Borsodi Bányász, 1970. január-június (13. évfolyam, 3-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
BORSODI BÁNYÁSZ Tapasztalatcserén Baranyában 4 Borsodi vállalati pártbizottságának vezetői és politikai munkatársai háromnapos látogatást tettek Baranya megyében a Mecseki Szénbányáknál. A már rendszeressé vált kölcsönös tapasztalatszerzések új állomása volt ez a látogatás. (Két évvel ezelőtt a mecsekiek tanulmányozták a borsodiak munkamódszereit.) Elment a Mecseki Szénbányákhoz Váczi László elvtárs, a Borsodi Szénbányák pártbizottságának titkára, Gera Ferenc titkárhelyettes, Horváth Ferenc, az agitációs és propagandamunka vezetője, Jozefkó József, a munkásőregység parancsnoka, Rostás Dezső, a szakszervezeti bizottság titkára, Kovács Lajos, a KISZ-bizottság titkára, Kovács Ferenc, a vállalati pártbizottság tagja, a Szuhavölgyi Bányaüzem igazgatója, dr. Pál László, gazdasági igazgatóhelyettes és Ferencsik Imre pénzügyi-gazdasági főelőadó. A borsodi elvtársakat május 27-én délután a Mecseki Szénbányák igazgatóságának tanácstermében Stier József pb-titkár, dr. Bánki Nándor titkárhelyettes, Jazbinsek Vilmos gazdasági főmérnök, a vállalati pártbizottság és vb tagja, országgyűlési képviselő, Dóri István őrnagy, a munkásőrség parancsnoka, Klepah Ottmar, a KISZ-bizottság titkára fogadta. Megjelent és köszöntötte a borsodi elvtársakat Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, majd később Földes Andrásné, a megyei pártbizottság PTO vezetője és Rózsavölgyi István, a PTO munkatársa is. Részt vett Schwarcz József, a vállalati pb propagandaosztály vezetője, Keszler Ferenc PTO vezető, Földvári Józsefné, a pártgazdasági osztály vezetője, dr. Gyevi Károly, a pb tagja, a Mecseki Bányász szerkesztődr. Bánki Nándor adott rá Az első п tájékoztatót a pártpolitikai munka módszereiről és a pártszervezetek gazdasági szervező munkáiról. Jazbinsek Vilmos főmérnök a széntermelés, az értékesítés, a munkaerőhelyzet jelenlegi helyzetét vázolta. Ezek után ebéd következett, amelyen Váczi László elvtárs bemutatta a borsodi küldöttség tagjait, majd megtekintették a harkányfürdői bányász üdülőt, ahol a borsodiak az éjszakát is töltötték. Május 28-án Komlóra látogattak, ahol Kossuth-bánya gazdasági és pártpolitikai vezetőinek munkamódszereit tanulmányozták és megtekintették a bányaüzem termelési agitánis muníciónak eszközeit. Kncenihbányán Földest NUXHIUI Herman az üzem pb titkárhelyettese számolt be a párt irányító és szervező munkájáról. Bán Tibor szb-titkár a szakszervezeti életről, Mérey Emil főmérnökhelyettes a termelés gépesítéséről, a széntermelési eredményekről és Kossuth-bánya történetéről adott ismertetést. Ugyanezen a megbeszélésen kaptak ismertetést a Mecseki Szénbányáknál működő szemléltető és szóbeli agitáció sokféle formájáról és módszeréről is, amelyet Schwarcz József a vállalati pártbizottság propaganda osztályvezetője tartott. Bencze Károly Kossuth-bánya pártbizottságának ágit. prop. felelőse is ugyanerről a témáról beszélt részletesebben, a Kossuthbányai módszereket ismertetve. Innen Pécs Szabolcsra, a Puskin Művelődési Házba látogattak el, ahol Suhajda Tibor, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának művelődési előadója adott tájékoztatást a vállalat művelődési intézményeinek munkamódszereiről. Ebéd közben a magyar és a német bányászok kapcsolatainak erősítésének lehettünk tanúi. Megjelent az NDK-beli Zwickau bányavárosból a Martin Hoop Bányaüzem párttitkár-helyettese, Heinz Mayer elvtárs és az szb termelési felelőse, Heinz Dietel elvtárs is. Heinz Mayer felszólalásában vázolta a két német állam vezetőinek tanácskozásait és figyelmeztette a jelenlevőket: ne mondjunk le az éberségről és ne ringassuk magunkat ábrándokba ezek kapcsán. Az igazán eredményes tárgyalásokig тлд hosszú az út. A német báZttettek küakik a mecsekiekkel való együttműködés, a kölcsönös üdültetés megszervezése céljából érkeztek Pécsre — a következő napokon is együtt voltak a mecsekiekkel és a borsodiakkal. Német vendégeink nagyon örültek a találkozásnak, mint mondották, sokat tanultak a pártpolitikai munka módszereinek megvitatása során — és meghívták a borsodi bányászok képviselőit is, hogy látogassanak el Zwickauba. Május 28-án délután a Baranya megyei pártbizottság vezető munkatársainak jelenlétében Keszler Ferenc a Mecseki Szénbányák pártbizottsága PTO vezetője adott ismertetést a vezetőségválasztások előkészítésének jelenlegi állásáról, majd Váczi László elvtárs ismertette a borsodiak ezirányú tapasztalatait. Kölcsönösen megállapították, hogy sokban hasonló, vagy teljesen azonos a munkamódszer és legtöbb tapasztalat is egyezik. 29-én vendégek as U9 gS vendéglátók megtekintették a mecseki bányászok alsó-bélatelepi üdülőjét a Balatonnál. A látogatás emlékére apró ajándékokkal lepték meg egymást, összefoglalták a tapasztalatcsere-utazás eredményeit, majd német vendégeinkkel együtt, rövid sétát tettek a Balaton partján és ezzel befejeződött a két bányavállalat politikai és gazdasági vezetőinek tapasztalatcsere-látogatása. Gy. K. Stier József, Váczi László és dr. Bánki Nándor Pécsett a Mecseki Szénbányák igazgatóságán. Gépesíteni kell! Műszaki értekezletet tartottak az ormosiak AZ ORMOSI Bányaüzem vezetői az elmúlt héten, szombaton tartották meg a műszaki értekezletet Égerszögön. Jesse Árpád főmérnök beszámolójában meghatározta az üzemre vonatkozó középtávú perspektivikus feladatokat, és részleteiben ismertette a jövőre vonatkozó programot. Beszélt a különböző beosztásokban dolgozó műszaki vezetők konkrét feladatairól. A műszaki fejlesztés lehetőségeinek tárgyalása során szó esett arról, hogy Ormosbánya a gépesítés szempontjából a legutolsó helyen áll a BSZ üzemeinek sorában. A négy aknán mindössze két maróhenger üzemel. A gazdaságosssági és termelési eredmények javításában pedig óriási szerepe van a gépesítésnek. Ugyancsak ez határozza meg egy bányaüzem jövőjét, mivel a hagyományos kézi műveléssel csak meglehetősen rövid ideig lehet biztosítani az életképességet. EZEKET A TÉNYEZŐKET vették figyelembe, amikor elhatározták, hogy bekapcsolódnak az Eickhoff-programba. A tárgyalások már lezajlottak, s a tervek szerint Elía-aknán október 1-én indul egy komplex gépesítésű frontfejtés, Eickhoff-maróhengerrel és Fletcher-típusú hidraulikus biztosító berendezéssel. Sajnos vállalati szinten nem érik el a tervezett árbevételi mértéket. Ebben az ormosiak is „közreműködtek”. Az üzem termelési szintje a várt alatt marad. Hogy miért? Erre próbáltak megfelelő választ kapni az elemző beszélgetések során. A termeléssel kapcsolatosan esett szó a felügyelet szerepéről, hatásköréről, és nem utolsósorban felelősségéről. Hiányos a munkaszervezés. A munkahelyeken nem érik el a megfelelő teli"“” kr nyékét, mert a biztoi és technológiai színvonal nem kielégítő. A baleseti helyzet is ezt bizonyítja. Az év első négy hónapjában több baleset történt, mint a múlt év hasonló időszakában. A SZÉNMINŐSÉG gazdasági kihatásai nem közömbösek az üzem számára. A meddőtartalom és a kalóriaérték viszont a tervezettnél rosszabb. Sajnos ez is vállalati probléma. A vágathajtási tervteljesítés is döcögve halad. Az F- gépek nincsenek kihasználva, mert nem megfelelő az elővájási dolgozók kiszolgálása. A gondok, nehézségek éles kidomborítása után megoldásokat kerestek. Az egyik legbiztosabb és leghatásosabb lesz az Eickhoff-programba történő bekapcsolódás. Ezt követően Czike Albert, a BSZ műszaki főosztályának vezetője vázolta a vállalat jövőre vonatkozó terveit s elmondotta, hogy Ormos milyen szerepet kap a termelési és gazdaságossági feladatok megoldásában. 1940. június 3. 1 A párt-vb napirendjén A dolgozók ügyeinek intézése bizonyítják, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta az üzem dolgozói bátrabban keresik fel problémáikkal, javaslataikkal közvetlen vezetőiket. Ez azt bizonyítja, hogy megnövekedett a felelősségérzetük a közösség iránt, s egyúttal a vezetőkkel szembeni bizalmuk is. A dolgozók észrevételekkel, ügyes-bajos ügyeikkel leggyakrabban a pártalapszervezetek titkáraihoz, a szakszervezeti és gazdasági vezetőkhöz fordulnak. A bizalom jeleként értékelhető az a tény, hogy jelentősen megnövekedett azoknak a javaslatoknak a száma, amelyekkel termelési, gazdasági kérdéseket igyekeznek a megoldás útjára vinni. Ez mindenképpen annak a bizonysága, hogy a dolgozók magukénak érzik az üzemet, s a kitűzött célokért akarnak dolgozni. Természetesen, a bejelentések zöme még mindig személyes gondokkal, problémákkal kapcsolatos. Leggyakoribbak a bérezési, áthelyezési, üdültetési panaszok. Az üzem igazgatója rendszeresen, havonta tart fogadónapot. Tavaly 390 dolgozó élt azzal a lehetőséggel, hogy közvetlenül az üzem felelős gazdasági vezetőivel közölheti panaszát. Az igazgató panaszlistáján a lakásigénylés áll az első helyen. A JELENTÉS beszámol a munkaügyi döntőbizottság és a társadalmi bíróság ténykedéséről is, ugyanis ezek a szervek a dolgozók ügyeinek intézésében fontos szerepet töltenek be. A vb megállapítása szerint az említett szervek lelkiismeretesen, humánusan igyekeznek eljárni az eléjük kerülő ügyekben. Tevékenységük hatékonyabbá vált, példa erre többek között az, hogy a megelőző időszakhoz képest, 50 százalékkal csökkent a társadalmi tulajdon elleni vétségek száma. Persze, a kedvező tapasztalatok mellett, néhány negatív jelenség is megfigyelhető volt a vizsgált időszakban. Előfordul, hogy a helyben is elintézhető ügyek eljutnak a felsőbb fórumokig is. Az ügyek ilyesfajta „tologatásával”, intézésük halogatásával a vb nem ért egyet, s javaslatot tett e káros jelenség mielőbbi felszámolására. Ugyancsak javasolta a vb a panaszkönyvek egységes vezetését is. VÉGEZETÜL a vb megállapította: „továbbra is fő követelmény, hogy a dolgozókkal való foglalkozást fontos politikai feladatnak tekintsük. A jó légkör, az ügyek törvényes intézése növeli a vezetők és a dolgozók közötti kölcsönös megbecsülést”. P. I. A BÜROKRÁCIAMENTES, rugalmas ügyintézésre egyre nagyobb gondot fordítanak az állam- és pártapparátus szervei, az intézmények és vállalatok. A párt gondosan őrködik afelett, hogy ez az egészséges tendencia mindinkább erősödjék. A pártmunka ilyen irányú kiszélesítése mindenképpen indokolt és szükséges, hiszen a párt politikájának erősítését, a szocialista demokrácia megszilárdítását is hatékonyan elősegíti a panaszos ügyek gyors és emberséges intézése. Éppen ezért az üzemi pártbizottságok időről időre megvitatják e kérdést, összegezik a szerzett tapasztalatokat, s határozatokat hoznak a további előrelépés érdekében. Az Ormosi Bányaüzem párt-végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén terjedelmes, statisztikai kimutatásokkal bőségesen illusztrált írásos jelentés alapján tárgyalta meg a dolgozók panaszainak intézésével kapcsolatos kérdéseket, feladatokat. A téma napirendre tűzését brigádvizsgálat előzte meg, amely valamennyi termelőegységre kiterjedt. A TAPASZTALATOK azt A munkaügyi miniszter Borsodban Átadták Perecesen az audiovizuális tantermet A perecesi 104-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet az oktatás korszerűsítésének jelentős fordulópontjához érkezett május 28-án, csütörtökön. Ekkor adták át az ország legmodernebb, legjobban felszerelt audiovizuális tantermét. A nagy jelentőségű ünnepségen megjelent Lázár György munkaügyi miniszter, Pápai Béla szakoktatási főosztályvezető, Haubert József tanügyigazgatási osztályvezető, Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója, Szomolya Pál, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Drótos László, az MSZMP városi bizottságának ipari osztályvezetője, Marcziniák Sándorné, a városi tanács művelődési osztályvezetője, Sztupák József, a városi tanács munkaügyi osztályának vezetője, valamint az iparitanuló-intézetek igazgatói, vezetői. Az intézet igazgatója, Kála Ottó ismertette az iskola törekvését, mely a módszertani és didaktikai eszközrendszerek fejlesztésére és korszerűsítésére irányul. Bár anyagi eszközei korlátozottak, jelentős segítséget kapnak az ÉAÉV-től és a BSZ-től, amely vállalatok számára képeznek szakmunkásokat. Ezek segítségével és az iskola tanulóinak közreműködésével hozták létre ezt a tantermet, melyben a szakrajz kivételével minden tantárgy korszerű oktatását tudják biztosítani. Az ismertető után a munkaügyi miniszter átadta rendeltetésének a tantermet. Ezután rövid bemutatót tartotta, s így a vendégek gyakorlatban is láthatták az új oktatási módszer jelentőségét. Ezt követően a miniszter és az intézetek megjelent vezetői baráti beszélgetésen vettek részt, melynek során az ipari szakmunkásképző tartalmi szintjének emeléséről esett szó. Az audiovizuális tanterem átadásán megjelent Lázár György munkaügyi miniszter. Fotó: Balajti L. A központi szénosztályozó laboratóriumában dolgozik a Lomonoszov nevet viselő szénvizsgáló brigád. .Jó munkáját dicséri, hogy a brigádból többen kaptak kiváló dolgozó büntetést az idén. A brigád állandó versenyben van, az ugyancsak a laborban dolgozó Mengyelejot brigáddal.