Szövetkezeti Élet, 1966 (5. évfolyam, 3-12. szám)
1966-10-21 / 10. szám
LX SSSIe&e VBOBBIiBOXZ EGTESÜLJIETEK? A BORsOD MEGYEI FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETEK LAPJA V. évfolyam, 10. szám, 1966. október 21. Termelők és fogyasztók Sok vita és nézet hangzik el nap mint nap a termelőkről és fogyasztókról. Vannak, akik a termelőket védik, vannak, akik a fogyasztók érdekében emelnek szót. A nézeteket, véleményeket legtöbbször az határozza meg, hogy ki melyik táborhoz tartozik. Alapjában véve azonban helytelen, s nem is lehet kettéválasztani e tábort, mert hisz amint a dolgozó, a termelő ember kilép munkahelyéről, máris átalakul fogyasztóvá. Indul a boltba élelmiszert, ruhát, rádiót vásárol és nem ritkán szinte varázslatos változás megy benne végbe. Pszichológus legyen a talpán, aki pontosan összegezi ezeket a hirtelen felbukkant lelki tüneteket. Csak néhányat említünk mutatóba. A mi emberünk percekkel előbb esetleg elhanyagolható semmiségnek tekintett olyan apróságokat a gyáron belül, mint egy csavar pontos megmunkálása, vagy egy anyagigénylő űrlap kitöltése. De próbáljanak csak a boltban olyan terméket eladni neki, amelyben csak egyetlen csavar is rossz. Ez az igényesség a fogyasztói magatartás természetes eleme, sőt, fontos népgazdasági hajtóerő is, ha a vásárlók magas követelményekkel mérik az áruk minőségét. Elvégre a legfőbb minőségi ellenőrzés: a fogyasztók kritikája. Az említett hirtelen változásnak ezt az oldalát nem érheti vád — a mércét éppenséggel még emelni is lehet. A kérdés csak az: kivel szemben? A bolti eladó végtében országos értelemben csupán „postás”, aki közvetítheti az illetékesekhez az árukkal kapcsolatos észrevételeket. Az illetékesek pedig mi vagyunk, mindannyian, tehát a határvonal túloldaláról érkező panaszokat csakis nekünk, dolgozóknak, termelőknek kézbesíthetik. em kell bizonyítani, milyen bosszúság például, ha a nemrég vásárolt háztartási gép elromlik, ha a tv hibája a készülékben van. Nos, becsült adatok szerint jelenleg mintegy 5 millió villamos háztartási gép, tv és rádió működik az országban. De a javítási arány sok készüléktípusnál meglehetősen magas. Két szám egybevetése is bizonyítja ezt: ha 1960-at száznak vesszük, 1963-ban a villamos háztartási gépek eladása 113-ra, viszont a javítások forintösszege 149-re emelkedett. Még egy adat: 1963- ban a szocialista szektor javítóhálózatában elvégzett összes munka 24,2 százalékát, tehát mintegy a negyedét, a garanciális javítás adta, ami még akkor is figyelmet érdemlő szám, ha ebben az időszakban esetleg az indokoltnál többször hívják a szerelőt. De a legszembetűnőbb, hogy a hibák között magas arányban szerepelnek a gyárban talán elhanyagolhatónak vélt „kis” forrasztási, érintkezési hibák stb. Csakhogy a háztartási készülék egyetlen ilyen apró hiba miatt is üzemképtelenné válik, a jelentéktelen lazaság tehát sok bosszúság forrásává, súlyos hibává nő. A rosszul forrasztó dolgozó, kilépve a gyárkapun, történetesen cipőt vásárol és tapasztalja, hogy a bőr néhány napos viselés után töredezik, a varrás szakadozik, a gyerekcipő talpa leválik. „Miért árusítanak ilyen cipőt a dolgozóknak?*’ — kérdi, mert ebben a pillanatban dolgozó, aki méltán hivatkozik e nálunk legmagasabb rangra. Pedig a rang akkor is kötelező, amikor ő okoz más számára olyan bosszúságot. A munkapadoknál elkövethető mulasztások mellett természetesen a vállalatok „magasabb régióiban” is adódik sok olyan hiba, ami végső fokon a termékek használhatóságát, minőségiét, és ezzel együtt a fogyasztó balti hangulatát rontja Jobbára a „külön” vállalati érdekek, a közvetlen anyagi előnyök állnak e hibát mögött, pedig országos összefüggésben ezek a hibák „visszaütnek” a gyártóra is, az előnyök tehát csak látszólagosak. Itt van bizonyításként egy fontos rendelkezés sorsa: kormányrendelet írja elő, hogy egész sor termékről minőségi bizonyítványt kell a termelőnek kiállítania. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez milyen fontos lendítője lehet a minőség javításának. Illetékes szakemberek a múlt év végén megvizsgálták 43 üzemben, több ipari nagyvállalatnál és 10 nagykereskedelmi, illetve készletező vállalatnál, hogyan hajtják végre ezt a rendelkezést. Kiderült: rendkívül vontatottan. Már a minőségi bizonyítványra kötelezett termékek jegyzéke is hiányos, sok, eleve ide „kívánkozó” terméket kihagytak belőle, másutt pontatlan a bizonyítványok kiállítása. Sok vállalat, amint kitűnt, nem szívesen adja a „nevét” ilyen okmányszerű és felelősségteljes minőségi iratra. A termelők és a fogyasztók kölcsönösen előnyös kapcsolatának pedig sok példamutató formája is kialakult már nálunk. Egész sor üzemben a brigádok, munkacsoportok vállalták az úgynevezett „önmeózást”, tehát a felelősséget a tökéletes minőségért. Közös érdek, hogy például mind szélesebb körben követőkre találjon. Mint láttuk tehát, nehéz széjjelválasztani a termelőket és a fogyasztókat. Mert minden egyes termelő egyben fogyasztó is! Mi tehát a helyes álláspont?! Minden egyes termelő, dolgozzon az üzemben, bányában, termelőszövetkezetben úgy, hogy olyan terméket állítson elő, amelyet neki, mint fogyasztónak ha meg kell vennie, ne találjon benne kifogásolni valót. Csakis ezen az alapon lehet a termelők és a fogyasztók kérdését, megnyugtatóan elintézni. N A tartalomból KONGRESSZUSI VERSENYTÁJÉKOZTATÓ KÖNYVET MINDEN FALUSI HÁZBAN SZERÉNYEN, BECSÜLETTEL, NAGY SIKERŰ ÚJÍTÁSI KIÁLLÍTÁS • ÚJ MÓDSZER A GOMBATERMESZTÉSBEN • TAPASZTALATCSERE BÁNHORVÁTIBAN KULTÚRFELELŐSÖK MUNKAÉRTEKEZLETE TAPOLCÁN Földimogyoró a vérzékenység ellen A vérzékenység kezelésére eddig a vérátömlesztésen kívül nem állt más eszköz az orvosok rendelkezésére. A düsseldorfi gyermekklinikán, ahol a véralvadás kérdésével már régóta foglalkoznak, megállapították, hogy a közönséges földimogyoró olyan anyagokat tartalmaz, amely lényegesen növeli a vér alvadóképességét Bár még sok ellenőrző kísérletre van szükség, amíg a hatóanyagot gyógyszerként alkalmazhatják, a szakemberek véleménye szerint a felfedezés új fejezetet nyitott a vérzékenység elleni küzdelemben. November 7-én adják át az újjáépített mezőkövesdi áruházat — Az új cukrászüzemet is felavatják — Nagy naphoz illő igyekezettel készítik elő Mezőkövesden az ország legnagyobb földművesszövetkezeti áruházának nyitását. Mezőkövesd lakossága, az egész környék szövetkezeti tagsága izgalommal várja, amit az átalakítás előtt megszoktak, amire büszkék voltak, de az utóbbi években szűk lett a vevőknek és az áruknak is. Nem tudta kielégíteni magasabb szinten az igényeket. Hát igen , a mezőkövesdi, a szentistváni volt summások megtalálták az élet értelmét, tudtak élni a felszabadulás adta lehetőséggel és időben felismerték a társas gazdálkodás előnyét. Van is jó termelőszövetkezet Szentistvánon, vannak jók Mezőkövesden, jól dolgoznak, jól keresnek. Érthető, hogy megnőttek az igények és így jogos volt az a kívánság is, hogy kulturáltabb körülmények között, nagyobb választékból, ne olyan szűk helyen elégítsék ki őket. A vásárlók, a szövetkezeti tagság, a egész lakosság úgy érzi, nem hiába bízott a vezetőkben, valóság lett, amit elképzeltek, és kész az új áruház. Ezzel egyidejűleg elkészült a földművesszövetkezeti rendszer legkorszerűbb, legmodernebb és legnagyobb cukrászüzeme is. Mindkettőt november 7-én adják át a szövetkezeti tagságnak, a lakosságnak. Mind a kettő nagyobb feladatra van hivatva, mint a mezőkövesdi lakosság, a Mezőkövesdi Körzeti Fmsz tagságát ellátni, mert Mezőkövesd nagy ellátási központ, területén közel 45 000 ember él 18 községben. A két nagy egység forgalomnak való átadása ezért esemény úgyszólván az egész járás területén. Azoknak is, akik bejárnak a járási székhelyre ügyes-bajos dolgaikat intézni és betérnek az áruházba is, valamint azoknak is, akik más fmsz területén élnek, dolgoznak, szórakoznak és eközben rendszeres fogyasztói a matyó cukrászüzem remekebbnél remekebb cukrászipari termékeinek. Mezőkövesdről ugyanis évek óta szállítanak a közkedvelt hüsiből, de a cukrászsütemény nem volt elég — mint ahogy nem volt elég a hely a megszokott közkedvelt, de a forgalomnak már szűk áruházban sem. A kibővített új áruház a réginek kétszerese. Közel 15 millió forintos árukészlettel, 7 osztállyal, a közvetlen kiszolgálást elősegítő reszorton levő pénztárakkal várja a vásárolni szándékozó fogyasztókat. November 7-től kezdve itt mindent egy helyen megvásárolhat, tetőtől-talpig felöltözhet, ki-ki igényének és pénzének megfelelői árukból válogathat. Végül, hogy a fogyasztók meg lesznek elégedve, arra biztosíték a SZOT és a Minisztertanás vörös vándorzászlajával kitüntetett Mezőköves* Földmüvessanvetteezev Körúton a megyei választmány A megyei választmány Csege Géza elvtárs elnökletével 1966. szeptember 21-én ülésezett, majd 22-én az encsi és a szerencsi járásban smsz-i egységeket tekintettek meg. A választmányi ülés egyhangúlag a javaslatokkal együtt a beszámolót elfogadta és határozatában hívja fel a földművesszövetkezeti vezetőket és dolgozókat, a fokozottabb ellenőrzésre, a vagyonvédelem megszilárdítására. Másnap, szeptember 22-én reggel 8 órakor különjárattal, a megyei választmány tagjai elindultak a MÉSZÖV udvaráról. A piros autóbusz végigszáguldott az encsi járáson s megállapítottuk, hogy szorgalmasan halad a betakarítás a termelőszövetkezeteknél, mindenfelé szántanak a traktorok, megkezdődött a vetés. Encsre érkezve a szövetkezet igazgatósága nevében Varkoly Ferenc ig. elnök fogadta a választmány tagjait, örömét fejezte ki, hogy e megyei fórum az encsi körzeti szövetkezetet meglátogatta. Varkoly Ferenc rövid tájékoztatót adott a szövetkezet életéről. Nagy megelégedést váltottak ki a szövetkezet gazdasági eredményei, a tervteljesítés, a 10 százalékos felfutás. Szinte mindenki kihúzta magát, amikor közölte, hogy az 1 főre eső részjegy 123,— Ft. Lehangoltan jelentette, hogy az elmúlt napokban 33 000,— Ft-os leltárhiány keletkezett. A kérdésekre elmondta, hogy tovább kívánják fokozni a hálózati ellenőrzést. Egyik választmányi tag kérdésére válaszolva közölte: Encsen a lakosság melegkonyhás ellátása nincs biztosítva. Az étterem korszerűtlen, a négy éve húzódó vendéglátókombinát, majd később már csak étterem felépítése ez évben sem fog elkezdődni. E rövid értekezlet után az egységek megtekintésére került sor. Nagyon tetszett a választmány tagjainak a most létesített önkiválaszó cipőbolt és cukrászda, valamint az önkiszolgáló élelmiszerbolt. A vas-műszaki bolt és a meteráni bolt magas forgalmával meg voltak elégedve, de jogosan kifogásolták a zsúfoltságot. Bizony, ideje lenne már szakosítani. Ezután Abaújszáolóra utaztak a választmány tagjai. Pétervári Béla kér. osztályvezető ismertette röviden a szövetkezet fejlődését. A rövid beszámoló után az egységek megtekintése következett. Nagyon tetszett a választmánynak a szakosított hálózat. Valamennyi boltegység sgépes faszba, a sarokgtak rendezettek voltak, többen megjegyezték, hogy a tisztaság mellett nagyon udvariasak voltak a kiszolgálók. Elismeréssel nyilatkoztak a cukrászda munkájáról, különösképpen a jó és minőségileg kifogástalan süteményeiről és fagylaltjairól. Tárcás volt a következő állomás. A szövetkezet igazgatósága nevében Tamás elvtárs, elnökhelyettes tájékoztatta a választmányt a Tokaj és Vidéke Körzeti Fmszállásáról. Nagyon szép a forgalom felfutás, de szépek az egységek is. Különösen tetszett a választmány tagjainak a nemrégen épült vendéglő-étterem. Az 1967-es évben új ABC-áruházat építenek Tokajban 3 milliós költséggel Tokajban a választmány tagjai bolthálózat látogatással egybekötött városnézésre mentek. A MÉSZÖV választmánya elnökének, valamint igazgatóságának ezen kezdeményezését csak dicsérni tudjuk. Helyes az ilyen kezdeményezés, elsősorban azért, mert az első napi beszámolóik és vita alapján nagy körzeti szövetkezetek területén tehetett ellenőrzést a választmány. Az elmélet össze lett kötve a gyakorlattal, s végül köszönet a szövetkezetek dolgozóinak és vezetőinek, hogy amerre csak jártunk és autóbuszunk megállt, mindenütt szeretettel, kedvesen fogadták a MESZÖV-választmány tagjait, a különjárat utasait. Takács Tibor FVK - eént* Estók Sándorral beszélgetnek a választmány tagjai. Üzletlátogatáson.