Borsodi Szemle, 1961 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1961 / 1. szám
BORSODI SZEMLE A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT BORSOD MEGYEI SZERVEZETE A MEGYEI ÉS VÁROSI TANÁCS FOLYÓIRATA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Széchenyi utca 16. Felelős szerkesztő: SÁRKÖZI ANDOR Szerkesztő: FRISNYÁK SÁNDOR Képszerkesztő: IBOS IVÁN Szerkesztőbizottság: Dr. Árokszállásy Zoltán, Borsodi Gyula, Csabai Kálmán, Feledy Gyula, Gyárfás Imre (irodalmi rovatvezető), Gyulai Zoltán, Hetényi György, H. Kovács Mihály, Kállai László, Kárpáti Zoltán, Kiss Ervin, dr. Kiss Mihály, Komáromy József, Kukucska János, dr. Kuzmányi Gusztáv, Majoros Balázs, Marjalaki Kiss Lajos, dr. Nemecskay Tivadar, dr. Novák István, dr. Peja Győző, Simon Ferenc, Szabó Béla, Tárcai Béla, Tóth Mária, Törő Gábor, dr. Varga István. Kéziratokat nem őrzünk meg KÖNYV- ÉS FOLYÓIRAT SZEMLE CSABA László: Miskolci hűtőház. MAGYAR ÉPÍTŐIPAR, 1960. 9. évf. 5. sz. 213—218 p. A nemrég felépült hűtőházról nyújt ismertetést a cikk. Közli, hogy új korszerű hűtőházak épültek még Debrecen, Győr, Szeged, Kecskemét és Kaposvár városokban, megelőzvén Miskolcot. Azonban a miskolci hűtőház korszerűségében felülmúlja a felsoroltakat. A cikk ezek után ismerteti a hűtőház befogadóképességét. Néhány adatot kiemelek: a teljes befogadóképesség 630 vagon áru, melyből 200 vagon gyümölcs-, zöldség-, tojásféleségek 0 C fokon, 430 vagon hús- és zsiradék áru — 20 C fokú hőmérsékleten való tárolására alkalmas. A továbbiakban a szerző részletesen foglalkozik az objektum elhelyezésével, az építkezésnél figyelembe vett különleges szempontokkal, a hőszigetelési megoldásokkal, a hűtési lehetőségekkel. Megemlíti ezenkívül, hogy külföldi barátaink, így Csehszlovákia, is segített e modern létesítmény megalkotásában. A cikk szöveges ismertetőjét megfelelő ábrák, alaprajzok, fényképek egészítik ki. Fazekas István CÍMKÉPÜNK: Hazafelé HÁY József—ZALAI György: A Borsodi Vegyi Kombinát üzembehelyezésének néhány tapasztalata. MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, 1960. 15. évf. 5—6. sz. 220—224 p. A Borsodi Vegyi Kombinát üzembehelyezése nagy erőfeszítéseket igényelt, a szerzők helyesnek találták, hogy a gyár tervezésének és építésének egyes tapasztalatait e cikk keretén belül közöljék. Négy nagyobb szakaszra tagolódik a cikk. Az első szakaszban „A technológia kiválasztásával” foglalkozik. Itt részletesen taglalják a borsodi barnaszénből való gázelőállítás kísérleteit és azok eredményeit. Utána a szénmonoxid konverzióról és gáztisztításról, majd a salétromsavüzem technológiájáról írnak a szerzők. A cikk második szakasza a beruházás nehézségeiről, majd a harmadik szakasz az üzemindítás tapasztalatairól számol be. Az utolsó rész az üzembehelyezés utáni időszakot mutatja be. A Borsodi Vegyi Kombinát országunk jelenlegi legnagyobb nitrogéngyára. További bővítésre is van lehetőség. Szovjet segítséggel a termelés mintegy megkétszereződik. Az új nyersanyagbázisa a földgáz, melyet Romániából, Tiszapalkonyán át, csővezetéken Kazincbarcikára is elvezetnek. Farkas Gyula felvétele