Szövetkezeti Élet, 1966 (5. évfolyam, 3-12. szám)

1966-09-23 / 9. szám

i Kifizetődő a pulykatenyésztés Megyénk több községében foglalkoztak az idén pulyka­tenyésztéssel, ami igen jó jövedelmet biztosított Mennyi cukrot fogyasztanak a baktériumok? A cukorgyárak legádázabb ellenségei a cukorfogyasztó baktériumok. A szántóföldek­ről a répával együtt kerülnek a gyártási folyamatba, s jelen vannak mindaddig, amíg a berendezésekben áramló nyerslé el nem éri a nyolc­van—kilencven fokos hőmér­sékletet. Ezek a rendkívül gyorsan szaporodó mikroszko­pikus lények kedvező életfel­­tételek között mindössze egy milliliternyi folyadékban milliós számú táborrá soka­sodnak. Falánk étvágyuk, gyors szaporodásuk rendkívül sok kárt és bosszúságot okoz a cukoripar­ dolgozóinak. A népes baktérium-nemzetség ugyanis szaporodásához cuk­rot használt fel, s csak má­zsákban lehet kifejezni azt a mennyiséget, amit 24 óra alatt elpusztítanak. A szívós kutató­munka eredményeként kialakult a hazai cukorgyárakban a kár­tevők elleni hathatós védeke­zési módszer. Formalint ada­goltak az áramló nyerslébe. Hamarosan rezisztens törzsek fejlődtek ki, amelyek jól tűr­ték az egyenletes adagolási módszert. Ezért újabban lö­késszerűen mindig más idő­ben adagolnak formalint a folyamatba, s mindmáig ez a módszer mutatkozik a legha­tásosabbnak. Naponként 150 liter formalint táplálnak a répülébe, s ez többségében megöli a csírákat. Mire a cu­kor elkészül, a vegyszer an­­­nyira felhígul és elbomlik, hogy a kész termékben már nyomelemekben sem mutatha­tó ki. A törhetetlen fény­képezőgép Az angliai Birmingham leg­magasabb épületének tetejé­ről a mélységbe ejtette FED fényképezőgépét egy szórako­zott szovjet turista. Senki sem kételkedett abban, hogy a fényképezőgép nem ússza­­ meg a balesetet. Nagy volt a csodálkozás, amikor kiderült, hogy a mélybe zuhant FED- nek semmi baja sem történt. Az ütődéstől csupán a film­továbbító rész rongálódott meg, a gép valamennyi mechanizmusa és optikai be­rendezése sértetlen maradt. Számláló mérleg Egy nyugatnémet gyár szá­mológéppel kombinált mérle­get hozott forgalomba, amely nemcsak az áru súlyát, ha­nem az egységárat és a vásá­rolt mennyiség árát is mu­tatja. A mérleg mutatóit mind az elárusító, mind a vevő látja. Ezek a mérlegek mentesítik az elárusítókat a vásárolt mennyiség árának megállapí­tásától és kizárják a­ hiba le­hetőségét. SZÖVETKEZETI ÉLET Oxidációmentesen Világszerte növekszik a por­alakú, szárított élelmiszerek (levesek, mártások stb.) szá­ma. A csomagolásuknak vé­delmet kell nyújtani az oxidá­cióval, az aramaveszteséggel és a légköri párafelvétellel szemben. Általában a cello­­fán — alumíniumfólia — poli­etilén kombináció biztosítja a legjobb védőhatást. Emellett a csomagolás jól gépesíthető és tetszetős kivitelű. TERMELŐSZÖVETKEZETEK! TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK' EGYÉNI TERMELŐK! Ólból emelkedtek az étkezési szárazbab felvásárlási árai. A földművesszövetkezet az átadott bab után az alábbi árakat fizeti: Érdemes a fölösleges babkészleteket értékesítés céljá­ból átadni a földművesszövetkezetnek. MÉSZÖV Termeltetési és Felvásárlási Főosztály Hiszékenység­­ „világszínvonalon”... Az egyik járási székhelyen fültanúja voltam egy rövid piaci dialógusnak: — Hát maga, hogy kerül ide, szomszédasszony? — A bíróságon voltam. — Csak nincs valami baj? — Á, csak tanúnak idéztek be engem is abba a jósnő­ügybe. Biztos hallott már róla? — Na, ne mondja?! — Bí­róságra adta valaki... ? — Persze. Tizennyolcan voltunk beidézve ma is tanúk. Kicsit drágán jósolt ez az­t,egri asszony.” Többen adtak még kétezer forintot is neki, ötszázon alul pedig alig állt szóba egy-egy jósoltatóval. Azt mondják, hogy nem min­denkinek jósolt, csak azoknak, akiken látta, hogy „hisznek” neki. .. Elég bolondok a né­pek, hogy még ma is bedől­nek az ilyennek ... Én a bo­londok házába küldeném­ őket is, az „egri asszony”-hoz, aki állítólag ott van most. Nem jött el a tárgyalásra se ... Ennyi volt a párbeszéd, amelynek hitelét az illeté­kes járásbíróság is megerősí­­tette, annyi módosítással, hogy az „egri asszony” nem a bolondok házában van, ha­nem az ideggyógyászatra utal­tatta be magát, de rövidesen kiengedik onnan és felelnie kell a törvény előtt.­­ A eset nem egyedi jelenség még ma sem — sajnos. Hason­lókról — s olyanokról, amie­knek „még” nem képezik bíró­sági ügy tárgyát — gyakran hall az ember. A következte­téseket sokan le is vonják be­lőlük. Ki így, ki úgy. — A legtöbben egyszerűen úgy, mint alkalmi riportalanyom a piacon: hiszékenyek, buták — megérdemlik a sorsukat, akiket lépre tud csalni holmi javasasszony. A dolog talán mégsem ilyen egyszerű. Felkiáltójeles, nagy kérdőjelek merülnek fel az em­­berben: egyszerre érez dühöt és szánalmat. „Hiszé­kenyek? — Miért ilyen hiszé­kenyek, buták ezek az asszo­nyok?! ...” A válasz egyszerű lenne — ha ők is, a léprecsaltak, az „áldozat-jelöltek” elfogadnák: babonás vallási fanatizmus. De ők nem fogadják ezt el ilyen könnyen. Húszan jelentkeztek eddig, akiket az „egri asszony” vá­molt meg. De hányan nem je­lentkeztek (és nem is fog­nak!) még?! Hányan van­nak, akik más „szentek!’ közbenjárását kérik ma is a számukra érthetetlen „prob­lémák” elintézésére?! Mert valóban problémák-e azok, amelyek „elintézésére” ezek az alkalmi szentek vállalkoz­nak? — Aligha. Kitalált misz­tikumok, álproblémák, ürü­gyek az erkölcstelen — uram­bocsa’! — „földi javak” szerzé­sére. Vajon hogyan látják, ők, a hiszékenyek, a leendő­ áldoza­tok? Azokat próbálom felidézni, akik ma is makacsul hisznek az „egri asszony”-féléknek. Előttem vannak, amint mun­kától megroskadt-fáradt alak­jukkal „diszkréten”­susogva mondogatják egymásnak: „... hallotta ... ángyi, az Egri Asszony esetét... ? — Hogy micsoda istentelenek a né­pek ... beadták a törvényre . .. Pedig ugye a felvégi tótjulcsá­­nak is, hogy kijött, amit jó­solt ...” Igen, így mondják: „Egri Asszony”. Nagy betűvel, ájta­­tosan, távolba néző­ tekintettel. És az sem jelent számukra nagy problémát, hogy az „Egri Asszonyt” néhány évre a „hűvösre” teszi az állampol­gárok jogait védő bíróság. Van másik, és még jónéhány — mondjuk a „Röcsögei As­­­szony”, aki óvatosabb és nem ilyen mohó” .. . aki meg az alvégi kovácsmaris véghótt apjával beszélt. Szegény öregkovácsné ... Neheztel rá az ura, mert a temetés előtt a ráadott ünneplő ruha lajbi­­zsebéből kivette az ezüst­órát ... Neheztel biz'a, hiszen nem tudja szegni odaát, hogy hány óra. ...”■ Előttem van a sok „öreg­­kovácsné", amint a szájából is oda adja az utolsó falatot a „Röcsögei Asszonynak”, csak engesztelje ki az urát „oda­át”. Mert meg is van az az óra, meghát nem is „rossza­ságául” vette ö azt ki an­nakidején . . . Sok volt a ^emetcsirköltseg ,m­ert ő azt megtette, ahogy illik ..­, igy aztán elég sok ingóságá­tól kellett akkor megválni ... az órát nem akarta így­­ oda adni... A „Röcsögei Asszony” pe­dig elvállalja — esetleg ezer­ért a „közvetítést”. Sőt, az is előfordul néha, hogy az ilyen „szent­ misszió” közben megjelenik neki még egy­két rokon, akik szintén „ne­heztelnek” valakire, vala­miért a családba. Azt is el­vállalja („csak magának!”) — néhány százért, mert ugye neki is község, a község . .. így megy ez vég nélkül, s még „erkölcsi” haszna is van: vasárnap, a templomból hazafelé menet és este a­ kis­kapuban lehet miről beszél­getni. Beszélgetnek is. Külö­nösen ilyenkor, amikor egy­­egy „szentet” nyakon csíp a törvény vaskeze. Bólogat­nak, nagy fekete kendőben. Lökdösik egymás könyökét. Mesélik a leg­képtelenebb „igaz történeteket”­­, amelye­ket csak ők értenek, s ame­lyekbe könnyebb a tunya be­lenyugvás, mint az értelem fé­nyének a táplálása, a gondol­kodás. A gondolkodás — amely az élőlények között egyedül — csak az ember sajátja, amely megkülönbözteti azoktól, amely Emberré teszi! — Mennyi értékes „földi­­jót”: élelmet, ruhát, cipőt — esetleg értelmes-szép könyve­ket! — lehetett volna és le­hetne venni az alkalmi szen­teknek könnyen kidobott pén­zekből — kedves néniké­­im­­ ?! Faludi Sándor 3988. szeptembe*­ Mesterséges élelmiszerek A vegyi úton előállított élelmiszer gondolata már ré­gen felmerült és nem egy vicc is született már arról az időről, amikor ebéd helyett néhány tablettát nyelnek le az éhes emberek. A félelem indokolatlan, bizonyos, hogy az ember napi táplálkozásához szükséges 450 g szénhidrátot, 100 g zsírt és 80—100 g-nyi különböző aminosavakat — amelyeket lényegesen na­gyobb súlyú fehérje tartal­maz — semmi esetre se lehet tablettákba préselni. De — et­től függetlenül — az élelmi­szerek szintetikus előállítása megindult. Ilyen vegyi úton előállított fehérjék , — amelyekhez eset­legesen növényi eredetű fe­hérjéket is adnak — olyan mesterséges tápszerek, ame­lyeknek ízét ma már tetsző­legesen tudják változtatni. Szovjet kutatók megállapítot­ták, hogy milyen vegyi anya­gok összetételével lehet ke­nyér, zsemlye, sült csirke, kakaó, sült hal szagú szinte­tikus tápanyagokat előállítani. Amerikai szintetikus élelmi­szerüzem pedig szójababból gyárt például „sült csirkét’. Legújabban A. N. Neszmeja­­nov szovjet professzor szin­tetikus úton kaviárt állított elő, amelyet sem ízre, sem külsőre nem lehetett az „igazi”-tól megkülönböztetni. Jntinka levele Kedves Kartársak! Nagyon-nagyon régen jelentkeztem, de ha emlékeznek, rá, a legutolsó levelemben megírtam, hogy menyasszony lettem, sőt azóta már asszony is, hiszen augusztus 20-án volt az aküvőnk Jancsival, hát megérthetik, hogy nem volt időm a levélírásra. Kaptunk a körzetünktől kétheti balatoni beutalót is, így hát most álltam nemrég megint munkába. Nagyon-nagyon boldog vagyok, mert eddig legalábbis úgy néz ki, hogy jól választottam... — de azért ezt ne írják meg, nehogy Jancsi elbízza magát... — különben mit bánom én, úgyis tudja. Hogy ő hogyan választott, az egy kész rejtély. Nos,­ hát miért is fogtam megint tollat. Rendezték a fizetésünket megint. Átállítottak jutalék­kulcsra. Megszívtuk a fogunkat bizony, július elején. Elő a papírt, meg a ceruzát. Számoltunk. És akárhogy számol­tunk, kiderült, hogy az előző hónapok alapján majdnem 70 forinttal lesz kevesebb a fizetésem. A többieké is. Képzel­hetik, hogy nem esett jól. Azt mondja erre Jóska bácsi, a boltvezető: — No, Juliska, most kösd fel a... mert kell a forgalom, csak úgy lesz pénz! — De Jóska bácsi, hogy legyen forgalom, mikor itt a nyár, a holtszezon, ilyenkor mindig kevesebb volt — csattantam vissza. — Mindegy mi volt, most már lenni kell. Ne engedd ki a vevőt portéka nélkül, adjál el. Nem csak kiszolgálni kell, hanem el is adni, érted? — igy­e. Nekiduráltam magam, meg ők is. És mit gondolnak? Sike­rült? Hát persze, hogy sikerült! Nem sokkal, csak 30 forint­tal, de mégiscsak több lett az eddigi fizetésem. Augusztusban is meglett a régitől valamivel több havibér. Most már csak egy kérésem van a kartársakhoz. Intézkedjenek, áru, áru, meg áru kell, mert mi szívesen dolgozunk, el is adunk, de ahhoz áru is kell. Azt viszont megmondom őszin­tén, hogy csak a jó árut vesszük át, mert ha nem jó, Jóska bácsi is azt mondta, akkor könyörtelenül visszaküldjük! Tisztelettel *■ *. - Juliska- A gyümölcsfák permetező trágyázása ► A trágyázás szerepét a talaj termőképességének fokozásá­ban ma már mindenki ismeri. Van azonban egy régi és mégis új módszere a gyü­mölcsfák gyökéren kívüli táp­lálásának: a trágyával törté­nő permetezés. Régi azért, mert már a babilóniaiak az ókorban alkalmazták az ál­lati ürülékkel kevert ha­mut a szőlők és gyümölcs­fák permetezésére. Út vi­szont azért, mert csak a XX. század elején kezdték meg módszeres vizsgálatát és né­hány évvel a második vi­lágháború befejezése után láttak hozzá a széles körű kí­sérletezéshez. Megfigyelték, hogy a gyü­mölcsfák aránylag kevesebb tápanyagot vonnak ki a ta­lajból, mint az egynyári nö­vények, és előfordul, hogy nem jutnak megfelelő táp­lálékhoz a gyökérzeten ke­resztül, csaknem „éheznek”. Ennek orvoslására alkalmaz­ták először a permetező trá­gyázást, amely gyakran több sikerrel járt, mint a talaj­kezelés. A gyümölcsfák leve­leire permetezett tápanyag hasznosítása függ az egyes növényfajtáktól is. Almára, szőlőre, fügére, olajfára eredményesebb, mint a cse­resznyére, szilvára, kajszi- és őszibarackra. A teljesen elfásodott ré­szekre permetezett tápanya­ggal hasznosí­tani tudják a­ gyümölcsfák, különösen a re­pedéseken és „sebhelyeken” keresztül. Különösen a nitro­gén szerepét kell kiemelnünk az ásványi trágyák közül, mert a vegetáció megindulá­sától egészen a termés kibon­takozásáig meghatározó sze­repet játszik. Nem feledkez­hetünk meg azonban a fosz­forról sem, amely ugyancsak elősegíti a termés fokozását. Végül pedig a magnézium je­lentőségét az adja meg, hogy a krorofill alkotórésze. Külö­nösen akkor van tehát jelen­tősége, ha a magnéziumhiány miatt korai levélhullás áll elő. A trágyázás fő formája és módja továbbra is a hagyo­mányos eljárás, a talaj javí­tása istálló- és műtrágyával. Ugyanakkor azonban nem ha­nyagolható el a permetező el­járás sem, ahol ezt a talaj­­viszonyok, vagy a gyors be­avatkozás szükségessé teszi Készült a Borsod megyei Nyomdában, Miskolcon Felelős vezetői Mér* György SZÖVETKEZETI BEE* A Borson megyei RSH mn­űvesszövetkezetek lapja Felelős szerkesztős Kovács László Szerkesztőségi MIs&öte Baross Gábor o 13—15. Tel.: IS­ äSl miam­ Borsod megye) ts pkladd Vásalai Miskolc Kossuth o­t­. Felelős kiadó: Bíró Péter Megjelenik: Havonta.

Next