Borsodi Bányász, 1969. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1969-09-03 / 35. szám
1969. szeptember 3. ki az életbe... Most szabadult fiatal lakatosok: Kovács Zoltán, Némethi István és Bagi Ferenc nagy lelkesedéssel végzik munkájukat a Szuhavölgyi Bányaüzem TMK műhelyében. A képen őket láthatjuk, amint a P—504-es típusú kaparóteknőket javítják. Ifúsági klubot—de hogyan ? FARKASLYUKON évek óta vitatéma a fiatalok körében az ifjúsági klu A közelmúltban már-már úgy nézett ki, megoldódik e vajúdó probléma. Jól sikerült táncos esteket rendeztek s a TIT keretén belül elhangzott egy tanulságos előadás. Azóta a lázas tevékenység alább hagyott, illetve a hevenyészve szervezett vezetőségben felszínre került a nézetkülönbségek. A közelmúltban egy vezetőségi ülésen többször felvetődött a pénz! A kultúrotthon — a vezetőség egyes tagjai szerint — nem nyújt kellő anyagi támogatást! De mennyi ez a kellő támogatás? Kovács Károly kulturigazgató ígéretet tett arra, hogy minden második héten anyagi segítséget biztosít ötórai tea megrendezésére. VANNAK AKIK látják a helyes irányt, csak az nem érthető, hogy ezek miért nem állnak az élre? A művelődési ház már megmutatta, hogy vállalja az anyagi áldozatot, de csak azért, ami célszerű, s aminek értelme is van. Most már az ifjúsági klubban van a sor, hogy bebizonyítsa a támogatás nem volt hiábavaló, s ha nagy vargabetűt írtak is le az indulástól, végül is megtalálták a megoldás kulcsát. szendrei j Látogatás Hajdúnánáson Az Edelényi Bányaüzem szakszervezeti és KISZ-bizottsága a közelmúltban jó munkájukért hajdúnánási kirándulással jutalmazta az alapszervezetek titkárait és hozzátartozóit. Az út kitűnő alkalmat nyújtott arra, hogy tovább mélyítsék a szakszervezeti és KISZ-vezetők kapcsolatát, s még inkább megismerjék egymást. A kirándulók látogatást tettek a hajdúnánási bányászüdülőben. Itt rögtönzött, hangulatos kultúrműsorral, tréfás jelenetekkel szórakoztatták az üdülőben pihenő bányászokat, majd a fehér asztalnál szövődtek tovább a barátság szálai. A tartalmas, jól sikerült kirándulás bizonyára emlékezetes élménye marad a résztvevőknek. Felhívás Az Edelényi Bányaüzem szakszervezeti és KISZ-bizottsága, valamint a bányászklub vezetősége a község felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a KISZ-alapszervezetek között irodalmi színpadi versenyt rendez. A nevezést 1969. szeptember 30- ig kell beküldeni a KISZ-bizottságra a kiküldött nevezési lapon. A verseny időpontja: 1969. december 13. A csoportok pénzjutalomban részesülnek, továbbá a rendezők vándordíjat alapítanak a legjobbak számára. A pénzjutalmon felül az szb, a KlSZ-bizottság és a bányászklub különdíjat tűz ki, melyet a rangsorolástól függetlenül ítél oda a zsűri. A helyezettek oklevelet, a többi résztvevő pedig emléklapot kap. SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG KISZ-BIZOTTSÁG Felelős beosztásban AUGUSZTUSTÓL új, megbízott titkár áll a BSZ KISZ- bizottság élén. Neve nem ismeretlen a vállalatnál dolgozó fiatalok előtt, hiszen többesztendős mozgalmi múlt áll már mögötte. Kovács Lajos bányaipari technikumi hallgatóként, 1957-ben az elsők között lépett a KISZ soraiba. A mozgalmi munkának az iskola elvégzése után sem fordított hátat, sőt egyre aktívabban kapcsolódott bele a KISZ- életbe. Fiatal technikusként egyike volt azoknak, akik Kurityánban felemelték az ifjúsági szövetség zászlaját. 18 éves volt, amikor a kurityáni ifjúkommunisták titkárukká választották. Társaival — Zelena Istvánnal, Varga Bélával és a többiekkel — szinte a semmiből teremtett pezsgő szervezeti életet a községben. A Kurityánban eltöltött néhány esztendő jó iskola volt számára. Megismerte az irányító munka műhelytitkait, a fiatalokkal való bánásmód látóalapjait és szélesedett köre. ISMERETEIT éppen ezért igen jól tudta kamatoztatni, miután 1964-ben a BSZKISZ-bizottság munkatársa lett. Mindennapi munkájával párhuzamosan arra törekedett, hogy képzettségét tovább mélyítse. A továbbképzés legutolsó és legfontosabb állomása Moszkva volt. A Szovjetunió fővárosában egy évig tanult. A Komszomol Főiskolán rengeteg új, munkájában kitűnően hasznosítható módszert sajátított el. Moszkvában kiváló bizonyítvánnyal a zsebében szállt fel arra a repülőgépre, amely júliusban hazai földön landolt. KOVÁCS LAJOS soha nem ígérget. Azonban nagy szavak nélkül is bizonyosra vehetjük, hogy a vállalat ifjúkommunista mozgalmának első embereként mindent elkövet a borsodi bányászfiatalokért. Hiszen ő maga is közéjük tartozik. Kovács Lajos. Öregek napja Sajóvámoson A Sajóvámosi Községi Tanács végrehajtó bizottsága, a községi pártszervezet, a Hazafias Népfront, a szakmaközi bizottság, a KISZ-szervezet és a termelőszövetkezet vezetői augusztus 20-án rendezték meg a már hagyományos öregek napját. Az ünnepségen — melyre több mint 200 idős dolgozót^ hívtak meg — a községi tanács vb-elnöke mondott be ^szédet. 5 Ezután az edelényi bérnyászklub irodalmi színpada $ adott színvonalas műsort, melyet az idős nénik és bácsik ^ • nagy élvezettel hallgattak. 1 A nagy sikerre való tekintettel a községi vezetők a jövő évi öregek napjára is meghívták az irodalmi színpadot. A klub vezetői ezúton mondanak köszönetet a kedves fogadtatásért. Algériai fiatalok Lyukóbányán Nemrégiben utazott haza Lyukóbányáról 10 algériai fiatal bányászati szakember, és most újabb öt főből álló csoport érkezett. Egy hónapot töltenek Lyukóbányán, hogy megismerkedjenek a korszerű bányaművelés eszközeivel. A Miskolci Bányaüzem KISZ-szervezete gondoskodik róluk, hogy jól érezzék magukat Magyarországon. A közeli napok egyikén kirándulást szerveznek, melynek során megismerkedhetnek Miskolc környékének szép kirándulóhelyeivel. BORSOOT BÁNYÁSZ s Fodrászati bemutató Az elmúlt hiétcn a sajószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Központban nagy sikerű kozmetikai tanácsadást és őszi hajviselet-bemutatót tartottak. A bemutatón —, melyet a Miskolci Fodrász Ktsz rendezett — több versenyt nyert fodrász munkáját tekinthették meg az érdeklődők. A képen négy frizurát láthatunk, amelyek a bemutatón nagy tetszést arattak. Laczó J. felv. Kevés a vájártanuló Gondok a perecesi szakmunkástanuló-intézetben A PERECESI 104-ES Szakmunkástanuló Intézetben is megszólalt már az első csengőszó, megkezdődött az új tanév. Az iskola nagyon korszerű, rendelkezik audiovizuális és egyéb speciális tantermekkel. Van szép sporttelepe és tornaterme. Tárgyi ellátottság szempontjából az ország tíz legjobb szakmunkásképző intézete közé sorolható. Az intézet tehát szép korszerű, de gondok azért vannak, ezekről beszélt Gyimesi László, az iskola igazgatóhelyettese. Mint elmondotta, a beiskolázás terén bizony nem ment úgy minden, ahogyan tervezték. Az iskola a bányász szakmában képez szakmunkásokat. Egyes ágakban — mint például a bánya-elektrólakatos — túljelentkezés volt más téren viszont a tervezett osztályokat nem sikerült feltölteni. Ez elsősorban vájár szakmára vonatkozik. A bányák részéről az igény 50 fő lenne, az iskola 30 tanuló felvételét tervezte, de mind ez ideig csak 21 jövendőbeli vájár kezdte meg tanulmányait. AZ O..OK ISMERTEK az intézet vezetősége előtt, ez azonban kevés. Vannak már tervek, hogyan lehetne jobban megszerettetni a fiatalokkal e kétségkívül nehéz, de szép szakmát.lsősorban emelni kellene a szakmunkásképzés színvonalát, oly formában, hogy más rokon szakmákkal párosítanák a vájárképzést. Ezt a módszert más szakmáknál már eredményesen alkalmazták. • Érdemes pedig a bányász szakmákat tanulni, hiszen a bánya ma is az egyik legjobban fizető hely. A képzés ingyenes, s az intézet 160—540 forintig terjedő ösztöndíjat fizet. Az utolsó fél évben már teljesítményben is dolgozhatnak. BEFEJEZÉSÜL az igazgatóhelyettes megjegyezte: szeptember hónapban még tudnak jelentkezőket fogadni vájár szakmában. Mi továbbadjuk kérését, s jelentkezni lehet Perecesen a 104-es Szakmunkástanuló Intézetben. Török István Jurták a kőházak árnyékában a Barangolás Mongóliában ! Oravecz Lajos, a Makvölgyi Bányaüzem KISZ-bizottságának titkára a közelmúltban mongóliai jutalomüdülésen vett részt. Élményeiről folytatásokban számol be olvasóinknak. A szögi női üdüv1a61 bóedni „nemzetközi hangulat” uralkodott. A magyaron kívül német, vietnami, lengyel és mongol szavaktól volt hangos az épület. A kirándulások után gyakran kerítettünk sort arra, hogy közös összejöveteleken ismerkedjünk meg egymással, a különféle országok népszokásaival, dalaival, táncaival és társasjátékaival. Különösen a vietnamiakat vettük körül megkülönböztetett szeretettel és barátsággal. Ezek a fiatalok — jóllehet, hogy részük a csataterekről, föld alatti üzemekből, lebombázott városokból és falvakból érkeztek — igen vidámak és kedvesek voltak. Legnagyobb, velük kapcsolatos élményünk mégis szomorú és megrázó esemény. Több filmtekercset hoztak ugyanis magukkal, amelynek kockáin megelevenedett minden szörnyűség és gaztett, amit az agresszorok követnek el nap mint nap e szabadságszerető nép ellen. Ettől sokkal szívderítőbb élményünk volt egy nemzetközi úttörőtáborban tett látogatásunk. Itt egy napot töltöttünk mintegy 1000 szovjet, lengyel, NDK-beli, román és bolgár pionírok között. Megérkezésünk egyszerre volt szép és mulatságos. Minden pajtás egy-egy virágcsokorral a kezében vált bennünket. Mi körülbelül ötvenen lehettünk — elképzelhető, mennyi virág jutott csoportunk egy tagjának. Szinte tetőtől talpig elborított mindnyájunkat a mongol réteken nyíló színes és különös virágok esője. A vidám látogatás után a szonginói üdülőből áttettük „székhelyünket” az Ulánbátortól 4-5 száz kilométerre fekvő tercsi nyaralóba. Az üdülő — ha lehet — még szebb volt korábbi tartózkodási helyünknél is. Hatalmas vadregényes erdők és végeláthatatlan sztyeppék között húzódott meg emeletes, fehér falú épületünk. Mintegy 1200 méterre a tengerszint felett magasodott az üdülő, úgyhogy a környező hegyeken — nagy örömünkre — nem egyszer találtunk havasi gyopárt. A nyaralótel sze több tucat jurtát magába foglaló település feküdt. Az itt élők — akárcsak minden mongol — barátságos, szívélyes emberek voltak. Korábban csak kívülről szemlélhettük meg a jurtákat. Most azonban alkalom kínálkozott arra, hogy bent is körülnézzünk, ugyanis egyik mongol barátunk meghívott „házába”. A jurtába belépve meglepetten tapasztaltuk, hogy villany világít! A telepen kis áramfejlesztő dolgozott — persze, házigazdánk elmondotta, hogy ezt még nem ^ minden „jurta-telepen” sikerült megvalósítani, de minden bizonnyal kevés időnek $ kell eltelnie ahhoz, hogy a ^ legeldugottabb mongol tele ̋pülésen is villanyfény mellett tanuljanak a gyerekek. ^ Tudniillik a forradalom egyik $ óriási vívmánya éppen az, hogy bevezették a kötelező $ oktatást. A mongol fiúk és ^ lányok 10 osztályt végeznek . Iskolák egyelőre csak a nagyobb településeken vannak, a távolabb lakó fiatalok ló $ háton teszik meg az utat al- ^ ma méterükig. Egy teljes délutánt töltöttünk a jurtában, amelynek ^ berendezése egyébként rop^pant egyszerű. A sátorban ^ körben, a ponyva mellett he ̋ lyezkednek el a fekvőhe lyek, középen mindössze egy ^ kályha és ~ egy ruhásszekrény található. TVr«*sh«»n rohantak fel Lollii napok s hamarosan búcsút kellett ven nünk frissen szerzett barátainktól. Egyúttal búcsúztunk ^ az országtól, a természeti S szépségekkel bőségesen meg- | áldott Mongóliától, ahol egy|| baráti nép épít magának^ szekb és emberibb életet. | Oravecz Lajos | (Vége) Sok a gyermekbaleset einkon. De az otthonok védett falai között is sok gyermektragédia fordul elő. A vigyázatlanság, a felelőtlenség következményeként 21- en meghaltak, 6909-en pedig megsebesültek. A korszerű háztartásokban egyre több a gép, az elektromos árammal működő használati tárgyal« száma is ugrásszerűen növekszik. Elég csak néhány percre magukra hagyni a gyermekeket, ha azok nincsenek kellőképpen felvilágosítva, könnyen kíváncsiságuk áldozataivá válhatnak. De még az iskolákban is előfordult négy halálos és 8573 kisebb sérüléssel járó baleset. Pedig a tanárok szinte egy percre sem veszik le a szemüket a tanulókról! Ijesztően magas azoknak a gyermekeknek a száma is, akik sportolás, vagy kirándulás közben vesztették életüket. Itt a legtöbb áldozatot a víz, a meggondolatlan fürdőzés követelte. Szinte minden folyó, tó, sőt, vályogvető gödör is tragédiák színhelyévé válik. Most az új tanév kezdetén, nem árt egy kicsit elgondolkodni a fenti tényeken. Újra megszólal a csengő, benépesülnek az iskolaudvarok, ahol a szünetekben esetenként többszáz gyermek játszik, szaladgál, sokszor rosszabbv*dik rendetlenkedik. A tanulóbaleset-biztosítás — mellyel színte kivétel nélkül minden iskolás rendelkezik, — bizonyos anyagi védelmet nyújt, de nincs hatalma a bénult idegek felett, s az életet sem képes visszaadni. Vigyázzunk, őrködjünk fokozottabb gonddal gyermekeink él'tp, egészsége és biztonsága fölötti A legtöbb áldozatot változatlanul a közlekedés követeli. Elszomorító és elgondolkodtató ez a tény. Az elmúlt évben 106 iskolás tanuló vesztette életét közút