Borsodi Bányász, 1975. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-02 / 1. szám
л Lyukóbányán: ^ A MontcipI ^ A négyévi pártmunkát értékelő taggyűléseken a BSZ minden üzeménél sok hozzászólás és számos megvalósítható javaslat hangzott el. A kommunista bányászok mindenütt tárgyilagosan, de ugyanakkor kritikusan mondták ki véleményeiket. S mindenütt: jószándékú, javítani akaró kritikával. A hozzászólások, javaslatok közül érthetően igen lényegesek a termelés közvetlen résztvevőinek, a frontosoknak a véleményei. Miről szóltak például a Miskolci Bányaüzemnél? ! A MISKOLCI Bányaüzem lyukói aknájának fejtési körletében 183 kommunista bányász dolgozik. Alapszervezetük vezetőségének beszámolóját Bendzsák Miklós párttitkár ismertette, s ebből tudtuk meg többek között a következőket: — Négy évvel ezelőtt, tehát 1971-ben a számunkra előírt, évi 755 044 tonna szén helyett csupán 725 762 tonnát tudtunk termelni. Ez 94,1 százalékos tervteljesítést jelentett. A következő évben 94,6 százalék volt a tervteljesítésünk, 1973-ban pedig 918 százalékot értünk el. Az elmúlt esztendőben, amikor 522 690 tonna szén kitermelése volt a feladatunk, kilenc hónap után a lemaradásunk 30 590 tonna lett... Bendzsák Miklósnak azonban nagyon igaza volt, mikor hangsúlyozta: — A számok tükrében bemutatott termelési eredménytelenségek nem érzékeltetik azt a sok energiát és kitartást igénylő munkát, melyet a dolgozók kifejtettek. Különösen a párttagok. — Mert minden nehézségünk, gondunk-bajunk ellenére az elmúlt négy évben nálunk is érvényesült a párt vezető szerepe. A kommunisták hatása a pártonkívüliekre igen nagy volt, elsősorban a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában. A BESZÁMOLÓT követően az elnöklő Berencsi Miklós kérte fel a részvevőket, hogy mondják el véleményeiket. Az első felszólaló Iván József volt. A beszámolóval egyetértve elfogadott egy bírálatot: nem elégedhetnek meg az eddigi eredményekkel, például az ifjúsági felelősök még több feladatot vállalhatnának ... Nyikos János az erenyőből áthelyezett dolgozók sérelmeivel kezdte felszólalását. Főleg az idősebb dolgozók kérték, hogy továbbítsa azt a panaszukat, hogy nem mindegyikük került megfelelő munkakörülmények közé. Igazuk van-e, vagy sem? A kérdés eldöntését a taggyűlés továbbította az illetékeseknek. Tehát Nyikos János hozzászólásának is meglesz az eredménye, mint ahogyan a többi felszólalóénak is. Mert bőven volt felszólaló ezen a taggyűlésen. S a kommunista bányászok egyéni gondjaikról éppúgy beszéltek, mint a közösség ügyeiről. Nagy Károly, aki a munkásszállón lakik, miután személyes gondjait elmondta, többközösségi probléma megoldásában is kérte a pártalapszervezet segítségét. Például: a rokkant vájárokkal való fokozottabb törődésben (ezt főleg a gazdaságvezetés figyelmébe ajánlotta), a megmenthető anyagokról való gondoskodásban ... Budai Gyula hozzászólásából sem hiányzott a kritika. Többek között azt tette szóvá, hogy a pártvezetőség tagjai gyakrabban járjanak a bányába, különösen azokra a helyekre, ahol a csapatoknál nehézségek vannak. A pártiskolákra pedig több fizikai dolgozó elküldését javasolta. Orbán Balázs, Csatári István, Laczkó János, Szabó Ferenc, Bartók Zoltán és még több felszólaló véleményéből sem hiányzott a jószándékú bírálat. A HIBÁK KIJAVÍTÁSÁRA elhangzott javaslatokat pedig ennél a pártalapszervezetnél is határozati javaslatokba rögzítették. Mivel pedig ezeket az illetékes szervekhez továbbítják, bizton állíthatjuk: a jogos sérelmek orvoslása, a munka- s az életkörülmények javítását célzó javaslatok megvalósítása, s általában az emberek érdekeiért történő még több intézkedés a Miskolci Bányaüzem fejtési körleténél sem marad el. (R. A.) I BORSODI BÁNYÁSZ Bánberkén• • • ... sem kisebb a villanyszerelők feladata, mint bármelyik más nagyobb volumenű aknánál. Kisebb létszámmal javítják gondozzák az elektromos vezetékeket, berendezéseket, hogy a termelésben ne lehessen semmiféle fennakadás. Sólymos László felvétele Harminc éves a munkásmozgalomban KORPOS JÁNOS, az Alberttelepi I-es aknán fenntartó vájár. Apja a Kárpátalján volt pedagógus, később bányász lett, s végigdolgozta Európa bányáit. 1939-ben került Magyarországra. A hat osztály elvégzése után kertésztanulónak jelentkezett, s megszerezte a segédlevelet is. 1941-ben került Alberttelepre, s egy év múlva már családot alapított. Még ugyanebben az évben munkába áll a bányába, s 1945-től dolgozik a föld alatt. Végigjárta a bányászkodás állomásait, lőmesteri és bányamentő képesítéssel is rendelkezik. 1964-től rokkantvásári minőségben dolgozik. Felesége négy gyermeket szült, közülük egy néhány évvel ezelőtt meghalt. — 1945-ben léptem be a pártba, de előtte már részt vettem az illegális mozgalomban is. Tevékenykedtem a szociáldemokrata pártban, s az egyesülés után népnevelő felelős lettem Múcsonyban. 1952-ben szakszervezeti vonalra kerültem. AZ ELLENFORRADALOM elfojtása után hozzáláttunk a párt újjászervezéséhez. Szervezőtitkárként tevékenykedtem éveken át. Megalakuláskor tagja lettem a munkásőrségnek, jelenleg tartalékos állományban vagyok. Kitüntetései között megtalálható több kiváló dolgozó jelvény és a Kiváló Bányász miniszteri kitüntetés is. Megkapta a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát, s a munkásőrségtől is több kitüntetést kapott. Nyugdíjaztatás előtt áll. Eddig végzett munkájáról megtudtuk, hogy kevés szóval, de annál több cselekedettel végezte mindig a dolgát. Beszélt arról is, hogy fiából bányászt szeretett volna nevelni, de pont akkor jött közbe a visszafejlesztés, így a gyerek a vegyiparban helyezkedett el. Szeretettel szólt három unokájáról, akik közül egy-kettő mindig körülötte van. IZIG-VÉRIG becsületes, helytállásáról, őszinte véleményéről ismeretes ember Korpos János. Mint mondotta a pártmunkától, a politikai és agitációs tevékenységtől nyugdíjaztatása után sem akar elszakadni, hiszen egy igazi kommunistának mindig az újabb és újabb feladatok megoldása adja az élet értelmét, s ez így igaz. \ 1975. Január £ Érdekes előadások a OMBKE csoportülésén AZ ORSZÁGOS Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület legutóbbi csoportülésére december 19-én került sor a BSZ miskolci klubjában. Az ülésen Jesse Árpád, a BSZ vállalati főmérnöke, a csoport titkára elnökölt. A mintegy 96 résztvevő előtt először Dudás István okleveles villamosmérnök, osztályvezető tartott előadást, „Elektromos meghajtások, villamosmotorok üzemeltetése” címmel. Előadásában az indítás és meghajtás, valamint a tipizálás által elérhető energiatakarékossági, illetve költségcsökkentési lehetőségeket mutatta be. A következő előadó Szalai Károly okleveles bányamérnök volt. „Üzemeltetés és gépkarbantartás” című előadásában a jellemző üzemzavar-keletkezési helyként — sok és sokféle hazai és külföldi mérés alapján — a bányászszállító-pályákat jelölte meg. Egyben ismertette azt is, hogy a bányászat gépesítésével egyre több szakma együttműködésére van szükség. Jelenleg a BSZ-nél több, mint nyolcezer szakmunkás dolgozik, s ezek 400-nál több szakmát képviselnek. A villamos és gépipari jellegű szakmunkások száma meghaladja a háromezret. Hangsúlyozta, hogy a kialakult nagyüzemi bányászatban a gazdaságos termelés csak korszerűen szervezett, megelőző jellegű javításokkal lehetséges. AZ ELŐADÁSOK UTÁN élénk eszmecsere alakult ki. A felszólalók a korszerű megelőző karbantartás üzemi megoldásának lehetőségeit, módszereit elemezték mind a villamos, mind a mechanikus berendezéseknél. Ezen a csoportülésen más eseményre is sor került: bejelentették, hogy a más munkahelyre áthelyezett vezetőségi tagok helyett az elnökség Jesse Árpád, Rém Lajos és Klamár Tibor tagtársakat vonta be munkájába. A csoport a nevezetteket vezetőségi tagokká választotta. Az elhangzott előadások részletes ismertetésére még visszatérünk. A bányászmunka becsülete SZOCIOLÓGIAI adatok szerint a Szovjetunióban a bányászmunka az országosan is legnagyobb megbecsülésnek örvendő tíz szakma közé sorolható. Az elmúlt években mint energiaforrás, és mint a vegyipar, illetve a fémkohászat fontos nyersanyaga, igen nagy figyelmet keltett. A Szovjetunióban, amelyet egyrészt az igen gazdag nyersanyagtartalék, másrészt a tervgazdálkodás véd a tüzelőanyag-hiánytól, a szénnel kapcsolatos magatartás nem változott. Tekintet nélkül a tüzelőanyag mérlegben való részesedésének csökkentésére, a szénkitermelés abszolút értéke szüntelenül növekszik. 1975-ben megközelíti az évi 700 millió tonnát. Természetes, hogy a fokozott kitermelés következtében kimerülhetnek az ország hatalmas, mintegy hét trillió tonnára becsült készletei. A szakértők többsége azonban optimista e tekintetben. A Szovjetunióban, véleményük szerint, még hatalmas szénkészletek rejtőznek. AZ IPARÁG fő feladata jelenleg az, hogy az önköltség csökkentésével versenyképessé tegyék a szenet a kőolajjal és a földgázzal. A külszíni bányákból nyert olcsó szén már a következő esztendőben eléri a 30 százalékos arányt, a következő 15—20 évben pedig eléri a teljes kitermelés felét. Az önköltségcsökkentés „varázspálcájának” sokan az automatizálást és a komplex gépesítést tartják. A jelenlegi ötéves tervidőszak végére teljesen be kell fejezni a bányák modernizálását. Ez azonban csak a program-minimum. A közeljövő további előrelépését, a teljesen új típusú bányák biztosítják. Az ukrajnai donyeci szénmedencében épül fel az első bánya, amelyben a kitermelést és a felszínre szállítást teljesen automatizálják, a tervezést és az irányítást pedig számítógép végzi. Ezáltal teljesen kiküszöbölhetik a bányaszerencsétlenségeket. IGEN SOK BÁNYÁBAN már ma is különféle automaták, ipari tv-kamerák és gázjelző készülékek vigyázzák a föld alatt dolgozó emberek testi épségét. A bányászat különösen veszélyes mesterség. Ennek ellenére a szovjet bányaiparban jelenleg nem történik több üzemi baleset, mint bármely más iparágban. Legalább tizenöt tudományos intézményben külön szakcsoportok tanulmányozzák a szilikózis elleni védekezés lehetőségeit. Az eredmény máris megmutatkozik; a szénbányákban gazdag Kazahsztánban például az elmúlt tíz év alatt egyetlen súlyosabb szakmai megbetegedés sem fordult elő. A. ARHIPENKO (APN) Emberekkel az emberért A munkavédelmi őrök tanácskozásáról A VÁLLALATVEZETÉS és az szb közös szervezésében december 19-én, csütörtökön tanácskoztak a vállalat munkavédelmi őrei, amelyen részt vettek az üzemek szakszervezeti, műszaki, gazdasági vezetői is. A tanácskozáson megjelent a BDSZ képviseletében Skaliczki András, a munkavédelmi ésszociális osztály vezetője, Papp Károly, a miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetője, Rédli Gyula, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője, Horváth Ferenc, a vállalati pártbizottság munkatársa és Stoll Lóránt, a vállalat igazgatóhelyettese. Вики Imre, a szakszervezeti bizottság titkára megnyitójában hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom egyik fontos feladata a dolgozók életének és testi épségének védelme. Ennek érdekében szükséges a munkavédelemben növelni a dolgozók aktivitását, felelősségét. Ezt követően Szili Ferenc, főmérnök adott tájékoztatást a munkavédelmi őrmozgalom tevékenységéről. Értékelte a végzett munkát és megszabta a mozgalom további feladatait. AZ ÉRTÉKELÉS UTÁN a hozzászóló munkavédelmi őrök nagy felelősséggel beszéltek a mozgalom üzemi tapasztalatairól, saját tevékenységükről. Kiemelték, hogy a balesetek megelőzésében nem elégséges csak a műszaki intézkedések, a biztonsági berendezések korszerűsítése. Sok baleset azt bizonyítja, hogy hiába teszünk intézkedéseket, fordítunk jelentős összegeket a munka biztonságának fejlesztésére, ha magát az embert nem készítjük fel az új veszélyforrások felismerésére, elhárítására. Több javaslat hangzott el annak érdekében, hogy a munkavédelmi őrök tevékenységét jobban meg kell becsülni erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Hangoztatták a közvetlen műszaki irányítók felelősségét a mozgalom irányításában. Javaslat hangzott el a szocialista brigádok felé, hogy a biztonsági berendezések felett vállaljanak védnökséget. A tanácskozáson elhangzott javaslatokra, észrevételekre Stoll Lóránt igazgatóhelyettes válaszolt. Megköszönte a munkavédelmi őrök 1974. évben végzett munkáját, kérte őket, hogy a következő időszakban is segítsék a vállalat előtt álló feladatok megvalósítását. A TANÁCSKOZÁS végén az éves munkájuk elismeréseképpen a BDSZ központjának képviseletében Skaliczki András 8 munkavédelmi őrnek, a vállalatvezetés részéről pedig Stoll Lóránt 3 biztonsági mérnöknek és 9 munkavédelmi őrnek pénzjutalmat adott át 20 ezer forint összegben. NYÍRI JÁNOS szb munkavédelmi felügyeli