Borsodi Szemle, 1961 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1961 / 1. szám

BORSODI SZEMLE A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT BORSOD MEGYEI SZERVEZETE A MEGYEI ÉS VÁROSI TANÁCS FOLYÓIRATA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Széchenyi utca 16. Felelős szerkesztő: SÁRKÖZI ANDOR Szerkesztő: FRISNYÁK SÁNDOR Képszerkesztő: IBOS IVÁN Szerkesztőbizottság: Dr. Árokszállásy Zoltán, Borsodi Gyula, Csabai Kálmán, Feledy Gyula, Gyárfás Imre (irodalmi rovatvezető), Gyulai Zoltán, Hetényi György, H. Kovács Mihály, Kállai László, Kárpáti Zoltán, Kiss Ervin, dr. Kiss Mihály, Komáromy József, Kukucska János, dr. Kuzmányi Gusztáv, Majoros Balázs, Marjalaki Kiss Lajos, dr. Nemecskay Tivadar, dr. Novák István, dr. Pej­a Győző, Simon Ferenc, Szabó Béla, Tárcai Béla, Tóth Mária, Törő Gábor, dr. Varga István. Kéziratokat nem őrzü­nk meg KÖNYV- ÉS FOLYÓIRA­T S­Z­E­M­LE CSABA László: Miskolci hűtőház. MAGYAR ÉPÍTŐIPAR, 1960. 9. évf. 5. sz. 213—218 p. A nemrég felépült hűtőházról nyújt ismertetést a cikk. Közli, hogy új kor­szerű hűtőházak épültek még Debrecen, Győr, Szeged, Kecskemét és Kaposvár városokban, megelőzvén Miskolcot. Azonban a miskolci hűtőház korszerűsé­gében felülmúlja a felsoroltakat. A cikk ezek után ismerteti a hűtőház befogadó­­képességét. Néhány adatot kiemelek: a teljes befogadóképesség 630 vagon áru, melyből 200 vagon gyümölcs-, zöldség-, tojásféleségek 0 C fokon, 430 vagon hús- és zsiradék áru — 20 C fokú hőmérsék­leten való tárolására alkalmas. A to­vábbiakban a szerző részletesen foglal­kozik az objektum elhelyezésével, az építkezésnél figyelembe vett különleges szempontokkal, a hőszigetelési megoldá­sokkal, a hűtési lehetőségekkel. Megem­líti ezenkívül, hogy külföldi barátaink, így Csehszlovákia, is segített e modern létesítmény megalkotásában. A cikk szöveges ismertetőjét megfelelő ábrák, alaprajzok, fényképek egészítik ki. Fazekas István CÍMKÉPÜNK: Hazafelé HÁY József—ZALAI György: A Borsodi Vegyi Kombinát üzembehe­lyezésének néhány tapasztalata. MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, 1960. 15. évf. 5—6. sz. 220—224 p. A Borsodi Vegyi Kombinát üzembehe­lyezése nagy erőfeszítéseket igényelt, a szerzők helyesnek találták, hogy a gyár tervezésének és építésének egyes tapasz­talatait e cikk keretén belül közöljék. Négy nagyobb szakaszra tagolódik a cik­k. Az első szakaszban „A technológia kiválasztásával” foglalkozik. Itt részlete­sen taglalják a borsodi barnaszénből való gázelőállítás kísérleteit és azok eredményeit. Utána a szénmonoxid kon­verzióról és gáztisztításról, majd a sa­létromsavüzem technológiájáról írnak a szerzők. A cikk második szakasza a be­ruházás nehézségeiről, majd a harmadik szakasz az üzemindítás tapasztalatairól számol be. Az utolsó rész az üzembehe­lyezés utáni időszakot mutatja be. A Borsodi Vegyi Kombinát országunk je­lenlegi legnagyobb nitrogéngyára. To­vábbi bővítésre is van lehetőség. Szov­jet segítséggel a termelés mintegy meg­kétszereződik. Az új nyersanyagbázisa a földgáz, melyet Romániából, Tiszapal­­konyán át, csővezetéken Kazincbarciká­ra is elvezetnek. Farkas Gyula felvétele

Next