Borsodi Fiatal, 1964 (1-10. szám)
1964-01-01 / 1. szám
A vidám Expedíciós feladataink megvalósítását lakóhelyünk, üzemeink meglátogatásával kezdtük meg. Először a Béke téri buszmegállónál találkoztunk. Tíz perc múlva, pont nyolc órakor megérkeztünk utunk céljához, a Miskolci Pamutfonodához. Nagy Sándor TMK technikus vezetett végig ezen a korszerű üzemen. Az üzemrészlegekben modern gépek vannak, és neonfénnyel világítanak. Megfigyeltük azt a folyamatot, hogyan lesz az Afrikából és a Szovjetunióból exportált gyapotbálákból szövésre alkalmas fonál. Következő üzem a Miskolci Állami Pincegazdaság volt. Megmutatták nekünk a nagy betonhordókat, majdnem egész Borsod megye borkészletét, végül a Rum- és Likőrgyárba is elmentünk. A hulladékgyűjtésben már teljesítettük felajánlásunkat. Elvállaltuk 20 vas, és 20 kg papír begyűjtését. Papírból még többet is gyűjtöttünk, 36 kg-ot. A hulladékért kapott pénzből megvettük az örsi naplót, a maradék pénzt pedig eltettük az őrsi zászlóra, amit rövidesen megvásárolunk. Örsünkben meg szoktuk ünnepelni az őrs tagjainak név-, illetve születésnapját. Ezt úgy csináljuk, hogy az ünnepelt lehetőleg ne is sejtse, hogy miről van szó. Például Tirpák Erzsébet névnapján, mintha így élünk mi mókusok, játszanánk, őt kiküldtük azzal az ürüggyel, hogy elrejtünk egy tárgyat, amit neki kell addig megkeresni. Míg ő kint volt, mi megbeszéltük, hogyan fogjuk köszönteni. Mire bejött, már készen voltunk a tervvel. Háromszoros éjjelnel, na meg egy doboz bonbonnal és egy csokor szekfűvel köszöntöttük fel. Előre! MAGDA ÉVA tudósító OTTHONOSAN BERENDEZETT TEREMBEN FOGLALKOZNAK A KÉPZŐMŰVÉSZ SZAKKÖR TAGJAIVAL A SÁROSPATAKI ÚTTÖRŐHÁZBAN. Uttoro Milyen lesz a sárospataki fürdő 30 év múlva ? Az expedíciós mozgalom beinduláskor a csapatvezető elmondta, hogy az expedíciós őrsök milyen kutatási területek közül választhatnak. A mi őrsünk egyhangúan a fürdőre szavazott. Egész nyáron örömmel jártunk fürdeni, ismertük az egész fürdőt és környékét is, így gondoltuk, hogy szívesen megismerjük a jövőjét is. Első feladatunk az volt, felkutassuk, hogyan keletkezett a fürdő. Kutatómunkánk során megtudtuk, hogy Végardó mellett a Bodrog partján kőolajat kerestek. A fúrás eredménye az lett, hogy egy meleg gyógyvizű forrásra bukkantak. Az értékes vizet a felszínre juttatták, és először egy kis zuhanyozót építettek. Ez nem volt szép és egyszerre kevés ember zuhanyozhatott. A község vezetői eltervezték, hogy egy másik helyen, a zuhanyozóhoz közel fürdőt létesítenek. Egész Sárospatak megmozdult. Diákok, erdőgazdasági dolgozók, állami gazdaságok munkásai, tsz-tagok vállalták a társadalmi munkát a medence kiásásánál. A fürdő nagyrészt társadalmi munkával hamarosan elkészült. Az avatás után már lehetett fürdeni. Azóta is az egész környék egyik legkedvesebb nyári szórakozása a jó meleg vízben való lubickolás. Mármost is megmutatkozik, hogy ez az egy medence nem tudja kielégíteni az igényeket. Több medencére és kabinokra van szükség. Mi már gondolkodtunk is azon, hogy milyen lesz ez a fürdő a jövőben. Közös elképzelésünk a következő: A bejáratnál önkiszolgáló pénztár lesz. Az öltöző is önkiszolgáló lesz. Ha valakinek nem lesz fürdőruhája, az az öltöző fogasáról leakasztja azt a fürdőruhát, amelyik neki a legjobban tetszik és megy fürdeni abba a medencébe, amelyikbe óhajt. Mert nemcsak egy medence lesz, hanem három is. Külön lesz a gyerekek részére, külön az idősebbeknek. Hidegvízmedence is lesz, ahol úszni, sőt versenyezni is tudunk majd. A fürdő mellett üdülők lesznek. Munkások százai fognak itt pihenni azért, mert jól dolgoztak. Aki a fürdés közben megéhezik, azt várja a jól berendezett önkiszolgáló ebédlő. Mi is szeretnénk hozzájárulni, hogy mindez megvalósuljon. Társadalmi munkát vállalunk a fürdő építésénél, szépítésénél. Az őrsünk vállalja, hogy tavasszal a fürdő területének egy részét virággal beültetjük és azt mi fogjuk gondozni. Most makettet készítünk, amely azt fogja ábrázolni, hogy a mi elképzelésünk szerint milyen lesz a fürdő 30 év múlva. A területet már feltérképeztük. Az elképzelésünk már megvan, hogy hol fog állni a kétemeletes üdülő, a három medence, hol lesz a parkírozó hely stb. Szeretnénk, ha ez a makett úgy sikerülne, hogy elküldhetnénk az expedíciós kiállításra is. Sólyom őrs: Egy rajfoglalkozáson az osztályfőnökünkkel és az ifjúvezetőkkel meglátogattuk a helybeli malmot. Kíváncsian indultunk el, hiszen még sohasem voltunk malomban. Az udvaron szekereket és lisztporos bácsikat láttunk. Bementünk az első terembe, ahol a garat volt. Ebbe öntötték a rengeteg gabonát. Sok zöld zsákba ömlött a kenyérnek való gabona, látszott jó termés volt az idén. Ezután egy meredek lépcsőn fölfelé a másik terembe mentünk. Itt olyan volt a zúgás, hogy nem hallottuk a saját hangunkat. Hatalmas gépek forogtak, őrölték a gabonát, így mentünk mindig feljebb, a hatalmas épületben, követve a búza útját addig, amíg a tiszti kenyérliszt nem lesz belőle Legérdekesebb volt az a gép amelyik szitálta a lisztet. Láttuk a csomagolót is, ahol fehérkendős nénik egykilós csomagokba rakták a fehér lisztet. A bácsi elmondta, hogy bővíteni fogják az üzemet és még modernebb gépekkel szerelik fel, de akkor nem kell más munkás, mert mindent gép fog végezni. A végén mosolyogtunk egymáson, mert mindenünk tiszte fehér lett, még az arcunk is De egy pár év múlva ezt megszüntetik, különböző porelszívóberendezésekkel. Hattyú őrs (Thm&k cl fLCutcLkL inatri inbajL NAGYÍTÓ BERENDEZÉSSEL ISMERKEDNEK A FÉNYKÉPÉSZ SZAKKÖR TAGJAI. JARORVERSENY Decemberben az osztályunk arra az elhatároásra jutott, hogy járőrversenyt rendezünk. Kijelöltük a terepet és a célt. Az őrsvezetők előre mentek és az útvonalat két irányból megjelölték, persze útjelekkel. Ez után az osztályunk tagjait két csoportra osztottuk. Végül elindultunk nótaszóval, vidámat a kijelölt cél felé. A gyors haladást az is nehezítette, hogy több titkosírással írt levelet kellett lefordítani. A versenyen a T. csoport lett az első. Nemes Anna Jelentkezik a „vadvirág őrs“ Testnevelés óra közben kaptuk meg a parancsot és elhatároztuk, hogy hozzákezdünk a munkához. Az elmúlt őrsi gyűlésen arról érdeklődtünk, hogy a jövőben miként fejlődik a falunk. Az őrs tagjai örömmel vállalták ezt a munkát, és sok mindent megtudtunk a 20 éves tervből. Többek között azt, hogy az utakat portalanítják, az egész faluban járdát építenek. Most épült egy cukrászda, ezt 1963. december 31-én adták át. A jövőben fog épülni új sportpálya, hala nemcsak futballozni lehet, hanem például röplabdázni, kosárlabdázni is. Épül majd egy bölcsőde is, korszerűen felszerelve. Az erdőben dolgozók nem gyalog fognak járni, hanem autóval. A lófogat megszűnik és helyette autó jár majd. Az erdei utat is szabályozzák, és megjelenik a helikopter is, ami a fákat fogja kiemelni. A jövő héttől megkezdjük a hulladék gyűjtését. De a tanulásról sem feledkezünk meg hiszen mi már nyolcadikosok vagyunk, és jó bizonyítványt kell szereznünk, hogy a felvétel vizsgán megfeleljünk. Sokan akarnak közülünk továbbtanulni. Ki asztalosnak, ki tanítónak, vagy éppen matróznak Én Miskolcra szeretnék menni közgazdasági technikumba Egyrészt azért, mert nekem nagyon tetszik ez a város, másrészt pedig azért, mert a nővérem is ott van. Hogy sikerül-e nem tudom? ... Marosvári Hona őrsvezető, Cserépfalu