Szövetkezeti Élet, 1966 (5. évfolyam, 3-12. szám)
1966-09-23 / 9. szám
966. szeptember 13, A szövetkezeti vagyon kezelése fokozott felelősséggel jár Bartus József a szövetkezet nyersanyagából az állam részére főzött pálinkát. Az erre a célra igénybe vett körülbelül 150 liter űrtartalmú üst nemcsak, hogy használt, de kifejezetten gyenge állapotban volt. A főzés megkezdése előtt jelentette a szövetkezet üzemágvezetőjének, hogy a természetes elhasználódás következtében az edény annyira elvékoyult, hogy a benne való főzés nem veszélytelen. Jóllehet a vezetőség a bejelentést alaposnak találta, és intézkedett is megfelelő főzőüst elkészítése iránt, de egyelőre mégis utasította Bartust a régi üsttel való munka végzésére. A szeszfőzdevezető nem fokolta le a finomításra kerülő szeszt és a lepárolgáskor sem ellenőrizte a ténylegesen lefolyt mennyiséget, s így történhetett meg hogy az időközben kilyukadt üst teljes tartalma elfolyt. Jogszabály írja elő, hogy a főzdevezetőnek kötelessége minden párolási eredményt bejegyezni a szesztermelési lajstromba. Bartus József ezt egyáltalán nem végezte, márpedig a folyamatos ellenőrzéssel a teljes mennyiség megsemmisülése elkerülhető lett volna. Az ózdi járásbíróság a társadalmi tulajdon hanyag kezelésében mondta ki bűnösnek és egy magasabb tartamú pénzfőbüntetéssel sújtotta. A károsult szövetkezetei, pedig vagyonjogi igényével a törvény egyéb útjára utasította, mivel a kármegosztás lehetősége további kérdéskomplexum tisztázását tette szükségessé, ami a büntetőeljárás keretei között már nem volt lehetséges. Nem vitás, ha a szövetkezet vezetői nagyobb lelkiismerettel és felelősségérzettel jártak volna el, akkor nem következhetett volna be ilyen jelentős anyagi kár. Egyszerűen nem lett volna szabad olyan főzőüst használatát engedélyezni, ami a biztonságos munkavégzést nem garantálja. A közösségi javak nem lehetnek a szerencsejáték eszközei, még akkor sem, ha a felelős kezelőjük jóhiszemű módon jár el. Dr. K. D. járásbíró Ahol benzin folyni és íimboll Egy finnországi városban egy irigylésre méltó villatulajdonos kertjében a földből színtiszta benzin tör elő. A benzinforrást már két évvel ezelőtt, felfedezték, majd 1965-ben kiapadt, addig is több mint 8 ezer liter üzemanyagot szolgáltatott. Most váratlanul ismét megindult a titokzatos benzinforrás. Szakértők szerint ennek egyedül az lehet a magyarázata, hogy valahol a környéken valamikor régen kiömlött egy nagy kapacitású tartály és a benzin feltöltött egy földalatti üreget. Ultrahang a gyapotmoly ellen A gyapotültetvényekben jelentős károkat okoz egy éjjeli lepke, a gyapotmoly. A denevérek zsákmányul ejtik ugyan ezt is , ha tudják. A gyapotmoly ugyanis a denevérek által keltett, tájékozódásra használt ultrahanghullámokat érzékeli és menekül előlük, így a denevérek elől is. Ez a felismerés adta az amerikai kutatóknak azt az ötletet, hogy olyan ultrahanghullámokkal, amelyek a denevérek által kibocsátott hullámokkal azonos rezgésszámúak, megkíséreljék „üldözni’’ a gyapotmolyokat. A kísérlet bevált, a lepkék a mesterségesen keltett ultrahanghullámok elöl ugyanúgy menekülnek, mint a denevérek elöl. A kérdés csak az, hogy évek során nem lépnek-e fel olyan módosulások, amelyeket nem lehet már elektronikus úton keltett ultrahanggal „becsapni”. II kongresszusi verseny eredményei és hiányosságai a mezőcsáti járásban A munkaversenynek komoly tradíciói vannak megyénk földművesszövetkezeti mozgalmában. Megyénk szövetkezeti tagsága és dolgozói elsőként csatlakoznak a felhíváshoz, elsőként tesznek felajánlásokat, érnek el szép eredményeket a gazdálkodási tervek teljesítésében. Megyénk az elmúlt évben a felszabadulási versenyben a harmadik helyen végzett, s ezzel elnyerte a felsőbb szervek elismerését. Ez évben megyénk szövetkezeti tagsága pártunk IX. kongresszusának méltó megünneplésére készülve tette meg felajánlásait. A verseny első szakasza lezárult. Milyen eredmények születtek? Mennyiben sikerült a felajánlásokat teljesíteni? Kerestünk választ a mezőcsáti járás földművesszövetkezeteinél. S hogy éppen a mezőcsáti járást választottuk, tettük azért, mivel az elmúlt évben a járás az utolsó előtti helyen végzett a járások között, jó adottságai s a dolgozók és a tagság lelkes, becsületes hozzáállása ellenére is. Milyenek az első szakasz eredményei, és milyenek a verseny kilátásai? Elöljáróban szeretném elmondani, hogy az első félévi gazdálkodási eredmények meglepően jók a Mezőcsáti Fmsz-nél. Kiskereskedelmi tervüket a bázishoz viszonyítva 14,6 százalékkal, vendéglátóipari tervüket 24,& százalékkal, felvásárlási tervüket 13 százalékkal, míg zöldséggyümölcs felvásárlás területén tervüket 185,7 százalékkal teljesítették túl. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Becsületes, jól szervezett munka, helyes szakvezetés jellemzi a mezőcsáti földművesszövetkezet munkáját. Hogy miért éppen a mezőcsáti fmsz eredményeivel foglalkozunk, ezt azzal tudnánk magyarázni, hogy a járási székhely földművesszövetkezete lélekszámban és forgalmi eredményei szempontjából is 50 százalékát képezi a járás területének. A legjobb versenyszervezés Mezőcsáton van. S mégis a mezőcsáti fmsz volt az, amely a felszabadulási versenyben az utolsó előtti helyre juttatta a járást. S a kongresszusi versenyben a jó gazdálkodási eredmények ellenére is visszahúzó tényezőként kell számolni a járás többi földművesszövetkezetének. A félévi értékelés során a mezőcsáti földművesszövetkezetet a járásban a harmadik helyre rangsorolták az elért jó gazdálkodási eredmények ellenére is. A versenyszempontok között szerepel a földművesszövetkezetek kereskedelmi és vendéglátóipari egységeinek leltárhiánymentes elszámolása. A felszabadulási versenyben is egyik negatív tényező volt az egyik egységnél kiugrott 38 000 forintos leltárhiány. * Jelenleg ismét leltárhiányokat mutattak az ellenőrzések. Erre mondta el Kiss Kálmán FJK-instruktor, hogyha az értékelő bizottság a vagyonvédelem kérdésével foglalkozik majd, ismét nem sikerül előbbre rukkolni az utolsó előtti helyről, a gazdálkodási eredmények alapján az első négy helyen végeznénk. Vajon kellőképpen felmérhető-e, hogy milyen súlyos bűnt követtek el a leltárhiányok okozói a becsületes dolgozók közössége ellen? Vajon le tudják-e mérni, hogy mily’ nagy mértékben vétkeztek a dolgozók ellen? A döntő többség zsebéből százasokat húztak ki, amit a versenyben végzett többletmunka alapján jogosan kaphattak volna meg. Ezért is érthetetlen a közösség részéről az a viselkedés, amit a termelési tanácskozáson nyilvánítottak. Érthetetlen, hogy akik a többség becsületes munkáját egyetlen könnyelmű lépésükkel keresztül húzták, akik a társadalmi tulajdont megkárosították, egyetlen elítélő szót sem kaptak a közösségtől. A közösség szó nélkül vette tudomásul, hogy becsületes munkája, fáradozása hiábavaló volt. Ezen érdemes elgondolkoznunk. S lehetetlen fölötte napirendé térnünk. Ebben az esetben véleményt kell nyilvánítanunk, ha egy-két ember szempontjából kíméletlen is az. A közösség érdeke úgy kívánja meg. K. L. I fűrészpor almozásra Az istállózó állattartás egyik költséges velejárója az almozás. Angliában rendszeresen alkalmazzák a fűrészport és a mészkőport az állatok almozására. Az utóbbi azonban hamar megkeményedik, ezért inkább az elsőt javasolják. SZÖVETKEZETI ÉLET I 3 Egy falusi probléma nyomában az edelényi járásban A falusi lakosságot érintő rendelkezés jelent meg az elmúlt év tavaszán. Az új rendelkezés még nagyobb felelősséget hárított megyénk földművesszövetkezeteire. Az új rendelkezés tartalmazta az önellátásra való berendezkedést, a zöldség-gyümölcs ellátás falvankénti megoldását. A háztájiban és a községek termelőszövetkezeteiben termelt zöldségek helybeli értékesítését. S ez egyben jelentette azt is, hogy a jelentkező igényeket az önellátásra kijelölt falvakban a földművesszövetkezetek irányításában a legteljesebb mértékben ki kell elégíteni. Most arra kerestünk választ az edelényi járásban, hogyan sikerült földművesszövetkezeteinknek az új problémával megbirkózni. Az edelényi járás adottságai talán a legkevésbé alkalmasak megyénkben a zöldségtermesztésre. 10—12 nap eltolódás van a zöldség-gyümölcs beérésében a mezőkövesdi járáshoz viszonyítva. Ami komoly hátrányt jelent. Jogosan vetődik fel a probléma, a járás termelőszövetkezeti szakemberei előtt, vajon érdemese zöldség termesztésével foglalkozni a rossz földrajzi adottságok mellett. Érdemes-e primőr árut termelni? Tudnunk kell azt is, hogy nem ritkaság Csongrád és Szabolcs megyei termelőszövetkezetek tehergépkocsijaival találkozni, amelyek zöldséget, gyümölcsöt szállítanak a járás földművesszövetkezeteinek. S melyek — valljuk be őszintén — szívesen látott vendégek a járás földművesszövetkezeteinél. Ezek után még inkább érthető, hogy gondolkoznak a termelőszövetkezetek azon, érdemes-e primőr árut termelni? Mi lesz, ha az idegen terület „berobbant”? (S erre az új gazdasági mechanizmusban még nagyobb lehetőség adódik!) Ami a tsz-eken múlik , amikor ez említett tényezők ellenére észrevételünket tesszük termelőszövetkezeteink felé, nem az elfogultság, a tények szubjektív szemlélete vezet, hanem az adottságok jobb kihasználása, értékesítése. A járás vezető mezőgazdasági szakembereinek a véleményével osztozunk akkor, ha levonva a tapasztalatokból a következtetést megállapítjuk, hogy nem elég bátran terveznek a járás termelőszövetkezeti vezetői. Nem keresik a lehetőséget, hogy az edelényi járás adottságait hogyan is lehetne jobban kihasználni. Nem árulunk el titkot, amikor megemlítjük, hogy Bódvaszilas és környéke megyei bázisát képezhetné a káposzta termesztésének. Káposztafeldolgozó építése pedig kifizető beruházást jelentene a termelőszövetkezeteknek. Bódvaszilas és környékének minden természeti adottsága megvan arra, hogy jelentős káposztatermesztés kialakulhasson. A járás ipari jellegű, kevés a jól termő föld. A földművesszövetkezetek alkalmaztak kellő propagandát a háztájiban termelt zöldségfélék felvásárlására. Ez azonban a szövetkezeti kereskedelemben nem jelentkezik, mivel a lakosság azt a házaktól felvásárolja. Megjegyezni kívánjuk, hogy a földművesszövetkezetek sem tettek meg mindent a kis tételű felvásárlás érdekében. Sok helyen a kellő rugalmasság is hiányzott, s több vitásnak látszó kérdésben — amely napjainkban sem eldöntött —, önállóan nem intézkedtek. A felvásárlási áron felül, ha a körülmény úgy kívánta, nem vettek át gyümölcsöt, mivel sokan úgy gondolták, hogy ez magában hordozza az árdrágítás tényét is. A termelő pedig a nagymértékű kereslet és aránylag kisebb kínálat következtében a felvásárlási áron nem adta el, hanem önállóan (helyenként) értékesítette termékét, így nem voltak biztosítva a zárás területén olyan cikkféleségek, amelyeket a MÉK nem tudott felvásárolni. Nagyobb rugalmassággal könnyen megoldhatók lettek volna ezek a problémák. így látják a falvakban Forgács Bálint, a Szendrő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke elmondotta, hogy a tsz-ek jobb hozzáállásával sokat lehetne segíteni. Helyes lenne, ha a tsz-ek szerződést kötnének és azt betartanák. A földművesszövetkezet csak a szerződők útján tudja az igényeket zökkenőmentesen kielégíteni. Úgy érzik Szendrőn, hogy az elmúlt időszak csak a partnerkutatás időszaka volt. Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy a passzív háztáji területek aktívvá váljanak. Szendrőn a zöldségboltban találkoztunk Kósa Sándor perkupas lakossal, aki elmondotta, hogy nehéz a zöldségféléket beszerezni. Perkupáról Szendrőbe kell motorozni, ha egy kis zöldpaprikát, paradicsomot kívánnak a vacsorához vásárolni. Szalonnán sem jobb az áruellátás. Vékony Bálint a szalonnai zöldségboltban arról tájékoztatott, hogy gyakran előforduló probléma a zöldáru hiány. 1 * — Az önellátás területén visszafejlődés van — mondotta Kosik Mihály, a bódvaszilasi földművesszövetkezet elnöke. Az alapvető problémát Kosik elvtárs abban látja, hogy a termelőszövetkezetek primőr árut nem termelnek. A július 30-i kommunista aktíva értekezleten a termelőszövetkezetek vezetői tájékoztatták a résztvevőket, hogy az elkövetkező időszakban sem tudnak komolyabb segítséget nyújtani. A komjáti termelőszövetkezet sem nyilatkozott, pedig közismert, hogy zöldárut és káposztát is termel. Az önellátás kielégítően nincs megoldva. A termelőszövetkezeteknek nincs szándékukban zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, úgy mondják, nem kifizető. Kevés felelősséget éreznek az áruellátás, a felmerülő szükségletek kielégítésében. A felelősség pedig egyformán kötelez. Nem teljességében, csupán nagy vonatkozásokban szólottunk a problémáról. Igyekeztünk két oldalról megvilágítani. Reméljük, ezen a területen a „partnerkeresés” kezdeti időszaka után a két fél nagyobb felelősségérzetének időszaka következik a falvak lakossága, a közellátás megjavulásának javára. Kovács László A háziasszony segítői: a korszerű vegyszerek A tiszta, kellemes környezet megteremtése, — mi tagadás —, sok fáradsággal jár. A háztartási vegyipar újfajta készítményei azonban mindinkább csökkentik ezt a gondot, s e vegyszerek segítségével a munka egyre könnyebbé válik. Itt a nagytakarítások ideje. Milyen vegyszereket használjunk ahhoz, hogy otthonunkban minél kevesebb fáradtsággal teremtsük meg a tisztaságot, frisseséget? A kárpitozott bútorok és szőnyegek tisztítására a rövid idő alatt népszerűvé vált „Expressz” a legalkalmasabb. Egy vödörbe 2—3 liter vizet öntünk, s hozzáadunk 2—3 deci tisztítót. Jól összekeverjük, amíg dús hab képződik rajta. A habot a tisztítandó kárpitra, vagy szőnyegre tesszük, majd szivaccsal, — melyet tiszta vízben nyomkodunk ki —leszedjük. Az „Expressz” zsíralkoholos vegyszer, tehát a zsírfoltokat, a szenyíyet oldja. A lakás tisztántartásánál nélkülözhetetlen másik vegyszer a szalmiákszesz. Nem kellemes a vele végzett munka, de az egyik leggyorsabban tisztító vegyszer. Ezt tartalmazza a „Tükör” ablaktisztító, amelytől pillanatok alatt ragyogó lesz az ablak, és bármilyen üvegtárgy, tükör. A szalmiákkal elkészített padlómosó keverék a súrolás nehéz munkáját könnyíti meg. Tíz liter langyos vízhez tegyünk 1 dl. szalmiákot és 2 csomag „Ultra” mosogatóport. Ezzel a keverékkel kenjük fel a parkettet. Negyedóra után, jó melegvízhez tegyünk „Ultra” mosogatóport, és ezzel súroljuk fel a parkettet. A szalmiákos oldat fehéríti, az „Ultra” feloldja a beeresztőt és a parkettra, padlóra rakódott szennyet. Ha a súrolást nyeles kefével végezzük, a munka kisebb fáradsággal jár. A szőnyegnek, asztalneműnek, bútorhuzatnak a foltok és pecsétek kellemetlen csúfítok Kevés munkával e foltok is eltávolíthatók, ha megfelelő vegyszert használunk: Zsír- és olajfolt könnyűszerrel eltávolítható gyapjúszőnyegből tiszta benzinnel, vagy benzin—szalmiákszesz keverékkel. Az arány 3/4 rész benzin, 1 /4 rész szalmiákszesz. Tintafoltos részt tejbe áztatunk. Ezután citromsavat kevés vízben feloldunk, s ezzel áztatjuk a foltos részt. Utána ha kiöblítettük a textilt, a foltnak nem marad nyoma. Penészfoltot 5 százalékos hidrogénperoxidos oldattal lehet eltávolítani. Utána a kimosott holmit lehetőleg napon szárítsuk. Kisebb felületű zsír-, korom-, kenőcsfoltokat sikeresen tisztíthatunk az Eg-Gü elnevezésű német háztartási vegyszerrel. A foltos felületet a folyadékkal átitatott vattával jól átdörzsöljük, majd a holmit megszárítjuk és kiszellőztetjük, hogy a vegyszer jellegzetes szaga elpárologjon. Álom és valóság Régen óhajtott vágya teljesült a négyesi fmsz-i tagságnak, és vezetőinek. Új üzletházzal bővült a Borsodivánka és Vidéke Körzeti Fmsz kereskedelmi hálózata. 1966. augusztus 20-án Ficzere Lajos, az igazgatóság elnöke ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak az új üzletházat, amely korszerű vegyesboltot és italboltot foglal magába. A körzeti földművesszövetkezetigazgatóság és a küldöttgyűlés már 1963-ban megtervezte az új üzletház építését, mivel a régi bolt és italbolt nem felelt meg a mai kor követelményének. Annál is inkább, mivel ezen egységek magánszemélyek épületében voltak elhelyezve. Ezen eredmény Ficzere Lajos igazgatósági elnök fáradhatatlan, odaadó munkájának gyümölcse. Ő volt az, aki állandóan szorgalmazta, hogy minél előbb megépüljön a négyesi üzletház. Végső soron a négyesi tanáccsal való jó kapcsolat során KÖFA alapom épült fel, mivel a földművesszövetkezetnek építési mutatója nem volt. Az üzletház megépítésénél voltak nehézségek, mivel az építkezést 1965. április hóban megkezdték és állandó sürgetés után a befejezése csak most történt meg. Ez is az építő vállalat hibája volt, mivel a kitűzött határidőre nem tudták átadni. Az üzletház építése 400 000 forintba került. Az építkezésnél a négyesi tagság 20 000 forint társadalmi munkával járult hozzá, sőt a megnyitás előkészítésében is kivették részüket. A körzeti fmsz igazgatóságának határozata alapján a berendezés beszerzése saját erőből történt. A vegyesbolt berendezése 45 000 forint, az italbolt berendezése 44 000 forint értékben, melyet a MÉSZÖV Kereskedelmi Osztály javaslata alapján rendeltünk meg, amely megfelel négyesi viszonylatban a szocialista kereskedelem lebonyolításának. Az építkezés megvalósításához igen nagy segítséget adtak felettes szerveink a MÉSZÖV, és az FJK, mivel tudatában voltak annak, hogy Négyes községben a kereskedelmi egységek igen elavultak, és abban kulturált kereskedelmet folytatni nem lehet. Ezen segítségükért a körzeti fmsz igazgatósága és Négyes község tagsága nevében köszönetünket fejezzük ki, továbbá köszönetünket fejezzük ki mindazon dolgozóknak és a tömegszervezeti vezetőknek azon tevékenységükért, melyet az építkezést elősegítették. Oláh Károly tudósító