Borsodi Bányász, 1974. január-július (17. évfolyam, 1-29. szám)

1974-04-25 / 17. szám

♦•7 ъ\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Б 0R St? 0о |■ [UNK] [UNK] XVII. évfolyam, 17. szám. Ára: 50 fillér, 1974. április 25. Ella-aknán: Új frontot indítottak A FRONT kezdte meg a termelést az elmúlt héten, szerdán Ella-aknán. A dél­keleti egyes számú fejtést acéliummal és acélsüveggel biztosítják, a jövesztés pedig robbantással történik. A hom­lokszélesség 33 m, amely ké­sőbb 60 méterre növekszik. Milyen eredményt várnak az akna vezetői az új fronttól? — kérdeztük Babik Béla fő­aknásztól. — Mérsékelt teljesítmény­re számítunk — felelte, majd véleményét a következőkkel indokolta: — A front perem­részeket fejt, és a telep mind­össze 0,8—0,95 méter vastag. Ráadásul a szénpásztát 5—10 méterenként a homlokkal párhuzamos vetők is harán­­tolják, melyek nagysága ese­tenként eléri a telep vastag­ságát.­­ S hogy mit jelent a mérsé­kelt teljesítmény? A főaknász ezt válaszolta: — Egy méter körüli napi előrehaladást várunk Vere­­bélyi István bronzkoszorús szocialista brigádjától. Amennyiben 81 centimétert érnek el naponta, ezer forint célprémiumot kapnak. Ettől felfelé minden plusz centi­méter ezer forinttal növeli a célprémiumot, mely maxi­mum 20 ezer forint lehet. Ér­demes tehát hajtani a brigád­nak. — Hogyan termel az észak­keleti kettes számú acéltá­­mos, maróhengeres festés? — A fronton dolgozó bri­gád eredményével nem va­gyunk megelégedve. Amíg ugyanis a csákányos teljesít­mény a tavalyi negydik ne­gyedévben 6,6 tonna volt, ad­dig az idén, január és már­cius között mindössze húsz kilogrammal haladta meg a hat­­­rát. Ez pedig —­ tekin­tettel a kedvező geológiai vi­szonyokra — kevés! A FEJTÉS május végén vagy június elején régi­ vá­gatot harántol, mely szöget zár be a homlokkal. Ez to­vább növeli a gondokat, mert a front csak 15—18 méteres előrehaladás után hagyja ma­ga mögött az említett vága­tot. A harántolás természe­tesen jelentős termeléscsök­kenést okoz majd, mely be­folyásolhatja a negyedéves tervteljesítést. — Ez így igaz — mondta a főaknász. — Ennek ellenére bízunk abban, hogy eleget teszünk a 609 tonnás átlagos napi feladatunknak, sőt ezt, ha lehetséges, túlszárnyaljuk. Készülődés május 1-re MÁJUS 1. ÜNNEPÉRE már bányavidékeinken is meg­kezdték a készülődést. Külö­nösen Kazincbarcikán, ahol a munka ünnepének napja egybeesik a város fennállásá­nak 20. évfordulójával. A környező üzemek, köztük a Bükkaljai Bányaüzem dolgo­zói — akiknek zöme az új városban lakik —­ már jó lo­kálpatriótákként csinosítják, szépítik saját házaikat épp­úgy, mint a hivatalos épüle­tek környékét. A parkosítá­soknál, a kőedények elhelye­zésénél, tereprendezéseknél, gyakran látunk szocialista brigádokat. Az ünnep méltó megrende­zésére Kazincbarcika város Tanácsa külön intézkedési tervet készített. Ebben részle­tesen megszabták a feladato­kat. A Rákóczi-téren építe­nek emelvényt, ahonnan a város vezetői üdvözlik a fel­vonulókat. Május 1. reggelén 6 órakor zenés ébresztővel köszöntik a várost. A felvo­nulás 9 órakor kezdődik a Lenin útról, s a Tardonai úton át a sportpályáig tart. A VÁLLALATOK dolgozói részére többfelé majálisokat rendeznek. Szórakoztatásuk­ról, sport- és kultúrműsor­ról is gondoskodnak: birkó­zó­ mérkőzés, művészi torna­bemutató, villámtornák, tánc­csoportok bemutatói szere­pelnek a programban. Esti meglepetés lesz a tűzijáték. Rakéták kilövésén kívül dísz­­sortűzről is gondoskodnak. Hasonlóképpen gondoskod­nak arról, hogy az esti vá­roskép szintén megfeleljen az ünnep hangulatának. A ki­rakatokat és a vitrineket át­rendezik, a kerti padokat, a hirdetőtáblákat átfestik, s még az utca- és házszámtáb­lákat is felújítják. A Völgy­park lépcsői szintén felújí­tásra kerülnek. Ezeknél a munkáknál éppúgy láthatjuk társadalmi munkában dolgoz­ni a lakosságot, mint az if­júsági parkban és környékén, a Fő téren, vagy a főiskola körül. Társadalmi munkában készül a jubileumi park Kazincbarcika várossá nyilvánításának 20. évfordu­lója alkalmából 2,5 hektár területen, a Tardona-patak mentén jubileumi parkot építenek. Ez a park egy ré­sze lesz a város még na­gyobb kultúrparkjának. A park terveit az ÉSZAKTERV mérnökei társadalmi munká­ban készítették el, s a gya­korlati kivitelezés hasonló­képpen, a környező üzemek szocialista brigádjainak és a város lakóinak segítségével történik. A Borsodi Szénbá­nyák részéről például nem­csak a bányászok dolgosak a parképítésnél, hanem­ a KOSZGY is felajánlotta se­gítségét a tereprendezéshez és a szállításhoz. Az elmúlt vasárnap, április 21-én már hasznos munkálatokat lát­tunk az alakuló parkban. . %.Л A.;f - < Jó közösségi széllemben: Pontosan dolgozik a Mikoviny-brigád HÉT ÉVvEL ezelőtt tör­tént. Szocialista brigád ala­kult a Mákvölgyi Bányaüzem mérnökségén, melynek nyolc tagja Mikoviny Sámuel nevét vette fel. A kollektíva össze­tétele azóta alaposan meg­változott s már csak négyen maradtak az alapítókból. A mérnökséget közel egy éve átköltöztették a hivatalház­ból a bányász-szálló tágas, világos helyiségeibe. Itt láto­gattuk meg a brigád tagjait a közelmúltban. A hatalmas, csaknem 30 négyzetméter alapterületű irodában szinte egymást érték az asztalok, rajtuk félig kész térképiek, melyek fölé rajzo­lók hajoltak. Párizs Tibor brigádvezetőt, a mérnökség helyettes vezetőjét nagy munkában találtuk: egy bá­nyabeli mérés eredményeit dolgozta fel éppen. Szemlá­tomást elégedett volt, aminek oka, hogy ismét jóval a meg­engedett hibahatáron belül mértek. A dicséretet azon­ban elhárította, mert náluk ez megszokott, természetes. — Tartozunk ennyivel a bányászoknak — mondta —, akiknek munkája nagyban függ a mi tevékenységünktől. Bíznak bennünk, és nem aka­runk csalódást okozni. Meg aztán az, hogy kétszeres bronzkoszorús szocialista bri­gád vagyunk, kötelez ben­nünket a precíz, pontos mun­kavégzésre. Méréseink alap­ján készülnek a térképek, melyek a tervszerű bánya­­művelés alapjai. A BRIGÁDVEZETŐ elő­­­­vette a hatéves múlt esemé­nyeit rögzítő naplókat, me­­l­­yekből kiderült, hogy a kö­­­­zösségnek tavaly tizenegy tagja volt, az idén pedig már­­ tizennégy fővel kötött szer­­­­ződést. A gyöngybetűkkel­­ írott, színes fotókkal, rajzok­­­­kal illusztrált, értő kezek ké­szítette naplókat lapozgatva megismerkedtünk a brigád tevékenységével, indulásától napjainkig. Ami a bejegyzé­sekből leginkább kicsendült és megragadta a figyelmün­ket, az a kollektíva kimagas­lóan jó közösségi élete volt. KIK A TAGJAI a brigéd­­nak? Bányamérők, rajzolók, figuránsok, meósok. Kezdet­től a kollektívában dolgozik a brigádvezető, Tóth Zoltán üzemi oktatási előadó, a pat­ronáló, Tóth Attila mérnök­ségvezető és az 52 éves „öreg”, Póta László. A töb­biek hosszabb-rövidebb ide­je vesznek részt a közösség munkájában. A brigád sok társadalmi munkát végez, részben fizi­kait, részben szellemit. Pla­kátokat készítenek, rajzokat fénymásolnak, s az idén megszervezték és lebonyolí­tották a nőnapi ünnepséget. Szívesen elvállalnák valame­lyik szociális otthon patro­­nálását is ... (Kolaj) Fotó: Sólymos László „Méréseink alapján készülnek a térképek, melyek a tervsze­rű bányaművelés alapjai” — mondta Párizs Tibor brigád­vezető. Kifutott a H/1 -es front 1973 szeptemberében indult a berentei akna H/l-es front­ja. Jó körülmények között 1,10 méter són vastag­ággal. Ké­sőbb a főte elhomokosodott és szénbőrkét kellett fenth­agyni, ami azt jelentette, hogy a szérsvastagság 0 95—1 méter kö­zött ingadozott. Időszakonként a légvágat közelében a fejé­ből a víz csepegett. De még ilyen körülmények között is 114 százalékos tervteljesítést értek el az itt dolgozó bányászok. Március 26-án kifutott a front. A brigád átment a H/3-as frontra, ahol újra nagy lendülettel kezdett a munkához. Hogyan áll a verseny? 1971. Április 20-iG. LEGJOBB AKNÁK Ormos VII. 103,1 % Edelény I—IV. 107,8% Albert 107,2% Farkaslyuk 104,5% Putnok 101,4% OVEK­E-ütés Április 18-án Egercsehiben és Kazincbarcikán rendezett klubdélutánt az OMBKE Borsod megyei csoportja. Az egercsehi sportklubban Si­mon Sándor üzemi főmérnök és Baranyi István aknafő­mérnök tartott előadást a szénelőkészítési és értékesí­tési problémákról. Kazincbarcikán a Hidra­ulikus önjáró biztosító-be­rendezések bányabeli alkal­mazásának elméleti és gya­korlati kérdéseiről Pintér Gyula, Az MK 97—a hidrau­likus önjáró biztosító-be­rendezés üzemi tapasztalatai a Bükkaljai Bányaüzemnél címmel Cséke Tamás tartott előadást. Az OMBKE-ülésen tárgyalt anyagok részletes ismerteté­sébe lapunkban visszatérünk. 116 Tagon szén naponta Biztatóan kezdték áprilist az aberttelepi bányászok: 20- ig 107,2 százalékra teljesítet­ték 108 vagonos napi tervü­ket, s ez közel 116 vagonos termelésnek felel meg. A ki­emelkedő munkasiker első­sorban a maróhengeres trónt jó eredményének köszönhető, mely a termelés 92 százalé­kát adja. Mint azt Karnis Tihamér, körletvezetőtől megtudtuk, a fejtés napi előrehaladása e hónapban már 1,87 méter, s ez is hoz­zájárul ahhoz hogy a pro­duktív teljesítmény 4,6 tonna öt mázsával több a terve­zettnél. Az akna vezetői bíznak abban, hogy a fron­ton dolgozó brigádok tartani tudják ezt a termelési szin­tet. Fotózó bányászok öt évvel ezelőtt alakult meg Kazincbarcikán a Ka­mera fotókör, mely tavaly a filmkörrel bővült. A nap­jainkban már T0 taggal mű­ködő, többségben bányászok­ból álló csoportnak az Eg­­ressy Béni Művelődési Köz­­pont ad otthont és biztosít anyagi támogatást. A fotó­sok az évek során már több szép sikert értek el: elnyer­ték például a vegyipari dol­gozók második országos ki­állításának nagydíját. Azok, akik a közelmúltban a művelődési­ központ elő­csarnokában jártak, ismét találkozhattak a fotósok munkáival, a Kamera fotó- és filmkörnek a város jubi­leumi éve alkalmából ren­dezett fényképkiállításán. Az április 8—20. között nyitva tartó kiállításon tizenkét fo­tós ötvenkilenc képe volt lát­ható, többségben olyanok, amelyek számos helyi, me­­gyei, országos és nemzetközi seregszemlén szerepeltek és díjat nyertek. Nekünk leg­­jobban Szabó István. Barokk keretben és Szatmáry-Király Ádám. Kiállításon című, négy-négy T*épből álló soro­zata tetszett.

Next