Borsodi Fiatal, 1967 (1-11. szám)
1967-02-01 / 1. szám
4 líja lép a betegért ] Az önkéntes véradó mozga- lomban tudvalévően csak a 18. életévüket betöltött felnőttek vehetnek részt. Mivel a tényleges véradásból nem vehetik ki a részüket, más vonalon kívánunk lehetőséget biztosítani úttörő és KISZ- fiataljainknak, akik részt kérnek e nemes mozgalom feladatainak megvalósításából A Sárospatakon jól bevált példa alapján a járási Vöröskereszt meghirdette az Ifjúság a betegért mozgalmat, és azzal a felhívással fordult a sátoraljaújhelyi iskolák úttörő és KISZ-fiataljaihoz, hogy segítsenek a Sátoraljaújhelyi Véradó Napok előkészítésében, szervezésében és az önkéntes véradó mozgalom kiszélesítésében. Ötletnapokat hirdettünk, melynek keretein belül az iskolák vöröskeresztes tanárelnökeinek vezetésével a fiatalok összegyűjtik azokat a javaslatokat, ötleteket, amelyek alkalmasak az önkéntes véradás propagálására. Plakátterveket, jelmondatokat és verseket várunk, az ötletnapok legsikerültebb termékeiből pedig kiállítást rendezünk. Buda Péter A KISZ tevékenysége a sportmunkában Feladatokról nehéz úgy beszélni, hogy mellőzzük eredményeink mérlegelését, így hát szokás, hogy amikor a holnap tennivalóit meghatározzuk, visszapillantsunk a megtelt útra is Ha e gondolat tükrében vizsgáljuk a KISZ-szervezetek és a sportkörök munkáját, szembetűnik, hogy a „kooperáció” eredményekben gazdagon gyümölcsözött 1966-ban. Erről az időszakról azt mondta Siska András, a megyei KISZ-bizottság munkatársa, hogy sikerült közelebb hozni a KISZ tevékenységét és aportmunkát Ezt igazolták a sportköri újjáválasztó közgyűlések, amelyeken az ifjúság nem valamifajta csendes szemlélője volt, hanem aktív részvevő. Az OSN-en és a spartakiádokon is egyre több fiatal vett részt. A pályaépítési akciókban a kirándulások, emléktúrák szervezésében, falubajnokságokon, háziversenyeken és az üzemi tömegsportban egyaránt ott volt az ifjúság. Mindez szorosan összefügg a szabadidő célszerű, hasznos kihasználásával. Egyre több fiatal tölti a hét végét télen és nyáron a szabadban. Erőteljesebbé vált az üzemi sportbizottságok tevékenysége. Nos, ilyen mérleg után vessünk egy pillantást a soron következő feladatokra. — Szeretnénk megerősíteni a sportmunkát irányító szerveket. Aktív, hozzáértő fiatalokkal felfrissítjük a sport- és a turisztikai bizottságokat. Megvizsgáljuk azt is, hogy a sportszervekbe delegált kiszesek miként dolgoztak — mondta Siska elvtárs. Az idén új vezetőségeket választanak a KISZ-szervezetek. Lehetővé válik a sportfelelősök beszámoltatása, mert mi tagadás, van hely, ahol nem áll feladata magaslatán. S ezt megérezte az üzem, vagy intézmény ifjúsága. Éppen ezért az újjáválasztó taggyűléseken olyan sportfelelősökre szavaztunk, akik a fiatalok igényei alapján, képesek szervezni a sportprogramot, s megfelelően képviselik a KISZ-t, a fiatalok érdekeit a sportkörökben, illetve a sporttanácsokban. A sport az akcióprogramokból sem maradhat ki. Az ifjúsági napok során megrendezik a „Köszöntjük a Tanácsköztársaságot” elnevezésű mezei futóversenyt. Április 4-re emléktúrák, május elsejére pedig villámtornák szerepelnek a programban. A KISZ továbbra is fontos feladatának tartja a nyári spartaikiád szervezésének segítését, különösen a sportkörökkel nem rendelkező falvakban. Az üzemi spartakiádok munkájába is bekapcsolódik az ifjúsági szövetség egy-egy szervezete. Falusi és üzemi fiatalok részére ,, Aranykerék” kerékpáros verseny lesz, sőt, több helyen motoros és kerékpáros túrákat is indítanak. Az atlétika, mint alapsportág, változatlanul nagy szerepet kap a fiatalok testi nevelésében. Népszerűsítésére minden alapszervezetben hárompróbákat rendeznek, s a jelszó az lesz: Gyorsabban, magasabbra, messzebbre. Azt szeretnénk, ha valamennyi KISZ- tag részt venne e vetélkedésben. A pályaépítési akciókban, új öltözők létesítésében tavaly is részt vállalt az ifjúság és a KISZ. Az idén ifjúsági sportligetek, sportparkok építését kezdeményezi a fiatalság. Típustervek alapján, elsősorban faluhelyeken és ott, ahol kevés a létesítmény, újabb öltözőket, röplabda- és kézilabda-pályákat építenek Statisztikák bizonyítják, hogy a sport mennyire népszerű az ifjúság körében. Mindezt szem előtt tartva, a KISZ tervszerűen foglalkozik a fiatalság sportigényeinek kielégítésével, s az idei programban, úgy tűnik, még közelebb kerül a KISZ-munka és a sporttevékenység — pa — Vetélkedés Új kezdeményezésük valósult még szombaton és vasárnap a Lenin Kohászati Művek fiataljainak. Az Ifjúság Házában már hagyományossá vált vetélkedőket most az LKM Ifjúság Háza és a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Ház ifjúsági klubja közötti vetélkedővé szélesítették ki. A vetélkedőt kölcsönös tapasztalatcsere-látogatások előzték meg. Az első fordulóra szombaton reggel harminc diósgyőri fiatal utazott a KISZ-busszal Salgótarjánba Salgótarjánba. Varga B Vilmos, az ifjúsági klub vezetője fogadta a csoportot. Nagy örömünkre a program első pontja a Salgótarjáni Öblös üveggyár megtekintését tűzte ki célul. Nagy részünk nem járt még a híres gyárban, amelynek__terrpékei ,_sok-sok országba eljutnak. A gyár KISZ-titkárának irányításával most aztán bőven volt alkalom a körülnézésre. Ámulva láttuk mily játszi könnyedséggel fújnak ki a munkások hosszú fúvócsövük segítségével egy-egy gyönyörű formájú vázát, vagy poharat. Sorra végigjártuk a gyár műhelyeit, láttuk milyen: villámgyorsan formálja az automatagép a vörös- és borosüvegeket, s milyen ügyesen csiszolják bele a poharakba a munkások szép díszítéseiket. A legnagyobb sikert mégis azok a csodálatosan szép kancsók és készletek aratták, amelyeknek különleges színeit egy belga égetőkemence segítségével nyerik. Az üveggyárban tett látogatás után a városi KISZ-bizottságon Tóth András titkár üdvözölte a csoport vezetőit, s elmondotta, hogy nagyon örül ennek a baráti találkozónak, mely közelebb hozza majd egymáshoz a két város fiataljait. Ebéd után a József Attila Művelődési Ház megtekintése következett. A művelődési ház ,a város egyik legszebb épülete az új városnegyedben. Hipermodern vonalaival, kényelmes berendezéseivel valamennyiünk tetszését megnyerte. A nézőtér világítása talán az országban a legkorszerűbb, az ifjúsági klub pedig az egyetlen olyan helyiség szerte a hazában, amelyet mennyezetfűtéssel építettek. Még megnéztük a város múltját és jelenét bemutató fotókiállítást, s aztán elindultunk száláshelyünkre, Eresztvénybe, ahol egy, a Salgóvár közelében levő turistaházban helyeztek el bennünket. Este hét órakor az ifjúsági klubban zsúfolt nézőtér előtt megkezdődött a két klub fiataljainak vetélkedője. A zsűriben Varga B. Vilmos és Vári Dezső, csoportunk vezetője foglalt helyet, játékvezetőnek Párdi Györgynét, a Nógrád megyei Könyvtár munkatársát kérték fel, aki a közelmúltban nyerte meg a tv Döntő a hegytetőn vetélkedőjét, s annak hatezer forintos nagydíját. A diósgyőriek vetélkedő -válogatottja ebben az összeállításban állt fel: Stubnya Júlia, Korompai Béla, Énekes Endre, Sarlai József és Kerekes György. Az első kérdést mi kaptuk: „Mondjatok olyan helységneveket, amelyek a honfoglaló törzsek neveit foglalják magukban.” A 30 másodperc gondolkodási idő letelte után Stubnya Júlia mintegy hetet sorolt fel, s ezzel megszerezte az első három pontot. A tarjániaknak arra a kérdésre kellett válaszolniok, melyik falu közelében és mikor találtak őskori leleteket Borsodban. Ők csak két pontot kaptak, Stubnya Júlia viszont még egy pontot szerzett egy kisegítő válasszal. Az előny végig a játék folyamán meg is maradt, s végül is mintegy tízpontos előnnyel mi nyertük a versenyt, s az első díjat jelentő kerámiát. Az ügyességi számban a tarjáni fiúk bizonyultakjobbnak, de az — nagy bánatukra — nem számított bele a végső értékelésbe. A diósgyőriek legtöbb pontját Énekes Endre szerezte. A vetélkedő után táncmulatság következett. A rövid éjszakai pihenő után másnap ismét városnézés szerepelt a programban. Megnéztük a gyönyörű környezetben levő SBTC sportpályát, majd autóbuszunk felkapaszkodott a Rokkantra, ahol az új Salgótarján egy része épül. A hegyről szép kilátás nyílik az egész városra, s mi idegenvezetőnk. Varga Vilmos segítségével csakhamar megismertük a város valamennyi nevezetes épületét. Ezt követően került sor programunk egyik legérdekesebb részére. Megtekintettük a föld alatti bányamúzeumot, amely az egyetlen ilyen múzeum az országban, s ezen kívül csak Csehszlovákiában és az NSZK-ban van még hasonló. Végül ismét az ebédre került sor, s aztán elbúcsúztunk lelkes kalauzunktól, Varga Vilmostól, azzal, hogy szombaton, március 4-én 7 órakor Diósgyőrött, az Ifjúság Házában sorra kerülő visszavágón ismét találkozunk. — Nyikes — BORSODI FIATAL A KISZ Borsod megyeretettsagának mozga lm) tájékoztatoja. -szerkeszti: a szerkesztő foizottsag. Szerkete vesz.: Nagy TÜMtr .’őszerkesztő: Paulovits Ágost ott, a szerkesztő bizottság tagjai: Baráth italos. Fotrv Lászlé: Székely Sándor Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bitó Péter Kiadóhivatal: Miskolc. fiLossilth «• ti. Felelőn: 36 m Szerkesztőségi Miskolc, Tanácsba* tér tu tét]enitik a KISZ-szervezetek. El őrizete? 1 évre 12 t«m index-szám: 25 918 Borsod megyei Nyomdaipari V« Miskolc, Wt» Felek» vezető: Herr Cftergo BORBOI't FIAI*At 1967, febttsír Expressz-utak... Az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda programja 1967-ben is gazdag. Kellemes külföldi út várható Kijev—Ogyessza útvonalon. Képünk egy tengerparti üdülőhelyet mutat be. Évről évre többen látogatják Expresszel a Magas-Tátra festői környezetű üdülőhelyeit. Megyénkben évente értékelik a legjobban dolgozó ifjúsági export brigádok versenyét. E nemes vetélkedésben 1966ben Tóth Pál szocialista brigádja szerezte meg az első helyet. Az elmúlt év munkáját most értékelte a megyei KISZ- bizottság és úgy találta, hogy újra a Tóth-brigád bizonyult a legjobbnak. A gépgyári brigádok közül Halász György kollektívája is elismerésre méltó helyezést ért el és eredményei alapján az ötödik helyet szerezte meg. A gyárban jól ismerik a Tóth-brigádot. Elismerően szólnak munkájukról. A brigád főként a 8 tonnás hidraulikus emelőket gyártja. Havonta 800—900 darabot készítenek ezekből az autóemelőkből, amelyeknek több mint a fele exportra készül. A meg yi győztesek rendelők között első helyen szerepel az IKARUSZ, de sokat szállítanak a Vörös Csillag Traktorgyár és az AUTÓKER számára is. A brigád munkájára jellemző, hogy az elmúlt évben az általuk készített gyártmányok értékének összege megközelítően 16 millió forint volt, 800 emelővel készítettek többet a tervezettnél. 10 500 darab autóemelő hagyta el a gyárat, de egyetlen reklamáció sem érkezett. A jó minőségben gyártott kisberendezések a Tóth-brigád munkáját dicsérik. Sokat foglalkoznak az ésszerű javaslatok kidolgozásával. A tavaly beadott négy újításuk bevezetésével 290 ezer forintot takarítottak meg. A társadalmi munkában is élen járnak. A brigád 600 óra társadalmi munkával 180 tonna anyaghulladékot gyűjtött és télen a havazás beálltával segítettek az almástéri annyagtárolóról a hó eltakarításában. Nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is együtt tartanak. Családias kirándulásaik és a baráti összejövetelek nagyon népszerűek a brigádban. A győztesnek járó 3000 forintot most is ilyen célra fordítják. Úgy határozott a brigád, hogy az Avas étterem fehér termében ünnepük meg legújabb munka«!’mini.Ket, a megyei verseny első helyezését. Természetesen a családtagok is ott lesznek, s az ilyen alkalmak jól szolgálják azt a célt, hogy a brigádok tagjai és hozzátartozói a munka mellett a magánéletben is közelebb kerüljenek egymáshoz. Tanítónőként kezdte, tizennyolc évesen, tele lendülettel, energiával. Kezében a frissen megírt, jeles érettségi bizonyítványnyal egy fiatal lány — Karaffa Gizella — jelentkezett a sajószögedi általános iskola megüresedett tanítói állásának betöltésére, így indult el, 1960-ban. — Igen, szeptembertől tanutottam. Furcsa és új volt minden. A gimnáziumban nem éppen arra oktatják az embert, hogy miként kell vezetni egy tíz-tizenkét éves gyerekekből álló osztályt. Néhány hónapja még én is diák voltam. Aztán az is maradtam egy ideig, a kisdobosok rajvezetője lettem. Szeretem a gyerekeket ... A szép célú indulást szép folytatás követte. Érzéseit viszonozták. Nemcsak a gyerekek, hanem kollégái is■ 1961-ben már az úttörőcsapatot irányította. — Elképzeléseim voltak, de konkrét tapasztalataim sajnos nem. A gyakorlat hiányzott. Az akarat segített. Azóta már nemcsak Sajószögeden, hanem a járás területén is számítanak rá, mint úttörő elnökségi tagra, ternnepel a falu. Mert Sajósnápeden — ebbe* * kés faluban, ahol korábban ritkaságszámba ment egy-egy mindenkit érdeklő előadás — még mindig ünnepet jelentenek a kulturális rendezvények. — A te gyereked is játszik? *- Játszik hát. Ez a Gizikó megbabonázta őket, meg tán bennünket is. — Én is azt mondom. Még, hogy színjátszás? Csak a rádióban hallottuk eddig. — Csuda szép volt az a Kőszívű ember fiai is tavaly. Utána rögtön, mentem a könyvtárba és kivettem a könyvet... Nagy vállalkozás ez. Eljátszani!.. — Ügyes ez a tanítónő és sose fárad el. Most valami Három szegény szabólegényt tanulnak. Te Mara, ma azt veszem észre, hogy a gyerekkel izgulok én is És nemhiába izgulnak a szülök. Az ifjúsági színpadnak mindig sikere van. Talán ezt irigyelték meg a felnőttek is, akik kedvet kaptak a gyerekektől: nemrég Gizikó irányításával színjátszó csoportot alakítottak Most izgatottan készülnek a tavaszi bemutatkozásra az Egérét című darabbal. Földrajzóra. Nyoma sincs az unalomnak. A gyerekek egymás után jelentkeznek. Nem szokásos feleletek ezek, hanem valóságos kis élménybeszámolók. — Nekem a visegrádi hajóút volt a legjobb, és Budapest is nagyon szép! — Mennyi mindent láttunk Keszthelyen, Balatonföldváron. Esztergomban ... — Meg Debrecenben, Egerben. Sárospatakon! A gyerekek lelkesen mesélnek. Érdemes volt szerepelniük, színdarabokkal járni a járás területét — Sajóörös. Nemesbikk. Nagycsécs, Hejőszalonta községeket. Az előadások élményein kívül, pénzhez is jutottak, s ebből bejárták a fél országot. Giziké ..néni” intézett mindent: levelezett, telefonált, programot tervezett, szállást foglalt... • Karaffa Gizella 1962-ben iratkozott be az Egri Tanárképző Főiskola magyar—történelem szakára. Tanított és közben tatnul. S mindkettőt jelesen* — Nem tudnám elképzelni az életemet máshol, csak az iskola falai között, s a tanítványaim mosolya, vagy éppen csínytevései között... Osztályfőnöknek lenni nagyon felelősségteljes dolog.. De a világon minden fáradságot megér! Azt hiszem, eme is születni kell. A nevelés, az úttörőmunka mellett sok társadalmi funkciója is van. Tagja a járási pártbizottságnak, a járási KISZ végrehajtó bizottságnak, a helyi pedagógus szakszervezet titkárhelyettese. 1963-tól nyaranta Csillebércen segédkezik a táborvezetésben. Ezenkívül ... — ... Nagy terveim vannak, hosszú idő kell majd megvalósításukhoz: jó pedagógus, igazi tanító szeretnék lenni. A tények azt bizonyítják: belőle már csak jobb pedagógus lehet. Tanítónőként kezdte, tizennyolc évesen, tele lendülettel, energiával. Igazi mai fiatal. Jókedvét, lelkesedését a kudarcok sem törik meg. Azt mondja: — Non numero haras, msi sere nos — csak a derűs órákat számolom! Pár hete kapta meg tanári diplomáját. Ebben az évben bizonyára még több derűs óra vár rá. B, Z*. A tanítónő