Borsodi Fiatal, 1963 (1-10. szám)
1963-02-01 / 2. szám
A KISZ-csoportokról A KISZ ELŐTT egyre nagyobb és bonyolultabb feladatok állnak. Ezt csak abban az esetben tudjuk sikeresen megoldani, ha a KISZ-tagok és a szervezeten kívül álló fiatalok mind nagyobb többségét mozgósítjuk az előttünk álló feladatok megoldására. A fiatalok rendszeres foglalkoztatásának, nevelésének és a tagok aktivitásának fokozása érdekében létre kell hozni a KISZ-csoportokat. Ezen túlmenően a KISZ-vezetőségek munkájának megjavításában és megkönnyítésében is igen nagy szerepe van a KISZ-csoportoknak. A KISZ- csoportok létrehozásánál, valamint feladataik meghatározásánál nem lehet valamilyen „sablont” követni, hanem mindig a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni. Megalakítások: hasznos minden olyan alapszervezetben, ahol létrehozásukra lehetőség van, de közepes és nagyobb létszámú alapszervezetekben egyenesen szükségszerű. A KISZ-csoportok felépülhetnek műhelyekre, műhelyrészekre, műszakra, brigádokra, munkacsapatokra, területi alapszervezeteknél utcákra, illetve lakótömbökre. Ezen túlmenően kultúrcsoportok, sportszakosztályok fiataljai között is helyes, ha létrehozzuk. Létszámuk — az, hogy mennyi fiatalból alakulhatnak meg a csoportok — nincs meghatározva, helytelen is lenne, mert az területenként változó lehet. Mindig az adottságokat kell figyelembe venni, mégis „legideálisabb” létszámnak a t1—10 főt tartjuk. MINDEN KISZ-CSOPORTNAK legyen vezetője. A vezetőt a csoport kollektívája válassza meg és a KISZ-taggyűlés erősítse meg funkciójában. Szükséges, hogy a csoportvezetőt megválasztása után a KISZ-vezetőség tájékoztassa a KISZ-csoportok, valamint a vezetők feladatairól és adjon tanácsokat a módszereket illetően. A beszélgetéskor csak a legfontosabb és leggyakrabban előforduló jelenségekre térhetnek ki, mert a feladatok alapszervezetenként és alapszervezeten belül is változóak. A csoport feladatai közé tartozik, az, hogy tagjait mozgósítsa az alapszervezet előtt álló legfontosabb feladatokra, illetve vonja be a fiatalokat az aktív szervezeti életbe. A KISZ-vezetőség rendszeresen adjon tájékoztatót a feladatokról a csoportvezetőnek. A tájékoztatásnak több formája lehet. Ezek közül leggyakoribb az, ha a vezetőség esetenként meghívja a csoportvezetőket a vezetőségi ülésekre, vagy a KISZ-vezetőség rendszeresen — általában havonta — KISZ- csoportvezetői értekezleteket tart. A csoportvezetőknek kötelességük tájékoztatni a kollektívát a feladatokról és kikérni véleményüket a különböző problémák megoldásáról. Mondhatnám úgy is, hogy a tagság és a vezetőség közötti „összekötő” szerepet is be kell tölteniük. IGEN FONTOS FELAdATKÉNT kell megemlítenem a kiszenkívüli fiatalokkal való rendszeres foglalkozást, előkészítésüket a KISZ-tagságra. Be kell vonni őket a közös munkába, tevékenységbe. A csoport törődjön tagjainak ügyesbajos dolgaival, segítsék egymást, a nehézségek leküzdésében. A kollektív szellem, az összetartás ne csak munkaidő alatt legyen jellemzője kapcsolataiknak, hanem a szabadidő helyes kihasználásában is. Legyenek a kommunista közösségek kialakításának aktív harcosai. A KISZ-csoportok tartsanak szoros kapcsolatot a pártcsoportokkal és segítsék egymás munkáját. A KISZ-csoport vezetője pedig a pártcsoport vezetőjével és a szakszervezeti bizalmival tartson szoros kapcsolatot és kérjék ki egymás véleményét a feladatok megoldásánál. Helyes módszer az is, ha a csoportmegbeszélésekre meghívjuk a vezetőség valamelyik tagját és a pártcsoport bizalmit, természetesen ez fordítva is helyes és hasznos. A feladatok közé tartozik még a különböző rendezvényekre — taggyűlés, ifjúsági nap, politikai oktatás stb. — való mozgósítás. A KISZ-csoportnak, illetve vezetőnek kell megoldani a tagok rendszeres és progresszív tagdíjfizetését is. A KISZ-vezetőségnek támaszkodnia kell a kollektívák tevékenységére és igényelni kell segítségüket. A vezetőségnek a rendszeres tájékoztatásán kívül legyen fontos feladata, hogy rendszeresen ellenőrizze a csoportok munkáját. Taggyűlésen és vezetőségi ülésen be kell számoltatni a vezetőket tevékenységükről és alkalmazni kell a dicséretet, vagy a bírálatot, mint hatásos módszert. Néhány alapszervezetnél a KISZ-csoportok naplót vezetnek, ami megkönnyíti az ellenőrzést és szervezettebbé teszi munkájukat. Támogatnunk kell az önálló kezdeményezéseket a csoport munkájának színessé, változatossá tételére, azért, hogy a munka ne váljon egyoldalúvá és ne csak a tagbélyegek eladására szorítkozzanak. A KISZ-CSOPORTOK létrehozása körültekintő, alapos munkát igényel, de a csoportok létrehozásába fektetett energia hamar és többszörösen megtérül és a rendszeres, minden KISZ-tagot aktivizáló szervezeti munkában jelentkezik majd. Kovács László KISZ-iskolai oktató i szerződés már kész... A Lenin Kohászati Művek próbamegmunkálójában eddig három szocialista brigád dolgozik. A napokban Varga István és Bakk Károly vezetésével újabb két olyan ifjúsági brigád alakult, amelyek tagjai célul tűzték ki a szocialista brigád cím elnyerését. A szerződést már megkötötték, melynek főbb pontjai: A tervet 105 százalékra tejesítik, a selejtet pedig 3 százalékra csökkentik. A gépeket és a szerszámokat szocialista megőrzésre veszik át és különös gonddal végzik az exportpróbák megmunkálását. A szakmai továbbképzés érdekében a Fiatal Műszakiak Tanácsa rendezésében háromhetenként sorra kerülő szakmai előadásokon mindig részt vesznek. A két ifjúsági brigád nagy ambícióval dolgozik, s így reméljük ebben az évben két szocialista brigáddal több lesz a próbamegmunkálóban. Miskolcon (Szabados György felvételei.) KISZ-FIATALOK KÖSZÖNTIK A NAGYGYŰLÉS ELŐADÓJÁT, RÓNAI SÁNDOR ELVTÁRSAT. üfi • r r • usagi gyűlés A HATÁRŐRSÉG ÉNEKKARA PATTOGÓ INDULÓKKAL KÖSZÖNTI AZ IFJÚSÁGI NAGYGYŰLÉS RÉSZTVEVŐIT. EGYENRUHÁS FIATALOK NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL HALLGATJÁK RÓNAI SÁNDOR ELVTÁRSNAK, .AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK ELŐADÁSÁT. /-J pártkongresszus tükrében Mim a szocializmus teljes felénlésénez? AHHOZ, hogy mi szükséges a szocializmus teljes felépítéséhez, azonnal tisztáznunk kell egy problémát. A szocializmus építése egy hosszabb időszakot magában foglaló folyamat. A szocialista társadalom felépítésének fő feladatai a szocializmus építésének egész időszakában érvényesek. Egy új periódus kezdete, konkréten a szocializmus teljes felépítése, nem azt jelenti, hogy teljesen új feladatok, vagy törvényszerűségek kerülnek előtérbe. A kulturális forradalom feladatainak végrehajtása például a szocializmus teljes felépítésének szakaszában hangsúlyozottabban kerül előtérbe, mint a szocializmus alapjainak lerakása idején. Mi szükséges tehát a szocializmus teljes felépítéséhez? a) a szocializmus anyagi, technikai bázisának megteremtése; b) a szocialista nemzeti egység kialakítása; c) a kultúrforradalom végigvitele. Mit kell érteni a szocializmus anyagi-technikai bázisa alatt? A leghelyesebb, ha Lenin erre vonatkozó általános útmutatását vesszük alapul. „Az erőforrások biztosításának, a szocialista társadalom megteremtésének valóságos és egyetlen alapja csakis a nagyipar.. Jól megszervezett nagyipar nélkül egyáltalán szó sem lehet szocializmusról.. Mint látjuk, a szocializmus anyagi alapjául Lenin a jól megszervezett gépi nagyipart jelöli meg, azonban ezt sem általában, hanem a nagyipar meghatározott színvonalát majd megállapítja: „A szocializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is képes. Nem szorítkozhatunk azonban erre az általános tételre. Ezt konkretizálnunk kell.” Lenin útmutatásában — a termelőerők oldaláról vizsgálva — „a legmodernebb technika színvonalának megfelelő, jól szervezett gépi nagyipar jelenti a szocializmus anyagi technikai bázisát. Pártunk VIII. kongresszusa az utóbbi évek fejlődését tekintve, megállapítja: „Az állami iparban megnőtt a nehézipar részaránya, ezen belül a gépipar és a vegyipar emelkedett jelentősen”. A gépipar és a vegyipar gyorsütemű fejlődése az, ami a leginkább előre viszi a szocializmus anyagi technikai bázisának megteremtését. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójában a gazdasági tevékenységünk vezérlő elveként a gazdaságosság fokozását, a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését jelölte meg. Ennek eszköze a technika és a technológia fejlesztése, gyártmányaink korszerűsítése, magas műszaki színvonalon való előállítása, valamint iparunk szerkezetének és vezetésének további javítása. Gazdasági fejlődésünk másik fontos feltétele a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztése, ezért a mezőgazdaságban mielőbb ki kell építenünk a nagyüzemi termelés korszerű anyagi-technikai bázisát. Mindezek azért bírnak óriási jelentőséggel, mert a szocializmus teljes felépítése kizárólag csak saját anyagi-technikai bázisán lehetséges. Pártunk és munkásosztályunk politikai tapasztalatai alapján tisztában van azzal, hogy csak széles osztályszövetség megvalósításával viheti győzelemre a szocializmus teljes felépítését. A termelőerők és a termelési viszonyok, az osztálystruktúra megváltozásából, pártunk Központi Bizottsága megfelelő politikai következtetéseket vont le. Mindenekelőtt azt, hogy politikai rendszerünk továbbfejlesztése szempontjából most már célul tűzhetjük a szocialista nemzeti egység kialakítását. Hogyan tudjuk röviden summázni a szocialista nemzeti egység kialakításának ismérveit? A szocialista nemzeti egység vezető ereje, a munkásosztály és marxista alapja: az új tartalmú munkás-paraszt szövetség, amely ma már két testvéri szocialista osztály szövetsége: tartalma a békéért, a szocializmus teljes győzelméért folyó küzdelem, hűség a rendszerhez, harc a nemzeti függetlenség megvédéséért, küzdelem a belső és külső osztályellenség ellen. Megkönnyíti a helyzetet, hogy az alapok lerakásával a szocializmus teljes felépítésének feladatai összhangba kerültek az egész nép érdekeivel. A szocialista nemzeti egység fokozatos kialakulásával változás megy végbe a proletárdiktatúra államának funkcióiban, és lépésről lépésre kifejlődnek benne az egyetemes népi államra jellemző vonások. Társadalmunk szocialista egységének kialakulása egyben azt is eredményezi, hogy a munkásosztály élcsapata az egész nép pártjává válik. A szocializmus teljes felépítésének időszakában kell győzelemre vinnünk a kultúrforradalmat. A szocialista társadalom felépítésének nélkülözhetetlen feltétele népünk műveltségi színvonlának emelése, dolgozóink műszaki képzettségének és öntudatának növelése, továbbá, hogy az oktatás területén uralkodóvá tegyük a marxizmust—leninizmust. A köznevelés, a tudomány, a művészetek, az irodalom, a tájékoztatás és nevelés valamennyi eszközével ezt a célt kell szolgálnunk, mindezek összességükben odahatnak, hogy a szocializmus teljes felépítésének útjára tért hazánkban kialakuljanak az emberek közötti kapcsolatok új szabályai, a szocialista társadalom emberére jellemző erkölcsi normák, hogy az emberek megtanuljanak szocialista módon élni, dolgozni, gondolkodni. Az üzemi gyakorlatok „programja66 Hat hónap a Dunántúlon - 23 hét az LKM-ben - A vizsgákról A napokban felkerestük dr. Gyulai Zoltán tanszékvezető professzort, a bányamérnöki kar dékánját, valamint dr. Horváth Zoltán tanszékvezető professzort, a kohómérnöki kar dékánját, s arra kértük, szíveskedjenek felvilágosítást adni a IV. éves bánya-, illetve kohómérnökhallgatók szakmai gyakorlatáról. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a professzorok válaszait. Hová kerülnek a IV. éves bánya-, ill. kohómérnök hallgatók a nyolcadik szemeszterben megvalósítandó szakmai gyakorlat idejére? — Bárnyamérnök hallgatóink hat teljes hónapot töltenek bányaüzemekben. A bányaművelők, gépészek és mérők Tatára kerülnek, a szénbányászati tröszthöz. Az olajbányászhallgatók Nagylengyelbe és Bázakerettyére, a geológusok Komlóra és a Mecseki Kutató-fúró Vállalathoz, melynek székhelye Pécsett van. A IV. éves kohómérnökhallgatók közül a technológusok a 23 hetes gyakorlatot a Lenin Kohászati Művekben végzik, a mettalurgusok június 31-ig ugyancsak az LKM-ben, majd azt követően július 13-ig az Ajkai Timföldgyárban és alumíniumkohónál. Milyen jellegű munkát végeznek a hallgatók a gyakorlaton? — A bányamérnöki karon a jelenleg tervezett munkakör előrelépést jelent az előző esztendőkhöz viszonyítva. Negyedéveseink technikusi beosztásban fognak dolgozni, s megismerkednek az üzem technológiájával, szervezési és gazdasági kérdésekkel. A kohómérnöki karon a munkakör technikusi, illetve segédmérnöki lesz. Az idén talán fokozottabban az a cél, hogy az üzemekben eltöltött idő az oktatás számára legyen hasznos és gyümölcsöző. Ugyancsak megismerkednek a kohómérnökhallgatók is üzemszervezési és üzemgazdasági problémákkal, sőt ezekből a tárgyakból feladatokat is kapnak. Milyen rendszerben folyik majd az oktatás és a vizsgák? — A szakmai gyakorlat alatt a bányamérnökikaron levelező rendszerű lesz az oktatás. Hetenként egy szabadnap és egy konzultációs nap áll a diákok rendelkezésére. A négy effektíve munkában töltött napon, valamint a szabad- és konzultációs napokon egyaránt rendelkezésükre áll majd egyetemünk egy-egy oktatója, illetve egy üzemi instruktor. A vizsgákról kettős intézkedés történt. A művelők, gépészek és geológusok folyamatosan vizsgáznak majd, 4,1 hét jut egy tárgyra. Az olajbányászhallgatóknak az utolsó hónap lesz a vizsgaidőszak. A kohómérnöki karon esti formában folyik az oktatás. Hetenként 8—10 órát töltenek előadáson és gyakorlaton — válaszolták az egyetem dékánjai.