Borsodi Bányász, 1970. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-22 / 29. szám
BORS NÉPÉNEK NYOMÁBAN 4. oldal A REMETE 6. oldal SPORT 6. oldal A tartalomból: 25 ÉVE TÖRTÉNT 2. oldal EMBEREK A SZÉNFALNÁl 3. oldal VILÁG HtOLrKBIM, PETESÜLETEK B KMWVS7 A BORSODI BÁNYÁSZOK HETILAPJA XIII. évfolyam, 29. szám. Ara: 50 fillér 1970. július 22. I Kongresszusra készülünk iyenkor, a vezetőségválasztások előtt mindig összesűrűsödik a munka a pártszervezetekben. Az alapszervezet vezetőségének egyik legfontosabb feladata, hogy gondosan készítsék el a beszámolót, amelynek nem csupán a titkár, hanem az egész vezetőség kolektív véleményét kell tartalmaznia. Most azonban nemcsak ezek a gondok foglalkoztatják az alapszervezeteket. Ió Kongresszusra is készülünk, s ez nagyobb munkát igényel valamennyi pártszervezettől. Legfontosabb feltétele a jó beszámolónak, hogy konkrerét és alapos legyen. Nem tartjuk szükségesnek most —i , nem is feladata ennek a taggyűlésnek, tehát a beszámolónak sem — például a párt általános politikájának az értékelését. A beszámoló foglalkozzon a pártvezetőség és l I; a párttagok munkájával, a párt politikájának megvalósítása érdekében kifejtett helyi tevékenységgel, a IX. párt- S 1 kongresszus határozatainak és az adott területre, üzemre vonatkozó felsőbb és saját határozatok végrehajtásával. Okvetlen tükröznie kell, hogy üzemenként és helyileg hogyan érvényesül a párt politikája. Elemezni kell 5 . a gazdasági munkában, a termelésben két év alatt elért S eredményeiket. Elsősorban azt vizsgálni, hogy mit tettek ! az üzemek kollektívái a célok megvalósítása érdekében, ‘l . Ott, ahol nincs előrelépés ezen a téren, bátran fel kell vetni a lemaradás okait. Célszerűnek tartanánk, ha alapszervezeteink kiemelten foglalkoznának a termelékenység kérdésével. Hogyan teljesítette a ráháruló feladatokat egy-egy ’ üzem kollektívája, az eredmények vagy a nehézségeké minek tulajdoníthatók, milyen további feladatok vannak s l ezen a területen? Vizsgálják meg azt is, hogy alapszervvezetőink hogyan segítették a vezetőket abban, hogy következetesek, határozottak és emberségesek, igazi kommunista vezetők legyenek. Jó, ha értékeljük a termeléssel, gazdasági munkával összefüggő propagandateveékenységünket is. A tények alapján mutassák be a párt s tagok helytállását a termelésben, a gazdasági munkában. г 5 Helyes lenne megdicsérni név szerint a párt- és társadallmi munkában kitűnt kommunistákat, s ahol szükséges, jó. bírálni azokat, akik nem tesznek eleget maradéktalanul kötelezettségüknek. Foglalkozni kell még a párt belső életével, a párttagság körében jelentkező politikai, ideológiai kérdésekkel és a tömegszervezetek pártirányításának legfontosabb kérdéseivel. i [UNK] *Minden alapszervezetben megfogalmazódik majd az ; ogy is, hogy milyen munkát várnak az új vezetőségektől, hogyan dolgozzanak a kommunisták az egészséges üzemi légkör megvalósításáért, és nem utolsósorban a jó üzemi-politikai légkör megteremtéséért. Mindannyiunk számára tanulságosak lesznek ezek a felszólalások. A vezetőségválasztások és a pártkongresszus politikai és szervezeti előkészítésének sokfajta teendői között mindig fennáll a veszélye annak, hogy pártszervezeteink látóköréből — ha csak egy kis időre is —, kiesnek a folyamatos feladatok, a hétköznapi gondokra kevesebb figyelmet fordítanak. Ez azonban megelőzhető, ha minden alapszervezet ügyel rá. Olyan légkör, közhangulat kialakítására van szükség, amelyben a kongresszus méltó előkészítésének szerves része a soron levő gazdasági és politikai feladatok eredményes végrehajtása. Ezért a pártszervezetek karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit a kongresszusi munkaverseny kiszélesítésére, és a szakszervezettel, valamint a KISZ-szel együtt segítsék elő a vállalások teljesítését. A szervezeti tennivalókon kívül a pártkongresszusra történő felkészülés akkor lesz a legméltóbb, ha elérjük a kongresszusi munkaverseny célkitűzéseit. Minden alapszervezet, minden párttag — saját munkaterületén — ezzel járulhat a legjobban hozzá a szocializmus építéséhez. Ezért a következő felhívással fordulunk a Borsodi és a Ózdvidéki Szénbányák valamennyi dolgozójához: Elvtársak! Szocialista brigádok! Vállalatunk dolgozói! Felszabadulásunk 25. évében kerül sor az MSZMP X. kongresszusára. Korábbi hagyományainkhoz híven, folytassuk magasabb színvonalon a koneref ms tiszteltéke a szocialista munkaversenyt! ) BUZÁS JÁNOS, az ÚSZ pártbizottságának titkára! új front indul Szeles-aknán Szeles-aknán a keleti mezőben új dobsonos frontot indítanak július 25-én. Jelenleg az A/4-es front szerelési munkálatai folynak. Három gumiszalagot és két Slash 67-es háromláncos kaparót kell üzemképessé tenniük a gépészeti dolgozóknak az indulásig. A berendezések már a helyszínen vannak, egyedül az alapkaparó fejállomása hiányzik még. A lengyel cég által szállított fejállomás előreláthatóan néhány napos késéssel érkezik meg az üzem részére. Emiatt viszont nem halasztható el a front indítása. Így lehetséges, hogy szükségmegoldáshoz kell folyamodniuk. A szerelési munka részhatáridőit tartják a dolgozók, és a munkálatok jelenlegi állása arra enged következtetni, hogy a front a tervezett időben beindul. Az új front 70 méteres homlokhosszal indul, de később 140 méterre növekszik. Erről a tömegtermelő munkahelyről átlagosan 70—80 vagon szenest ad majd az akna. A népcsilis front előkészületei Ella-aknán A harmadik Fletcher kooperáció ELLA-AKNÁN az év elejétől erőteljesen készülnek a III. Fletcher kooperáció fogadására. Az északkeleti fővonali front kialakítását tulajdonképpen már az első negyedév során befejezték. Csak a frontindító vágat kihajtása maradt meg. Ennek a háta mögött ugyanis egy 40 méteres kifutású pillér van, amit hagyományos kézi erővel fejtenek le. Ezután fognak hozzá a frontinduló vágat kihajtásához, így elkerülik azt, hogy a vágatot nem tördeli össze a fellépő nagy nyomás. Úgy tervezik, hogy a gépesített front indítását ez év október elsejével kezdik meg. A maróhengeres front homlokhossza az indulásnál 80 méter lesz, de ahogy elhagyják a velőt, 100 méterre bővül. Kezdetben 70 főt telepítenek ide, majd fokozatosan 50—60 főre csökkentik a létszámot. EZ A FRONTFEJTÉS az akna tervét (120—125 vagon naponta) lényegesen nem befolyásolja. Kifutási ideje mintegy 3 hónap. Innen a gépet az északkeleti egyes frontra költöztetik, ahol egyszeri átállással 1100 méteres hosszban biztosítja a folyamatos termelést egész évben, sőt a mező lefejtése áthúzódik a jövő esztendőre is. Ennek a frontnak a vágata is 30 százalékban készen áll. A szállító berendezések, a gumiszalagok már be vannak szerelve, csak az 1000-es heveder beépítése van hátra. A GÉPKEZELÉSSEl kapcsolatos ismeretek elsajátítása céljából öt szakember tapasztalatcserén vett részt Lyukóbányán, ahol egy héten át tanulmányozták a külső- és belső szerelési munkálatokat. Augusztusban a frontmérnök vezetésével újabb csoport utazik majd e célból Lyukóbányára. Ezen túlmenően a fronti dolgozók részére egy 60 órás tanfolyamot szervez a., akna vezetősége. (0 Bánya 1400 méter mélységben Az ukrajnai Sahtyorszk város mellett van a Szovjetunió legmélyebb bányája, amelyből 1400 méterről hozzák felszínre a kiváló minőségű antracitot. A bánya tervezett kapacitása napi 7 ezer tonna szén. A fejtéseken a komplex gépesítés eredményeként a munka termelékenysége a Donyecmedence átlagos termelékenységének két és fél, háromszorosa. A villanymotorok „orvosa” A meghibásodott villanymotorok újratekercselésének első fázisaként a zárlatos tekercseket távolítják el. Ebben a benzinlámpa jó szolgálatot tesz, hiszen ezzel égetik ki a tekercseket. Képünkön Kovács Lajos, a farkaslyuki központi javítóműhelyben végzi ezt a műveletet. Laczó J. felv. Harcban a vetővel! Feketevölgy egyes aknadobsonos frontfejtésének dolgozói ismét olyan erőpróbának vannak kitéve, mint egy hónappal ezelőtt. A fejtés előkészítő vágataiban megismert 0,5 m-es vető, amely 415 fokos szöget zár be a fejtési homlokkal, a meghajtóműnél jelentkezett, majd a fejtési homlokon 1,2 m-re növekedett ki, s így a gépi munkát nagyon megnehezíti. A tisztán termelést — sajnos — nagymértékben zavarják a fejtés jelenlegi adottságai, de nagyon lerontja a brigád teljesítményeit is. A gépek és emberek egyaránt érzik, hogy a meddő nem szén. A marótárcsa kései nagyon kopnak, a láncos vonszoló pedig gyakran betapad. A szén helyett kiszállított napi 120—140 csille meddő minden esetben azt igényli, hogy járassák le először a berendezésekről a szenet, s csak ezután indulhat meddővágó munkájára a maróhenger. Ugyanígy a töltőgurítót is mindig üresre kell csapolni, hogy ott se keveredhessen össze a két nagy ellenség: a szén és a meddő. Ez sok veszteségidőt eredményez, s a meddőszállításra nem alkalmas 3 láncos kaparó sorozatos meghibásodását is okozza. A IX. ötéves terv irányelveinek szellemében Tovább a megkezdett úton A szénbányászat helye és szerepe népgazdaság VASÁRNAP HOZTÁK nyilvánosságra a párt Központi Bizottságának határozatát a IV. ötéves terv irányelveiről. E dokumentum, amikor hangsúlyozza, hogy a következő ötéves tervidőszakban a gazdasági munka magasabb minőségi követelményeinek az előtérbe való állítása az egyik legfontosabb feladat, ezzel összefüggően külön fejezetekben is foglalkozik a szénbányászat helyével és szerepével van. Tudvalévően az elmúlt években a bányászatban nagy átalakulások történtek. Elsősorban szerkezeti ,strukturális változások, amelyek természetesen egyéb, nagy jelentőségű feladatok (munkaerőhelyzet, utánpótlás, gépesítés, korszerűsítés stb.) megoldását is megkövetelték. Egyfelől továbbra is messzemenően törekedni kellett a lakosság, általában a fogyasztók igényeinek a kielégítésére, aminek a megye bányaipara becsülettel eleget tett. Mindenki emlékszik a télen kialakult nehéz helyzetre, amikor a bányászok helytállásán, szorgalmán és nemegyszer áldozatvállalásán múlott, hogy a szén csatornái ki ne apadjanak. Másfelől ugyanakkor nem lehetett lemondani a műszaki fejlesztésből adódó feladatokról sem, hiszen korszerűség nélkül nincs korszerű bányaművelés sem. A KORSZERŰSÉG ma nemcsak jelszó, hanem tudatos, tervszerű munka a megye szénbányászatában is A kezdeti lépéseken túljutva, fokozatosan nő az üzemek és aknák műszaki színvonala, ezzel párhuzamosan termelékenysége, általában a gazdaságossága is. E fontos tennivalóra irányítja rá újólag a most nyilvánosságra hozott határozat a figyelmet, amikor hangsúlyozza: „A szénbányászatban — az energiastruktúra korszerűsítésével összhangban — fejleszteni kell a népgazdaság energiaellátásában továbbra is fontos szerepet betöltő gazdaságos széntermelést, fokozottan leállítva a gazdaságtalan bányaüzemek termelését.” BORSODBAN ENNEK megfelelően már történtek intézkedések. A gazdaságtalanul termelő bányaüzemek közül több bezárta kapuit. Az ilyen jellegű intézkedések nem visszalépést jelentenek a bányászkodás történetében, ellenkezőleg: a népgazdaság és az egyén érdekeit szolgálják. A cél, hogy mindenütt — így a bányászatban is — előtérbe kerüljön a gépesítés fokozása, az elavult gépek gyorsabb kicserélése, a technológia korszerűsítése. Ennek lehetünk tanúi általában, de külön-külön is minden üzemben. Ha a tervzárói rekonstrukcióra, a szuhakállói II-es aknai gépesítési törekvésekre, a lyukóbányai fletcheres frontra gondolunk is, bátran elmondható, hogy a borsodi bányászatban helyes úton járnak. S a KB határozata újólag arra ösztönöz: tovább ezen a megkezdett úton, hiszen mint a dokumentumban is olvashatjuk: „Észak- Magyarország ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászat rekonstruciója ...” is. AZ IRÁNYELVEKRŐL szóló határozat szellemében előbbre lépni, az eddig elért eredményeket gyarapítani: ez most a feladat, a tennivaló a szénbányászatban is.