Szövetkezeti Élet, 1966 (5. évfolyam, 3-12. szám)

1966-09-23 / 9. szám

966. szeptember 13, A szövetkezeti vagyon kezelése fokozott felelősséggel jár Bartus József a szövetkezet nyersanyagából­ az állam ré­szére főzött pálinkát. Az erre a célra igénybe vett körülbe­lül 150 liter űrtartalmú üst nemcsak, hogy használt, de kifejezetten gyenge állapot­ban volt. A főzés megkezdése előtt jelentette a szövetkezet üzemágvezetőjének, hogy a természetes elhasználódás kö­vetkeztében az edény annyira elvékoyult, hogy a benne va­ló főzés nem veszélytelen. Jól­lehet a vezetőség a bejelen­tést alaposnak találta, és in­tézkedett is megfelelő főző­üst elkészítése iránt, de egye­lőre mégis utasította Bartust a régi üsttel való munka vég­zésére. A szeszfőzdevezető nem fokolta le a finomításra kerülő szeszt és a lepárolgás­­kor sem ellenőrizte a tényle­gesen lefolyt mennyiséget, s így történhetett meg hogy az időközben kilyukadt üst tel­jes tartalma elfolyt. Jogsza­bály írja elő, hogy a főzdeve­­zetőnek kötelessége minden párolási eredményt bejegyez­ni a szesztermelési lajstrom­ba. Bartus­ József ezt egyálta­lán nem végezte, márpedig a folyamatos ellenőrzéssel a tel­jes mennyiség megsemmisülé­se elkerülhető lett volna. Az ózdi járásbíróság a tár­sadalmi tulajdon hanyag ke­zelésében mond­ta ki bűnös­nek és egy magasabb tarta­mú pénzfőbüntetéssel sújtot­ta. A károsult szövetkezetei, pe­dig vagyonjogi igényével a törvény egyéb útjára utasítot­ta, mivel a kármegosztás le­hetősége további kérdés­komplexum tisztázását tette szükségessé, ami a büntetőel­járás keretei között már nem volt lehetséges. Nem vitás, ha a szövetke­zet vezetői nagyobb lelkiis­merettel és felelősségérzettel jártak volna el, akkor nem következhetett volna be ilyen jelentős any­agi kár. Egysze­rűen nem lett volna szabad olyan főzőüst használatát en­gedélyezni, ami a biztonságos munkavégzést nem garantál­ja. A közösségi javak nem lehetnek a szerencsejáték esz­közei, még akkor sem, ha a felelős kezelőjük jóhiszemű módon jár el. Dr. K. D. járásbíró Ahol benzin folyn­i és íimboll Egy finnországi városban egy irigylésre méltó villatulaj­donos kertjében a földből színtiszta benzin tör elő. A benzinforrást már két évvel ezelőtt, felfedezték, majd 1965-ben kiapadt, addig is több mint 8 ezer liter üzem­anyagot szolgáltatott. Most váratlanul ismét megindult a titokzatos benzinforrás. Szak­értők szerint ennek egyedül az lehet a magyarázata, hogy valahol a környéken valami­kor régen kiömlött egy nagy kapacitású tartály és a ben­zin feltöltött egy földalatti üreget. Ultrahang a gyapot­moly ellen A gyapotültetvényekben je­lentős károkat okoz egy éjje­li lepke, a gyapotmoly. A de­nevérek zsákmányul ejtik ugyan ezt is , ha tudják. A gyapotmoly ugyanis a denevé­rek által keltett, tájékozódás­ra használt ultrahanghullá­mokat érzékeli és menekül előlük, így a denevérek elől is. Ez a felismerés adta az ame­rikai kutatóknak azt az ötle­tet, hogy olyan ultrahanghul­lámokkal, amelyek a denevé­rek által kibocsátott hullá­mokkal azonos rezgésszámú­­ak, megkíséreljék „üldözni’’ a gyapotmolyokat. A kísérlet bevált, a lepkék a mestersé­gesen keltett ultrahanghullá­mok elöl ugyanúgy menekül­nek, mint a denevérek elöl. A kérdés csak az, hogy évek során nem lépnek-e fel olyan módosulások, amelyeket nem lehet már elektronikus úton keltett ultrahanggal „becsap­ni”. II kongresszusi verseny eredményei és hiányosságai a mezőcsáti járásban A munkaversenynek ko­moly tradíciói vannak me­gyénk földművesszövetkezeti mozgalmában. Megyénk szö­vetkezeti tagsága és dolgozói elsőként csatlakoznak a fel­híváshoz, elsőként tesznek fel­ajánlásokat, érnek el szép eredményeket a gazdálkodási tervek teljesítésében. Megyénk az elmúlt évben a felszabadulási versenyben a harmadik helyen végzett, s ezzel elnyerte­ a felsőbb szer­vek elismerését. Ez évben megyénk szövet­kezeti tagsága pártunk IX.­ kongresszusának méltó meg­ünneplésére készülve tette meg felajánlásait. A verseny első szakasza lezárult. Milyen eredmények szület­­­tek? Mennyiben sikerült a felajánlásokat teljesíteni? Ke­restünk választ a mezőcsáti járás földművesszövetkezetei­nél. S hogy éppen a mezőcsá­­ti járást választottuk, tettük azért, mivel az elmúlt évben a járás az utolsó előtti helyen végzett a járások között, jó adottságai s a dolgozók és a tagság lelkes, becsületes hoz­záállása ellenére is. Milyenek az első szakasz eredményei, és milyenek a verseny kilátá­sai? Elöljáróban szeretném el­mondani, hogy az első félévi gazdálkodási eredmények meglepően jók a Mezőcsáti Fmsz-nél. Kiskereskedelmi tervüket a bázishoz viszonyít­va 14,6 százalékkal, vendég­látóipari tervüket 24,& száza­lékkal, felvásárlási tervüket 13 százalékkal, míg zöldség­gyümölcs felvásárlás területén tervüket 185,7 százalékkal tel­jesítették túl. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Becsü­letes, jól szervezett munka, helyes szakvezetés jellemzi a mezőcsáti földművesszövetke­zet munkáját. Hogy miért ép­pen a mezőcsáti fmsz ered­ményeivel foglalkozunk, ezt azzal tudnánk magyarázni, hogy a járási székhely föld­művesszövetkezete lélekszám­­ban és forgalmi eredményei szempontjából is 50 százalékát képezi a járás területének. A legjobb versenyszervezés Me­­zőcsáton van. S mégis a mező­csáti fmsz volt az, amely a felszabadulási versenyben az utolsó előtti helyre juttatta a járást. S a kongresszusi ver­senyben a jó gazdálkodási eredmények ellenére is vissza­húzó tényezőként kell számol­ni a járás többi földműves­szövetkezetének. A félévi ér­tékelés során a mezőcsáti földművesszövetkezetet a já­rásban a harmadik helyre rangsorolták az elért jó gaz­dálkodási eredmények ellené­re is. A versenyszempontok kö­zött szerepel a földművesszö­vetkezetek kereskedelmi és vendéglátóipari egységeinek leltárhiánymentes elszámolá­sa. A felszabadulási verseny­ben is egyik negatív tényező volt az egyik egységnél kiug­­­­rott 38 000 forintos leltárhi­ány. * Jelenleg ismét leltárhiányo­kat mutattak az ellenőrzések. Erre mondta el Kiss Kál­mán FJK-instruktor, hogyha az értékelő bizottság a va­gyonvédelem kérdésével fog­lalkozik majd, ismét nem si­kerül előbbre rukkolni az utolsó előtti helyről, a gaz­dálkodási eredmények alap­ján az első négy helyen vé­geznénk. Vajon kellőképpen felmér­­hető-e, hogy milyen súlyos bűnt követtek el a leltárhiá­nyok okozói a becsületes dol­gozók közössége ellen? Vajon le tudják-e mérni, hogy mily’ nagy mértékben vétkeztek a dolgozók ellen? A döntő több­ség zsebéből százasokat húz­tak ki, amit a versenyben végzett többletmunka alap­ján jogosan kaphattak volna meg. Ezért is érthetetlen a közös­ség részéről az a viselkedés, amit a termelési tanácskozá­son nyilvánítottak. Érthetet­len, hogy akik a többség be­csületes munkáját egyetlen könnyelmű lépésükkel keresz­tül húzták, akik a társadal­mi tulajdont megkárosították, egyetlen elítélő szót sem kap­tak a közösségtől. A közösség szó nélkül vette tudomásul, hogy becsületes munkája, fá­radozása hiábavaló volt. Ezen érdemes elgondolkoznunk. S lehetetlen fölötte napirendé térnünk. Ebben az esetben véleményt kell nyilváníta­nunk, ha egy-két ember szempontjából kíméletlen is az. A közösség érdeke úgy kívánja meg. K. L. I fűrészpor almozásra Az istállózó állattartás egyik költséges velejárója az almozás. Angliában rendsze­resen alkalmazzák a fűrész­port és a mészkőport az álla­tok almozására. Az utóbbi azonban hamar megkeménye­dik, ezért inkább az elsőt javasolják. SZÖVETKEZETI ÉLET I 3 Egy falusi probléma nyomában az edelényi járásban A falusi lakosságot érintő rendelkezés jelent meg az el­múlt év tavaszán. Az új ren­delkezés még nagyobb fele­lősséget hárított megyénk földművesszövetkezeteire. Az új rendelkezés tartalmazta az önellátásra való berendezke­dést, a zöldség-gyümölcs el­látás falvankénti megoldását. A háztájiban és a községek termelőszövetkezeteiben ter­melt zöldségek helybeli érté­kesítését. S ez egyben jelentet­te azt is, hogy a jelentkező igényeket az önellátásra kije­lölt falvakban a földműves­szövetkezetek irányításában a legteljesebb mértékben ki kell elégíteni. Most arra kerestünk választ az edelényi járásban, hogyan sikerült földművesszövetkeze­­teinknek az új problémával megbirkózni. Az edelényi járás adottsá­gai talán a legkevésbé alkal­masak megyénkben a zöldség­termesztésre. 10—12 nap elto­lódás van a zöldség-gyümölcs beé­résében a mezőkövesdi já­ráshoz viszonyítva. Ami ko­moly hátrányt jelent. Jogosan vetődik fel a probléma, a já­rás termelőszövetkezeti szak­emberei előtt, vajon érdemes­­e zöldség termesztésével fog­lalkozni a rossz földrajzi adottságok mellett. Érdemes-e primőr árut termelni? Tud­nunk kell azt is, hogy nem ritkaság Csongrád és Szabolcs megyei termelőszövetkezetek tehergépkocsijaival találkoz­ni, amelyek zöldséget, gyü­mölcsöt szállítanak a járás földművesszövetkezeteinek. S melyek — valljuk be őszin­tén — szívesen látott vendé­­gek a járás földművesszövet­kezeteinél. Ezek után még inkább ért­hető, hogy gondolkoznak a termelőszövetkezetek azon, érdemes-e primőr árut ter­melni? Mi lesz, ha az idegen terület „berobbant”? (S erre az új gazdasági mechanizmus­ban még nagyobb lehetőség adódik!) Ami a tsz-eken múlik , amikor ez említett ténye­zők ellenére észrevételünket tesszük termelőszövetkezete­ink felé, nem az elfogultság, a tények szubjektív szemlé­lete vezet, hanem az adottsá­gok jobb kihasználása, értéke­sítése. A járás vezető mezőgazda­­sági szakembereinek a véle­ményével osztozunk akkor, ha levonva a tapasztalatokból a következtetést megállapítjuk, hogy nem elég bátran tervez­nek a járás termelőszövetke­zeti vezetői. Nem keresik a lehetőséget, hogy az edelényi járás adottságait hogyan is le­hetne jobban kihasználni. Nem árulunk el titkot, ami­kor megemlítjük, hogy Bód­­vaszilas és környéke megyei bázisát képezhetné a káposz­ta termesztésének. Káposzta­feldolgozó építése pedig kifi­zető beruházást jelentene a termelőszövetkezeteknek. Bód­­vaszilas és környékének min­den természeti adottsága meg­van arra, hogy jelentős ká­posztatermesztés kialakul­hasson. A járás ipari jellegű, kevés a jól termő föld. A földmű­vesszövetkezetek alkalmaztak kellő propagandát a háztáji­ban termelt zöldségfélék fel­vásárlására. Ez azonban a szövetkezeti kereskedelemben nem jelentkezik, mivel a la­kosság azt a házaktól felvá­sárolja. Megjegyezni kívánjuk, hogy a földművesszövetkezetek sem tettek meg mindent a kis tételű felvásárlás érdekében. Sok helyen a kellő rugalmas­ság is hiányzott, s több vi­tásnak látszó kérdésben — amely napjainkban sem el­döntött —, önállóan nem in­tézkedtek. A felvásárlási áron felül, ha a körülmény úgy kívánta, nem vettek át gyü­mölcsöt, mivel sokan úgy gon­dolták, hogy ez magában hor­dozza az árdrágítás tényét is. A termelő pedig a nagymér­tékű kereslet és aránylag kisebb kínálat következtében a felvásárlási áron nem adta el, hanem önállóan (helyen­ként) értékesítette termékét, így nem voltak biztosítva a zárás területén olyan cikkfé­­leségek, amelyeket a MÉK nem tudott felvásárolni. Na­gyobb rugalmassággal kön­­­nyen megoldhatók lettek vol­na ezek a problémák. így látják a falvakban Forgács Bálint, a Szendrő és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet igazgatóságá­nak elnöke elmondotta, hogy a tsz-ek jobb hozzáállásával sokat lehetne segíteni. Helyes lenne, ha a tsz-ek szerződést kötnének és azt betartanák. A földművesszövetkezet csak a szerződők útján tudja az igé­nyeket zökkenőmentesen ki­elégíteni. Úgy érzik Szendrőn, hogy az elmúlt időszak csak a partner­kutatás időszaka volt. Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy a passzív háztáji területek aktívvá váljanak. Szendrőn a zöldségboltban találkoztunk Kósa Sándor perkupas lakossal, aki elmon­dotta, hogy nehéz a zöldség­féléket beszerezni. Perkupáról Szendrőbe kell motorozni, ha egy kis zöldpaprikát, paradi­csomot kívánnak a vacsorá­hoz vásárolni. Szalonnán sem jobb az áru­ellátás. Vékony Bálint a sza­lonnai zöldségboltban arról tájékoztatott, hogy gyakran előforduló probléma a zöld­áru hiány. 1 * — Az önellátás területén visszafejlődés van — mondot­ta Kosik Mihály, a bódvaszi­­lasi földművesszövetkezet el­nöke. Az alapvető problémát Kosik elvtárs abban látja, hogy a termelőszövetkezetek primőr árut nem termelnek. A július 30-i komm­unista aktíva értekezleten a termelőszövet­kezetek vezetői tájékoztatták a résztvevőket, hogy az elkövet­kező időszakban sem tudnak komolyabb segítséget nyújta­ni. A komjáti termelőszövet­kezet sem nyilatkozott, pedig közismert, hogy zöldárut és káposztát is termel. Az önel­látás kielégítően nincs meg­oldva. A termelőszövetkeze­teknek nincs szándékukban zöldséget, gyümölcsöt ter­meszteni, úgy mondják, nem kifizető. Kevés felelősséget éreznek az áruellátás, a fel­merülő szükségletek kielégí­tésében. A felelősség pedig egyformán kötelez. Nem teljességében, csupán nagy vonatkozásokban szólot­­tunk a problémáról. Igyekez­tünk két oldalról megvilágí­tani. Reméljük, ezen a terü­leten a „partner­keresés” kez­deti időszaka után a két fél nagyobb felelősségérzetének időszaka következik a falvak lakossága, a közellátás meg­­javulásának javára. Kovács László A háziasszony segítői: a korszerű vegyszerek­ A tiszta, kellemes környe­zet megteremtése, — mi taga­dás —, sok fáradsággal jár. A háztartási vegyipar újfajta készítményei azonban mind­inkább csökkentik ezt a gon­dot, s e vegyszerek segítségé­vel a munka egyre könnyebbé válik. Itt a nagytakarítások ideje. Milyen vegyszereket használ­junk ahhoz, hogy otthonunk­ban minél kevesebb fáradt­sággal teremtsük meg a tisz­taságot, frisseséget? A kárpitozott bútorok és szőnyegek tisztítására a rövid idő­­ alatt népszerűvé vált „Expressz” a legalkalmasabb. Egy vödörbe 2—3 liter vizet öntünk, s hozzáadunk 2—3 deci tisztítót. Jól összekever­jük, amíg dús hab képződik rajta. A habot a tisztítandó kárpitra, vagy szőnyegre tes­­­szük, majd szivaccsal, — me­lyet tiszta vízben nyomko­dunk ki —­leszedjük. Az „Ex­pressz” zsíralkoholos vegyszer, tehát a zsírfoltokat, a szeny­­íyet oldja. A lakás tisztántartásánál nélkülözhetetlen másik vegy­szer a szalmiákszesz. Nem kellemes a vele végzett mun­ka, de az egyik leggyorsab­ban tisztító vegyszer. Ezt tar­talmazza a „Tükör” ablaktisz­tító, amelytől pillanatok alatt ragyogó lesz az ablak, és bár­milyen üvegtárgy, tükör. A szalmiákkal elkészített padló­mosó keverék a súrolás ne­héz munkáját könnyíti meg. Tíz liter langyos vízhez te­gyünk 1 dl. szalmiákot és 2 csomag „Ultra” mosogatóport. Ezzel a keverékkel kenjük fel a parkettet. Negyedóra után, jó melegvízhez tegyünk „Ult­ra” mosogatóport, és ezzel sú­roljuk fel a parkettet. A szal­­miákos oldat fehéríti, az „Ult­ra” feloldja a beeresztőt és a parkettra, padlóra rakódott szennyet. Ha a súrolást nye­les kefével végezzük, a mun­ka kisebb fáradsággal jár. A szőnyegnek, asztalnemű­nek, bútorhuzatnak a foltok és pecsétek kellemetlen csúfítok Kevés munkával e foltok is eltávolíthatók, ha megfelelő vegyszert használunk: Zsír- és olajfolt könnyű­szerrel eltávolítható gyapjú­szőnyegből tiszta benzinnel, vagy benzin—szalmiákszesz keverékkel. Az arány 3/4 rész benzin, 1 /4 rész szalmiákszesz. Tintafoltos részt tejbe ázta­tunk. Ezután citromsavat ke­vés vízben feloldunk, s ezzel áztatjuk a foltos részt. Utá­na­ ha kiöblítettük a textilt, a foltnak nem marad nyoma. Penészfoltot 5 százalékos hidrogénperoxidos oldattal le­het eltávolítani. Utána a ki­mosott holmit lehetőleg napon szárítsuk. Kisebb felületű zsír-, ko­rom-, kenőcsfoltokat sikeresen tisztíthatunk az Eg-Gü elneve­zésű német háztartási vegy­szerrel. A foltos felületet a folyadékkal átitatott vattával jól átdörzsöljük, majd a hol­mit megszárítjuk és kiszellőz­tetjük, hogy a vegyszer jelleg­zetes szaga elpárologjon. Á­lom­ és valóság Régen óhajtott vágya tel­jesült a négyesi fmsz-i tag­ságnak, és vezetőinek. Új üzletházzal bővült a Borsodivánka és Vidéke Kör­zeti Fmsz kereskedelmi há­lózata. 1966. augusztus 20-án Fi­cze­re Lajos, az igazgatóság elnö­ke ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak az új üzletházat, amely korszerű vegyesboltot és italboltot fog­lal magába. A körzeti földmű­vesszövet­kezet­igazga­tóság és a kül­döttgyűlés már 1963-ban meg­tervezte az új üzletház építé­sét, mivel a régi bolt és ital­bolt nem felelt meg a mai kor követelményének. Annál is inkább, mivel ezen egysé­gek magánszemélyek épületé­ben voltak­ elhelyezve. Ezen eredmény Ficzere La­jos igazgatósági elnök fárad­hatatlan, odaadó munkájának gyümölcse. Ő volt az, aki ál­landóan szorgalmazta, hogy minél előbb megépüljön a né­gyesi üzletház. Végső soron a négyesi tanáccsal való jó kap­csolat során KÖFA alapom épült fel, mivel a földműves­­szövetkezetnek építési muta­tója nem volt. Az üzletház megépítésénél voltak­ nehézségek, mivel az építkezést 1965. április hóban megkezdték és állandó sürge­tés után a befejezése csak most történt meg. Ez is az építő vállalat hibája volt, mi­vel a kitűzött határidőre nem tudták átadni. Az üzletház építése 400 000 forintba került. Az építkezés­nél a négyesi tagság 20 000 fo­rint társadalmi munkával já­rult hozzá, sőt a megnyitás előkészítésében is kivették ré­szüket. A körzeti fmsz igazgatósá­gának határozata alapján a berendezés beszerzése saját erőből történt. A vegyes­bolt berendezése 45 000 forint, az italbolt berendezése 44 000 forint értékben, melyet a MÉSZÖV Kereskedelmi Osz­tály javaslata alapján rendel­tünk meg, amely megfelel négyesi viszonylatban a szo­cialista kereskedelem lebo­nyolításának. Az építkezés megvalósítá­sához igen nagy segítséget adtak felettes szerveink a MÉSZÖV, és az FJK, mivel tu­datában voltak annak, hogy Négyes községben a kereske­delmi egységek igen elavul­tak, és abban kulturált keres­kedelmet folytatni nem lehet. Ezen segítségükért a körze­ti fmsz igazgatósága és Né­gyes község tagsága nevében köszönetünket fejezzük ki, to­­vábbá köszönetünket fejezzük­ ki mindazon dolgozóknak és a tömegszervezeti vezetőknek azon tevékenységükért, me­lyet az építkezést elősegítet­ték. Oláh Károly tudósító

Next