Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-14 / 7. szám
4073. február 14. BORSODI BÁNTÁSZ. Két választás között Lénárddarócon a kicsit is becsülik FÉLEZER LÉLEKSZÁMÚ kisközség az ózdi járásban Lénárddaróc. A főutcán kívül mindössze öt mellékutcácskája van. A helységet bányászok, kohászok, téeszparasztok lakják. Újabban a budapesti fehérnemű szövetkezet kirendeltsége biztosít munkalehetőséget a lányoknak, az asszonyoknak. A betonozott főutca két oldalán az újonnan épített több szobás lakások és a régebbi, szerényebb kivitelű hajlékok váltogatják egymást. Az összkép békés nyugalomról, harmóniáról tanúskodik. Lénárddaróc öt éve — Bükkmogyorósddal együtt — közigazgatásilag Csernelyhez tartozik. A különböző hivatalos ügyek intézését — Bárdos Józsefné vezetésével — tanácsi kirendeltség végzi. A KÖZÖS TANÁCSHOZ való tartozás egyrészt jó, másrészt viszont kedvezőtlen a kisközségnek. Jó, mert a mintegy 4000 összlakosság felsőbb tanácsi kategóriába való besorolásra adott lehetőséget, de kedvezőtlen is, mert a beruházások többsége az ,,anyaközséget” gazdagítja. Csernely fejlődésben messze megelőzi a másik két települést. A lénárddaróciak néha úgy érzik, mintha mostohatestvérek lennének. — Sajnos, ez így igaz — mondta Benke János, a Hazafias Népfront helyi elnöke, aki egyébként az ÖKÜ géplakatosa. — Az utóbbi választás óta kevesebbet kapott vissza kisközségünk beruházásra, mint amennyit befizetett a közös kasszába. S, hogy ennek ellenére mégis szépen gyarapodott Lénárddaróc, az főleg a lakóinak az érdeme. A tanács mindössze, a közelmúltban felépített buszváróhoz és a könyvtár fejlesztéséhez nyújtott jelentősebb anyagi segítséget. Az iskola melléképületének a felépítéséhez, a két mellékutca salakozásához és a kultúrház belső tatarozásához csak a szükséges anyagot kellett a tanácsnak megvásárolnia, a többit elvégezte a lakosság. A kisközségnek szinte nincs is olyan lakója, aki az utóbbi két évben ne dolgozott volna legalább tíz óra társadalmi munkát. — Mi, lénárddaróciak megtanultuk a kicsit is becsülni mondta a népfront elnöke. — Mindenért, amivel helységünk gazdagodott, sok-sok izzadságcseppel fizettünk. A TÁRSADALMI munkaakciókat minden egyes alkalommal a népfront aktívái szervezték. A kisközségben a kilenc tanácstag vállára nehezedik valamennyi ilyen jellegű feladat. Szinte teljesen magukra vannak utalva. A helybeli pártcsoportnak mindössze hét tagja van, KISZ pedig egyáltalán nem működik. Lénárddarócon kevés a tizenéves fiatal. A népfront elnöke szerint az 507 lakosból 450 a választókorú polgár. A kisközségben a művelődési, szórakozási lehetőséget az 1300 kötetes könyvtár és kultúrház jelenti. Ez utóbbiban hetente egyszer van filmvetítés. A könyvtár kétszer tart nyitva. — A lakosság fele rendszeresen kölcsönöz könyvet — mondta Bárdos Józsefné kirendeltség-vezető. — A fiatalabbak szívesen olvassák a folyóiratokat is. Úgy tűnik, végre megoldódott a kisközség nagy gondja: szakképzett tanítónő került az általános iskolába. Eddig ugyanis többnyire képesítés nélküliek tanítottak, akik évenként váltották egymást. — Az I—IV. osztályban közel harminc gyermeket tanítok — mondta Kabalyuk Mária tanítónő.----Értelmes, jóeszű gyerekek. Nagyon megszerettem őket. LÉNÁRDDARÓCON is most a közelgő tanácsválasztásokra készülnek. Bizonyos, hogy az új népfront-bizottságnak sok lesz a tennivalója. A feladatok közé tartozik a többi között az úthálózat javítása és egy üzlethálózat létrehozása. Kolaj—Laczó Az újonnan létesített könyvtárat gyakran látogatják az olvasók, közöttük is legaktívabbak a fiatalok és a gyerekek 55 fillérrel olcsóbban a szállítási üzem tavalyi mérlege Az ŐSZ szállítási üzemét 1970. végén azzal a céllal létesítették, hogy központosítsák a borsodnádasdi és a farkaslyuki üzemek szenének szállítását. Az üzem közel két éven át több részlegre oszlott, s csak tavaly júniusban költözött a jelenlegi helyére. A koncentrálás megmutatkozik az üzem eredményeiben is. — Az elmúlt évben, 6,17 forint volt a kilométerenkénti fajlagos önköltségünk — mondta Tersánszky Ferenc főmérnök. — Ez kilométerenként 55 fillérrel kedvezőbb az előző évi önköltségnél. Az üzem — melynek 228 dolgozója van — tavalyi szűkített bevételi eredménye 2,7 millió forint volt. A napi szénszállítás 155—165 vagon között váltakozik. Ez a vállalat termelésének közel fele. A mennyiség jelentős részét a háztartási és illetményszén jelenti, melyet az üzem gépkocsijai Ózdra és a környező községekbe szállítanak. Végeznek egyébként szolgáltatási fuvarozást is más cégeknek. Az üzem vezetői mindent elkövetnek annak érdekében, hogy maximálisan kihasználják a szabad kapacitást. Az üzem napjainkban két részlegre oszlik: a szállító és a javítórészlegre. Az előbbihez mintegy 140 gépkocsi és 120 gépkocsivezető tartozik, az utóbbinak pedig 86 fő szak- és betanított munkása van. Az üzem gépkocsijait és munkagépeit javítják két szakban. Az eredményes évzárás után a szállítási üzemre az idén még nagyobb feladatok várnak. A főmérnök mondta: — A bevételi tervünk 3,5 millió forint. Feltétlenül tartanunk kell a 6,17 forintos fajlagos önköltségi szintet is. Az üzem gépkocsijai meglehetősen elhasználódottak. Szükség van a felújításukra, illetve a fokozatos lecserélésükre. Ebben az évben — 700 ezer forint ráfordítással — kilenc darab gépkocsit szándékoznak vásárolni. Három darab Skodát és hat darab ZIL-t. Honnan teremtik elő a pénzt? — Ki kell gazdálkodnunk — felelte a főmérnök, majd elmondta, hogy további koncentrációs tevékenységre is sor kerül az idén. Ehhez viszont új épületekre is szükségük lesz. K. L. 3 Gumiköpenycsere A farkaslyuki szállítási üzem javítórészlegében 86 fő szak- és betanított munkás dolgozik. Az üzem gépkocsijait és munkagépeit javítják. Felvételünkön egy gyakori munkafolyamatot örökítettünk meg. Jaksa Mihály, az MTZ-típusú rakodógép vezetője gumiköpenyt cserél munkagépén. Az összkép kedvező Javult az ŐSZ biztonsági helyzete Az Ózdvidéki Szénbányáknál az éveken át tapasztalt biztonsági fejlődésben 1972. első felében törés állt be. Mind a balesetek gyakorisága, mind a baleseti szorzat romlott az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A balesetek következtében kiesett műszakok száma 5025 volt. Csökkent a balesetek száma A kialakult helyzetet több fórum is megtárgyalta, majd az intézkedések sokaságát léptették életbe a további romlás megelőzése érdekében. Elérték-e a céljukat ezek az intézkedések? Milyen a balesetvédelmi helyzet jelenleg? Erről kérdeztük Virág Lajost, a biztonsági osztály vezetőjét. — Megállapíthatjuk: elértük a célunkat — mondta Virág Lajos. — A balesetek megelőzésére irányuló intézkedésekkel, valamint az OBF elnökségének 1/1972. számú szabályzatának életbe léptetésével javult a vállalat biztonsági helyzete. A három napon túl gyógyuló balesetek száma az 1971. évi 405-ről 344-re csökkent. Az első félévben 184, a másodikban 160 sérülés történt. A létszámcsökkenést is figyelembe véve ez — az előző évhez viszonyítva — 15 százalékos javulásnak felel meg. A balesetek gyakorisága 24,87-ről 23,29-re módosult. A balesetek kétharmada föld alatti volt. Ebből 90 történt szállításnál. A külszíni sérülések egynegyede anyagmozgatáskor következett be. A személyi okok rovatába 245 esetben(! ! !) írták be a szakképzetlenség, a figyelmetlenség és az egyéb meghatározásokat. Kevesebb a kieső műszak — Sajnos, a balesetek gyakorisága és vele együtt a baleseti szorzat viszont nőtt — mondta az osztályvezető. — Az előbbinél 3,61, az utóbbinál 45 a romlás mértéke. A baleseti szorzat az első félévhez viszonyítva javult, a súlyosság azonban tovább romlott. Miért? — Ez a sérülések többségének súlyosságából ered. Történt olyan baleset is, amelynek gyógyulása hónapokat vett igénybe. Örvendetes ugyanakkor, hogy kevesebb lett a kieső műszakok száma. Az első félévi 5025-ös érték a második félévben 4673-ra csökkent. A tavalyi „műszakmegtakarítás” az előző évhez viszonyítva 207. A műszakiak szerepe A biztonsági helyzetre vonatkozó összkép tehát ismét kedvező. Ez pedig bizakodásra — de nem elbizakodásra! — ad okot. Az osztályvezető szerint a balesetvédelmi helyzet változásáért sokat tettek az üzemek műszaki vezetői. Egercsehiben és Királdon is az ő segítségükkel sikerült csökkenteni a balesetek gyakoriságát, illetve súlyosságát. A műszakiak támogatására a biztonsági osztály a jövőben is számíthat. K. L. Gumiszalag-„agy” készítése Az ez év második felében beinduló Szeles II. lejtős akna egyike lesz a vállalat legkorszerűbb termelő egységeinek. Képünkön, a bányagépjavító műszerész műhelyében készítik azt az automatikát, mellyel a szállítószalagok távvezérlését és ellenőrzését végzik majd. Az automatika Benke József művezető tervei alapján készül, aki a képen is látható. Továbbképzésen Megkezdődött a kiképzési év a munkásőrségben. A megyei törzs és közvetlen alegységei részére Ózdon a Béke-szállóban szerveztek ötnapos tanfolyamot. Ezt követően hasonló turnusokban itt részesítik kiképzésben az alegységek parancsnokait. Képünkön a híradószakcsoport tagjait látjuk tanulás közben, akik közül többen bányászmunkásőrök. Fotó: L. J. Hogyan dolgoztak a szuhavölgyi brigádok? Az elmúlt esztendőben 11 ifjúsági szocialista brigád 192 taggal dolgozott a Szuhavölgyi Bányaüzemnél. A 7 bányai és 4 külszíni kollektíva egyaránt benevezett a vállalat KISZ-bizottsága által indított munkaversenybe, de csak az öt legjobb képviseli a bányaüzemet a végső értékelésen. A feketevöld vizes aknán dolgozó Csonka Menyhért 9 tagú elővájó kollektívája 1972-ben 134,7 százalékra teljesítette tervét. Igyekezetüket dicséri, hogy a nagyszerű eredményt az F 5-ös elővájógéppel érték el, tehát munkájukat jól szervezték meg. A KM-es önjárós fronton Bihari István 47 tagú ifjúsági csapata dolgozott. 104.1 százalékos teljesítménnyel járultak hozzá a feketevölgyi I-es aknatervteljesítéséhez. Szintén itt dolgozik a 12 fős Kanalas Sándor előváró brigádja, amely a 124.1 százalékos eredményt F 1-os géppel érte el. Szeles-aknán kézi előváráson dolgozott Sándor Ferenc 12 tagú kollektívája. 123.5 százalékos eredményük mindennél többet mond. Ötödikként Muzserák János Dobsont és KM-et javító brigádja végezte legjobban munkáját 1972- ben. A 8 fős brigád a fronti berendezések gyors, szakszerű javításában szerzett érdemeket, s ezáltal biztosította a feketevölgyi akna folyamatos termelését. Az idei brigádmunkáról Varga Lajostól, a KISZ-bizottság termelésfelelősétől, kértünk tájékoztatást. — Előreláthatólag 10—12 brigáddal kötünk szerződést 1973- ban. Elsősorban olyan vállalások megtételére szorgalmazzuk ifjúsági kollektíváinkat, amelyekben a mennyiségi tervteljesítésen túl fokozott figyelmet fordítunk a durva szemhullás és a munkafegyelem javítására.