Borsodi Bányász, 1970. január-június (13. évfolyam, 3-25. szám)

1970-06-03 / 22. szám

BORSODI BÁNYÁSZ Tapasztalatcserén Baranyában 4 Borsodi vállalati pártbizottságának vezetői és politikai munkatársai há­romnapos látogatást tettek Baranya megyében a Me­cseki Szénbányáknál. A már rendszeressé vált kölcsönös tapasztalatszerzések új állomása volt ez a látoga­tás. (Két évvel ezelőtt a me­csekiek tanulmányozták a borsodiak munkamódszereit.) Elment a Mecseki Szénbá­nyákhoz Váczi László elv­társ, a Borsodi Szénbányák pártbizottságának titkára, Gera Ferenc titkárhelyettes, Horváth Ferenc, az agitációs és propagandamunka vezető­je, Jozefkó József, a mun­­kásőregység parancsnoka, Rostás Dezső, a szakszerve­zeti bizottság titkára, Kovács Lajos, a KISZ-bizottság titká­ra, Kovács Ferenc, a vállala­ti pártbizottság tagja, a Szu­­havölgyi Bányaüzem igazga­tója, dr. Pál László, gazdasági igazgatóhelyettes és Feren­­csik Imre pénzügyi-gazdasági főelőadó. A borsodi elvtársakat má­jus 27-én délután a Mecseki Szénbányák igazgatóságának tanácstermében Stier József pb-titkár, dr. Bánki Nándor titkárhelyettes, Jazbinsek Vilmos gazdasági főmérnök, a vállalati pártbizottság és vb tagja, országgyűlési kép­viselő, Dóri István őrnagy, a munkásőrség parancsnoka, Klepah Ottmar, a KISZ-bi­­zottság titkára fogadta. Meg­jelent és köszöntötte a bor­sodi elvtársakat Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, majd később Föl­des Andrásné, a megyei párt­­bizottság PTO vezetője és Rózsavölgyi István, a PTO munkatársa is. Részt vett Schwarcz József, a vállalati pb propagandaosztály vezetője, Keszler Ferenc PTO vezető, Földvári Józsefné, a párt­gazdasági osztály vezetője, dr. Gyevi Károly, a pb tagja, a Mecseki Bányász szerkesztő­­dr. Bánki Nándor adott rá­ Az első п tá­jékoztatót a pártpolitikai munka módszereiről és a pártszervezetek gazdasági szervező munkáiról. Jazbin­sek Vilmos főmérnök a szén­­termelés, az értékesítés, a munkaerőhelyzet jelenlegi helyzetét vázolta. Ezek után ebéd következett, amelyen Váczi László elvtárs bemu­tatta a borsodi küldöttség tagjait, majd megtekintették a harkányfürdői bányász üdülőt, ahol a borsodiak az éjszakát is töltötték. Május 28-án Komlóra látogattak, ahol Kossuth-bánya gazdasá­gi és pártpolitikai vezetői­nek munkamódszereit tanul­mányozták és megtekintették a bányaüzem termelési agi­­tán­is muníciónak eszközeit. Kncenih­bányán Földest N­UXHIUI Herman az üzem pb titkárhelyettese számolt be a párt irányító és szervező munkájáról. Bán Tibor szb-titkár a szakszer­vezeti életről, Mérey Emil főmérnökhelyettes a terme­lés gépesítéséről, a szénter­melési eredményekről és Kossuth-bánya történetéről adott ismertetést. Ugyan­ezen a megbeszélésen kap­tak ismertetést a Mecseki Szénbányáknál működő szem­léltető és szóbeli agitáció sokféle formájáról és mód­szeréről is, amelyet Schwarcz József a vállalati pártbizott­ság propaganda osztályveze­tője tartott. Bencze Károly Kossuth-bánya pártbizottsá­gának ágit. prop. felelőse is ugyanerről a témáról beszélt részletesebben, a Kossuth­­bányai módszereket ismer­tetve. Innen Pécs­ Szabolcsra, a Puskin Művelődési Házba látogattak el, ahol Suhajda Tibor, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának művelődési előadója adott tájékoztatást a vállalat műve­lődési intézményeinek mun­kamódszereiről. Ebéd köz­ben a magyar és a német bányászok kapcsolatainak erősítésének lehettünk tanúi. Megjelent az NDK-beli Zwickau bányavárosból a Martin Hoop Bányaüzem párttitkár-helyettese, Heinz Mayer elvtárs és az szb ter­melési felelőse, Heinz Dietel elvtárs is. Heinz Mayer fel­szólalásában vázolta a két német állam vezetőinek ta­nácskozásait és figyelmeztette a jelenlevőket: ne mondjunk le az éberségről és ne rin­gassuk magunkat ábrándok­ba ezek kapcsán. Az igazán eredményes tárgyalásokig тлд hosszú az út. A német báZttettek kü­akik a mecsekiekkel való együttműködés, a kölcsönös üdültetés megszervezése cél­jából érkeztek Pécsre — a következő napokon is együtt voltak a mecsekiekkel és a borsodiakkal. Német vendégeink nagyon örültek a találkozásnak, mint mondották, sokat tanultak a pártpolitikai munka módsze­reinek megvitatása során — és meghívták a borsodi bá­nyászok képviselőit is, hogy látogassanak el Zwickauba. Május 28-án délután a Ba­ranya megyei pártbizottság vezető munkatársainak je­lenlétében Keszler Ferenc a Mecseki Szénbányák párt­­bizottsága PTO vezetője adott ismertetést a vezető­ségválasztások előkészítésé­nek jelenlegi állásáról, majd Váczi László elvtárs ismer­tette a borsodiak ezirányú tapasztalatait. Kölcsönösen megállapították, hogy sokban hasonló, vagy teljesen azonos a munkamódszer és legtöbb tapasztalat is egyezik. 29-én vendégek as U9 gS vendéglátók megtekintették a mecseki bányászok alsó-bélatelepi üdülőjét a Balatonnál. A látogatás emlékére apró aján­dékokkal lepték meg egy­mást, összefoglalták a ta­pasztalatcsere-utazás eredmé­nyeit, majd német vendége­inkkel együtt, rövid sétát tettek a Balaton partján és ezzel befejeződött a két bá­nyavállalat politikai és gaz­dasági vezetőinek tapaszta­latcsere-látogatása. Gy. K. Stier József, Váczi László és dr. Bánki Nándor Pécsett a Mecseki Szénbányák igazgatóságán. Gépesíteni kell! Műszaki értekezletet tartottak az ormosiak AZ ORMOSI Bányaüzem vezetői az elmúlt héten, szombaton tartották meg a műszaki értekezletet Éger­szögön. Jesse Árpád főmérnök be­számolójában meghatározta az üzemre vonatkozó közép­távú perspektivikus felada­tokat, és részleteiben ismer­tette a jövőre vonatkozó programot. Beszélt a külön­böző beosztásokban dolgozó műszaki vezetők konkrét fel­adatairól. A műs­zaki fejlesztés lehe­tőségeinek tárgyalása során szó esett arról, hogy Ormos­bánya a gépesítés szempont­jából a legutolsó helyen áll a BSZ üzemeinek sorában. A négy aknán mindössze két maróhenger üzemel. A gazdaságosssági és ter­melési eredmények javításá­ban pedig óriási szerepe van a gépesítésnek. Ugyancsak ez határozza meg egy bánya­üzem jövőjét, mivel a hagyo­mányos kézi műveléssel csak meglehetősen rövid ideig le­het biztosítani az életképes­séget. EZEKET A TÉNYEZŐKET vették figyelembe, amikor el­határozták, hogy bekapcso­lódnak az Eickhoff-prog­­ramba. A tárgyalások már le­zajlottak, s a tervek szerint Elía-aknán október 1-én in­dul egy komplex gépesítésű frontfejtés, Eickhoff-maró­hengerrel és Fletcher-típusú hidraulikus biztosító beren­dezéssel. Sajnos vállalati szinten nem érik el a tervezett árbevételi mértéket. Ebben az ormosiak is „közreműködtek”. Az üzem termelési szintje a várt alatt mar­ad. Hogy miért? Erre próbáltak megfelelő választ kapni az elemző beszélgeté­sek során. A termeléssel kapcsolato­san esett szó a felügyelet sze­repéről, hatásköréről, és nem utolsósorban felelősségéről. Hiányos a munkaszervezés. A munkahelyeken nem érik el a megfelelő teli"“” kr nyé­két, mert a bizt­oi és technológiai színvonal nem kielégítő. A baleseti helyzet is ezt bizonyítja. Az év első négy hónapjában több bal­eset történt, mint a múlt év hasonló időszakában. A SZÉNMINŐSÉG gazda­sági kihatásai nem közömbö­sek az üzem számára. A meddőtartalom és a kalória­érték viszont a tervezettnél rosszabb. Sajnos ez is válla­lati probléma. A vágathajtási tervteljesí­tés is döcögve halad. Az F- gépek nincsenek kihasználva, mert nem megfelelő az elő­­vájási dolgozók kiszolgálása. A gondok, nehézségek éles kidomborítása után megol­dásokat kerestek. Az egyik legbiztosabb és leghatásosabb lesz az Eickhoff-programba történő bekapcsolódás. Ezt követően Czike Albert, a BSZ műszaki főosztályá­nak vezetője vázolta a válla­lat jövőre vonatkozó terve­it s elmondotta, hogy Or­mos milyen szerepet kap a termelési és gazdaságossági feladatok megoldásában. 1940. június 3. 1 A párt-vb napirendjén A dolgozók ügyeinek intézése bizonyítják, hogy az új gaz­dasági mechanizmus beveze­tése óta az üzem dolgozói bátrabban keresik fel problé­máikkal, javaslataikkal köz­vetlen vezetőiket. Ez azt bi­zonyítja, hogy megnövekedett a felelős­ségérzetük a közösség iránt, s egyúttal a vezetőkkel szem­beni bizalmuk is. A dolgozók észrevételekkel, ügyes-bajos ügyeikkel leg­gyakrabban a pártalapszerve­­zetek titkáraihoz, a szakszer­vezeti és gazdasági vezetők­höz fordulnak. A bizalom je­leként értékelhető az a tény, hogy jelentősen­ megnöveke­dett azoknak a javaslatoknak a száma, amelyekkel termelé­si, gazdasági kérdéseket igye­keznek a megoldás útjára vinni. Ez mindenképpen an­nak a bizonysága, hogy a dol­gozók magukénak érzik az üzemet, s a kitűzött célokért akarnak dolgozni. Természetesen, a bejelenté­sek zöme még mindig szemé­lyes gondokkal, problémák­kal kapcsolatos. Leggyakorib­bak a­­ bérezési, áthelyezési, üdültetési panaszok. Az üzem igazgatója rend­szeresen, havonta tart foga­dónapot. Tavaly 390 dolgozó élt azzal a lehetőséggel, hogy közvetlenül az üzem felelős gazdasági vezetőivel közölheti panaszát. Az igazgató panaszlistáján a lakásigénylés áll az első helyen. A JELENTÉS beszámol a munkaügyi döntőbizottság és a társadalmi bíróság tényke­déséről is, ugyanis ezek a szervek a dolgozók ügyeinek intézésében fontos szerepet töltenek be. A vb megállapí­tása szerint­ az említett szer­vek lelkiismeretesen, humá­nusan igyekeznek eljárni az eléjük kerülő ügyekben. Te­vékenységük hatékonyabbá vált, példa erre többek között az, hogy a megelőző időszak­hoz képest, 50 százalékkal csökkent a társadalmi tulaj­don elleni vétségek száma. Persze, a kedvező tapaszta­latok mellett, néhány negatív jelenség is megfigyelhető volt a vizsgált időszakban. Előfor­dul, hogy a helyben is elin­tézhető ügyek eljutnak a fel­sőbb fórumokig is. Az ügyek ilyesfajta „tolo­gatásával”, intézésük halo­gatásával a vb nem ért egyet, s javaslatot tett e káros je­lenség mielőbbi felszámolá­sára. Ugyancsak javasolta a vb a panaszkönyvek egységes vezetését is. VÉGEZETÜL a vb megál­lapította: „továbbra is fő követel­mény, hogy a dolgozókkal való foglalkozást fontos po­litikai feladatnak tekint­sük. A jó légkör, az ügyek törvényes intézése növeli a vezetők és a dolgozók kö­zötti kölcsönös megbecsü­lést”. P. I. A BÜROKRÁCIAMENTES, rugalmas ügyintézésre egyre nagyobb gondot fordítanak az állam- és pártapparátus szer­vei, az intézmények és vál­lalatok. A párt gondosan őr­ködik afelett, hogy ez az egészséges tendencia mindin­kább erősödjék. A pártmun­ka ilyen irányú kiszélesítése mindenképpen indokolt és szükséges, hiszen a párt po­litikájának erősítését, a szo­cialista demokrácia megszi­lárdítását is hatékonyan elősegíti a pa­naszos ügyek gyors és em­berséges intézése. Éppen ezért az üzemi párt­bizottságok időről időre meg­vitatják e kérdést, összegezik a szerzett tapasztalatokat, s határozatokat hoznak a to­vábbi előrelépés érdekében. Az Ormosi Bányaüzem párt-végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén terjedelmes, statisztikai kimutatásokkal bőségesen illusztrált írásos jelentés alapján tárgyalta meg a dolgozók panaszainak intézésével kapcsolatos kér­déseket, feladatokat. A téma napirendre tűzését brigád­vizsgálat előzte meg, amely valamennyi termelőegységre kiterjedt. A TAPASZTALATOK azt A munkaügyi miniszter Borsodban Átadták Perecesen az audiovizuális tantermet A perecesi 104-es számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet az oktatás korszerűsítésé­nek jelentős fordulópontjá­hoz érkezett május 28-án, csütörtökön. Ekkor adták át az ország legmodernebb, leg­jobban felszerelt audiovizuá­­­lis tantermét. A nagy jelen­tőségű ünnepségen megjelent Lázár György munkaügyi mi­niszter, Pápai Béla szakokta­tási főosztályvezető, Haubert József tanügyigazgatási osz­tályvezető, Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgató­ja, Szomolya Pál, az Északma­gyarországi Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Drótos László, az MSZMP városi bi­zottságának ipari osztályve­zetője, Marcziniák Sándorné, a városi tanács művelődési osztályvezetője, Sztupák Jó­zsef, a városi tanács munka­ügyi osztályának vezetője, valamint az iparitanuló-inté­­zetek igazgatói, vezetői. Az intézet igazgatója, Kál­a Ottó ismertette az iskola tö­rekvését, mely a módszertani és didaktikai eszközrendsze­rek fejlesztésére és korszerű­sítésére irányul. Bár anyagi eszközei korlátozottak, jelen­tős segítséget kapnak az ÉAÉV-től és a BSZ-től, amely vállalatok számára képeznek szakmunkásokat. Ezek segít­ségével és az iskola tanulói­nak közreműködésével hoz­ták létre ezt a tantermet, melyben a szakrajz kivételé­vel minden tantárgy korsze­rű oktatását tudják biztosíta­ni. Az ismertető után a mun­kaügyi miniszter átadta ren­deltetésének a tantermet. Ezután rövid bemutatót tartotta, s így a vendégek gya­korlatban is láthatták az új oktatási módszer jelentősé­gét. Ezt követően a minisz­ter és az intézetek megjelent vezetői baráti beszélgetésen vettek részt, melynek során az ipari szakmunkásképző tartalmi szintjének emelésé­ről esett szó. Az audiovizuális tanterem átadásán megjelent Lázár György munkaügyi miniszter. Fotó: Balajti L. A központi szénosztályozó laboratóriumában dolgozik a Lomonoszov nevet viselő szénvizsgáló bri­gád. .Jó munkáját dicséri, hogy a brigádból többen kaptak kiváló dolgozó b­ü­ntetést az idén. A bri­gád állandó versenyben van, az­ ugyancsak a labor­ban dolgozó Mengyelejot brigáddal.

Next