Borsodi Szemle, 1973 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1973 / 4. szám - JEGYZET - G. Kovács László: Megyénk szlovák nemzetiségének anyanyelvi kultúrájáról
két írójuk (Dubnovits, Paulovics), akik a ruténség számára próbálták írni, hatásosak azonban nem voltak, mivel az orosz és az ószláv egyházi nyelvből átvett elemekkel kevert nyelvüket nehezen, vagy alig értette meg a nép. A szlovák értelmiség erősebben fogott hozzá nyelvének műveléséhez. (Anton Bernolak 1762—1813.), így az itt élő ruténségnek más választása nem lévén, saját nemzeti nyelvi irodalmának hiányát — az írni-olvasni tudók — a szlovák olvasmányokkal pótolták. Így a szlovákból átvette a fonológiát, de mindenütt megtartotta a maga hangsúlyát, szókincsét és alaktanát. A lengyel és a szlovák hatáson túlmenően a magyar nyelv is nagy hatással volt a zempléni szlovákok nyelvére. Ennek következtében a zempléni szlovák nyelvet beszélők nehezen értik meg az irodalmi szlovák nyelvet, sőt nagy az eltérés az Alföldön beszélt szlovák nyelvről is. A zempléni szlovják nyelv nehezen barátkozik meg az irodalmi szlovák mássalhangzó-torlódás okozta pergő kiejtéssel, amely valóságban nyelvtorna számára. Mindezek nagymértékben behatárolói a szlovák nyelvű könyvek olvasásának. Mikóházán az elmúlt évben összesen öt szlovák nyelvű könyvet kölcsönöztek ki, azt is egy olvasó (az illető Szegedről elszármazott, nyelvi vizsgára készülő agronómus!). Itt kérték a szülők a szlovák nyelv oktatásának beszüntetését. Ez más községekben is előfordult. Többségükben azonban tanítják a szlovák nyelvet, Vágáshután és azokban a szlovák falvakban, ahol ,a szlovák nyelv tanításának nagyobb tradíciója van, s az érdeklődés is nagyobb a könyvek iránt. Az igényesebb irodalmi alkotások, amelyek magasabb általános műveltségi és nyelvi ismeretet igényelnek, még nem keresettek a nemzetiségi községek lakói között. Egyszerűbb mesék, elbeszélések azok, amelyekkel „megbirkóznak”. A klasszikus szlovák irodalmi alkotások elolvasására csak a magyarországi szlovák gimnáziumokba került fiatalok körében kerül sor. Az ilyen fiatalok száma pedig nem sok. Évente nem számottevő. 1973. január 1-től a szlovák báziskönyvtár állományának gyarapítása megkezdődött. A megyei könyvtár ez évben mintegy 30 000 Ft-ot fordít szlovák nyelvű ifjúsági, szépirodalmi és egyéb ismeretterjesztő művekre, folyóiratokra. Ehhez az összeghez arányosan hozzájárul Heves és Szabolcs- Szatmár megye is. Jelentős mérföldkő ez a szlovák anyanyelvi kultúra ápolásában, s kezdetét jelenti az elkövetkező évek átgondolt szervezőmunkájának. Néhánygondolatban próbáltam felvetni azokat a nehézségeket, amelyek aszlovák nemzetiségi falvak anyanyelvi kultúrájának ápolása közben jelentkeznek. Megoldásuk nem könnyű feladat. Remélem azonban, hogy az elkövetkezendő időszak céltudatos munkája a nemzetiségi vidékeken jelentkező kulturális gondokat megoldja, ez néplélektani szempontból is alapvetően fontos tennivaló. G. KOVÁCS LÁSZLÓ 96