Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-14 / 7. szám

4073. február 14. BORSODI BÁNTÁSZ. Két választás között Lénárddarócon a kicsit is becsülik FÉLEZER LÉLEKSZÁMÚ kisközség az ózdi járásban Lénárddaróc. A főutcán kí­vül mindössze öt mellékut­cácskája van. A helységet bányászok, kohászok, téesz­­parasztok lakják. Újabban a budapesti fehérnemű szö­vetkezet kirendeltsége bizto­sít munkalehetőséget a lá­nyoknak, az asszonyoknak. A betonozott főutca két oldalán az újonnan épített több szobás lakások és a ré­gebbi, szerényebb kivitelű hajlékok váltogatják egy­mást. Az összkép békés nyu­galomról, harmóniáról tanús­kodik. Lénárddaróc öt éve — Bükkmogyorósddal együtt — közigazgatásilag Csernelyhez tartozik. A különböző hiva­talos ügyek intézését — Bár­dos Józsefné vezetésével — tanácsi kirendeltség végzi. A KÖZÖS TANÁCSHOZ való tartozás egyrészt jó, másrészt viszont kedvezőt­len a kisközségnek. Jó, mert a mintegy 4000 összlakosság felsőbb tanácsi kategóriába való besorolásra adott lehető­séget, de kedvezőtlen is, mert a beruházások többsége az ,,anyaközséget” gazdagítja. Csernely fejlődésben messze megelőzi a másik két telepü­lést. A lénárddaróciak néha úgy érzik, mintha mostoha­testvérek lennének. — Sajnos, ez így igaz — mondta Benke János, a Ha­zafias Népfront helyi elnöke, aki egyébként az ÖKÜ gép­lakatosa. — Az utóbbi vá­lasztás óta kevesebbet kapott vissza kisközségünk beruhá­zásra, mint amennyit befize­tett a közös kasszába. S, hogy ennek ellenére mégis szépen gyarapodott Lénárddaróc, az főleg a la­kóinak az érdeme. A tanács mindössze, a közelmúltban felépített buszváróhoz és a könyvtár fejlesztéséhez nyúj­tott jelentősebb anyagi segít­séget. Az iskola melléképüle­tének a felépítéséhez, a két mellékutca salakozásához és a kultúrház belső tatarozásá­hoz csak a szükséges anyagot kellett a tanácsnak megvásá­rolnia, a többit elvégezte a lakosság. A kisközségnek szinte nincs is olyan lakója, aki az utóbbi két évben ne dolgozott volna legalább tíz óra társadalmi munkát. — Mi, lénárddaróciak meg­tanultuk a kicsit is becsülni mondta a népfront elnöke. — Mindenért, amivel helysé­günk gazdagodott, sok-sok iz­­zadságcseppel fizettünk­. A TÁRSADALMI munka­akciókat minden egyes alka­lommal a népfront aktívái szervezték. A kisközségben a kilenc tanácstag vállára ne­hezedik valamennyi ilyen jel­legű feladat. Szinte teljesen magukra vannak utalva. A helybeli pártcsoportnak mind­össze hét tagja van, KISZ pedig egyáltalán nem műkö­dik. Lénárddarócon kevés a tizenéves fiatal. A népfront elnöke szerint az 507 lakos­ból 450 a választó­korú pol­gár. A kisközségben a művelő­dési, szórakozási lehetőséget az 1300 kötetes könyvtár és kultúrház jelenti. Ez utóbbi­ban hetente egyszer van filmvetítés. A könyvtár két­szer tart nyitva. — A lakosság fele rend­szeresen kölcsönöz könyvet — mondta Bárdos Józsefné kirendeltség-vezető. — A fia­talabbak szívesen olvassák a folyóiratokat is. Úgy tűnik, végre megoldó­dott a kisközség nagy gond­ja: szakképzett tanítónő ke­rült az általános iskolába. Eddig ugyanis többnyire ké­pesítés nélküliek tanítottak, akik évenként váltották egy­mást. — Az I—IV. osztályban közel harminc gyermeket ta­nítok — mondta Kabalyuk Mária tanítónő.----Értelmes, jóeszű gyerekek. Nagyon megszerettem őket. LÉNÁRDDARÓCON is most a közelgő tanácsválasz­tásokra készülnek. Bizonyos, hogy az új népfront-bizott­ságnak sok lesz a tennivaló­ja. A feladatok közé tartozik a többi között az úthálózat javítása és egy üzlethálózat létrehozása. Kolaj—Laczó Az újonnan létesített könyvtárat gyakran látogatják az ol­vasók, közöttük is legaktívabbak a fiatalok és a gyerekek 55 fillérrel olcsóbban a szállítási üzem tavalyi mérlege Az ŐSZ szállítási üzemét 1970. végén azzal a céllal lé­tesítették, hogy központosít­sák a borsodnádasdi és a far­­kaslyuki üzemek szenének szállítását. Az üzem közel két éven át több részlegre osz­lott, s csak tavaly júniusban költözött a jelenlegi helyére. A koncentrálás megmutatko­zik az üzem eredményeiben is. — Az elmúlt évben, 6,17 forint volt a kilométerenkénti fajlagos önköltségünk — mondta Tersánszky Ferenc főmérnök. — Ez kilométeren­ként 55 fillérrel kedvezőbb az előző évi önköltségnél. Az üzem — melynek 228 dolgozója van — tavalyi szű­kített bevételi eredménye 2,7 millió forint volt. A napi szénszállítás 155—165 vagon között váltakozik. Ez a válla­lat termelésének közel fele. A mennyiség jelentős részét a háztartási és illetményszén jelenti, melyet az üzem gép­kocsijai Ózdra és a környező községekbe szállítanak. Végeznek egyébként szol­gáltatási fuvarozást is más cégeknek. Az üzem vezetői mindent elkövetnek annak érdekében, hogy maximálisan kihasználják a szabad kapa­citást. Az üzem napjainkban két részlegre oszlik: a szállító és a javítórészlegre. Az előbbihez mintegy 140 gépkocsi és 120 gépkocsiveze­tő tartozik, az utóbbinak pe­dig 86 fő szak- és betanított munkása van. Az üzem gép­kocsijait és munkagépeit ja­vítják két szakban. Az eredményes évzárás után a szállítási üzemre az idén még nagyobb feladatok várnak. A főmérnök mondta: — A bevételi tervünk 3,5 millió forint. Feltétlenül tar­tanunk kell a 6,17 forintos fajlagos önköltségi szintet is. Az üzem gépkocsijai meg­lehetősen elhasználódottak. Szükség van a felújításukra, illetve a fokozatos lecserélé­sükre. Ebben az évben — 700 ezer forint ráfordítással — kilenc darab gépkocsit szán­dékoznak vásárolni. Három darab Skodát és hat darab ZIL-t. Honnan teremtik elő a pénzt? — Ki kell gazdálkodnunk — felelte a főmérnök, majd elmondta, hogy további kon­centrációs tevékenységre is sor kerül az idén. Ehhez vi­szont új épületekre is szük­ségük lesz. K. L. 3 Gumiköpeny­csere A farkaslyuki szállítási üzem javítórészlegében 86 fő szak- és betanított munkás dolgozik. Az üzem gépkocsi­jait és munkagépeit javít­ják. Felvételünkön egy gya­kori munkafolyamatot örö­kítettünk meg. Jaksa Mi­hály, az MTZ-típusú rakodó­gép vezetője gumiköpenyt cserél munkagépén. Az összkép kedvező Javult az ŐSZ biztonsági helyzete Az Ózdvidéki Szénbányák­nál az éveken át tapasztalt biztonsági fejlődésben 1972. első felében törés állt be. Mind a balesetek gyakorisá­ga, mind a baleseti szorzat romlott az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A balesetek következtében ki­esett műszakok száma 5025 volt. Csökkent a balesetek száma A kialakult helyzetet több fórum is megtárgyalta, majd az intézkedések sokaságát léptették életbe a további romlás megelőzése érdekében. Elérték-e a céljukat ezek az intézkedések? Milyen a bal­esetvédelmi helyzet jelenleg? Erről kérdeztük Virág Lajost, a biztonsági osztály vezetőjét. — Megállapíthatjuk: elér­tük a célunkat — mondta Virág Lajos. — A balesetek megelőzésére irányuló intéz­kedésekkel, valamint az OBF elnökségének 1/1972. számú szabályzatának életbe lépteté­sével javult a vállalat bizton­sági helyzete. A három napon túl gyó­gyuló balesetek száma az 1971. évi 405-ről 344-re csök­kent. Az első félévben 184, a másodikban 160 sérülés tör­tént. A létszámcsökkenést is figyelembe véve ez — az elő­ző évhez viszonyítva — 15 százalékos javulásnak felel meg. A balesetek gyakori­sága 24,87-ről 23,29-re mó­dosult. A balesetek kétharmada föld alatti volt. Ebből 90 tör­tént szállításnál. A külszíni sérülések egynegyede anyag­­mozgatáskor következett be. A személyi okok rovatába 245 esetben(! ! !) írták be a szak­képzetlenség, a figyelmetlen­ség és az egyéb meghatáro­zásokat. Kevesebb a kieső műszak — Sajnos, a balesetek gya­korisága és vele együtt a bal­eseti szorzat viszont nőtt — mondta az osztályvezető. — Az előbbinél 3,61, az utóbbi­nál 45 a romlás mértéke. A baleseti szorzat az első félévhez viszonyítva javult, a súlyosság azonban tovább romlott. Miért? — Ez a sérülések többsé­gének súlyosságából ered. Történt olyan baleset­­ is, amelynek gyógyulása hóna­pokat vett igénybe. Örven­detes ugyanakkor, hogy ke­vesebb lett a kieső műszakok száma. Az első félévi 5025-ös érték a második félévben 4673-ra csökkent. A tavalyi „műszakmegtakarítás” az előző évhez viszonyítva 207. A műszakiak szerepe A biztonsági helyzetre vo­natkozó összkép tehát ismét kedvező. Ez pedig bizako­dásra — de nem elbizakodás­­ra! — ad okot. Az osztályve­zető szerint a balesetvédelmi helyzet változásáért sokat tettek az üzemek műszaki vezetői. Egercsehiben és Ki­­ráldon is az ő segítségükkel sikerült csökkenteni a bal­esetek gyakoriságát, illetve súlyosságát. A műszakiak tá­mogatására a biztonsági osz­tály a jövőben is számíthat. K. L. Gumiszalag-„agy” készítése Az ez év második felében beinduló Szeles II. lejtős akna egyike lesz a vállalat legkorszerűbb termelő egységeinek. Ké­pünkön, a bányagépjavító műszerész műhelyében készítik azt az automatikát, mellyel a szállítószalagok távvezérlését és ellenőrzését végzik majd. Az automatika Benke József mű­vezető tervei alapján készül, aki a képen is látható. Továbbképzésen Megkezdődött a kiképz­ési év a munkásőrségben. A me­gyei törzs és közvetlen al­egységei részére Ózdon a Béke-szállóban szerveztek ötnapos tanfolyamot. Ezt követően hasonló turnusok­ban itt részesítik kiképzés­ben az alegységek parancs­nokait. Képünkön a híradó­szakcsoport tagjait látjuk tanulás közben, akik közül többen bányászmunkásőrök. Fotó: L. J. Hogyan dolgoztak a szuhavölgyi brigádok? Az elmúlt esztendőben 11 ifjúsági szocialista brigád 192 taggal dolgozott a Szuhavöl­­gyi Bányaüzemnél. A 7 bá­nyai és 4 külszíni kollektíva egyaránt benevezett a vál­lalat KISZ-bizottsága által indított­­ munkaversenybe, de csak az öt legjobb képvi­seli a bányaüzemet a végső értékelésen. A feketevöld vi­z­es aknán dolgozó Csonka Menyhért 9 tagú elővájó kollektívája 1972-ben 134,7 százalékra tel­jesítette tervét. Igyekezetüket dicséri, hogy a nagyszerű eredményt az F 5-ös elővájó­­géppel érték el, tehát mun­kájukat jól szervezték meg. A KM-es önjárós fronton Bihari István 47 tagú ifjúsági csapata dolgozott. 104.1 szá­zalékos teljesítménnyel já­rultak hozzá a feketevölgyi I-es akna­tervteljesítéséhez. Szintén itt dolgozik a 12 fős­ Kanalas Sándor előváró bri­gádja, amely a 124.1 százalé­kos eredményt F­­ 1-os géppel ér­te el. Szeles-aknán kézi elővárá­­son dolgozott Sándor Ferenc 12 tagú kollektívája. 123.5 százalékos eredményük min­dennél többet mond. Ötödik­ként Muzserák János Dobsont és KM-et javító brigádja vé­gezte legjobban munkáját 1972- ben. A 8 fős brigád a fronti berendezések gyors, szakszerű javításában szer­zett érdemeket, s ezáltal biz­tosította a feketevölgyi ak­na folyamatos termelését. Az idei brigádmunkáról Varga Lajostól, a KISZ-bi­­zottság termelésfelelősétől, kértünk tájékoztatást. — Előreláthatólag 10—12 brigáddal kötünk szerződést 1973- ban. Elsősorban olyan vállalások megtételére szor­galmazzuk ifjúsági kollektí­váinkat, amelyekben a men­­­nyiségi tervteljesítésen túl fokozott figyelmet fordítunk a durva szemhullás és a mun­kafegyelem javítására.

Next