Borsodi Fiatal, 1963 (1-10. szám)

1963-02-01 / 2. szám

A KISZ-csoportokról A KISZ ELŐTT egyre na­gyobb és bonyolultabb felada­tok állnak. Ezt csak abban az esetben tudjuk sikeresen meg­oldani, ha a KISZ-tagok és a szervezeten kívül álló fiatalok mind nagyobb többségét moz­gósítjuk az előttünk álló fel­adatok megoldására. A fiatalok rendszeres foglal­koztatásának, nevelésének és a tagok aktivitásának fokozása érdekében létre kell hozni a KISZ-csoportokat. Ezen túlmenően a KISZ-ve­­zetőségek munkájának megja­vításában és megkönnyítésé­ben is igen nagy szerepe van a KISZ-csoportoknak. A KISZ- csoportok létrehozásánál, va­lamint feladataik meghatáro­zásánál nem lehet valamilyen „sablont” követni, hanem min­dig a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni. Megalakítások: hasznos min­den olyan alapszervezetben, ahol létrehozásukra lehetőség van, de közepes és nagyobb létszámú alapszervezetekben egyenesen szükségszerű. A KISZ-csoportok felépülhetnek műhelyekre, műhelyrészekre, műszakra, brigádokra, munka­csapatokra, területi alapszer­vezeteknél utcákra, illetve la­kótömbökre. Ezen túlmenően kultúrcsoportok, sportszakosz­tályok fiataljai között is he­lyes, ha létrehozzuk. Létszá­muk — az, hogy mennyi fi­atalból alakulhatnak meg a csoportok — nincs meghatá­rozva, helytelen is lenne, mert az területenként változó lehet. Mindig az adottságokat kell figyelembe venni, mégis „leg­ideálisabb” létszámnak a t1—10 főt tartjuk. MINDEN KISZ-CSOPORT­­NAK legyen vezetője. A veze­tőt a csoport kollektívája vá­lassza meg és a KISZ-taggyű­­lés erősítse meg funkciójában. Szükséges, hogy a csoportve­zetőt megválasztása után a KISZ-vezetőség tájékoztassa a KISZ-csoportok, valamint a vezetők feladatairól és adjon tanácsokat a módszereket ille­tően. A beszélgetéskor csak a leg­fontosabb és leggyakrabban előforduló jelenségekre térhet­nek ki, mert a feladatok alap­szervezetenként és alapszerve­zeten belül is változóak. A csoport feladatai közé tar­tozik, az, hogy tagjait mozgó­sítsa az alapszervezet előtt ál­ló legfontosabb feladatokra, il­letve vonja be a fiatalokat az aktív szervezeti életbe. A KISZ-vezetőség rendszeresen adjon tájékoztatót a felada­tokról a csoportvezetőnek. A tájékoztatásnak több formája lehet. Ezek közül leggyakoribb az, ha a vezetőség esetenként meghívja a csoportvezetőket a vezetőségi ülésekre, vagy a KISZ-vezetőség rendszeresen — általában havonta — KISZ- csoportvezetői értekezleteket tart. A csoportvezetőknek kö­telességük tájékoztatni a kol­lektívát a feladatokról és ki­kérni véleményüket a külön­böző problémák megoldásá­ról. Mondhatnám úgy is, hogy a tagság és a vezetőség közötti „összekötő” szerepet is be kell tölteniük. IGEN FONTOS FELAdAT­KÉNT kell megemlítenem a kiszenkívüli fiatalokkal való rendszeres foglalkozást, előké­szítésüket a KISZ-tagságra. Be kell vonni őket a közös mun­kába, tevékenységbe. A cso­port törődjön tagjainak ügyes­bajos dolgaival, segítsék egy­mást, a nehézségek leküzdésé­ben. A kollektív szellem, az összetartás ne csak munkaidő alatt legyen jellemzője kap­csolataiknak, hanem a szabad­idő helyes kihasználásában is. Legyenek a kommunista kö­zösségek kialakításának aktív harcosai. A KISZ-csoportok tartsa­nak szoros kapcsolatot a párt­csoportokkal és segítsék egy­más munkáját. A KISZ-cso­­port vezetője pedig a pártcso­port vezetőjével és a szakszer­vezeti bizalmival tartson szo­ros kapcsolatot és kérjék ki egymás véleményét a felada­tok megoldásánál. Helyes mód­szer az is, ha a csoportmegbe­szélésekre meghívjuk a veze­tőség valamelyik tagját és a pártcsoport bizalmit, természe­tesen ez fordítva is helyes és hasznos. A feladatok közé tar­tozik még a különböző rendez­vényekre — taggyűlés, ifjúsági nap, politikai oktatás stb. — való mozgósítás. A KISZ-cso­­portnak, illetve vezetőnek kell megoldani a tagok rendszeres és progresszív tagdíjfizetését is. A KISZ-vezetőségnek tá­maszkodnia kell a kollektívák tevékenységére és igényelni kell segítségüket. A vezetőség­nek a rendszeres tájékoztatá­sán kívül legyen fontos felada­ta, hogy rendszeresen ellen­őrizze a csoportok munkáját. Taggyűlésen és vezetőségi ülésen be kell számoltatni a vezetőket tevékenységükről és alkalmazni kell a dicséretet, vagy a bírálatot, mint hatásos módszert. Néhány alapszerve­zetnél a KISZ-csoportok nap­lót vezetnek, ami megkönnyíti az ellenőrzést és szervezetteb­bé teszi munkájukat. Támo­gatnunk kell az önálló kezde­ményezéseket a csoport mun­kájának színessé, változatossá tételére, azért, hogy a munka ne váljon egyoldalúvá és ne csak a tagbélyegek eladására szorítkozzanak. A KISZ-CSOPORTOK létre­hozása körültekintő, alapos munkát igényel, de a csopor­tok létrehozásába fektetett energia hamar és többszörö­sen megtérül és a rendszeres, minden KISZ-tagot aktivizáló szervezeti munkában jelentke­zik majd. Kovács László KISZ-iskolai oktató­ i szerződés már kész... A Lenin Kohászati Művek próbamegmunkálójában eddig három szocialista brigád dol­gozik. A napokban Varga István és Bakk Károly veze­tésével újabb két olyan ifjú­sági brigád alakult, amelyek tagjai célul tűzték ki a szo­cialista brigád cím elnyerését. A szerződést már megkötöt­ték, melynek főbb pontjai: A tervet 105 százalékra tejesítik, a selejtet pedig 3 százalékra csökkentik. A gépeket és a szerszámokat szocialista meg­őrzésre veszik át és különös gonddal végzik az exportpró­bák megmunkálását. A szak­mai továbbképzés érdekében a Fiatal Műszakiak Tanácsa rendezésében háromhetenként sorra kerülő szakmai előadá­sokon mindig részt vesznek. A két ifjúsági brigád nagy ambícióval dolgozik, s így re­méljük ebben az évben két szocialista brigáddal több lesz a próbamegmunkálóban. Miskolcon (Szabados György felvételei.) KISZ-FIATALOK KÖSZÖNTIK A NAGYGYŰLÉS ELŐ­ADÓJÁT, RÓNAI SÁNDOR ELVTÁRSAT. üfi • r r • usagi gyűlés A HATÁRŐRSÉG ÉNEKKARA PATTOGÓ INDULÓKKAL KÖSZÖNTI AZ IFJÚ­SÁGI NAGYGYŰLÉS RÉSZTVEVŐIT. EGYENRUHÁS FIATALOK NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL HALLGATJÁK RÓNAI SÁNDOR ELVTÁRSNAK, .AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK ELŐADÁSÁT. /-J pártkongresszus tükrében Mi­­m a szocializmus teljes felénlésén­ez? AHHOZ, hogy mi­ szükséges a szocializmus teljes felépíté­séhez, azonnal tisztáznunk kell egy problémát. A szocializmus építése egy hosszabb időszakot magában foglaló folyamat. A szocialista társadalom felépíté­sének fő feladatai a szocializ­mus építésének­ egész idősza­kában érvényesek. Egy új pe­riódus kezdete, konkréten a szocializmus teljes felépítése, nem azt jelenti, hogy teljesen új feladatok, vagy törvénysze­rűségek kerülnek előtérbe. A kulturális forradalom felada­tainak végrehajtása például a szocializmus teljes felépítésé­nek szakaszában hangsúlyo­zottabban kerül előtérbe, mint a szocializmus alapjainak lera­kása idején. Mi szükséges tehát a szocia­lizmus teljes felépítéséhez? a) a szocializmus anyagi­, technikai bázisának meg­teremtése; b) a szocialista nemzeti egy­ség kialakítása; c) a kultúrforradalom végig­­vitele. Mit kell érteni a szocializ­mus anyagi-technikai bázisa alatt? A leghelyesebb, ha Lenin erre vonatkozó általános útmu­tatását vesszük alapul. „Az erőforrások biztosításának, a szocialista társadalom megte­remtésének valóságos és egyet­len alapja csakis a nagyipar.. Jól megszervezett nagyipar nélkül egyáltalán szó sem lehet szocializmusról.. Mint látjuk, a szocializmus anyagi alapjául Lenin a jól megszervezett gépi nagyipart jelöli meg, azonban ezt sem általában, hanem a nagyipar meghatározott színvonalát majd megállapítja: „A szocia­lizmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is képes. Nem szorítkozhatunk azonban erre az általános té­telre. Ezt konkretizálnunk kell.” Lenin útmutatásában — a termelőerők oldaláról vizsgál­va — „a legmodernebb tech­nika színvonalának megfelelő, jól szervezett gépi nagyipar je­lenti a szocializmus anyagi technikai bázisát. Pártunk VIII. kongresszusa az utóbbi évek fejlődését te­kintve, megállapítja: „Az álla­mi iparban megnőtt a nehéz­ipar részaránya, ezen belül a gépipar és a vegyipar emelke­dett jelentősen”. A gépipar és a vegyipar gyorsütemű fejlő­dése az, ami a leginkább előre viszi a szocializmus anyagi technikai bázisának megte­remtését. A Központi Bizottság kong­resszusi beszámolójában a gaz­dasági tevékenységünk vezérlő elveként a gazdaságosság fo­kozását, a termelékenység emelését, az önköltség csök­kentését jelölte meg. Ennek eszköze a technika és a tech­nológia fejlesztése, gyártmá­nyaink korszerűsítése, magas műszaki színvonalon való elő­állítása, valamint iparunk szerkezetének és vezetésének további javítása. Gazdasági fejlődésünk másik fontos fel­tétele a mezőgazdasági terme­lés gyorsütemű fejlesztése, ezért a mezőgazdaságban mi­előbb ki kell építenünk a nagyüzemi termelés korszerű anyagi-technikai bázisát. Mindezek azért bírnak óriási jelentőséggel, mert a szocializ­mus teljes felépítése kizárólag csak saját anyagi-technikai bá­zisán lehetséges. Pártunk és munkásosztá­lyunk politikai tapasztalatai alapján tisztában van azzal, hogy csak széles osztályszövet­ség megvalósításával viheti győzelemre a szocializmus tel­jes felépítését. A termelőerők és a termelési viszonyok, az osz­tálystruktúra megváltozá­sából, pártunk Központi Bi­zottsága megfelelő politikai következtetéseket vont le. Mindenekelőtt azt, hogy poli­tikai rendszerünk továbbfej­lesztése szempontjából most már célul tűzhetjük a szoci­alista nemzeti egység kialakí­tását. Hogyan tudjuk röviden summázni a szocialista nemze­ti egység kialakításának is­mérveit? A szocialista nem­zeti egység vezető ereje, a munkásosztály és marxista alapja: az új tartalmú mun­kás-paraszt szövetség, amely ma már két testvéri szocialista osztály szövetsége: tartalma a békéért, a szocializmus teljes győzelméért folyó küzdelem, hűség a rendszerhez, harc a nemzeti függetlenség megvé­déséért, küzdelem a belső és külső osztályellenség ellen. Megkönnyíti a helyzetet, hogy az alapok lerakásával a szo­cializmus teljes felépítésének feladatai összhangba kerültek az egész nép érdekeivel. A szocialista nemzeti egység fokozatos kialakulásával vál­tozás megy végbe a proletár­­diktatúra államának funkciói­ban, és lépésről lépésre kifej­lődnek benne az egyetemes népi államra jellemző voná­sok. Társadalmunk szocialista egységének kialakulása egyben azt is eredményezi, hogy a munkásosztály élcsapata az egész nép pártjává válik. A szocializmus teljes fel­építésének időszakában kell győzelemre vinnünk a kul­­túrforradalmat. A szocialista társadalom felépítésének nél­külözhetetlen feltétele népünk műveltségi színvonlának eme­lése, dolgozóink műszaki kép­zettségének és öntudatának növelése, továbbá, hogy az ok­tatás területén uralkodóvá te­gyük a marxizmust—leniniz­­must. A köznevelés, a tudo­mány, a művészetek, az iro­dalom, a tájékoztatás és neve­lés valamennyi eszközével ezt a célt kell szolgálnunk, mind­ezek összességükben odahat­nak, hogy a szocializmus tel­jes felépítésének útjára tért hazánkban kialakuljanak az emberek közötti kapcsolatok új szabályai, a szocialista tár­sadalom emberére jellemző er­kölcsi normák, hogy az embe­rek megtanuljanak szocialista módon élni, dolgozni, gondol­kodni. A­z üzemi gyakorlatok „programja66 Hat hónap a Dunántúlon - 23 hét az LKM-ben - A vizsgákról A napokban felkerestük dr. Gyulai Zoltán tanszékvezető professzort, a bányamérnöki kar dékánját, valamint dr. Horváth Zoltán tanszékvezető professzort, a kohómérnöki kar dékánját, s arra kértük, szíveskedjenek felvilágosítást adni a IV. éves bánya-, illetve kohómérnökhallgatók szakmai gyakorlatáról. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a professzorok válaszait.­­ Hová kerülnek a IV.­­ éves bánya-, ill. kohó­­mérnök hallgatók a nyolcadik szemeszterben megvalósítandó szakmai gyakorlat idejére? — Bárnyamérnök hallgatóink hat teljes hónapot töltenek bá­nyaüzemekben. A bányaműve­lők, gépészek és mérők Tatá­ra kerülnek, a szénbányászati tröszthöz. Az olajbányászhall­gatók Nagylengyelbe és Báza­­kerettyére, a geológusok Kom­lóra és a Mecseki Kutató-fúró Vállalathoz, melynek székhe­lye Pécsett van. A IV. éves kohómérnökhallgatók közül a technológusok a 23 hetes gya­korlatot a Lenin Kohászati Művekben végzik, a mettalur­­gusok június 3­1-ig ugyancsak az LKM-ben, majd azt köve­tően július 13-ig az Ajkai Tim­földgyárban és alumíniumko­hónál. Milyen jellegű munkát végeznek a hallgatók a gyakorlaton? — A bányamérnöki karon a jelenleg tervezett munkakör előrelépést jelent az előző esz­tendőkhöz viszonyítva. Ne­gyedéveseink technikusi be­osztásban fognak dolgozni, s megismerkednek az üzem tech­nológiájával, szervezési és gaz­dasági kérdésekkel. A kohómérnöki karon a munkakör technikusi, illetve segédmérnöki lesz. Az idén ta­lán fokozottabban az a cél, hogy az üzemekben eltöltött idő az oktatás számára legyen hasznos és gyümölcsöző. Ugyancsak megismerkednek a kohómérnökhallgatók is üzem­­szervezési és üzemgazdasági problémákkal, sőt ezekből a tárgyakból feladatokat is kap­nak. Milyen rendszerben­­ folyik majd az oktatás és a vizsgák? — A szakmai gyakorlat alatt a bányamérnöki­­karon leve­lező rendszerű lesz az okta­tás. Hetenként egy szabadnap és egy konzultációs nap áll a diákok rendelkezésére. A négy effektíve munkában töltött na­pon, valamint a szabad- és konzultációs napokon egyaránt rendelkezésükre áll majd egye­temünk egy-egy oktatója, il­letve egy üzemi instruktor. A vizsgákról kettős intézkedés történt. A művelők, gépészek és geológusok folyamatosan vizsgáznak majd, 4­,1 hét jut egy tárgyra. Az olajbányász­hallgatóknak az utolsó hónap lesz a vizsgaidőszak. A kohómérnöki karon esti formában folyik az oktatás. Hetenként 8—10 órát töltenek előadáson és gyakorlaton — vá­laszolták az egyetem dékánjai.

Next