Borsodi Bányász, 1966. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-06 / 27. szám

<á ­VIU € PR0UTAR3AI ICVISQLSiriKI BÁNYÁSZ A BORSODI BÁNYÁSZOK HETILAPJA IX. évfolyam, 27. szám. Ára 50 fillér, 1966. július 6. Mindnyájunk érdeke a Borsodi Szénbányászati Tröszt tűzren­­­­­­dészeti bizottsága júliusban tűzrendé­szeti hónapot rendez. A tűzrendészeti hónap célja: megteremteni az üzemi rendet, megszüntetni minden olyan hibát, mely tüzet okozhat. Megkérdezheti valaki: miért tartozik a tűz­rendészek munkája a nagy nyilvánosságra? Van-e egyáltalán ennek kapcsolata a tröszt dolgozóival? Nem olyan különleges munka­terület-e ez, amely csak néhány erre kijelölt dolgozó érdekét vagy kötelességét jelenti? Egyértelműen kijelenthetjük, hogy nem. Közös érdekünk, hogy a tűz ne károsítsa üze­meinket, vagyonunkat, mert a tűz okozta ká­rok mindannyiunkat sújtanak. A helyreállí­tási költségekből más, sokkal fontosabb be­ruházásokat valósíthatunk meg. A helyreállí­tás elvon anyagi eszközöket, s ez mind az életszínvonal rovására megy. Az meg talán nem is szorul különösebb magyarázatra: mit jelent az, ha a legdrágább kincs, az emberi élet lesz a tűz martalékává. Ezért kötelessé­günk, hogy munkahelyünkön betartsuk a megelőző tűzrendészeti szabályokat, gondos­kodjunk arról, hogy ne pusztíthasson a tűz sehol sem. A ü­zemeink tűzrendészeti munkáját min­­­­­denütt egy bizottság irányítja. A bi­zottságok többé-kevésbé betöltik sze­repüket, de működésük még sokszor formális. A tűzrendészeti bizottságoknak aktív szerepet kell vállalniuk a megelőző tűzrendészeti sza­bályok betartatására. Az aknákon a megbí­zott tűzrendészeti felelősök személyes példa­­mutatására és a munkatársak között végzett felvilágosító munkára nagy szükség van. Hx­a a megtörtént tűzesetek szomorú leírá­­i­­sát olvassuk, feltárulnak előttünk azok okai. A legtöbb tűzesetet igen kicsi­­n­ek tűnő hanyagság okozza. De ezek a kicsi­nyes botlások, a könnyelműsködés sok-sok millió forint kárt okoznak. A júliusi tűzrendészeti hónap meghirdetése ezeknek a károknak a csökkentését szolgálja. Lebegjen mindig szemünk előtt az üzemek­ben vetített tűzrendészeti filmek mottója: i,Az ördög nem alszik." A tapasztalat azt mutatja, hogy az üzemek­ben rendszeresített tűzoltókészülékekkel a legtöbb tűzeset rövid időn belül eloltható. Szánjon rá mindenki néhány percet arra, hogy a készüléken levő használati utasítást elolvassa, mert ezek a készülékek sokat se­gíthetnek az állandóan leselkedő vész elhá­rításában. Szigorúan felelősségre kell vonni azokat a dolgozókat, akik tudatlanságból vagy meggondolatlan csínytevésből kiürítik vagy elrontják azokat. A művezetők, csoportveze­tők, az egyes munkahelyek irányítói világo­sítsák fel dolgozótársaikat a tűz esetén köve­tendő helyes magatartásról, a munkahelyeken elhelyezett tűzoltóeszközök helyes használa­táról és a tűzjelzés módjáról. Minden esetet azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak, egy­részt azért, mert nem biztos, hogy a dolgo­zók el tudják-e azt oltani, másrészt ki kell vizsgálni a tűz keletkezésének okát, s ezek­nek az okoknak megszüntetésével a hasonló tűzesetek keletkezését lehetetlenné kell enni. a dolgozókhoz azzal a kéréssel fordu­­­­­lunk, hogy fogadják megértéssel a munkahelyeken megjelenő tűzrendé­szet: aktívákat, nyújtsanak nekik segítő kezet, s dolgozzanak együtt mindazokkal, akik közös vagyonunkat védik, s akik hadat üzentek a tűznek, ennek a csúnya, pusztító rémnek. WatbUrotsky Mártévá. A tartalomból: Kibővített pártbizottsági ülés Ormosbányán (2. oldal) Jól dolgozik az edelényi II-es akna pártszervezete (2. oldal) Az ifjúság fóruma (3. oldal) Hogyan dolgozzunk sportolók között? (4. oldal) Utak, amelyek nincsenek (4. oldal) fl IX. pártkongresszus tiszteletére. Minden dolgozó benevezett a versenybe Berentén A BÜKKALJAI Bá­nyaüzem berentei akná­ja 1966. július 1-től kongresszusi munkaver­senyre hívta fel vala­mennyi dolgozóját. A kongresszusi versenyben részt vesznek a szocialis­ta brigádmozgalmon kí­vülálló csapatok is, a földalatti dolgozók, a külszíni szállítók és ki­szolgálók, a gépműhely dolgozói, egyszóval az akna minden „épkéz­láb” embere. Természe­tesen, a szocialista bri­gádokra különösen nagy feladat hárul e nemes versengés során, hiszen nekik élen kell járniuk a munkaversenyben, s az üzem vezetői is valame­lyik szocialista brigádot várják a verseny első helyezettjének. A SZOCIALISTA bri­gádok már rögzítették azokat a feladatokat, amelyeket a munkaver­seny során teljesíteni szeretnének. Néhány lé­nyeges pont ezekből a vállalásokból: 103 száza­lékos tervteljesítés, a mi­nőségi mutatók mara­déktalan teljesítése, dur­va meddő válogatás a frontfejtéseken és a kis munkahelyeken, baleset­­mentes munkavégzés, ra­kodó lemezek használata kis munkahelyeken, de értékelni fogják az eredmények elbírálásá­nál azt is, hogy nem in­dult-e fegyelmi eljárás a versenyző csapatok vala­melyik tagja ellen. A földalatti, a külszíni szállítók, valamint a gépműhely dolgozóira egyaránt vonatkozik a balesetmentes munka­végzés és a munkafegye­lem követelménye. A földalatti frontgumisza­­lag gépkezelőinek érté­kelése a gumiszalagról válogatott durva meddő arányának figyelembe­vételével történik majd. A FÖLDALATTI la­katosok és szerelők ér­tékelése függ attól is, hogy milyen mértékben csökkentik a gépek mun­kahelyi meghibásodását. A július 28-án megtar­tott szakszervezeti gyű­lésen ismertették a dolgo­zókkal a kongresszusi felhívást, s azt a jelen­levők egyhangúlag elfo­gadták. Megindult tehát Berentén is a nemes ver­sengés, mely minden bi­zonnyal a berentei bá­nyászok kiemelkedő munkasikereit hozza majd. P. J. A második helyen A Szuhavölgyi Bányaüzem dolgozói is beneveztek pártunk IX. kong­resszusának tiszteletére indított nagyszabású munkaversenybe. A verse­nyek során már eddig is sok kiemelkedő és dicséretre méltó eredmény született. Az üzem szocialista brigádjai nem csupán a mennyiségi tervek teljesítésére törekednek, hanem a minőség állandó javítására, s a bal­eseti mutatóknak a minimális szintre való leszorítására. Ebben a munkában élen jár a Szeles-aknán dolgozó Kendreczki András szocialista brigádja, amely a közelmúltban megtartott értékelés során üzemi szinten a második helyen végzett. A Kendróczki brigád munka közben. A brigádvezető világít Búzás Lajos vájárnak. Fotó: Szendrey Vass Gyula, a Kendróczki szocialista brigád tagja a Szeles aknai korszerű, vastamos fcvaUejtésen dolgozik. Indulásra készen Tervtáró és a Központi Szénosztályozómű között új kötő­­pályát építettek. A hossza 6244,28 méter. A legnagyobb oszlop 16 méteres vasbeton alapon 50 méter magas. Teljesítménye szénből 153 tonna/óra, és meddőből 42 tonna/óra, A pálya sebessége 2,4 m­éter/másodpercenként. Az „óriás” oszlop beszerelését az elmúlt héten péntekre tervezték, sajnos az esős időjárás miatt kénytelenek voltak elhalasztani. Egyébként a német Bleichert Cégtől kapott 100 darab csillét a Jókai-brigád Pitelka Ferenc brigádvezetővel az élen 6 nap alatt húzta fel s most a berentei állomáson várakoznak a pálya beindulására. Kiválóan dolgoznak a lyukói a lövájé brigádok A Miskolci Bányaüzem leg­nagyobb termelő egysége a lyukói akna. Naponta 160 va­gon szenet termelnek ki innen. Az elmúlt hónapokban az ak­na nem mindig tudta teljesí­teni tervét, s így több ezer tonna adósságot csinált. Júni­usban a termelés újra kedvező fordulatot vett, s a lemaradás­ból 1831 tonnát sikerült tör­leszteniük. Ez az eredmény nagyon örvendetes, azonban egy hónap jó munkájával még nem sikerült a gyengébb tel­jesítményeket feledtetni. Még jelenleg is több mint 4 ezer tonna adóssága van az akná­nak. Az elmúlt hónapban 104,4 százalékra teljesítette az akna tervét. Különösen szép ered­ményeket értek el az elővárosi csapatok. 518 méter helyett 678 méter vágatot hajtottak ki. A legkiemelkedőbb eredményt Szamosfalvi Géza előváró szo­cialista brigádja érte el, akik az említett időszak alatt több mint 70 méter vágatot hajtot­­tak ki. Valamennyi elővájó brigádnak 110 és 125 százalék között ingadozik a teljesítmé­nye. Az akna vezetői kiszámított­­ák, hogyha a jelenlegi tere­melési ütemet tartani tudják, akkor néhány hónapon belül behozhatják a még mindig fennálló több ezer tonna let maradást. Ez nem irreális el­képzelés, hiszen augusztusban munkába állítanak az aknán egy nagy teljesítményű marót hengert, melynek segítségével megnövekszik majd a front­sebesség és így a termelés is. Ennek a feladatnak csak úgy tud eleget tenni a lyukói akna, ha frontbrigád­jai példát vesznek a nagyszerűen dolgo­zó elővárosi csapatoktól. — P — A putnoki rekonstrukció Putnoktól Sajómercse irá­nyában gazdag szénvagyonra bukkantak a kutatók. A fel­mérések alapján több mint 10 millió tonna szén húzódik meg itt a telepben. E nagy men­­­nyiségű szén feltárására és le­művelésére mintegy 180 millió forintos beruházást valósíta­nak meg az üzemben. — Mikor fogtak hozzá a beruházás kivitelezéséhez? — kérdeztük az üzem fő­mérnökét. — A munkálatokat még az év elején, januárban kezdtük meg. Havonta folyamatosan 15—16 millió forint értékű munkát valósítunk meg. — Mit építenek, milyen természetű a kivitelezett munka? — A beruházási költségből új fürdőt, és fekete-fehér szek­rényekkel ellátott modern öl­tözőt építünk mintegy 5 és fél millió forintos költséggel. A beruházás döntő többségét azonban bányabeli munkákra fordítjuk. Fővágatokat, rako­dókat képezünk ki. Rengeteg költséget igényel a falazási­­ munka is. — Hány embert foglalkoz­tatnak a rekonstrukció épí­tésénél és mikorra kell be­fejezni a munkát? — Jelenleg 90 dolgozó tevé­kenykedik. A vágatok hajtását most még meddőben végez­zük, egy év múlva azonban már elérjük a szenet. A re­konstrukcióval 1970-ben ké­szülünk el. — Milyen gépi berendezé­sek segítik a bányászok munkáját? — PML-5-ös és NL 12 V típusú fejtő-rakodógépek áll­nak rendelkezésünkre. Nagyon megkedvelték a dolgozók a sűrítettlevegős f­ej­tőkal­a­pácso­­kat és a Kóta-féle homokpus­kát is. Sajnos a baj az, hogy kevés van belőlük. Az öt be­ruházási munkahelyre mind­össze egyetlen homokpuska jut. Több kellene, de sajnos a gyakori sürgetésre sem tud­ják az illetékesek leszállí tava részükre. A Putnoki Bányaüzem —­ ha majd elkészülnek a re­konstrukcióval — belép a nagyüzemek sorába, s naponta több mint 100 vagon szenet ad majd a népgazdaságnak! m

Next