétettek jobb és bal felől, — mig nem egy szép nyári napon Dubois nejével sorba látogatá a jó szomszédokat. Tehát csakugyan franczia menekült. Nem tér többé hazájába vissza. Sóvári Vilmát vette el P... megyéből. Ez a Dubois mily jól tud ma­gyarul, — mily kedves és derék ember. Oh az a Vilma is mily szép — mily nyájas, — valóságos angyal, — hangzott mindenfelé a környék ter­meiben. Midőn pedig Dubois és ifjú neje Fehér- Falván mint házi úr és nő fogadák vendégeiket, ekkor pedig már a dicséretben kifogyhatlanok kezdenek lenni. A vidék egész új életre pezs­­dült, -- társas összejövetelek rendeztettek, s a vigadók zajától gyakorta hangzott a fehérfalvi kastély. Hát még midőn Duboist neje egy ép­p Miskolcz város képviselő testületének tagjai csak az általános tisztújítás alkalmával tanúsítottak oly nagy érdekeltséget, mint a múlt egészséges leánnyal ajándékozá meg ? Két hétig tartó zajos örömben úszott a fehér­falvi úri lak, s a vidék intelligentiája és a Dubois család közt, általános komaság köttetett. Három évi zavartalan öröm és boldogság után,­­ mint villám­ütés érinté a környék la­kóit egy napon a hir, hogy a fehér­falvi kas­tély úrnője meghalt. Sietett mindenki megtudni a valót, — de a hir fájdalom, nem hazudott, a meghűlésből származott tüdő­gyulladás, hirtelen véget vetett a mindenektől szeretett nő éle­tének. Midőn a kripta ajtaja bezárult, — végkép­pen elrejtve a gyászolók szemei elől az oly ked­ves hamvakat, Dubois mintegy guta ütött élet­telen terült el a földön; honnan a közel állóktól a kastélyba vitetvén, a gyorsan alkalmazott or­vosi segély következtében életre tért; de csak azért, hogy egy hosszú és kínos betegség vált­ságain menjen keresztül s hónapok múltával nyerje vissza testi erejét. Ez idő alatt a vidék urai és úrnői, egymás közt megosztva a napokat, nagy önfeláldozással ápolgaták a beteget. Miután Dubois — egy lassan emésztő be­tegség csiráit hordozta keblében , — némileg felépült, mint pusztító vihar után letarolt földjén a földmives, úgy nézett körül, keresve a ponto­kat, hol lelke vigasztalást találhatna. Jól esett szivének a szomszédok részéről tanúsított önfel­áldozó részvét, mert érezte, hogy nincsen egé­szen magára hagyatva; de a­miben leginkább feltalálta lelke nyugalmát, az a kis árva volt. Minden reményét egyetlen kis leányában ösz­­pontosítá. Általa hitte, hogy még vidám napo­kat is érhet. Megszűnt ugyan zajos vigalmak színhelye lenni a fehérfalvi kastély, de azért nem volt elzárva soha a jó barátok előtt. A kis A jegyzékbe csak termelők veendők fel.­­ Végre figyelmeztetendők a jegyzékbe fel­vett bortermelők, hogy a­mennyiben boraikat a közelebbi évben eszközlendő újabb felvételig idő­közben eladnák, erről levelező lapon a miniszté­riumhoz közvetlen rövid jelentést tegyenek, hogy az ily készletek a világlatból töröltethessenek. A czélból, hogy esetleg támasztandó igé­nyeknek elég tétezhessék, a mellékelt ívekből 10-et a törvényhatóság a központon visszatartson (Köz- és egyleti élet. Felhívás. A magyarországi borok kivitele és kelen­dősége érdekében általában kívánatos lévén, hogy Budapesten, mint a kereskedelmi forgalom köz­pontján megforduló kereskedők s egyéb vevők tudomást nyerhessenek az eladó borkészletről,A földmivelés ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. miniszer úr ö­nméltósága elhatározni méltóz­­tatott, hogy e czélra egy könyvet nyittat, mely­ben mind ama bortermelők borkészletei évről­­évre bejegyeztessenek, kiknek legalább 100 hec­toliter ,176 akó eladó boruk van. Ennélfogva felsőbb utasítás folytán felhí­vom városunk bortermelő polgárait, miszerint eladásra szánt borkészletük mennyiségét és mi­nőségét a fentebbi czélból a polgármesteri hiva­talban f. é. ápril 30-ig jelentsék be. A készítendő névjegyzékbe csak termelők és pedig olyanok vétetnek fel, kiknek egy vagy több fajta saját termésű borukból együtt legalább 100 hectoliter ,176 akó boruk van eladó. Kelt Miskolczon, 1880. april 17. Soltész Nagy Kálmán, polgármester. Tekintetes szerkesztő ur! Tekintetes Bartányi Gyula ügyvéd ur az edelényi t. királyi járásbíróság által részére meg­állapított 3 frt. tanúzási díjat a miskolczi önk. tűzoltó-egyletnek adományozta. A midőn ezen adományért egyletünk há­lás köszönetét nyilvánítanám , tiszteletteljesen kérem tek. szerkesztő urat, jelen soraimnak be­cses lapjában leendő közzétételére. Teljes tisztelettel maradtam Miskolczon, 1880. ápril 5-én tek. szerkesztő urnak alázatos szolgája Horváth­ László, egyl. pénz­tárnok. Nyilvános köszönet. A helybeli ev. gymnasium ifjúsága Rad­­vány Alice, Farbaky Gizella, Korbély Piros és Kulcsár Vilma szives közreműködésével szinielő­­adást tartott, ápril 1-én, az ifjúsági könyvtár ja­vára, melyen az ifjúság törekvése nagy és szép számú közönség érdeklődő részvétével lett jutal­mazva. Emelte ezen est fényét és jelentőségét az ev. nőegylet, mely Mayer Rezsőné elnök és Rad­­vány Istvánné, Teöreök Vilma, Zelenka Pálné képviseletében s eléggé nem méltányolható fára­dozása sőt áldozatával, az előadás végeztével köz­­vacsorát és tánczestélyt rendezett. A közvacsorá­nál mérsékelten megszabott árfelszámítás mellet­­tlap szerint, tiszta jövedelmével a nőegyleti pénztárt gyarapító üdítőket és kedvderítőket, a szép nem finom keze által közvetítve, nyújtott, a tánczestélynél az általános jó kedvről, táncz­­ban is nyilatkozott fesztelen mulatságról, egy emlékében is kedves, reggelig tartott pezsgő de­rültségről ismert figyelme és szeretetre méltósá­gával gondoskodott. A nőegylet ezen első, jórészt rögtönzött estélye, örvendetes tanúságot tett arról, hogy a nemes czélokat lehet a nőknek is olcsó pénzért, drága élvezetnek nyújtásával elő­mozdítani, s a fokozott buzgóság, társulva a kí­méletes finom elbánással meghozza értékes jutal­mát ügynek is személynek is. Legyenek ők a si­ker, az elismerés által gazdagon jutalmazva. Le­gyen e kezdetnek folytatása ! Azon, tudomásunkkal 86 forinton kivül, mely mint az estélynek tiszta jövedelme a nő­egyleti pénztárt gyarapitá, — maga a szinielő­­adás 161 frt 10 kr bevétel és 32 frt 70 krt tevő kiadás mellett 128 frt 40 krt jövedelmezett az if­júsági könyvtárnak. A bevételben van 82 frt 50 kr mint 171 résztvevőnek belépti dija, 58 frt 30 kr mint 35 áldozatkész résztvevőnek felülfizetett kegyes ajándéka, 9 frt, mint az estélyen részt nem vehetett 6 ügybarát külön küldeménye és 11 frt 30 kr, mint a fő­próbán részt vettek, kü­lönösen a tanuló ifjúság 10—10 krás járuléka. Mindezekért úgy a résztvevő t. ez. közön­ségnek, mint az ev. nőegyletnek legmélyebb kö­szönetét nyilvánítja a gymnasiumi elöljáróság. (Helybeli és vegyes hirek.

Next